Izrael vándorlása idején egy különleges sátort kellett elkészíteni és minden alkalommal felállítani a tábor közepén, mert ez képezte azt a helyet, ahol Isten megjelent és találkozott, illetve együtt lakott a népével.
Később, a Kánaánba való letelepedés után Salamon már kőből építette fel azt a házat, amit az Istennel való közösség színhelyéül különítettek el.
Amikor Jézus megszületett, akkor már Benne lakozott az Istenség egész teljessége, ettől kezdve már mindenki által láthatóan jelent meg Isten népe között. Kol. 2,9.
- „Az Ige testté lett és lakozott mi közöttünk, és mi láttuk az Ő dicsőségét.” Ján. 1,14/a.

2. Az Újszövetségben megszűnt ez a kapcsolat, vagy most is van olyan hely, ahol Isten a népe között akar megjelenni, hogy közösségben találkozzon velük?

Istennél nincs változás, ezért az Újszövetség idejében sem szűnt meg Istennek ez az igénye, most azonban nemcsak egyetlen hely képezi az Isten-imádat céljára elkülönített helyszínt, hanem minden imaház, minden gyülekezeti terem. I. Tim. 3,15.
Jézus szavai szerint ez azt jelenti: „ahol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük”. Mát. 18,20.
Az a tény, hogy Isten az ő gyülekezetében akar megjelenni most is, azt jelenti, hogy az ilyen helyeken nem szabad elfeledkezni arról, hogy ezt a helyet az Isten jelenléte szentté teszi most is, nemcsak a régi időkben.
- „Az alázatos és hívő lélek számára Isten háza a menny kapuja a földön… Abból a szentségből, mely a földi szentéllyel kapcsolatban megnyilvánult, megtanulhatják a keresztények, hogy miképpen tekintsenek arra a helyre, ahol az Úr egyesül az ő népével… A család szentélye az otthon; az a hely pedig, ahol személyes erőgyűjtés céljából magányos áhítatra elvonulunk, az a belső kamra vagy az erdő csendje; az összejöveteli helyiség ellenben a gyülekezet szentélye… Ez az a hely, ahol Isten találkozik az Ő népével és megáldja őket.”
- „Ha a nép nem nyer helyes fogalmat az igazi istentiszteletre és tiszteletadásra vonatkozóan, akkor egyre jobban növekedni fog az a hajlam, hogy a szentet és örökkévalót a közönségessel egy fokra helyezzék, és így megtörténhet, hogy az igazság vallói megsértik Istent és a vallás gyalázatát szolgálják. Hamis és fejletlen fogalmaikkal sohasem lesznek képesek a szent mennyet becsülni, és nem fognak tudni előkészülni a mennyei udvarokban való imádókkal egyesülni, mert ott, ahol csak tisztaság és tökéletesség uralkodik, minden lény csak tökéletes tisztelettel közeledhetik Istenhez és az ő szentségéhez.” (Test. 5. 491-500.)
Jézus nevében összejönni viszont nemcsak azt jelenti, hogy Jézus nevére hivatkozunk, és azután elfeledkezünk Róla teljesen.
Az Újszövetség idejében élőknek is ugyanúgy át kell élniük a megigazulás és a megszentelődés élményét az Isten közelében, mint az Ószövetségben élőknek.
- Az égőáldozati oltárnak ma is megvan a megfelelője, ezért gyakoroljuk közösségben az Úrvacsorát, miközben a szent Isten színe elé járulunk, hogy megigazuljunk a helyettesítő áldozatunk halála által.
- A mosdómedence pedig a naponkénti megtisztulásunk szimbóluma, hiszen a „víznek fürdőjével, az Ige által”. Eféz. 5,26.

3. Az előzőeken kívül milyen módon akar Isten még a népe között lakni és velük közösségben maradni?

Krisztus mennybemenetele óta minden hívő ember is egy-egy templommá válhat, amelyben Isten a Lelke által akar jelen lenni és benne lakni. I. Kor. 6,19.
Az Istennel való közösség érdekében azonban alá kell vessük magunkat Isten megtisztító munkájának, mert Ő nem lakik együtt bálványokkal és tisztátalan dolgokkal. II. Kor. 6,15-16.
- Ennek érdekében jó volna, a saját érdekünkben, ha megfelelő mélységben érintené szívünket Istennek ez az üzenete.

