I. A prófécia szerepe a megváltás tervében	II. Próféciák a Messiás testtélételéről
III. Próféciák a Messiás életéről	IV. A Messiás várás jellegzetességei

.

Letöltés

I. A prófécia szerepe a megváltás tervében

1. Mi az elsődleges célja minden Istentől származó prófétai üzenetnek, csupán az információs ismeretekben ad tájékoztatást, vagy egyéb rendeltetése van?

Minden prófétai szóban Jézus Krisztusnak kell felragyogni, mint fényes hajnalcsillagnak, hogy szíveinkbe ébredést és világosságot hozzon.
Mivel a megváltás és annak kibontakozása az Isten titka, ezért abból csak akkor és csak annyit ismerhetünk meg, amikor és amennyit a Szentlélek ihletése alatt a prófétai kinyilatkoztatás felfed előttünk.
A megváltási tervet ismertető próféciák középpontjában mindig Jézus Krisztus van, mint Isten megváltói tervének kinyilatkoztatója és megvalósítója. Jel. 1,1. Jn. 5,39.

Ezért a próféciák megismerése által Jézus Krisztus akar belépni az életünkbe, hogy attól kezdve miénk legyen az élet világossága.

2. Az Istentől adott prófétikus kinyilatkoztatásoknak az előzőeken kívül még egyéb különleges céljuk is van, melyek ezek?

A prófétai kinyilatkoztatás üzeneteinek megismertetése által az Isten beavat bennünket az Ő titkaiba, amit folyamatosan jelentetett meg az emberi történelem folyamán.

Megismerhetjük a megváltási tervének útját, küzdelmét és végső diadalát.
De megismerteti a ránk vonatkozó terveit is, hogy annak megvalósításához egy szabad, önkéntes részvételre hívjon bennünket. Jn. 15,15. Róm. 16,25-26.

A jelen világunk kilátástalan körülményei között a hívő ember számára biztonságérzetet ad.

A prófétai kinyilatkoztatásokból bizonyságot nyerhetünk Isten végtelen bölcsességéről, és arról, hogy az emberiség történelmét is Ő tartja a kezében.
Ezért az Isten megváltási tervét ismerő ember életében nincs kétségbeejtő jelen és kilátástalan jövő.

Mivel Isten szempontjából minden a javunkat szolgálja, ezért ennek felismerése Isten gyermekeinek életében egyfajta megelégedettséget eredményez. Róm. 8,28. I. Tim. 6,6.

A kinyilatkoztatás és a beteljesedés összhangja megerősíti hitünket az örökkévaló Isten létezésében.
Megbizonyosodik hitünk az Írások isteni ihletettségében, biztosak lehetünk abban, hogy amit Isten kijelentett és megígért, az beteljesedik, ezért bármi történik is pillanatnyilag körülöttünk, reménységgel várjuk a végső beteljesedést. Ésa. 46,9-10. Jn. 14,29.

3. A bibliai próféciák milyen történelmi eseményeket állítanak reflektorfénybe, milyen eseményekről adnak megkülönböztetett módon tájékoztatást?

A bibliai próféciák a Messiás küldetésének két időszakát – a két adventet – és annak eseményeit állítják reflektorfénybe, erről a két időszakról tudhatunk a legtöbbet.
Az első advent célja az volt, hogy az emberiség számára a bűneinktől való szabadulást hozza el. Mt. 1,21. Jn. 1,29.

Ezt a szabadulást egyszerű emberként, megalázottan, élete feláldozása által hozta el a Szentháromság egyik személye, a Messiás.

A második advent célja pedig az, hogy a bűn világából való végső és teljes szabadulást biztosítsa az Őt szeretők részére.
- Ezt a szabadulást azonban már hatalmas királyként hozza magával, amikor már kezében van minden hatalom mennyen és földön. Mt. 25,31-32. Jel. 19,11-16.

4. Hány csoportba oszthatók a megváltás eseményét kinyilatkoztató próféciák, mi a különbség közöttük, és milyen jellegzetességeket figyelhetünk meg?

