A papok kiválasztása és a templomban végzett szolgálatuk legalább olyan fontos volt a megváltás jelképrendszerében, mint a templom és a berendezési tárgyak.
A papok és különösen a főpap ruházata szintén az Isten által adott jelképrendszer része volt, nemcsak kinézetében, hanem a rendeltetésszerű használatában.
- Isten szigorúan meghatározta, hogy mikor melyik ruhát kell viselni a főpapnak, amikor a különböző szolgálatait végzi.

2. Mit tudhatunk a papi szolgálatra való kiválasztásról, kit vagy kiket választott ki Isten a különböző időszakokban?

A papok minden időben Isten és az ember közötti közbenjárás szolgái voltak, egyúttal a mennyei nagy Főpap előképei.
Melkisédeket mutatja be elsőként a Biblia, aki azon kívül, hogy „a Magasságos Isten papja volt”, egyúttal Sálem királya is volt.
- Ezzel nemcsak a mennyei Főpap előképe volt, ‒ Aki szintén pap is, és király is ‒, hanem a megváltottak seregének is előképe, akik Melkisédekhez hasonlóan szintén királyok és papok is egyszerre. I. Pét. 2,9. – Jel. 20,6.
A későbbi időkben ez a kiválasztás már az elsőszülöttség jogaihoz tartozott, ezért nemzedékről-nemzedékre az elsőszülött fiút tekintették a család papjának.
Az egyiptomi rabság után azonban a Lévi törzsét választotta ki, és különítette el magának Isten az elsőszülöttek helyett. IV. Móz. 8,14-19.
Különleges hierarchia fedezhető fel a papi szolgálatra való kiválasztás területén.
- Legtágabb értelemben az egész Izráel papi szolgálatra lett kiválasztva Isten által, hogy az egész világ számára legyenek az örökkévaló evangélium képviselői: „És lesztek ti nékem papok birodalma és szent nép”. II. Móz. 19,6.
- Izráel népe között viszont a Lévi törzsét különítette el magának Isten, hogy „Izráel fiainak tisztében járjanak a gyülekezet sátorában” és így töltsék be a papi szolgálatukat. IV. Móz. 8,18-19.
- Lévi törzse közül pedig Áron családját választotta ki Isten, hogy egy magasabb szintű közbenjáró szolgálatot végezzenek el, mint papok. II. Móz. 28,1.

3. Tudhatunk-e valamit azzal kapcsolatban, hogy minek alapján döntött Isten arról, hogy kit vagy kiket választ ki népe között a papi szolgálatra?

Lévi törzsének kiválasztása az Istenhez való hűség alapján történt, mivel ők akkor is hűségesek maradtak, amikor az egész nép elfordult Istentől, és inkább az aranyborjú képében imádták a maguknak választott istent. II. Móz. 32,26-29.
- Ez a szolgálat eredetileg Rúbent illette volna, aki azonban egy súlyos bűn elkövetésével elveszítette az elsőszülöttségi jogának ezt a részét, méltatlansága miatt Isten a testvérei közül választotta helyette Júdát. I. Móz. 35,22.
Úgy az Ó, mint az Újszövetség idején, mindig az Istenhez való hűség alapján történt a papi szolgálatra való kiválasztás.
- A kiválasztás egyik feltétele az, hogy engedjük meg Istennek, hogy kihívjon a sötétségből az Ő világosságára. I. Pét. 2,9.
- Feladatunk pedig az, hogy elmondjuk ezt másoknak, és életünk által pedig mutassuk is be, hogy ez megtörtént.

4. Mennyire kellett komolyan venni azt, hogy aki papi szolgálatra jelentkezett, azt valóban az Úr választotta ki és különítette el erre a szolgálatra?