II. Isten jelenlétének bizonysága

1. Volt-e valamilyen látható megnyilatkozása annak, hogy Isten jelenléte valóban ott van népe között, a templomban?

A pusztában a vándorlás időszakában, amikor állandóan új helyre kellett költöztetni a Szentsátort, Isten jelenlétének bizonyságaként a templom fölött mindig ott volt nappal a felhő, éjjel pedig a tűzoszlop. II. Móz. 13,21-22. 40,34-38.
- Istennek ilyen módon való jelenléte védelmet, biztonságot és vezetést jelentett népe számára a kietlen pusztaságban.
Később, amikor állandó helyre került Isten háza Salamon által felépítve, akkor is a dicsőségének megjelenésével fejezte ki, hogy megjelent és birtokba veszi népe között a Neki épült templomot. I. Kir. 8,10-13.

2. Milyen módon jelentett védelmet és biztonságot a felhő és tűzoszlop Isten népe számára, és milyen tanulsága, üzenete van ennek a mai korban élők számára?

Rabszolgaságuk színhelyének elhagyása után bizonyára sokaknak összeszorult a szíve Izráel népének soraiban, amikor meglátták a Fáraó seregét közeledni a harci szekereiken.
- A felhőoszlop azonban felemelkedett és odament Izrael és az ellenség közé, egy áthatolhatatlan védőfalat képezve. II. Móz. 14,9-10. 13-14. 19. 15,3-5.
Hasonló tapasztalatokat élhetnek át azok is, akik a bűn Egyiptomát akarják elhagyni, hogy annak hátat fordítva Krisztus követésének útjára lépjenek.
- Sátán most is megpróbálja az emberek szívét aggodalommal és félelemmel eltölteni, hogy kilátástalannak és lehetetlennek lássa az új utat Isten mellett, amit választott.
- Jézus ma is kész védelmet és biztonságot adni mindazok számára, akik Hozzá menekülnek, csak merjenek elindulni, és Isten oltalma alá helyezni magukat.
  - Vannak olyan helyzetek, amikor nem az imának és az Istenhez kiáltozásnak van az ideje, hanem a cselekvésnek, az elindulásnak. II. Móz. 14,15-16.

3. Milyen módon érzékelheti Isten népe az Úr megtartó és gondviselő kegyelmét?

A felhőoszlop ott a pusztában, csak egy kis jelentéktelen képnek látszott, a valóságban azonban Istennek egy természetfeletti csodája nyilatkozott meg benne.
Ez a felhő ugyanis nemcsak egy szokásos felhő volt, hiszen akkor a sivatag vihara és melege nagyon hamar felszárította és megsemmisítette volna.
Ez a felhő attól volt különleges, hogy benne maga az Isten rejtőzött el, mintegy köntösben.
- Külső látszatra csak egy gyenge felhő, a valóságban azonban egy erős oszlop.
- Teljesen úgy, miként azt Jézusban is szemlélhetjük, aki Ésaiás szerint gyönge nádszálként született, akit azonban nem tudott megingatni senki és semmi sem.
  - Jézusban is egyesült az emberi gyengeség és az isteni erő.
  - A felhő és az emberi test a bűn világának és a múlandóságnak a kifejezője, de ami betöltötte, az viszont Isten hatalmáról tett bizonyságot.

4. Honnan hová vezette Isten népét a felhő és tűzoszlop, mindig akkor és arra vezette őket, amikor és amerre a nép szeretett volna menni?