Az Isten titkát feltáró próféciákat két csoportba oszthatjuk; az egyik csoportot vázlat-próféciának nevezzük, míg a másikat pillanatkép-próféciának.
A vázlat-próféciák jellegzetességei között a következőket említhetjük:

A próféciáknak ez a csoportja “az idők teljességének rendjére” vonatkozóan ad kinyilatkoztatást. Eféz. 1,9-10/a.
- Nemcsak egy-egy eseményt mond el előre, hanem esetenként meghatározza annak történési idejét is.
- Különösen Dániel és a Jelenések könyveiben találunk ilyen próféciákat.
A vázlat-prófécia minden esetben a megváltási tervvel kapcsolatos események egészéről ad egy vázlatos áttekintést, pontos esemény és időrendben.

A pillanatkép-próféciák jellegzetességei között más szempontokat figyelhetünk meg.

A próféciáknak ez a csoportja a megváltás eseményének egy-egy apró részletét villantja fel, bizonyos részt célirányosan megvilágítva belőle, de azt kinagyítva hangsúlyozza.
- Nagyon sok ilyen prófécia található Jézus földi életével és szolgálatával kapcsolatban.
- Pl: Júda törzséből származik. I. Móz. 49,10. - Betlehemben fog megszületni. Mik. 5,2. - Harminc ezüstpénzért fogják eladni. Zak. 11,12-13. - Köntösére sorsot vetnek. Zsolt. 22,19.
Sokszor úgy tűnik, mintha a próféta beszámolójában egy pillanatra képváltás történne, mintha egy pillanatra egyáltalán nem oda való dolgot mondana.
- Ilyen eset az is, amikor Ezékiel próféta Tírus fejedelméhez ad isteni kinyilatkoztatást, és eközben hirtelen olyan dolgokat mond, amit egyáltalán nem lehet Tírusra alkalmazni. Ezék. 28,14-15.
- Csak a Szentírás egészének ismeretében tudjuk, hogy itt Sátánról van szó.
Ezek a pillanatképek gyakran kapcsolódnak egy-egy hasonló törvényszerűséget mutató a próféta korából való eseményhez, ebből adódóan kettős teljesedésűek.
Ilyen kettős teljesedésű Jézusnak az a beszéde is, amit Jeruzsálem pusztulásáról és a világ végéről mondott. Mt. 24. fejezet

II. Próféciák a Messiás testtélételéről

1. Mit foglal magába, mi a jelentése ennek a névnek, hogy Messiás?

A “Messiás” egy héber név, ami /görögül/ “Krisztus”-t, /magyarul/ pedig “Felkent”-et jelent.
Mivel a felkenetés egy különleges feladatra való elkülönítés érdekében történik, ezért a Messiás nem lehet más, mint egy különleges feladattal megbízott isteni személy.

A papokat és királyokat, illetve egyes prófétákat is felkenetés által kellett elkülöníteni arra a szolgálatra, amit attól kezdve be fognak tölteni Isten népe között. II. Móz. 28,41. - I. Sám. 15,1. - I. Kir. 19,16/b.

Jézus a Szentlélektől való felkenetése által lett Messiássá, ezért a messiási küldetését csak azután kezdte meg, amikor a Jordán partján már megtörtént ez az esemény. Mk. 1,9-10.
- A Messiás felkenetésének ezt az ünnepélyes eseményét Ésaiás próféta jövendölte meg több évszázaddal korábban. Ésa. 61,1.

2. Mikor és milyen körülmények között hangzott el az első prófétikus kinyilatkoztatás a Messiás létéről, eljöveteléről és küldetésének céljáról?

Az eljövendő Messiásra vonatkozó első prófécia az Édenben hangzott el, közvetlenül az első bűn elkövetése után. I. Móz. 3,15.
Ez a prófécia azt mondja el, hogy a Messiás, mint “az asszony magva”, emberként fog majd megjelenni, és élet-halál küzdelemben szerez teljes győzelmet Sátán és a bűn felett.

3. Tudhatunk-e valamit arról, hogy az eljövendő Messiás milyen módon és milyen körülmények között fog majd megjelenni az emberi család között?

Ésaiás próféta ad kinyilatkoztatást arról, hogy a Messiás kisgyermekként fog megszületni, de azt is elmondja, hogy ez a kisgyermek több lesz, mint egyszerű ember. Ésa. 9.6-7.

Az ilyen jellegű próféciák alapján várták a zsidók királyként a születendő Szabadítót.

Több dolgot azonban nem jól figyeltek meg az Igében, mert mindig az egyéni, önző érdekeik és szempontjaik alapján tanulmányozták az Írásokat.