Az a pap, aki nem tudta hitelesen bizonyítani, hogy közvetlenül Áron leszármazottja, azt kirekesztették a papi szolgálatból. IV. Móz. 16,40.
- Az Áron kivirágzott vesszője erre a leszármazásra való emlékeztetőül lett elhelyezve a frigyláda előtt. IV. Móz. 17,5.
Ez azt is jelenti, aki a vizsgálati ítéletben nem tudja bizonyítani mennyei főpappal való közvetlen kapcsolatát, az nem lehet a mennyben „Istennek és a Krisztusnak papjai” és nem „uralkodhatnak ő vele ezer esztendeig”. I. Pét. 2,9. – Jel. 20,6. 15.

5. A beleszületés általi kiválasztás egyúttal az alkalmasságot is jelentette a papi szolgálatra, vagy volt még egyéb feltétele is annak, hogy pap lehessen valaki?

Izraelben az Isten előtti szolgálatot csak olyan papok végezhették, akik minden testi fogyatkozástól, azaz hibától mentesek voltak. III. Móz. 21,16-23.
- Bizonyos előjogokban részesülhettek, de az Isten színe elé nem mehettek be.
- A közbenjárást végző papok a tökéletes Közbenjárót, Jézust jelképezték.
Az Újszövetségi időben, lelki vonatkozásban hasonló feltételek határozzák meg, hogy eljuthatunk-e az Isten színe elé vagy sem?
- Ma is részesülhetnek az Istennek szentelt dolgokból azok, akik papi szolgálatra vannak kiválasztva, de ha lelki fogyatkozásaik vannak, és ebből nem gyógyulnak meg, akkor az Isten színe elé már nem juthatnak el.

6. Milyen jelképes üzenetet fejez ki az a körülmény, hogy Áron a mi nagy Főpapunk előképe volt, fiai pedig bennünket jelképeznek?

Áron fiai, mint papok mindig a főpap oldalán álltak, az ő irányítása szerint kellett minden munkájukat végezni, mindenben engedelmeskedni kellett a parancsainak.
- Így tartozunk engedelmességgel mi is a Főpapunknak, különösen pedig a felszentelt szolgálatra kiválasztottak, ezt várja el tőlünk Jézus.
Amikor figyelmen kívül hagyták a főpap által adott utasításokat, akkor annak mindig valamilyen súlyos következménye volt. III. Móz. 10,1-3.

II. A főpap szent ruhái

1. Milyen rendelkezése volt Istennek arra vonatkozóan, hogy Áron, mint főpap milyen módon jelenjen meg a közbenjáró szolgálata közben az Isten előtt?

Isten azt parancsolta Mózesnek, hogy „csinálj szent ruhákat Áronnak, a te atyádfiának, dicsőségére és ékességére”. II. Móz. 28,2.
Áron ruhái közül az „efód” volt az, amire igazán el lehetett mondani, hogy dicsőséges és ékességes ruha.
Az efód két részből állt: a gazdagon díszített felsőruha, és alatta az egyszínű kék palást. II. Móz. 28,31.
- A felső részét a már ismert négy színből szőtték, de a mennyei dicsőség jelképeként még arany szálakat is szőttek bele.
  - Mindkét ruha az igazi főpap mennyei szolgálatára mutatott előre.
  - De míg a felsőruha a dicsőségét fejezte ki, addig az alsó egyszínű kék ruha az egyszerűségét mutatta be, Aki dicsőségében is alázatosan szolgál.
Az efód azt a dicsőséget fejezte ki, amiben a mennyei Főpap részesül majd szolgálata közben, amikor „ a mennyei Felség királyiszékének jobbjára ül”. Zsid. 8,1-2.
A főpap minden ruháját egyetlen darabként kellett szövéssel elkészíteni, nem volt szabad azt több darabból összevarrni, így mutatva előre a Megváltó egyetlen darabból szőtt ruhájára. II. Móz. 28,4-6. 31-32. Jn. 19,23.

