VASÁRNAP
Kígyók a pusztában
(4Móz 21:4-9.)
Az
izraelitáknak ismét vissza kellett menniük a forró, homokos pusztaságba, hogy kikerüljék az ellenséges edomiták
földjét; és mint előzőleg oly sokszor, ismét panaszkodtak. Nem voltak tisztában vele és nem is értékelték, hogy
Isten majdnem negyven évig megvédte őket a vadállatoktól, a mérges kígyóktól és más szörnyű veszedelmektől.
Most, mert elfeledkeztek Róla és zúgolódtak, Isten visszavonta az egyik ilyen veszélytől, a mérges kígyóktól
való oltalmát.
Az embereket váratlanul megmarták a „tüzes kígyónak” nevezett állatok, és sokan
meghaltak! Ehhez képest a dolgok, amik miatt panaszkodtak, semmiségek voltak! Most ahelyett, hogy Mózest okolták
volna mindenért, ami nem tetszett nekik, hozzá szaladtak és elmondták neki, mennyire bánják, és könyörögtek
neki, hogy távoztassa el a kígyókat. Mit mondott Isten Mózesnek, miután imádkozott, hogy mit tegyen?
4Móz 21:8-9.
Azok az emberek, akik nem hitték el, amit Isten mondott, nem engedelmeskedtek
és mind meghaltak. Azonban mindenki, aki hitt Isten szavának, engedelmeskedett és meggyógyult.
Milyen furcsa! Egy rézkígyónak nem volt nagyobb hatalma bármit is
meggyógyítani, mint egy bárány megölésével fizetni a bűnért. A bárány Jézust jelképezte és megölése emlékeztette
a népet arra, hogy bűneik fogják megölni Jézust, az Isten Bárányát. De mit jelképezett a rézkígyó?
Az is Jézust jelképezte! Elvette
Sátán fullánkját és örök halállal halt meg helyettünk. A kereszten Jézus valójában bűnné lett miértünk azáltal,
hogy magára vette a mi bűneinket. Majd azzal a szörnyű halállal halt meg, hogy nekünk ne kelljen meghalnunk. A
mi bűneink Őt ölték meg helyettünk. 2Kor 5:21.
A bárány feláldozása és a kígyóra tekintés egyaránt a Jézusba vetett hitet
jelképezte. Segített az izraelitáknak emlékezni arra, hogy Jézus az egyetlen, aki megbocsájthatja bűneinket és
erőt adhat az engedelmességhez.
Alkalmazd a gyakorlatban:
Mindnyájunkat megmart Sátán; ám mi történik, ha Jézus ereje által
bízunk Jézusban és engedelmeskedünk szavának? Ján 3:14-15.
HÉTFÖ
Növekvő hit
Az izraeliták Edomot megkerülve ismét úton voltak Kánaán felé. A sivatagot
maguk mögött hagyva most élvezhették a hűvös szellőt, a zöld füvet és fákat.
Mikor
elérték az emoreusok országát, ugyanazzal az udvarias kéréssel fordultak hozzájuk, mint az edomitákhoz, és
ugyanazt a választ kapták: „Nem engedünk benneteket átvonulni az országukon.”
Isten elmondta Ábrahámnak, hogy négyszáz évet ad az emoreusoknak, hogy
megváltoztassák gonosz útjaikat (1Móz 15:13-16.) Ez az idő most lejárt. Bár az emoreusok hallottak Isten
hatalmáról az egyiptomiakkal szemben, ők még mindig ellenszegültek Neki, és most el akarták pusztítani az Ő
népét. A királyuk, Szihon vezetésével felvonultak az izraeliták elleni harcra.
Isten megígérte népének a győzelmet, és ők bízva ígéretében bátran
szembeszálltak az ellenséggel és győztek! 4Móz 21:21-24.
Az izraelita hadsereg tele volt reménnyel és bátorsággal amint Básán, az
óriások földje felé meneteltek. Óg király, aki a legnagyobb volt közöttük katonáival együtt egy magaslaton állt
az izraelita hadsereg fölött. Feltekintve az izraeliták láthatták az ott felsorakozott magas, félelmet nem
ismerő embereket a mind közül kimagasló Óg királlyal együtt.
Nehéz volt felmászni oda, ahol az ellenség várakozott. Isten azonban megígérte,
hogy segít Izraelnek, és Neki semmit sem nehéz megtenni értünk, - ha azt választjuk, hogy bízunk benne és
engedelmeskedünk Neki. Az izraeliták pontosan ezt tették, és Isten ismét segített nekik. Megnyerték a csatát és
elpusztították az ellenséget, még magát Óg királyt is.
