VASÁRNAP
Elkészülni Jézus eljövetelére
William Millert és társait, akik Jézus közeli
eljövetelében hittek, adventistáknak nevezték. Úgy értelmezték Dániel
próféciáit, különösen a Dán 8:14.
igeverset, hogy Jézus körülbelül 1843-ban jön el. Miller annyira örült,
hogy a betegség, a szenvedés, a halál és a bűn mindörökre elmúlik, hogy
nem sokat foglalkozott Jézus eljövetelének pontos dátumával.
Az adventisták mindent megtettek, hogy másokkal is
tudassák, Jézus hamarosan visszajön. Az ifjú prédikátor, James White
kitűnő példa erre. Az 1843-as esztendő első hónapjában egyedül, lóháton
bejárta Maine államot és iskolákban, templomokban összejöveteleket
tartott. Néhol szívesen fogadták, máshol nem.
Hitetlen lelkészek is ellene támadtak, és az
összejöveteleket gyakran zavarták meg erőszakos emberek, akik hógolyóval
és vasúti talpfákkal dobálták meg. Még életveszélyesen is
megfenyegették. Isten azonban csodálatos eredményességgel áldotta meg
James White munkáját. Több mint ezren tértek meg ez alatt az egyetlen
prédikáló körútja alatt.
A Biblia alapos tanulmányozói tudták, hogy a
próféciák a zsidó naptáron alapulnak, ami különbözik a ma használatos
naptártól. A zsidó naptár szerint az év vége és az újesztendő kezdete a
következő tavaszra esik. Így hát az 1843 tavasza és 1844 tavasza közötti
időszakra várták Jézus visszajövetelét. Minél jobban közeledett 1844
tavasza, annál többet dolgoztak, hogy az embereket Jézus közeli
eljövetelére figyelmeztessék.
A legtöbb ember viszont, sok egyháztaggal együtt, azt
remélte, hogy Jézus nem jön el. Nem akarták, hogy bármi is „megzavarja”
életüket. Őszintén szerették vajon Jézust azok az emberek? Mi volt
fontosabb számukra, mint Jézus elj9vetele és a bűn korszakának vége?
Mt 22:1-5.
Alkalmazd
a gyakorlatban: Jézus
példázata Máté evangéliumának 22. fejezetében segít megérteni, mi
történik rövidesen „a Bárány menyegzőjének vacsoráján”.
Jel 19:7-9. Kik a meghívottak?
Jel 22:17. Te is kifogásokat
keresel, mint a Jézus történetében szereplő emberek, vagy lelkesen
készülődsz? Mit tennél másképpen, ha biztosan tudnád, hogy Jézus még
ebben az esztendőben eljön?
HÉTFÖ
A második angyal üzenete
Az adventisták azt hitték, Jézus 1844 tavaszán, a
zsidó naptár szerinti év végén jön el. Összezavarodtak és csalódottak
voltak, amikor elmúlt az előre jelzett idő, és Jézus mégsem jött el.
De nem mindenki volt csalódott. Titokban még sok
lelkész és egyháztag is megkönnyebbült, hogy Jézus nem jött el. Ők nem
akarták Jézus eljövetelét és másoktól sem akarták hallani, mennyire
áhítva várják a vele való találkozást. Sátán könnyedén meggyőzte őket,
hogy az adventhívők csalók, és csak bajt kevernek.
Mivel a legnépszerűbb egyházak elfordultak az adventi
üzenettől, egyre nőtt az adventhívőkkel szembeni ellenségeskedés. Az
adventista előadók már nem szólhattak azokban a gyülekezetekben sem,
melyek korábban örömmel fogadták őket. Sok jámbor adventhívőt
kényszerítettek egyháza elhagyására, csupán azért mert nem volt hajlandó
feladni Jézus közeli eljövetelébe vetett hitét. A következő igeversekből
különleges bátorítást kaptak ezekben az időkben:
Habakuk 2:2-4 és Ezékiel 12:21-28.
Az adventhívők az első angyal üzenetét hirdették,
amikor az ítélet idejének elérkezéséről és Jézus eljöveteléről szóltak.
Jel 14:6-7.