2. Milyen különleges dolgokat kellett elhelyezni az efód palástjának alján tiszta aranyból?

Az efód palástjának aljára kis csengettyűket készítettek aranyból. II. Móz. 28,33-34.
A főpap állandó mozgásától megszólaló csengettyű hangja, a mindenki által hallható szolgálat jelképe, a Szentlélek által megtisztított és ihletett emberi szót jelképezi, vagyis az Isten Lelke által áthatott beszédet.
- Az ilyen beszéd az élet bármilyen területén tud kellemesen, tisztán és szelíden szólni, hiszen evangéliumot kell hirdetnünk az embereknek.
- Az ilyen beszéd sohasem riasztó és kellemetlen, mint egy sziréna, hanem kellemes a hallgatónak, mint az arany csengettyű. Kol. 4,6.
Az Áron mozgása közben megszólaló csengettyűk azt fejezték ki, hogy Isten mindenkori papjai is csak az emberek között mozogva adhatnak hangot az örökkévaló evangéliumnak, mozdulatlan tétlenségben nem lehet képviselni azt.
Ezeket a csengettyűket tiszta aranyból készítették, mert az arany a legszebb, a legtisztább, és a legnemesebb fém az emberek értékrendjében.
- Sokan ezzel fejezik ki vagyoni helyzetüket, nemcsak magánemberek, hanem még az országok, és a hatalmas birodalmak is.
- Az aranyra nem tud hatni semmilyen környezet sem, a belső összetételét nem tudja megváltoztatni sem sav, sem lúg, sem víz, sem tűz, sem a levegő.
  - Az arany minden körülmények között megőrzi kellemesen ragyogó fényét.
- Azért kapunk Jézusról ilyen képet, mert Ő a tisztaság, a változhatatlanság, a tökéletes megbízhatóság, és az abszolút hűség szimbóluma. Zsid. 7,26. 13,8.

3. Mit kellett még elhelyezni az efód palástjának aljára az arany csengettyűk közé?

Az efód palástjának alján minden csengettyű között egy-egy gránátalmát kellett elhelyezni, amit háromszínű fonálból művészi munkával kellett kialakítani.
A csengettyűk csak arra szolgáltak, hogy hangot adjanak, de önmagában kevés.
- Istennél azonban nem elég csupán a szó és a beszéd, még akkor sem, ha annak hangja olyan kellemes, mint az arany csengettyűké.
Az almák a hívő ember életének lelki gyümölcseit jelképezik. Gal. 5,22.
Külsejére nézve nem feltétlenül vonzó, hiszen piros és lila színű, négy oldaláról pedig meglapított gömb alakú gyümölcs, de belül annál értékesebb.
- A gránátalma leve, a benne lévő gyógyerők miatt rendkívül értékes gyógyszer.
A gránátalmák egyik rendkívüli jellegzetessége, a magvaiknak sokasága.
- Egy jól fejlett példányban akár még 1200 szem is található, és éppen ezért került a főpap palástjára, és a templom függönyeire.
Ez a szimbolikus kép a termékeny igeszolgálat, és az isteni áldások jelképévé lett.
- Ahol megjelenik a „gránátalma”, vagyis az Ige gyümölcsöt termő szolgája, ott ezrével kezd hullani a szívekbe az isteni kijelentések és áldások magva, és ömlik a hallgatók lelkébe az Isten gyógyító itala, az evangélium.

4. Van-e jelentősége annak, hogy az arany csengettyűt és a gránátalmát egyenlő arányban kellett felvarrni az efód palástjának az aljára?

Ezzel a jelképpel arra int bennünket Isten, hogy az Ő szolgálatában állók bizonyságtevésében mindig legyen arányosan összhangban, a szó és a cselekedet.
Az emmausi tanítványok egyike is ezt a bizonyságtételt mondta Jézusról: „cselekedetben és beszédben hatalmas Isten előtt, és az egész nép előtt”. Lk. 24,19/b.