Nem érthették meg, hogy “Dávid fia” nem az emberek által használt hatalom és fegyver erejével fog uralkodni, hanem Isten szerinti “jogosság és igazság” által.
Ugyanakkor “uralma növekedésének nem lesz vége”, mert nem a mulandóság világa fölött állítja fel trónját, hiszen itt a földön, a bűn világában minden mulandó.

4. Milyen információval rendelkezhettek a zsidók a Messiás születésével kapcsolatban a prófétai írásokból?

Jézus születésével kapcsolatban három ószövetségi pillanatkép-prófécia kapott hangsúlyt.

Az egyik szerint csillag fogja jelezni a szabadító Király megszületését. IV. Móz. 24,17.
A napkeleti bölcseket ez a csillag vezette el betlehemi jászolig a gyermek Jézushoz, - “Láttuk az Ő csillagát”, mondották a bölcsek. Mt. 2,1-2.
Ez a csillag viszont nem valamilyen égitest csodálatos jelzése volt, mint ahogy nagyon sokan képzelik ezt még ma is.

Az égi jelekből való tájékozódást, és a csillagjóslásnak minden formáját ugyanis maga Isten nagyon szigorúan megtiltotta népének. Ésa. 47,12-14.
Ez egy olyan isteni jel volt, amely egészen alacsonyan ment az emberek előtt, hogy az utat tudta mutatni, és még azt a házat is meg tudta mutatni, ahol a gyermeket megtalálhatják.

A másik prófécia arról adott tájékoztatást, hogy a Szabadítónak Betlehemben kell megszületni, és bár mint egy kisgyermek lép be az emberi családba, de származása mégis “eleitől fogva, öröktől fogva van”. Mik. 5,2.
Heródes ennek a próféciának az ismeretében irányította Betlehembe a napkeleti bölcseket. Mt. 2,4-6.
A harmadik prófécia pedig arról szólt, hogy szűztől fog megszületni a Messiás. Ésa. 7,14. - Mt. 1,18-25.

5. Mi volt az alapja annak, hogy a Messiásra vonatkozó próféciákat annyira következetesen félre értették a zsidók, miközben állandóan tudakozták az írásokat?

Az eljövendő Messiásról szóló jövendölések nagy százalékukban kettős próféciák, vagyis egy helyen, egyszerre mondják el a Messiásra vonatkozóan a két advent eseményét. Ésa. 61,1-3.
Jézus azonban megtanít bennünket arra, hogy miként kell a prófétai beszédet figyelembe venni és helyesen értelmezve alkalmazni. Lk. 4,16-21.

Egyetlen igét sem szabad önmagában tanulmányozni, kiemelve a Szentírás egészéből.
A Biblia tanításait mindig az egész Biblia összefüggésében szabad kutatni és olvasni.
Ilyen szempontok alapján állt meg Jézus a Róla szóló jövendölés felolvasásakor a prófétai üzenet közepén, bármennyire szerették volna a hallgatói, hogy tovább olvassa.

III. Próféciák a Messiás életéről

1. Mit tudhatunk a bibliai próféciákból arra vonatkozóan, hogy amikor a Messiás szinrelép, akkor miként fogja végezni a küldetését?

A Messiásról szóló jövendölések azt is kijelentik, hogy prófétaként fogja végezni szolgálatát, “olyan, mint én” mondta Mózes. V. Móz. 18,15. 18. 34,10.

“Prófétát támasztok nékik az ő atyjokfiai közül, olyat mint te, és az én ígéimet adom annak szájába, és megmond nékik mindent, a mit parancsolok néki.” V. Móz. 18,18.

Mózes “színről-színre” ismerte Istent, - A Messiásról is ezt állítja a Biblia. IV. Móz. 12,6-8. Mt. 11,27.
A Messiás másik ismertető jele az lesz, hogy világosan, tisztán és félelem nélkül fogja hirdetni az Isten üzenetét “megmond nekik mindent, amit parancsolok néki.” V. Móz. 18,18.