Szimbolikusan ez a felhőoszlop a régi életéből vezette ki a népet, és vezette egy új életbe, de ebbe az életbe az utat is Ő mutatta meg.
Bizonyos esetekben emberileg a leglehetetlenebb helyeken, utakon és ideig vezette a népet. (pl: Vörös tengeren való átkelés, 40 évig körbe-körbe a pusztában)
- De éppen ezen az úton kellett meglátniuk Isten dicsőségét és erejét, ezen az úton tudták megtanulni az Istenre hagyatkozás leckéjét.
Emberi elgondolás szerint Jézus is későn érkezett Lázár otthonába, amit Márta Jézus szemére is vetett, de sokan mások is hasonlóan gondolták. Jn. 11,21. 37.
- Jézus viszont éppen így tudta a legjobban bemutatni előttük és megismertetni velük isteni hatalmát és dicsőségét. Jn. 11,40.
Az Isten felhője megtanít bennünket arra, hogy minden körülmények között merjük rábízni magunkat, és merjük feladni saját véleményünket és saját utunkat.
- Veszélyes ránk nézve az, ha olyan helyen járunk, ahol nem megy előttünk és velünk az Isten jelenlétét kifejező felhő, azaz Jézus.
- Amikor Izrael fiai Isten jelenléte nélkül mentek a harcba, akkor újra és újra vereséget szenvedtek az ellenségtől. IV. Móz. 14,41-45.
Isten népének sohasem kell félni semmilyen körülménytől és helyzettől sem, ha Isten is velük van. II. Kir. 6,15-17. Zak. 4,6. Róm. 8,31.
- Ez a védelem azonban nem Istenen múlik, hiszen Ő mindig kész a segítségét adni, minden esetben csak a népen vagy az egyes emberen múlik, akik hajlamosan önmagukban, a saját képességeikben és lehetőségeikben bízni.

5. Milyen módon jelentett biztonságot és isteni gondoskodást a felhő és a tűzoszlop jelenléte Isten népe számára?

A pusztában, ahol égetően sütött a nap, ez a felhő szétterült az egész nép felett, mint egy hatalmas ernyő és árnyékot adott a Nap égető hevétől.
Mivel pedig a trópusokon az éjszakák közismerten hidegek, ezért éjjel a felhő tűzoszloppá változott, hogy meleget árasszon a népre.
- Ugyanez a tűz egyúttal Izrael védelmezője is volt a puszta vadállataitól és az ellenséges népek esetleges támadásaitól.
  - „Imé nem szunnyad és nem alszik az Izrael őrizője.” Zsolt. 121,4-6.
A felhő közelsége az isteni gondviselés élő garanciáját is jelentette,
- Ha Izrael a saját útjára térne, vagy egy szép pálmaligetben ott maradtak volna, amikor a felhő felemelkedett és elindult, akkor ők ott éhen haltak volna.
  - A manna nem hullott az egész pusztában, hanem csak a felhő körzetében.
- Ahová Isten vezet bennünket, Ő mindig ott, azon a helyen akar rólunk gondot viselni testileg és lelkileg egyaránt.

6. Mit jelentett az a körülmény, hogy a felhő leginkább a Szentsátor fölött tartózkodott, milyen üzenete van ennek a megnyilatkozásnak?

Ez a felhőoszlop az Isten kinyilatkoztatásának a helye is volt népe számára, hiszen a pusztai vándorlás alatt mindig ebből a felhőből beszélt a néphez, vagy Mózeshez.
Mivel a felhő mindig a Szentsátor fölött volt, ezért mindenki számára látható volt, ezáltal mindenkinek az Istenhez közeledés útját mutatta meg.
Nekünk is van ilyen felhő oszlopunk, ami által Isten a jelenlétének bizonyosságát adja, amin keresztül szól hozzánk, és fényt áraszt ránk a világ sötétsége közepette.
- Dávid zsoltárából azt olvashatjuk: „Az én lábamnak szövétneke a te Igéd, és ösvényemnek világossága.” Zsolt. 119,105.
- Számunkra a Biblia jelenti az Isten kinyilatkoztatásának eszközét, ezért kell az istentiszteleteink középpontjában az Isten Igéjének állni, mert ezen keresztül szól hozzánk.

III. A ház anyaga

1. Milyen anyagokból készítették el a Szentsátornak a vázát képező oldalfalait, és volt-e ezeknek az anyagoknak is jelképes üzenetük?

A ház falait 75 cm széles és 5 méter magas deszka elemekből állították össze, amiket speciális kapcsokkal erősítettek egymáshoz.
Ezek az elemek sittimfából (akáchoz hasonló) készültek, amiket teljesen beburkoltak arany lemezzel.
Ez az összeállítás Jézus Krisztusnak az Isten-ember voltát mutatja be.
- Az Isten megjelent egy földi, romlandó és mulandó testben.
  - Ebben az értelemben ez a fa, amely a földből nő ki és nem örökkévaló anyag, jelképezi Jézusnak a bűn világából való emberi természetét.
- Az arany viszont a Menny jelképeként volt használva, ezzel is jelezve az eljövendő Megváltó mennyei és örökkévaló származását.