5. Mi volt az, amit az efód felső ruhájának vállpántjain kellett elhelyezni, mit tudhatunk róla, mi volt a szimbolikus jelentősége a főpap öltözékében?

Az efód gazdagon díszített felső ruhájának vállpántjain egy-egy hatalmas drágakő volt aranyfoglalatban feltéve.
- Mindegyik kőbe Izrael törzseinek neveiből hat-hat volt belevésve.
A főpap ezzel jelképesen azt fejezte ki, hogy a vállain hordozza, és a vállain viszi be Izrael egész népének ügyét Isten színe elé.
- Hasonlóképpen hordoz Jézus is bennünket Isten előtt, de a terheinket és gondjainkat is, vagyis mindazok ügyét, akik az övéi.

6. Az efód elején kellett elhelyezni a főpap öltözetének legszebb és a legértékesebb tartozékát, mi volt ez, és mi volt a jelentősége?

A főpap mellén, az efód elején egy négyszögletes, négy színből hímzett anyag volt, amit az „ítélet hósenének” neveztek. II. Móz. 28,15.
- Azért nevezték így, mert amikor a főpap bement az Úr színe elé az engesztelési napon, akkor ezt kellett viselnie, az engesztelési nap ugyanis Isten népe megítélésének az alkalma volt, a vizsgálati ítélet előképe. II. Móz. 28,29/b.
A hósent arany láncokkal és karikákkal kellett az efód vállához és a derékövéhez erősíteni, hogy mindig a főpap szíve fölött legyen, amikor felveszi a szolgálatához, ‒ Jézus is így viseli szívén életünket és sorsunkat Isten előtt. II. Móz. 28,27-29.
- A négyszögletes hósenen négy sorban három különböző fajtájú, és különböző színű drágakő volt aranyfoglalatban felrögzítve, összesen 12 db.
- A hósen kövei a föld legszebb termékei voltak, felbecsülhetetlen értékűek, mindegyik kőbe Izrael egy-egy törzsének a neve volt belevésve.
Ez jelképesen azt hirdeti ma nekünk, hogy amennyiben valóban megtértünk és Jézus tanítványává lettünk, akkor, bennünket is ilyen értékesnek tekint Jézus.
- A megváltottak „mint korona kövek ragyognak az Ő földén”. Zak. 9,16/b.
- Ésaiás arról ír, hogy Jézus név szerint ismer bennünket is. Ésa. 43,1.
Az efód derékkötőjének is fontos szerepe és jelentősége volt a főpap öltözetében.
- Ez a derékkötő az állandó szolgálatra való készség szimbólumát jelképezte.
  - Ezzel egyrészt azt a szolgálatot fejezte ki szimbolikusan, ahogyan Jézus állandóan készen áll a mi érdekünkben szolgálni.
  - Másrészt pedig így kell nekünk is felövezni a derekainkat a Isten igazságában való szolgálat készségével. Lk. 12,35. Eféz. 6,14. Ésa. 11,5.

7. Mit kellett még elhelyezni az ítélet hósenén, ami viszont nem volt mindenki számára látható, amikor a főpap magán viselte a hósent?

Az ítélet hósenét kétrétegűre kellett elkészíteni, külső részén helyezték el a tizenkét drágakövet, belső oldalán pedig még két drágakövet. II. Móz. 28,16. III. Móz. 8,7-8.
A hósennek ezt a két drágakövét „Urim”-nak és „Tummim”-nak nevezték.
- A nevük azt jelenti, hogy „Világosság” és „Tökéletesség”.
Az Urim és a Tummim tette a hósent az ítélet hósenévé, mert az Isten akaratát és ítéletét lehetett megismerni általa, mert ezen keresztül válaszolt népe kérdéseire.
- „A jobb oldalon levő kő fényének fokozódása Isten beleegyezését jelentette, míg a baloldali kő elhomályosulása az Úr tiltakozását fejezte ki.” (P.P. 359. f.)
Az ítélet hósenével lett a főpap az Isten határozatainak a közvetítője.
- Ez vetítette előre, hogy mi is csak Jézuson keresztül kapjuk az Isten eligazító kinyilatkoztatásait, amiből megismerhetjük akaratát. Jel 1,1. II. Tim. 3,16-17.

