Az én első Bibliám

Bibliatanulmány minden napra gyerekeknek

 My Bible First!

 Copyright

Ajándék Jézusnak

  13. tanulmány  

Nyomtatás

VASÁRNAP

Amióta csak az első bárányt feláldozták Ádám és Éva bűnbe esése után, Isten népének ilyen áldozatot kellett bemutatnia. Az áldozatok arra emlékeztették őket, hogy Isten fia lesz Isten valódi Báránya, aki eljön majd világunkba, hogy meghaljon helyettünk, hogy mindenki megmenekülhessen, aki szereti Őt, Őbenne bízik, és neki engedelmeskedik.

A húsvéti ünnepség idején feláldozott bárány arra az éjszakára emlékeztetett mindenkit, amikor Isten kiszabadította népét az egyiptomi rabszolgaságból.

Isten figyelmeztette a fáraót, hogy ha nem engedi szabadon a népét, akkor minden elsőszülött egyiptomi fiú meghal egy bizonyos éjszakán. Az izraelita családok pedig, akik megölnek egy bárányt és a vérével meghintik az ajtófélfát, biztonságban lesznek. A halált hozó angyalok áthaladnak házaik felett és gyerekeik nem halnak meg.(Innen ered a Húsvét angol elnevezése, a Passover, ami magyarul áthaladást jelent). A vér a szemöldökfán azt jelezte, bíznak Jézusban, akinek vére majd az övék helyett kiontatik. 1Kor 5:7.

Most elérkezett a valaha is ünnepelt legfontosabb Húsvét ideje. De egyedül Jézus volt tisztában ezzel. Tudta, hogy Ő Isten igaz Báránya, aki csupán néhány napon belül feláldoztatik. Tudta, hogy a papok és az írástudók terveket szőnek a megölésére. Mk 10:33-34.

Milyen magányos lehetett Jézus! Még a saját tanítványai is azt hitték, hogy nagy király lesz, aki megszabadítja őket a rómaiaktól. Sátán azt akarta, hogy az emberek az evilági hatalmas királyságról álmodjanak. Azt akarta, hogy elfeledkezzenek róla, mindnyájan bűnösök vagyunk és Megváltóra van szükségünk, aki megment minket mennyei országa számára.

 További elmélkedésre: Megpróbálta Sátán lerontani a megmentésünkre felállított csodálatos tervet? Hogyan?

HÉTFÖ

Már csak hat nap volt hátra a Húsvéti ünnepekig, és Jézus Jeruzsálembe tartott, hogy részt vegyen rajta. Szokása szerin betért Bethániában Lázár házába, akit a halálból támasztott fel. Jn 12:1.

Valaki más is élt Bethániában, aki hálával tartozott Jézusnak azért, amit vele tett. Egy Simon nevű gazdag farizeus, akit Jézus a leprából gyógyított meg.

Simon Jézus tanítványa lett, de abban még mindig nem volt biztos, hogy Ő a Messiás. Nem tartotta magát megmentendő bűnösnek. Még a leprából való kigyógyulása után sem változtatta meg igazán gondolkodását.

Simon nagy lakomát tartott Jézus tiszteletére, hogy kimutassa, mennyire hálás gyógyulásáért. Lázárt is meghívta az ebédre. Az asztalnál Simon ült Jézus egyik oldalán, Lázár pedig a másikon. Márta és Mária is ott voltak, és szokása szerint Márta segített a vendégek kiszolgálásában. 2. v.

Sokan gyűltek össze aznap Bethániában. Egyesek találkozni szerettek volna Jézussal. Mások pedig Lázárt akarták látni, akit Jézus feltámasztott miután már négy napja halott volt. Meg akarták tudni tőle, milyen halottnak lenni. Lázár viszont nem tudott semmit mondani nekik erről. Préd 9:5-6.

Lázár annyit mondott csupán mindenkinek, hogy Jézus valóban Isten hatalmas fia. Egyedül Isten adhatja vissza egy halott életét.