2. Mivel nekünk is az Isten templomává kell felépülnünk, ennek hátterén viszont milyen üzenete van ennek a szimbolikus képnek felénk, velünk kapcsolatban?

Pál úgy beszél rólunk, hogy Jézusban nekünk is „szép renddel rakattatván” össze, fel kell növekednünk „Isten hajlékává”, azaz „szent templommá”. Eféz. 2,20-22.
A templomépítéskor mielőtt a deszkákat felhasználhatták volna, előbb megfelelő méretre és minőségre kellett kialakítani azokat, mert csak így váltak alkalmassá arra, hogy az értékes arannyal be legyenek takarva.
Az arannyal való befedés azt is szemlélteti, hogy minden ember, aki Isten közelségében áll, azokat Jézus szeretné felöltöztetni az ő igazságába. És. 61,10. Zak. 3,4.
- Jézus kész elfedezni az emberi természetünkből adódó állapotunkat az Ő dicsőségéből való időtálló takaróval, az Ő igazságával. Zsolt. 32,1.
- A laodiceai üzenet hármas ajánlata is ezt célozza életünkben, amikor a tűzben megpróbált aranyat kínálja fel. Jel. 3,18.

3. Milyen jelképes üzenetet találhatunk abban, hogy a templom oldalfalának elemei teljesen egyforma méretűek voltak?

Ahogyan a Szentsátorban minden deszka egyforma széles és hosszú volt és ugyanazzal az arannyal volt bevonva, akként Isten gyermekei között sem szabad különbséget tenni, faji, társadalmi, és egyéb vonatkozásban.
- Jézus nagyon határozottan int azzal kapcsolatban, hogy közöttünk senki ne tekintse magát nagyobbnak a másiknál, hiszen mi mindannyian testvérek vagyunk. Mt. 23,8.
Tanuljuk meg azt, hogy egymásban ne a nyersfát, hanem a Krisztus igazságának aranyát lássuk meg.
- Pál apostol szavai szerint: „mi ezentúl senkit sem ismerünk test szerint”. II. Kor. 5,16/a.
  - Csak így tudunk egy épületté egybeszerkesztetni Isten által.

IV. A ház alapja

1. Hogyan kellett elhelyezni a puszta homokján ezeket a nagyon értékes oldalfalakat a Szentsátor összeállítása alkalmával, és mi a jelképes üzenete ennek?

A Szentsátor falát képező deszkákat nem állították fel egyszerűen csak a puszta futóhomokjára, hanem nagyon komoly alapra építve állították össze.
Minden oldalfal deszkának alul 2-2 csapja lett kiképezve, amelyek egy-egy 50 kg. súlyú ezüstből készült talpba illeszkedtek bele.
Ezek a talpak Jézus Krisztust jelképezték többszörösen is.
- Isten házának Ő az egyetlen biztos és mozdíthatatlan alapja. I. Kor. 3,11.
- Másrészt a ház alapját képező talpakat Izrael fiainak váltság-ezüstjéből kellett elkészíteni, ami megint a Megváltónk váltságára mutatott előre.
  - Ezért ezt az ezüstöt az engesztelés árának vagy ezüstjének nevezték, és így ez a ház a megváltás-pénz ezüstjén nyugodott.
  - Péter apostol viszont világossá teszi előttünk, hogy a mi váltságunk milyen módon és milyen fizetőeszközzel lett leróva. I. Pét. 1,18-19.
Annak a háznak, amely a megváltás alapján épül fel, semmi sem árthat, még a pokol hatalmai sem vehetnek rajta diadalt. Mát. 16,18/b.