Óg király ágyát valószínűleg emlékbe őrizték meg, mert amikor Mózes leírta a
csatát, megemlítette annak az ágynak a méreteit is. Azt írta, hogy vasból készült, 4 méter hosszú és 2 méter
széles volt. 5Móz 3:11.
Az izraeliták felismerték, hogy közel negyven évvel korábban is megnyerhették
volna az ilyen csatákat, ha nem lázadtak volna fel Kádésnél és ha bíztak volna Istenben. Milyen szomorú!
Alkalmazd a gyakorlatban:
Vannak csatáink, amelyeket meg kell vívnunk?
Eféz 6:11. Kiben bízhatunk, hogy győzelmet ad nekünk?
KEDD
Engedelmesség vagy vágyakozás?
(4Móz
22:1-21.)
Miután legyőzték Szihont és
Ógot, az izraeliták a Jordán folyó déli vége mellett, Moáb földjének közelében táboroztak. Mivel a moábiták és
az ammoninták Lótnak, Ábrahám vejének leszármazottai voltak, az izraeliták nem félemlítették meg őket. A
moábiták mégis féltek tőlük.
Bálák, a moábita király természetesen tudta, hogy Szihák és Óg népét az
izraeliták pusztították el. Attól félt, hogy az a titokzatos hatalom, ami győzelmet adott nekik, most az ő népe
ellen fordíthatja őket. Annyira tele volt félelemmel, hogy a midiánitákhoz fordult, hogy segítsenek valami
tervet kieszelni az izraeliták legyőzésére.
Tudtak egy Bálám nevű emberről, akiről azt gondolták, hogy meg tud áldani, vagy
átkozni embereket. Annak ellenére, hogy nagyon messze lakott, úgy döntöttek, hogy érte küldenek.
Bálám valaha Isten igaz prófétája volt, de a gazdagság fontosabbá vált számára.
Valójában a kincseket tisztelte Isten helyett. Amikor Bálák követei megérkeztek hozzá, tudta, hogy vissza kell
utasítania a jutalmukat, és haza kell küldenie őket. Mégis, mit mondott, ahelyett, hogy elküldte volna őket?
4Móz 22:8-14.
A követek nem mondták el Báláknak, hogy Isten mondta Bálámnak, hogy ne menjen
velük. Bálák azt hitte, hogy valószínűleg egyszerűen csak több pénzt akar, ezért újabb üzenetet küldött neki.
Azon az éjszakán Isten újra szólt Bálámhoz. Olvassuk el figyelmesen, hogy mit
mondott neki. 20. v.
Természetesen Isten nem örült annak, hogy Bálám olyasmit akar tenni, amiről már
szólt neki, hogy ne tegye. Isten tudta, hogy mennyire vágyik a jutalomra, amit Bálák ígért neki, de Isten azt
mondta neki, hogy elmehet, ha a követek hívják.
Mikor Bálám másnap reggel felkelt, a követek már elmentek, mert biztosak voltak
benne, hogy ugyanaz lesz a válasza, mint először.
Bálám viszont nem adta fel. Annyira eltökélte, hogy megszerzi Bálák jutalmát,
hogy gyorsan szamara nyergébe pattant és két szolgájával együtt sietett a követek után.
Isten sem adta fel. Az út során háromszor is a tudomására hozta, hogy nem örül
annak, amit csinál. Holnap megtudjuk, hogy mit tett Isten.
Alkalmazd a gyakorlatban:
Előfordul, hogy olyasmiért könyörgünk, amiről tudjuk, hogy nem
kellene? Engedelmeskednek a bölcs emberek Istennek és a szüleiknek?
SZERDA
Makacs önzés
(4Móz
22:22.
- 24:25.)
Bálám
tudta, hogyan érez Isten azzal kapcsolatban, hogy ő vágyakozik a jutalom után amit Moáb királya, Bálák ajánlott
neki az izraeliták megátkozásáért. Mivel ez sem állította meg őt abban, hogy még mindig akarja, Isten több
esélyt is adott neki, hogy meggondolja magát. Mi történt, amikor sietett, hogy utolérje Bálák hírnökeit?
4Móz 22:22-23.
„Miért viselkedik így ez a szamár?”- tanakodott magában Bálám miközben a
követek után sietett. Mi történt azután? 24-25. v.