A samáriai asszony Jákób kútjánál éppen ezen prófécia alapján ismerte fel Jézusban a megígért Messiást:
- “Abból a városból pedig sokan hivének benne a Samaritánusok közül annak az asszonynak beszédéért, a ki bizonyságot tett vala, hogy: Mindent megmondott nékem, a mit cselekedtem.” Jn. 4,39.
Ezt még az ellenségei is elismerték Jézusról: “Mester, tudjuk, hogy igaz vagy és az Isten útját igazán tanítod, és nem törődöl senkivel, mert embereknek személyére nem nézel”. Mt. 22,16.

2. Az első advent beteljesedéséről csak eseményszerűen ad Isten kinyilatkoztatást, vagy időpontot is meghatároz egy-egy esemény beteljesedéseként?

A próféciák tanulmányozása közben azt is megfigyelhetjük, hogy a megváltás tervéről Isten nemcsak eseményszerűen beszél, hanem egy-egy eseményt a történelem idősíkjában is pontosan meghatároz.

Pál apostol Jézus születésével kapcsolatban tesz ilyen vonatkozású megjegyzést.
- “Mikor pedig eljött az időnek teljessége, kibocsátotta Isten az Ő Fiát, aki asszonytól lett”. Gal. 4,4.
A Messiás születésével kapcsolatos időpontot azonban csak az Isten tudta, az embereknek erről nem adott kinyilatkoztatást.

Az első adventtel kapcsolatban olyan kijelentéseket is adott, amelyekben időmeghatározás található, aminek segítségével pontosan meghatározhatjuk egy-egy esemény beteljesedését.

Egy ilyen prófétikus kijelentésre utalt Jézus akkor, amikor Galileában az első prédikációját mondta el: “Betelt az idő, és elközelített az Istennek országa”. Mk. 1,15.
Ezt az eseményt és annak időpontját Dániel próféta jövendölte meg, a beteljesedés előtt mintegy 600 évvel korábban. Dán. 9,25/a.

3. Hogyan lehet meghatározni a dánieli prófécia időszámításának a kezdetét?

Dániel próféciájában a Messiás színrelépésének idejét meghatározó prófécia kiindulási pontja a Jeruzsálem újjáépítésére kiadott parancs keletkezésének az ideje.

Jeruzsálem újraépíttetésével kapcsolatban azonban több parancs lett kiadva, a bibliai feljegyzésekből négy ilyen parancsot ismerhetünk meg.

Círus parancsa i.e.:

536-ban

Ezsd. 1,1-4.

Dárius parancs i.e:

519-ben

Ezsd. 6,1-12.

Artaxerxes Longimánus i.e:

457-ben

Ezsd. 7,1-26.

Artaxerxes Longimánus i.e:

444-ben

Neh. 2,1-9.

4. Honnan tudhatjuk azt, hogy a Jeruzsálem újjáépítésére kiadott négy parancs közül melyiket veszi figyelembe a Biblia?

A történelmi tények alapján azt mondhatjuk, hogy Artaxerxes első parancsát veszi figyelembe a Dániel által adott meghatározás.

Ugyanis csak erre a parancsra tudott befejeződni Jeruzsálem újjáépítése.
Artaxerxes parancsa a város, és a zsidó állam helyreállítására is vonatkozott.

A könnyebbik megoldás viszont az, ha a beteljesedés hátterén visszafelé pörgetjük az eseményeket.

Mivel a Messiás működésének kezdő időpontját már ismerjük, ezért innen vissza számolva is csak a 457-ben kiadott rendelet jöhet számításba.

5. Milyen általános szabályt kell ismerni ahhoz, hogy a próféciákban adott időmeghatározásokat jól tudjuk érteni és alkalmazni?

Amikor a bibliai próféciákban időmeghatározás is van, akkor szinte minden esetben jelképes időegységről van szó.
Ez azt jelenti, hogy egy 24 órás nap alatt egy évet kell érteni. Ezék. 4,5-6. IV. Móz. 14,34.

6. Hogyan lehet a Dániel által adott jövendölést a történelem idősíkjába beilleszteni?

Amikor az angyal részekre bontja a zsidók számára adott kegyelmi időt, akkor három időegységre bontja fel azt, amelyből kettőnek kell beteljesedni a Messiás fejedelemig.

A feladat csak az, hogy az angyal által meghatározott időmennyiségből ki kell vonni azt, ami az időszámítás előtti korban már eltelt, és akkor megkapjuk eredményként, hogy az időszámítás utáni korban mikor kell a Messiás fejedelemnek színre lépnie.