2. Hogyan és mit kellett összegyűjteni a ház alapját képező ezüst felépítéséhez?

Minden férfinak, akiket Izraelben számításba vettek 20 éves kortól, fejenként „egy beka, vagyis fél siklus” ezüstöt kellett befizetni. II. Móz. 38,26.
- Az 1 sekel = 16,37 g, a „fél sekel” tehát mintegy 8 grammnyi ezüstöt jelentett, ennyit kellett lefizetniük életük váltságaként, engesztelésül Izráel fiainak.
- Abban viszont semmi különbség sem lehetett, hogy valaki szegény vagy gazdag, mindenkinek ugyanannyiba került a váltságpénz. II. Móz. 30,11-16.
Ennek a váltságpénznek a megfizetése azonban nem a kereskedelemben használatos mérték szerint kellett történnie, hanem „szent siklus” mértékével kellett fizetni, mert amit jelképezett, az is szent.
- Ez a szimbolikus eszköz az értünk lefizetett váltság előképe volt, amit Isten fizetett le Krisztusban értünk, mindenkiért ugyanazt az árat.
- A megváltásunkat nem lehet hagyományos emberi eszközökkel megfizetni, nem elég hozzá senkinek sem a saját jócselekedete, mert az emberek között „nincs egy igaz sem”, ezért arra a személyre van szükségünk, aki „szent” cselekedeteket tud bemutatni a megváltásunk érdekében, vagyis Jézus Krisztusra.

3. Hogyan kellett ezt a váltságpénzt befizetni, és amikor ez megtörtént, akkor ez mit biztosított a befizető számára?

A váltságpénzt nem lehetett közösségi szinten összegyűjteni, mivel egyénenként kellett megjelenni és „átesni a megszámláltatáson”. II. Móz. 38,26.
Ezzel Isten azt a nagyon fontos alapevet fejezi ki, hogy aki Isten váltságában akar részesülni, annak nem elég a közösségi bűnbánat, mindenkinek személyesen kell igényelni a váltságot, amit Jézus Krisztus fizet meg értünk.
- Ahogy az Izráeliták Isten közreműködésével az egyiptomiaktól kapták azt az ezüstöt, amit váltságul be kellett fizetniük, úgy kapjuk mi is csak azt tudjuk Isten elé hozni váltságul, amit Isten adott nekünk szeretett Fia által.
A „szent sekel”, mint váltságpénz befizetése azt is kifejezi, hogy Isten népe közé csak azok tartoztak, akik a váltságpénz befizetésével átestek a megszámláltatáson.
- Ma is csak azok tartozhatnak Isten népéhez, Krisztus Gyülekezetéhez, akik már átestek a Krisztusban kapott váltságdíj lefizetésével a megszámláltatáson.

4. Milyen üzenete van annak, ahogyan az oldalfal elemei a szilárd alapra támaszkodva egymásba kapcsolódva épültek fel szent házzá?

A Krisztusban lévő váltság talapzatán lehetetlenség úgy állni, hogy ne legyen meghitt kapcsolat azokkal, akik ugyanezen az alapon állnak és épülnek fel.
Ha ugyanis valamelyik deszka csapjai nem az alapba illeszkednek, akkor a mellette lévő deszkákkal sem tudott illeszkedni.
- De akkor a rögzítő rudak sem tudták volna a helyükön megtartani őket, és ettől az egész ház összedőlt volna.
Ezért az egységért imádkozott Jézus, és erre az összhangra és egységre int bennünket Pál apostol is. Eféz. 4,16.

5. Hogyan foglalhatjuk össze röviden és tömören az eddig tárgyalt jelképek üzenetét, milyen tapasztalati élményhez szeretne Isten elvezetni bennünket?

Amikor Istenhez közeledve a pitvarban a Szentsátor elé érünk, akkor kétféle tapasztalati élményhez szeretne Isten elvezetni.
- Isten közelébe jutva a természetes emberi lényünket – amelyet az akácfa ábrázol – az isteni természet aranya szeretné bevonni.
- Ez csak akkor következik be, ha elhagyjuk az eddigi életünk természetes alapját, hogy ezután a megváltás alapján, azaz Krisztuson nyugodjon az életünk.

V. A Szentsátor takarói

1. Milyen anyagból készítették a Szentsátor külső takaróját, ami az időjárás viszontagságos hatásaitól kellett megvédje a pusztai vándorlás évei alatt?

A Szentsátor külső takarója borzbőrből készült, ami az időjárás hatásai miatt a külső szemlélő számára nem nyújtott különösebben vonzó látványt.
- Az anyaga azonban rendkívül értékes, erős és vastag volt.
- Rendeltetése szerint az eső, a napfény, a hideg, és a por szennyező és romboló hatásai ellen biztosítson védelmet a templom részére.
Ez a takaró is Jézus Krisztust jelképezi számunkra.
- Izrael táborában járva egy idegen egyáltalán nem sejthette, hogy a megszürkült borzbőr takaró alatt milyen értékes, tiszta aranyból való kincsek rejtőznek.
  - Hasonlóképen, amikor Jézus, mint ember járt a földön, kevesen ismerték fel benne az emberi természete mögött, a szent Isten Fiát.
- Ahogyan egy idegen kívülálló számára nem mutatott semmi értéket a külső takaró, úgy a meg nem tért ember sem tudja értékelni Krisztust.
- Ha viszont már a védelme alá jutottunk, akkor tudjuk, hogy mit jelent nekünk Krisztus.