Ugyanakkor egyre jobban összezavarodtak, amikor a
népszerű egyházak, mind elutasították az ítéletről szóló üzenetet. A
biblia a Babilon kifejezést használja az igazság elutasításának és a
zűrzavarnak jellemzésére. Az igazságnak ezen elutasítása és a vallás
terén azt követő zűrzavar beteljesítette a második angyal üzenetét,
miszerint a nagy Babilon leomlott. 8 v.
Isten népe és a világot szeretők ellenkező irányba
haladtak. Semmi sem hozhatta már újra össze őket. Mindenkinek el kellett
döntenie, merre akar menni. 1Jn 2:15-17.
Alkalmazd
a gyakorlatban: Miért nem
akarja a legtöbb ember Jézust követni? Mt
7:13-14. Jézus szerint a mennybe vezető „kapu” nagyon szűk.
Próbáltál már nagyon szűk nyalások átpréselődni? Pál apostol a
Gal 5:19-21. versekben leírja,
melyek azok a dolgok, amik soha nem férhetnek át ezen a szűk kapun, mely
az Isten országába vezet. Illik rád valami ebből a listából? Ha igen,
miért ne kérnéd Jézust most, azonnal, hogy adjon neked tiszta szívet és
a Szentlélek gyümölcsét? 22-25. v.
KEDD
Két csoport
A próféták a bibliai időkben nagyon alaposan
tanulmányozták az Írásokat és megpróbáltak rájönni, mikor fognak a
jövendölések beteljesedni. Különösen a Jézusról szólók. Még az angyalok
is szeretnék jobban megismerni Istennek a megmentésünkre felállított
tervét. 1Pét 1:10-12.
William Miller és az adventisták is szerették volna
megtudni, mikor történnek meg a Bibliában megjövendölt események. De
elmúlt az idő, amit az adventhívők a 2300 esztendő végének hittek, és
Jézus mégsem jött el. Vajon mi volt a hiba a számításaikban?
1844 nyarának kezdetén senki se tudta a válasz erre a
kérdésre. A nagy csalódáson átesett hívők rövidesen két csoportra
szakadtak. Egyes adventisták továbbra is ragaszkodtak hozzá, hogy Isten
vezette őket az igazságok felismerésére, mások viszont tagadták ezt.
Akik biztosak voltak bene, hogy Isten vezette őket,
tovább tanulmányozták a Bibliát és türelmesen várták, hogy Isten még
több igazságot mutasson meg nekik. Bár még mindig sok kérdésük volt,
hitük erősebb volt a kételkedésnél. Isten megválaszolta bölcsességért
esdő imáikat. Holnap majd megtudjuk, hogyan.
Nem minden adventista hitt azonban továbbra is abban,
amit a Biblia Jézus közeli eljöveteléről tanít. Emberek ezrei, akik
addig adventisták voltak, most gúnyolódtak Jézus visszajövetelének
gondolatán. Többen is állították, hogy soha nem is hittek igazán benne,
mert nem akartak a gúnyolódás céltáblájává lenni. Bár lehetett némi
igazság abban, amit mondtak, mert bizonyára nem hittek annyira az
igazságban, hogy kitartsanak benne, amikor az ellenségeskedés
megnövekedett.
Alkalmazd
a gyakorlatban: Jézus
leírta az ilyen embereket a magvető példázatában. Miért nem hittek
tovább a „köves talaj-szívű” emberek az igazságban?
Mt 13:5-6, 20-21. Mennyire fontos
magunknak is tanulmányozni a Szentírást, és nem csak arra támaszkodni,
amit mások mondanak róla?
SZERDA
A dátum kiszámítása
1844 augusztusában Joseph Bates és James White sok
más adventhívővel együtt sátoros összejövetelt tartott a New Hampshire-i
Exeterben. Azt remélték, rájönnek, miért nem jött el Jézus.
A szónokoknak azonban nem volt semmi újabb
mondanivalójuk. Újra átvették az összes próféciát, de nem jöttek rá, hol
lehet a hiba. Tanulmányozták a történelmet, de semmi hibát nem találtak.
Annyira egyértelműnek látszott, hogy a Szentély megtisztításának a 2300
év végén kell bekövetkeznie, és biztosak voltak benne, hogy ez 1844
tavaszára esik. Jézus mégsem jött el akkor. Mi lehetett a hiba?