8. Milyen ruházat tartozott még a főpap alapöltözetéhez, amit a mindennapi áldozatok bemutatásakor kellett viselnie, és amit ünnepi alkalommal az efód és a palást alá kellett felvennie?

Az efód kék színű palástja alatt még egy fehér lenvászonból készült köntöst kellett viselnie a főpapnak, ez is hozzá tartozott a teljes öltözetéhez.
Amikor viszont a mindennapi szolgálatát végezte az áldozatok bemutatásakor, a díszes öltözetét nem vehette fel, akkor még a főpap is csak ebben az egyszerű fehér köntösben végezhette szolgálatát.
- Ezzel a szimbolikus képpel mutatta be Isten azt, hogy a Megváltónak is hasonlóan kellett letenni az isteni létforma dicsőségét, amikor lejött ide közénk, és az ember egyszerű természetében kellett bemutatnia az áldozatát a Golgotán.
- „Amiképpen a főpap levetette a méltóságát kifejező ékes ruhát, és mint egyszerű pap fehér gyolcsban folytatta a szolgálatát, akképpen Krisztus is szolgai formát öltött, s úgy hozott áldozatot.” (JÉ 16,2.)

9. Milyen különleges dolog egészítette még ki a főpap teljes öltözetét, amit viszont mindig viselnie kellett, amikor a templomban végzett szolgálatot?

Hófehér lenvászon süveget kellett a fején viselnie, aminek elejére egy arany lapocska volt felerősítve, amire az volt felírva: „Szentség az Úrnak!” II. Móz. 28,36.
- Ezt az arany lapot, a felirattal, „szent koronának” is nevezi az Úr, a diadalmas győzelemnek, uralkodásnak és hatalomnak a szimbóluma. II. Móz. 29,6.
Így az egyszerű fehér öltözet mellett a szemlélő figyelmét azonnal az arany lapocska, és a rá írt szöveg ragadta meg: „Szentség az Úrnak!”.
- Ennek a homloklapnak mindig látszani kellett Áron fején munkája közben, ezzel is munkájának és szolgálatának isteni eredetét hirdette mindenki számára.
Jézus Krisztus egyszerű emberi természetéből is ugyanúgy vált láthatóvá az isteni természetének szépsége és szentsége.
- Jézus is hozzánk hasonló emberként született, de az angyal azt mondta Róla: „ami születik is szentnek hívatik”, ezért Ő is „Szentség az Úrnak.” Lk. 1,35.

III. A szent kenet olaja

1. Amikor a templom építésének munkái befejeződtek, milyen különleges cselekményt kellett elvégezni a templom tárgyain és az ott szolgáló papokon is?

Minden templommal kapcsolatos dolgot és személyt fel kellett szentelni egy arra a célra készített különleges olajjal, aminek összetételét maga Isten határozta meg. II. Móz. 30,23-30.
Isten a kenet olaját úgy tekintette, mint a sajátját, „Szent kenetnek olaja legyen ez nékem”, ezért azt más célra nem lehetett felhasználni. 31-33. vers.
Amit ezzel az olajjal kentek meg, legyen az személy vagy tárgy, az Isten feltétlen igénye terjedt ki, egyedül csak az Ő szolgálatára és rendelkezésére állhatott.
- Ez a kenet a Szentlélek jelképéül szolgált. I. Ján. 2,27.