A meghatározott időegység

483 év -

Ebből az időszámítás előtti korban eltelt

457 év

-------------

Az időszámítás utáni korra megmarad

26 év

A pontos időmeghatározás miatt szükséges figyelembe venni még két adatot.

Régen a tavasz első újholdjával kezdődött az év, és nem a tél közepén, mint most.
- Ez azt jelenti a prófécia szempontjából, hogy a meghatározott 26. év a mi időszámításunk szerint a 27. év tavaszán jár le, vagyis a 27. év márciusának végén.
A Jeruzsálem újjáépítésére vonatkozó parancs az év közepén, vagyis ősszel lett kiadva.
- Ezért az időszámítás előtti korban csak 456,5 év vehető számításba.
- Ezért az időszámítás utáni időre nem csak 26 év marad, hanem 26,5 év.

Mindezeket figyelembe véve tehát, Jézus keresztségének ideje a pontos számítás szerint, ahogy azt Dániel próféta megjövendölte, az időszámítás utáni kor 27. év őszére esik.

7. Ugyanez a prófécia milyen módon határozza meg a Messiás halálának időpontját?

“A hatvankét hét elmúltával pedig kiírtatik a Messiás”. Dán. 9,26/a.
“A hét felén véget vet a véres áldozatnak és az ételáldozatnak”. Dán. 9,27/a.

A prófécia szerint tehát három és fél évig fogja végezni tanítói szolgálatát, vagyis i.u: 27. év őszétől 31. év tavaszáig, és akkor következik be a halála.

8. Milyen kinyilatkoztatást kapunk még ebben a próféciában a Messiás halálával kapcsolatban ugyan, de a templomi szolgálatra vonatkozóan?

A prófécia arra is utal, hogy halálával véget vet a templomi áldozati rendszernek.

Mivel az igazi áldozat bemutatása megtörtént, ezért nincs szükség tovább az előképes áldozati rendszerre.

Ezt a változást nagyon különleges módon juttatta kifejezésre Isten.

Jézus halálának pillanatában a jeruzsálemi templomban a szentek szentjének ajtófüggönye kettéhasadt. Mt. 27,50-51.
- Ezzel azt is kifejezte Isten, hogy jelenléte megszűnt a templomban.
- Isten jelenléte nélkül viszont a templom elveszítette jelentőségét.

Ez volt az első jele annak, hogy a földi templom helyett a mennyei templom lesz az istenimádat központja. Zsid. 8,1-2. 9,11-12.
A lévitai papság helyébe pedig a Melkisédek rendje szerinti papság lép, amelynek főpapja Jézus Krisztus. Zsid. 7,11-17.

IV. A Messiás várás jellegzetességei

1. Milyen különös párhuzamot találunk a zsidóság és a mai kereszténység Messiás várásának gyakorlati megnyilatkozása között?

Az izraeliták nem fogadták el Jézust, mint Messiást, mert nem ismerték fel benne az Ószövetség Istenét.
A modern kereszténység viszont elfogadja ugyan Jézust, mint Messiást, de elvetik az Ószövetséget, mert nem ismerik fel benne az Ószövetség Isteneként Jézust.
Pedig mindkét tábor azt állítja, hogy ismeri az Írásokat, és mindkét tábor hite a Messiásra koncentrál.

2. A zsidó nép szomorú történelme az önvizsgálatnak milyen kérdéseit állítja elénk, amire Isten személyes és őszinte választ vár tőlünk?

A zsidókhoz hasonlóan a keresztény világnak is azzal a nagy kérdéssel kell szembenézni és önvizsgálatot tartani, hogy valóban várjuk a megjövendölt Szabadító megjelenését, valóban várjuk, hogy visszajöjjön Jézus?

Igazolja ezt a várakozásunkat az életünk és a cselekedeteink, vagy csupán a hitvallásunkban mondjuk el?

Úgy várjuk Jézust, hogy megjelenése nem fog meglepetést okozni, mint a zsidóknak, akik másként képzelték el Őt?

Jézus ugyanis nemcsak Szabadítóként jön, hanem az Isten bosszúállását is hozza magával azoknak, akik elvesznek. Ésa.. 61,2.

Segítsen Isten abban, hogy közülünk senkinek se jelentsen csalódást Jézus visszajövetele.

Ne érjen váratlanul, meglepetésszerűen, készületlenül.