A sátoros összejövetel idején Isten választ küldött
kérdéseikre. Egy Samuel Snow nevezetű adventista prédikátort használt
erre. Augusztus 12.-én késve érkezett az összejövetelre, türelmetlenül
várva, hogy megoszthassa a többiekkel, amire rájött.
Legfontosabb ötletei a következők voltak: a 2300
esztendő teljes éveket jelent, és az Ószövetségi ünnepek időzítése
mindig pontos volt. Ez a két ötlet segített nekik kiszámítani, pontosan
mikor ér véget a 2300 nap.
Samuel Snow szerint a 2300 év nem ér véget hamarabb,
mint a Jeruzsálem újjáépítéséről szóló rendelet kiadásától számított
2300 teljes esztendő. A 2300 év akkor kezdődött, amikor a perzsa király
rendelete életbe lépett, Kr.e.457 őszén, tehát a 2300 év 1844 őszén fog
véget érni. Ez illik bele a „teljes év” elméletbe. Lásd alant az idői
táblázatot!
Alkalmazd
a gyakorlatban: A hiba,
amire Samuel Snow rámutatott, mindig is William Miller elméletének része
volt, mégsem vette észre egyetlen kritikusa, vagy ellenzője sem. Vajon
miért? Dán 12:10.
CSÜTÖRTÖK
Már csak 71 nap van hátra
Samuel Snow második megérzése az Ószövetségi
ceremoniális törvények tanulmányozásából fakadt. Nagyon fontos dologra
jött rá. A Húsvét és a Pünkösd évenkénti megünneplése fontos események
voltak Isten megváltási tervében. Ezek a jelképek valós eseményekben
teljesedtek be, és pontosan azon a napon, amikor az ünnepséget is
tartották.
Például a húsvéti bárányt mindig a Niszán hónap 14.
napjának délutánján ülték meg (2Móz 12:6). Évszázadokon át azon a napon
áldozták fel a húsvéti bárányt. És mikor áldozta fel értünk önmagát
Jézus? A zsidó Niszán hónap tizennegyedik napjának délutánján.
1Kor 5:7.
A Pünkösd napjával ugyanez volt a helyzet.
Évszázadokon keresztül az Istentől jövő áldás napjának tartották 51
nappal Húsvét után. És mikor áldotta meg Isten a tanítványokat a
Szentlélek
kiárasztásával? Pontosan 50 nappal Húsvét után.
Isten vajon tényleg ennyire pontos?
Gal 4:4.
Samuel Snow rájött, hogy a „szenthely megtisztítása”
a Nagy engesztelési napot jelképezi, amikor évente egyszer
eltávolították a bűnöket a templomból (3Móz 16). Ez pedig mindig a zsidó
naptár hetedik hónapjának tizedik napján történt.
Honnan tudhatták, hogy ez melyik napra esik a mi
naptárunkban? A karaita zsidók nevű csoport tagjai gondosan megőrizték a
zsidó dátumok bibliai rendszerét és aszerint a nagy engesztelési nap
1844-ben október 22.-re esik. Ez az a dátum, amikor a Biblia leghosszabb
próféciai időszaka véget ér.
Amikor augusztus 12.-én Samuel Snow a felfedezéseit
ismertette, már csupán 71 nap volt hátra október 22.-ig!
Alkalmazd
a gyakorlatban: El tudod
képzelni, milyen felvillanyozó lehetett hinni, hogy Jézus mindössze tíz
héten belül visszajön? A szívek vizsgálatának és a bizonyságtételeknek
ünnepélyes időszaka volt. Csupán két dolog számított: készen állni és
másoknak is segíteni elkészülni. Különbözik vajon bármiben is a mi időnk
ettől? 1Thessz 5:6-8.
PÉNTEK
Az időpont elmúlik
El tudod képzelni, hogy már csak 71 nap van arra,
hogy mindenkivel tudassuk, Jézus eljön? Milyen szélsebesen terjedő,
lázas munkát váltott ki! A Samuel Snow által felfedezett igazság
fénysebességgel terjedt. Mint a mennydörgés robaja, ezreket ébresztett
fel, akik nemtörődömmé váltak a prófécia teljesedésének időpontja körüli
bizonytalanság és zűrzavar idején.