 További elmélkedésre: Mit kellett még Simonnak tennie, hogy Jézus őszinte tanítványa lehessen? Mi volt a baj a magáról kialakított véleményével?

KEDD

Jézus vendégségben volt Bethániában, Simon házában, akit régebben kigyógyított a leprából. Jézus volt az ebéd díszvendége. Sokan azért mentek oda, mert Jézussal akartak találkozni, sokan mások pedig Lázárt akarták látni. A vendégek heverőn feküdtek az alacsony asztalok körül és valószínűleg a könyökükre támaszkodva ettek. A lábuk a másik irányba nézett, távolabb az asztaltól.

Miközben Márta az ételt szolgálta fel, Mária Jézus lábához térdelt. Eszébe jutott minden, amit Jézus érte tett. Jézus szerette őt, annak ellenére is, hogy bűnös dolgokat tett. Kiűzte Sátánt a lelkéből és segített neki abbahagyni a helytelen dolgokat. Megbocsátotta a bűneit és fivérét is feltámasztotta a halából.

Csupán mindannak végiggondolásától, amit Jézus érte és a családjáért tett, Mária a meghatottságtól sírva fakadt. Alázatosan megcsókolta Jézus lábait, melyek oly sokat gyalogoltak, hogy a Mester sokakat megvigasztaljon. Könnyeit hosszú, puha hajával törölte le Jézus lábáról.

Mária hallotta Jézustól, hogy nemsokára meg fog halni, és ez nagyon elszomorította. Valami különlegeset akart tenni Jézusért, ezért vásárolt egy szelence nagyon drága kenetet, amivel majd halála után megkeni a Mester testét. Majdnem annyiba került, mint egy munkás egész esztendei keresete. Mária mégis boldogan mondott le minden másról, hogy a pénzt összespórolja. Jézus számára semmi sem volt túl értékes.

Most azonban azt beszélték, hogy Jézus végre király lesz. Természetes, hogy Mária is izgalomba jött. Ahelyett, hogy halála után tisztelné meg Jézust, most ő lehet az első, aki királyként tiszteli Őt.

 További elmélkedésre: Miért lehetett Mária hálás Jézusnak? Miben van szükséged Jézus segítségére, hogy olyanná válhass, mint Ő?

SZERDA

Mária nagyon drága parfümöt vásárolt, hogy Jézust a halála után megkenhesse vele. Most mégis inkább azonnal, még Jézus életében szerette volna kimutatni tiszteletét, mert sokan azt beszélték, királlyá koronázzák Őt.

Mária nagyon halkan kinyitotta a parfümös szelencét. Máté és Márk evangéliuma szerint Jézus fejére locsolta, Lukács és János szerint a lábára is hintett belőle. Jn 12:3.

Néhány percig senki sem vette észre Mária tettét. Rövidesen azonban mindenki érezte már a parfüm illatát és láthatták, mi történt. Akkor Jézus egyik tanítványa valami nagy gorombaságot mondott. 4-6. v.

Mária szörnyen érezte magát. Nem akarta, hogy az emberek észrevegyék, amit tett. Arról viszont elfeledkezett, hogy a finom illat betölti majd a termet. Milyen kínos! Hallotta, hogy az emberek róla beszélnek. Márta biztosan megszidja majd, amiért ilyen sok pénzt elköltött. És mi lesz, ha Jézus szerint is bolondságot művelt?

Mária nagy zavarában megfordult, hogy kisiessen a teremből, de akkor meghallotta Jézus kedves hangját, és soha sem feledte, amit akkor mondott. Mk 14:6-9.

 További elmélkedésre: Mit érezhetett szerinted Mária, amikor Jézus szavait meghallotta? És Júdás vajon mit érezhetett? Te mit éreztél volna, ha ott lettél volna?

CSÜTÖRTÖK

Júdás mérges volt, bár nem volt joga haragudni. Ő volt felelős a pénzért, amit az emberek Jézusnak és a tanítványoknak adtak és látszólag nagyon gondosan bánt vele. Azt is csak tettette, hogy törődik másokkal és szívesen segít nekik. Valójában azonban tolvaj volt. Olvassuk el újra, hogyan jellemzi őt a biblia! Jn 12:4-6.