Másodszorra Bálám még mérgesebb lett, és szegény szamara még nagyobb verést
kapott. A harmadik alkalommal, amikor az angyal megjelent a szamárnak, Bálám haragjában teljesen kivetkőzött
magából, ahogy kegyetlenül ütötte szegény jószágát. Mikor Isten beszédre indította a szamarat, úgy válaszolt
neki, mintha ember lett volna! 26-30. v.
Mikor Isten megmutatta Bálámnak, amit a szamár látott, lecsillapodott a haragja
és félni kezdett. Nehéz elhinni, hogy továbbment Moáb felé, de ezt tette. 31-35. v.
Mikor Bálám Moábba érkezett, Bálák király követte utasításait oltárok
építésére, amiken állatokat áldozhatnak. Majd megpróbálta megátkozni Izraelt. Ám helyette Isten áldás szavait
adta a szájába. Háromszor tette ezt különböző helyeken és időben. Olvassunk az első esetről:
4Móz 22:41.; 23:1-2.
Mielőtt végeztek 21 bikát és 21 kost áldoztak fel 21 oltáron! Megváltoztatta ez
Isten elhatározását? Természetesen nem! Minden egyes helyen az Izraelre mondott áldás, amit Isten Bálám szájába
adott az előzőknél egyre szebb lett. Gyönyörködhetsz bennük, ha mindet végigolvasod, de legalább a következő
verseket olvassuk el: 4Móz 23:8., 23.; 24:8-9.
Bálák haragra gerjedt és elküldte Bálámot. Távozása előtt azonban Bálám a
Biblia egyik legszebb próféciáját mondta el. Így szólt: ”Csillag származik Jákobból.” (4Móz 24:17) Évszázadokkal
később ez a prófécia segített néhány bölcs embernek követni azt a csillagot, amely Jézus szülőhelyéhez vezette
őket.
Bálám a remélt kincsek nélkül tért haza, de később kigondolt egy biztos módot,
ami által megszerezheti őket.
Alkalmazd a gyakorlatban:
Hogyan hatott Bálám pénzsóvársága a másokkal és a szamarával való
bánásmódjára? Boldoggá teszi az embert igazán a pénz? Préd 5:10.
CSÜTÖRTÖK
Bálám új terve
(4Móz 25:1-9.)
Bálám azt hitte, hogy az izraeliták népe szegény, szervezetlen, kalandozó
emberek csapataiból áll, akik ijesztgetik a kánaánitákat. Ám amikor Moábban megbámulta gyönyörű, rendezett
táborukat, már tudta, hogy tévedett és megborzongott a csodálat és a tisztelet érzésétől.
„Bár halna meg lelkem az igazak halálával, és olyan lenne az én utolsó napom,
mint az övé!” Mondta, ahogy a Szentlélek szólt belőle (4Móz 23:10.)
Bálám
azonban nem akarta az igazak életét élni. Még mindig nagyon kapzsi volt. Amint hazaért, Sátán segített neki egy
tervet kigondolni az izraeliták megátkozására. Tudta, hogy amíg Izrael hűséges lesz Istenhez, Ő támogatni fogja
őket. Biztos volt benne, hogy ha rá tudja venni az izraelitákat az Isten iránti engedetlenségre, még mindig
megkaphatja a jutalmát. Bálák belegyezett, hogy kipróbálják Bálám gonosz tervét.
Az izraeliták nagyon szép helyen táboroztak, de pogány kegyhelyek voltak
lakhelyük közelében, és az ott látott gonoszságok fokozatosan elterelték a nép figyelmét Isten törvényéről.
Mózes Kánaán birtokba vételének terveivel volt elfoglalva és nem vette észre, hogy mi történt a néppel a
várakozás hetei alatt.
Senki nem aggódott, amikor bájos midiánita asszonyok lopództak be a táborba. Ám
nemsokára az emberek elfogadták meghívásukat a gonosz, bálványimádó szertartásaikra, és sokan részt is vettek
azokban. Az izraeliták azt hitték, hogy Bálám Isten igaz prófétája, így amikor titokban segített Bálák királynak
egy nagy pogány szertartás megszervezésében, sokan elfogadták a meghívást, hogy elmenjenek rá és végignézzék.
Hamarosan izraeliták ezrei, a vezetőiket is beleértve ittak, táncoltak és az elképzelhető legrosszabb dolgokat
művelték. 4Móz 25:1-3.