A példázat miatt még ma is „az éjféli kiáltás”
idejének nevezik ezt a 71 napos időszakot. Jézus, a vőlegény jön!
Mindenkinek készen kell állnia a vele való találkozásra! Az adventista
prédikátorok szinte megállás nélkül dolgoztak. A nyomdák több ezer
kiadványt nyomtattak és ingyen osztogatták bárkinek, aki hajlandó volt a
jó hírről olvasni. A hívők egyen-egyenként mindent megtettek, hogy
megbizonyosodjanak, ők is a „bölcs szüzek” között lesznek, akik készen
állnak a vőlegény fogadására.
Fontos megjegyezni, hogy mindebben az intenzív
tevékenységben nyoma sem volt vad izgalomnak, vagy ostoba fanatizmusnak.
Inkább mély önvizsgálatot tartottak, alázatos bűnvallomással és komoly
imádkozással. Szent örömmel készültek a Jézussal való találkozásra. A
hívők teljesen Istennek szentelték magukat és szívesen feladták világi
dolgaikat. Az apostolok kora óta vallásos tevékenység soha nem volt még
ennyire mentes az emberi hibáktól.
A hívők nem csak beszéltek, sokan ki is mutatták,
hogy hisznek abban, amit hirdetnek. Azon az őszön sokan mindenüket
eladták, hogy a pénzzel a nyomtatványok kiadását támogassák. Mások
learatatlanul hagyták földjeiken a gabonát. Miért kellene aratniuk, ha
Jézus úgyis eljön? Egy férfi, Hasting úr, még a szomszédainak sem
engedte meg, hogy felszedjék számára a burgonyát. „Nem, inkább itt
hagyom a földet és az Úr közeli eljövetelébe vetett hitemről
prédikálok!” – mondta.
Végül elérkezett október huszonkettedike. Mint a
legtöbb adventista, William Miller is hazament, hogy a családjával
legyen. Örömmel várakoztak. Egyházi énekeket énekeltek és kedvenc
igeverseiket idézték.
Vajon reggel jön el Jézus? Vagy talán délben? Esetleg
este, amikor a naplemente aranyozza be az égboltot? A nap azonban
elmúlt, és Jézus nem jött el.
El sem tudták hinni! De igaz volt, és nem tehettek
mást, mint hogy álomba sírták magukat.
Alkalmazd
a gyakorlatban: A Biblia
egy másik esetről is beszél, amikor a hívők minden dédelgetett álma
összeomlott. Miért történt mindez és hogyan segítette át rajta Jézus a
népét? Lk 24:13-32.

Feladatok:
A hármas angyali
üzenet

Jelenések könyve 14:6-12
„És láték más angyalt az ég közepén repülni, akinél
vala az örökkévaló evangyéliom, hogy a föld lakosainak hirdesse az
evangyéliomot, és minden nemzetségnek és ágazatnak, és nyelvnek és
népnek,
Ezt mondván nagy szóval: Féljétek az Istent, és néki
adjatok dicsőséget: mert eljött az ő ítéletének órája; és imádjátok azt,
aki teremtette a mennyet és a földet, és a tengert és a vizek forrásait.
És más angyal követé azt,
mondván: Leomlott, leomlott Babilon, a nagy város! Mert az ő
paráznaságának haragborából adott inni minden pogány népnek.
És harmadik angyal is követé azokat, mondván nagy
szóval: Ha valaki imádja a fenevadat és annak képét, és bélyegét
felveszi vagy homlokára vagy kezére,
Az is iszik az Isten haragjának borából, amely
elegyítetlenül töltetett az ő haragjának poharába: és kínoztatik tűzzel
és kénkővel a szent angyalok előtt és a Bárány előtt;
És az ő kínlódásuknak füstje felmegy örökkön örökké;
és nem lesz nyugalmuk éjjel és nappal, akik imádják a fenevadat és annak
képét, és ha valaki az ő nevének bélyegét felveszi.
Itt van a szenteknek
békességes tűrése, itt, akik megtartják az Isten parancsolatait és a
Jézus hitét!”

|