Júdás tudta, hogy a többi tanítvány megbízik benne, mégis több alkalommal elvett a közös szükségletekre szánt pénzből és magára költötte.

Jézus egyenesen Júdásra nézet, miközben Mária tettéről beszélt. Júdás hirtelen rádöbbent, hogy Jézus tudja, mit csinált a közös pénzzel. Sőt, azt is tudta, mit tett volna a pénzzel, amit Mária drága kenet vásárlására költött, ha a szegények számára nekiadták volna.

Júdás zavarba hozta Máriát és most hálásnak kellett volna lennie, amiért Jézus nem hozta őt zavarba azzal, hogy ott, mindenki előtt elmondja róla az igazságot. Ám a hála és bűnének megbánása helyett Júdás inkább megharagudott Jézusra.

Júdás ezért Jeruzsálembe sietett a papokhoz és a vallási vezetőkhöz. Éppen a főpap házában tanácskoztak, amikor Júdás megérkezett, ő mégis egyenesen bement hozzájuk. El tudod képzelni, mit érezhettek, amikor Júdás felajánlotta nekik a segítségét Jézus elfogásához?

 További elmélkedésre: Hogyan jellemeznéd Júdást valakinek? Mit mondanál Máriáról? Azért vásárolta a drága parfümöt, hogy elnyerje Jézus szeretetét, vagy azért, mert nagyon szerette Őt?

PÉNTEK

Nem Júdás volt az egyetlen, akinek elítélő gondolatai támadtak Máriáról Simon díszebédjén. Jézusra pillantva Simonnak kétségei támadtak, hogy vajon tényleg Ő-e a Messiás. Mire gondolt? Lk 7:36-39.

Simon elfeledkezett róla hogy szörnyű halált kellett volna halnia, ha Jézus nem gyógyította volna meg. Még mindig büszke farizeus volt, aki nem érezte magát bűnösnek. Ezért Jézus nem tudta megbocsátani és elvenni bűneit, ahogy Máriáért tette. Mária tisztában volt vele, hogy bűnös, őszintén megbánta és kérte Jézus bocsánatát. Simon azonban nem tette ezt.

Jézus ismerte Simon gondolatait. Olvassuk el a történetet, amivel Jézus segített Simonnak ráébredni, milyen is valójában! 40-47. v.

Egyetlen módon tudnánk csak bűneink árát megfizetni, ha örökre meghalnánk. Mivel Jézus meghalt helyettünk, neki tartozunk mindennel. Ő megfizette a mi hatalmas adósságunkat. A halála azonban nem ment meg bennünket, ha nem valljuk meg bűneinket, mint Mária. Ő teljes szívéből szerette Jézust, amiért megbocsátotta a bűneit. Tudta, milyen nagy az adóssága, de Jézus halála elegendő annak megfizetésére.

Jézus ugyanúgy szerette Simont, mint Máriát. Simon azonban úgy gondolta, nem nagy az adóssága. Valójában azt hitte, hogy ezzel a díszebéddel, amit Jézus tiszteletére rendezett, már le is rótta az adósságát, amiért kigyógyította őt a leprából. Még csak olyan udvariasan sem bánt Jézussal, ahogyan a vendégekkel illik. A szolgálói még a port sem mosták le Jézus lábáról.

Mária még hálásabb volt, mint valaha, amikor Jézus hozzáfordult, és beszélt hozzá. 48-50. v.

Simon megértette, amit Jézus mondott neki. Nem lett mérges, mint Júdás, inkább hálás volt Jézusnak, amiért nem beszélt a bűneiről a vendégek előtt. Teljesen megváltozott a gondolkodása és attól kezdve Jézus alázatos követője lett.

 További elmélkedésre: Történetünk melyik részei szomorúak, és melyek örömtelik? Miért? Fontos minden nap bocsánatot kérni Jézustól a bűneinkért? Ő meg akar vajon bocsájtani nekünk?