Mózes megdöbbent, amikor rájött, hogy mi történt és azonnal intézkedéseket
hozott a dorbézolás beszüntetésére. Isten szörnyű csapást küldött, ami 24 ezret megölt a bűnös izraeliták közül.
Elrendelte azt is, hogy öljék meg a gonoszsághoz csatlakozó vezetőket és a testüket függesszék ki olyan helyre,
ahol mindenki láthatja.
A nép tudta, hogy megérdemelték a büntetéseket, amit Isten küldött.
A szenthelyre siettek ahol könnyek között vallották meg bűneiket és
megbocsájtásért könyörögtek.
Alkalmazd a gyakorlatban:
Könnyebben csatlakozunk hozzájuk, ha nézünk másokat, amint
rosszat cselekszenek?
PÉNTEK
Bálám jutalma
Mialatt az emberek a szenthelyen könnyeztek és bűneiket vallották meg, az egyik
részeg vezető merészen keresztülment a táboron egy midiánita nőt vezetve egyenesen a sátrába. Ez annyira
felbőszítette Fineást, a főpap fiát, hogy dárdát ragadva berontott a sátorba és mindkettejüket megölte. Mit
mondott Isten a tettéről? 4Móz 25:11-13.
Bálám nem volt képes az összes mágiájával és Bálák áldozataival sem megátkozni
Izraelt. De képes volt azt megtenni szép, bájos és gonosz nők által, és azzal, hogy rávette az embereket, hogy
részt vegyenek egy izgalmas pogány szertartáson, és annak zenéjével, a tánccal és a borral. Isten büntetése
visszafordította Hozzá a népét, de vajon a midiániták megmenekültek a büntetéstől? Nem. Mit mondott Isten
Mózesnek, mit tegyen velük? 4Móz 31:2, 7-8.
Felismerted az utolsó nevet a 8.
versben? A gazdagság – melyre oly nagyon vágyott – megnyerése helyett Bálám az életét veszítette el. Milyen
szomorú vég ez egy olyan embernek, aki igaz prófétaként indult, aztán hagyta, hogy a gazdagság váljon az
istenévé!
Alkalmazd a gyakorlatban:
Sátán minket is gyakran úgy kísért meg, mint az izraelitákat –
világi barátok által. Minél inkább megszokjuk zenéjüket, játékaikat, ruháikat és más világi szokásaikat,
annál kevésbé látjuk gonosznak a bűnt. Ezért mondja nekünk Isten, hogy őrizzük szívünket, szemünket, fülünket
és az ízlésünket. Fil 4:8 és Zsolt 101:2-4.
A gyerekek hatással vannak egymásra. Te milyen befolyással vagy a többiekre?
Milyen szörnyű lenne, ha valaki azért maradna kint a mennyből, amit mi mondunk, vagy teszünk, vagy éppen azért,
amit mi nézünk, vagy hallgatunk! Bálám története azért szerepel a Bibliában, hogy erre figyelmeztessen bennünket.

Feladatok:
Állítsd sorrendbe Bálám életének eseményeit (írd a számokat 1.-6.-ig a
vonalakra)
---------- Bálám pénzsóvárrá lett.
---------- Bálám Isten igaz prófétája volt.
---------- Bálám megpróbálta megátkozni Isten népét.
---------- Bálám nem kapott vagont és megölték egy csatában.
---------- Bálám megverte a szamarát és vitatkozott vele, amikor az megszólalt.
---------- Bálám útra kelt Moáb felé annak ellenére, hogy Isten azt mondta
neki, hogy ne tegye.

KI VOLT AZ ŐSÜK?
Válassz az alábbi nevek közül. Némelyik név többször is szerepelhet.
VÁLASZOK: Ábrahám, Ézsau, Hám, Jákob, Lót
------ Hám -----------1. Főnícia
---------------------- 2.Filiszteusok (1Móz 10:8, 14.)
------ Hám --------- 3.Egyiptom
---------------------- 4. Emóreusok (1Móz 10:8, 16.)
------ Sém---------- 5.Szíria
--------------------- 6.Izrael (1Móz 35:10)
---------------------- 7.Júda (1Móz 35:10)
---------------------- 8.Ammon (5Móz 2:19)
---------------------- 9. Moáb (5Móz 2:9)
--------------------- 10. Amálék (1Móz 36:15-16.)
--------------------- 11.Edom (1Móz 36:9)

|