2. Volt-e a papok felkenetésnek valamilyen feltétele, vagy ebben feltétel nélkül részesülhetett minden papjelölt?

Mivel a felkenetés Isten kizárólagos tulajdonaivá tette a papokat, ezért az olajjal való felkenésnek bizonyos előfeltétele volt, aminek előtte meg kellett történni.
- Áronnak és fiainak teljesen meg kellett mosakodniuk a mosdómedencénél.
Ezt a mosakodást azonban nem végezhették el ők maguk, hanem Mózesnek kellett megmosni őket, ő azonban Isten parancsára, és az Ő nevében tette, vagyis mintha Isten tenné általa. II. Móz. 29,4-7; III. Móz. 8,6.
- Így történik ez a mi esetünkben is a keresztségkor, vagy az úrvacsora lábmosása közben, mert az ember nem képes önmagát megtisztítani. Jn. 13,8.
A mosdatás azonban csak akkor történhetett meg ott a templomban, ha előtte a levetkőzés is megtörtént.
- Isten nekünk is azt mondja Pál apostol szavaival, vetkőzzétek le „amaz ó embert, az ő cselekedeteivel együtt”. Kol 3,9/b.
Miután Mózes megmosdatta Áront és fiait, felöltöztette őket az Isten által rendelt fehér ruhába, és csak ezután adta rájuk az ünnepi ruhákat, a szentség ékességeit. III. Móz. 8,7-9.
- Így veszi le rólunk is Isten a régi életünk szennyes ruháit, és öltöztet fel „tiszta és ragyogó fehér gyolcsba”, majd pedig az ékes és „ünnepi ruhákba”. Jel. 19,8; Zak. 3,4; Ésa. 61,10.

3. Milyen tilalmat állított fel Isten a szent olaj felhasználásával kapcsolatban?

A szent kenet olajának felhasználásával kapcsolatban adott első isteni szabály az volt, hogy azzal „ember testét meg ne kenjék, se ahhoz hasonlót”. II. Móz. 30,32/a.
- Ezt az összeállítású olajat semmilyen hétköznapi célra nem lehetett felhasználni, mivel szent volt, vagyis az Úr számára elkülönített.
- Ez az olaj a Szentlélek általi felkenetés jelképe, ezért ez a tilalom azt fejezte ki, hogy Isten előtt nincs szent test, „mert ami testtől született, test az”. Jn. 3,6.
A másik isteni rendelkezés pedig az volt, hogy „ha valaki azzal idegent ken meg, kitöröltessék az ő népe közül.” II. Móz. 30,33.
- Idegen célra nem lehet a Lélek adományait felhasználni. Csel. 9,18-19.
Isten azt is szabályozta, hogy aki „ahhoz hasonló kenetet csinál… kitöröltessék az ő népe közül”. II. Móz. 30,33.
- Mivel a szent kenet a Szentlélek szimbóluma, ezért azt utánozni nem szabad, azt csak Isten adhatja annak, akit Ő kiválasztott a szolgálatra. I. Jn. 2,20.
- Pedig nagyon sokan próbálják utánozni azt, amit csak a Szentlélek tehet meg:
  - Ilyenek a karizmatikus irányzatok úgynevezett lélek keresztségei.
  - A hamis lelki ébredések, amikor azt a látszatot akarják kelteni az emberek előtt, hogy a Szentlélek hatalmasan működik közöttük és általuk.
  - Akik felelőtlenül és elhamarkodottan alkalmazzák a kézrátétel általi felszentelést a szolgálatra. I. Tim. 5,22.

4. Milyen szimbolikus üzenete van annak, hogy a felkenetésre készített szent olajat erősen illatos aromákból kellett összeállítani?