2. Miből készült és hogy nézett ki a külső borzbőr alá tett második takaró?

A külső borzbőr takaró alatt egy vörösre festett kos bőrből készült újabb takaró borította be a Szentsátort. II. Móz. 26,14.
- A vörös szín Jézus halálára és kiontott vérére mutató szimbólumként jelent meg a templom építésének különböző részleteiben.
- A kosokat pedig különböző áldozatoknál használták a megváltás szimbólumaként, így ez is a Megváltó előképe volt.
Ez a takaró tehát kétszeresen is az eljövendő Megváltó jelképe volt, anyagában és a színében is.

3. Miből készült és hogyan nézett ki a harmadik takaró, ami a kosbőr takaró alatt borította be a Szentsátort?

Ha a kosbőr takarót is felhajtották, akkor alatta egy fehér kecskeszőrből készült takarót találnánk. II. Móz. 26,7.
- Ez a takaró Jézus Krisztus igazságát, bűn nélküli tiszta életét jelképezi, amellyel szeretne befedezni bennünket.
Az a tény, hogy a fehér kecskeszőr takarót éppen a vörösre festett kos bőrtakaró alá kellett tenni, egy nagyon fontos dolgot akar kifejezni.
- Az a tisztaság, amelyet a fehér takaró jelképez, csak a kos vérének hátterén és annak következményeként szerezhető meg.

4. Milyen anyagból készült és hogyan nézett ki a sátor oldal kárpitja, és a függönyök?

A Szentsátor oldal takarói, illetve az elválasztó és bejárati függönyök fehér lenvászon anyagból készültek, majd ezen az alapon művészi munkával, csodálatosan kidolgozott hímzéssel díszítették, háromféle színnel: kék, bíborpiros és karmazsinszínűből. II. Móz. 26,1.
A négyféle szín Jézus Krisztus négyféle küldetését jelképezte.
- Fehér bűnnélküli lelki tisztaságát, Karmazsinszín Golgotán kiontott vérét,
- Kék mennyei küldetését, Bíborpiros királyi méltóságát és hatalmát
Kívülről csak a szürke borzbőr sátorlapot lehetett látni, úgy belülről pedig csak ezt a csodálatos szőnyeget, ami az eljövendő Messiás sokoldalú küldetését mutatta be.

5. Ez a sokrétű szimbolikus takaró réteg milyen evangéliumi üzenetet hirdet nekünk, akik már az újszövetségi korban élünk?

Ez a jelkép azt állítja elénk, hogy akik szeretnének szent templommá növekedni az Úrban, azoknak Jézus, mint oltalmazó takaró többszörös védelmet is jelent.
- Véd a bűn minden hatalmától és befolyásától. I. Pét. 1,5.
- Ott hagyta a Mennyet, lejött ide közénk, hogy életét és vérét adja értünk váltságul, hogy nekünk életünk legyen. Róm. 5,6-10.
- Kész felöltöztetni az Ő igazságának fehér öltönyébe, nekünk tulajdonítani a bűn nélküli, tiszta életét, hogy Isten előtt megigazultan állhassunk. Jel. 19,8.
- Végül pedig kész a saját szentségének ékességébe öltöztetni. Zak. 3,4/b.
Ezek a takarók elkülönítették és védték a templomot attól a környezettől, ahol újra és újra felállították, védve annak minden hatásaitól.
- Hasonló módon akar Isten bennünket is elkülöníteni és védeni a világtól és annak minden befolyásától.
  - Természetesen nem az emberektől, hanem a világban lévő bűnöktől.
- Szeretné, hogy a világ szennye ne fertőzzön meg, ne rakódhasson le belső életünkben.
- Szeretné azt, hogy a mi belső lényünk is olyan ékesen szép legyen, mint a pusztában felállított sátor templom belseje. I. Pét. 3,4.