Történet sarok Anna Larsen: Sunca, a misszionárius kutya című műve alapján, a Pacific Press Publishing Association, Inc. kiadó engedélyével Sunca elveszett - 2. rész

- Hol van Sunca? – szaporán vert a szívem. – Sunca! – kutattam az ülések alatt. – Sunca eltűnt!

- Hogyan, hiszen sehol sem álltunk meg – férjem teljesen nyugodtnak látszott. –Itt kell lennie valahol.

- Nem, nincs itt! Biztosan Chosicában hagytuk a téren. Állj meg! Vissza kell mennünk gyorsan megkeresni!

- Megkeresni? Már több mint egy órája eljöttünk! Már biztosan nincsen ott. – felelte a férjem.

- De hát mi mást tehetnénk? Meg kell találnunk! – csuklott el hangom a sírástól. – Hogyan feledkezhettünk el róla?

A férjem az első lehető helyen visszafordult és már száguldottunk is vissza Chosica felé. - Imádkozzunk! – mondta. –Isten segíteni fog kis Suncánkat megtalálni. - Tudtam, hogy ő is legalább annyira aggódik, mint én.

- Siessünk! Ó, milyen hosszúnak tűnik most az út! – nagy szorongással figyeltem az út mindkét oldalát. - Mit gondolsz, elindult utánunk az autópályán?

- Lehet, de jobban tenné, ha nem. Könnyen elütheti egy autó.

- Igen, vagy el is lophatják! Sokan örülnének egy ilyen helyes kutyusnak. Ó, siessünk!

Még sütött a késő délutáni nap, amikor a szépséges Chosicába értünk, és túl gyorsan végighajtottunk a tér felé.

- Ott ül! – mondtam majdnem sikoltva. – Már látom. Pontosan ott ül, ahol hagytuk.

Még mielőtt az autó megállt volna kikiáltottam az ablakból: - Sunca! Sunca! Sunca! Kinyitottam a kocsi ajtaját és Sunca egy másodperc alatt ott termett, összes kutya-szeretetével az arcomat falva.

- Jó, kis Suncám! – öleltem magamhoz. – Hogyan is felejthettünk itt? Bocsáss meg nekünk!

- Sunca sokkal okosabb, mint hittem volna. –mondta a férjem.

- Igen! – erősítette meg a kis hölgy, aki még mindig ott volt és most a kocsihoz lépett. - Végig figyeltem őt. Meg sem mozdult és senkit sem engedett a közelébe. Ugyanott ült és egyfolytában várta, hogy az autó visszajöjjön érte. Valóban nagyon intelligens kutya. – Közben befejeztem a leckét, asszonyom. – nyújtotta felém a tanulmányt a kislány széles mosollyal.

- Nahát, máris átnézted? Nagyszerű! Hadd lássam! Igen, nagyon jól kitöltötted! – Átnéztem a feladatokat, és láttam, hogy mindegyikre helyesen válaszolt.

- Odaadom a második leckét is. - Beletúrtam a férjem aktatáskájába, ami mindig tele volt levelezőiskolai anyagokkal. – vagy még jobb, ha a másodikat és a harmadikat is odaadom, hogy legyen mit tanulmányoznod, míg a másodikat elküldöd nekünk. Tessék! Itt van a boríték is hozzá.

- Kaphatnának a barátnőim is a tanulmányokból? Ők is szívesen tanulnának. Három vagy négy kislány állt már körül bennünket feszült várakozással.

- Természetesen! Örülünk, ha ők is beiratkoznak a Bibliai levelezőiskolába. Mindegyik kislánynak odaadtam az első leckét és egy borítékot. – És itt van egy felnőtteknek szóló tanulmány, önnek, asszonyom. Biztos vagyok benne, hogy önnek is tetszeni fognak a Bibliai levelezőiskola tanulmányai. – nyújtottam át egy leckét a kislány édesanyjának.

Szívből jövő kézszorítással búcsúztam a kislánytól. – Viszlát, kis hölgy és nagyon köszönjük, hogy vigyáztál Suncára!

 (Folytatása következik)