Ez a szimbólum mindenek előtt azt fejezi ki, hogy a Szentlélek általi felkenetés soha sem marad rejtetten, titokban, azt Isten mindenki számára nyilvánossá akarja tenni.
- Nem fordulhat elő olyan eset, hogy Isten kiválasztott valakit, és felkent a Szentlélek kenetével, a környezetében mégsem tudnak erről semmit sem.
- Amikor Áron felkenetése megtörtént, akkor a rajta lévő illatos olaj állandóan árasztotta illatát, bárhová is ment.
Az Istentől felkent emberek ma is így árasztják Krisztus jó illatát maguk körül, bárhová is mennek. II. Kor. 2,15.
- Isten azt akarja, hogy az általa kiválasztott szolgáit vegyék észre, figyeljenek fel rájuk, ezzel biztosítja számukra a bizonyságtevéshez szükséges lehetőséget és körülményt.

IV. A papi szolgálat lényege

1. Mit fejez ki az utókor papjai számára az a körülmény, hogy Áron utódai ugyan születési jog alapján lehettek papok, de tényleges papi szolgálatot csak a megmosdatás és a felkenetés után végezhettek?

Az Isten előtti szolgálatra ma sem jogosít fel senkit sem a tanulmánya, a teológiai fokozatának elérése, vagy egy bizottsági határozatra épülő felhatalmazás, hanem egyedül az isteni kiválasztás és elhívás, amely az Isten által végrehajtott megtisztítás és a felkenetés következménye.
- Ezt az isteni kiválasztást kell a mindenkori gyülekezeteknek felismerni, elfogadni és felszentelés által felhatalmazni.

2. A lévitai papok szolgálatában milyen cselekmény utalt arra, hogy az ő közbenjáró szolgálatuk csak szimbolikus cselekmény, csak előképe a nagy valóságnak?

A papoknak és a mindenkori főpapnak naponként kellett áldozatot bemutatni, először önmagukért, azután az egész népért, mert ők hozzánk hasonlóan Isten bűnbocsátó és megváltó kegyelmére szoruló emberek voltak. III. Móz. 9,7. 16,6.
Jézus Krisztusnak viszont önmagáért nem kellett áldozatot bemutatni, ezért ahogy Pál apostol mondja, Ő különb áldozatot hozhatott a népért. Zsid. 7,22-27.
Az előző áldozatok csak a bűntehertől való szabadulást tudták biztosítani, a mi Főpapunk azonban az üdvösséget is biztosíthatja részünkre. Zsid. 7,25.
Az előző főpapok mind meghaltak, a mi Főpapunk azonban örökké él, hogy esedezzék érettünk. Jel. 1,18.
A mi Főpapunk tökéletesen együtt tud érezni velünk, és kész segítségünkre lenni, mindig alkalmas időben és módon. Zsid. 4,15-16.

3. Hogyan összegezhetjük és vetíthetjük át az ószövetségi papi szolgálat jelentőségét és mibenlétét a jelenkorban élő királyi papság szolgálatára?

A papok szolgálata fontos és sokrétű volt, előképe annak, amit tőlünk vár el Isten.
A papok szolgálata segítség volt a bűnért való áldozat bemutatásánál.
- Nekünk is segítenünk kell az embereket, hogy Jézus legyen a Megváltójuk.
A papok felügyeltek arra, ki ne aludjon az Isten által gyújtott tűz, illetve a gyertyatartó fénye, a világosság.
- Nekünk is ügyelnünk kell arra, hogy az Ige bizonyságtétele, és a személyes életünk bizonyságtétele által minden emberhez, és minden szívhez eljusson az Istentől áradó világosság.
Ügyelniük kellett arra is, hogy mindig friss kenyér legyen az asztalon.
- Nekünk is ügyelni kell, hogy Isten Igéje, és a testté lett Igéről szóló bizonyságtétel mindig rendelkezésére álljon azoknak, akik éhezik és szomjúhozzák azt.
A jó illat oltárán pedig az állandóan felszálló jó illatot kellett biztosítaniuk.
- Nekünk is meg kell tanítani az embereket arra, hogy Istennél van elegendő kegyelem számukra is, Krisztus érdeme nekik is elérhető, ha készek Őt elfogadni személyes Megváltójukként, és befogadni Őt a szívükbe, királyként.