VASÁRNAP
Az izraeliták
minden csatát megnyertek. Mindenki tudott erről. Azt is tudta mindenki, hogy győzelmeiket hatalmas Istenük
segítségének köszönhetik.
Ellenségeik közül sokan lovakat és harci szekereket használtak, amikor hadba vonultak. Az
izraeliták könnyen elfoghatták és megtarthatták volna őket. Ám Isten azt mondta: Nem! Tudta, hogy nagy kísértés
lett volna számukra, hogy azt gondolják a lovak és a harci szekerek miatt aratják győzelmeiket. Pedig ez Isten
segítsége miatt volt! Amiatt tudta az izraelita hadsereg megnyerni a csatákat a gonosz kánaánita városok ellen.
Bár voltak még hatalmas ellenségek Kánaán földjén, akiket Isten utasítása szerint még el
kellett pusztítaniuk, már mindenki tudta, hogy az izraeliták az ország urai. Ezért a harcok megszűntek egy
időre. Jó időszak volt ez arra. hogy felosszák a földet a törzsek között. A föld felosztása után Isten majd
segít az izraelitáknak befejezni az ellenség kiűzését, ha bíznak az Ő hatalmában és megteszik a magukét is.
Mielőtt Isten kijelölte volna minden egyes törzs lakhelyét, emlékeztette Józsuét arra az
ígéretre, amit Mózes tett valakinek sok évvel azelőtt. Kálebnek, a bátor kémnek tett ígéretről volt szó.
Józsuéval együtt kedvező jelentést hozott Kánaánról 45 évvel azelőtt. Most Józsué és ő voltak a legidősebb
emberek az izraeliták között. Mózes megígérte Kálebnek, hogy földet kap majd Kánaánban, és most elérkezett az
ígéret beteljesítésének ideje.
Tudod, hogy melyik földdarabot kérte Káleb? Azt a területet kérte, amiről a kémek azt
gondolták, hogy soha senkinek nem fog sikerülni meghódítani. Óriások éltek ott, és a városuk nagyon erős
volt. Ennek a városnak a bevételével Káleb be tudja bizonyítani a fiatalabb katonáknak, hogy képesek lesznek
könnyen befejezni az ellenség kiűzését. Csak észben kellett tartaniuk, hogy hatalmas Istenünkben bízzanak.
Olvassuk el: Józs 14:10-14.
További elmélkedésre:
Ma is ugyanolyan hatalmas Isten? Ha ismersz idősebb embereket, akik mindig hűségesek voltak Istenhez, kérd
meg őket, hogy meséljenek olyan időkről, amikor Isten segített nekik!el súlyos hibákat, amikor mások hazudnak
nekünk?
HÉTFÖ
Hol állt ez
idő alatt a Szent sátor? Hol éltek a léviták? Mózes szava szerint kijelölték a menedékvárosokat. Mire szolgáltak
ezek?
A Szent hajlék Gilgálban volt, ahol a Jordán-folyón való átkelés után az izraeliták először
letáboroztak. Most azonban áthelyezték egy Siló nevű helyre Kánaán központjához közel. Ott nem volt már
ellenség, így biztonságos volt a nép számára istentiszteleti helynek.
A léviták a többi törzs népe között éltek, és most is ők szolgáltak a Szent sátorban.
Hány városuk volt? Józs 21:41.
Hat lévita várost neveztek menedékvárosnak.4Móz 35:6.
Három-három volt a Jordán-folyó mindkét oldalán. Olyan helyen álltak ezek a városok, hogy valamelyiket az ország
bármely részéből egy nap alatt el lehetett érni! Mire szolgáltak? Józs 20:9.
Az embereket tájékoztatták a menedékvárosokról. Tudták, hogy mindig van egy hely, ahová az
ártatlan emberek szaladhatnak az ellenségeik elől.
További elmélkedésre:
A menedékvárosok ara emlékeztették a népet, hogy Isten a mi menedékünk a
gonosz Sátán ellen. Bármikor Hozzá futhatunk és biztonságban leszünk Sátántól és a szörnyű örök haláltól, amit
Sátán mindnyájunknak kíván. Olvassuk el:
Zsolt 9.9. és 121:7-8.
KEDD
Mostanra
Józsué már több mint száz éves volt! Ám annak ellenére, hogy visszavonult, nem tudott nem aggódni Izrael
gyermekeinek sorsa felől. Tudta, hogy sokan közülük nem úgy engedelmeskedtek Istennek, ahogy azt tenniük kellett
volna. Isten megígérte nekik, hogy segíteni fog nekik a gonosz kánaániták kiűzésének befejezésében, de ők
mindenféle kifogást kitaláltak, hogy ne folytassák azt. Sok izraelita még barátságot is kötött a kánaánitákkal.
Néhányan titokban még a bálványaikat is imádták. Semmi kétség, Józsué aggódott. Nagyon szerette a népét és
tudta, hogy Isten még jobban szereti őket.
Józsué arra a sok-sok évre gondolt, ami azóta telt el, hogy Egyiptomot elhagyták. Arra a sok
mindenre gondolt, ami azóta történt velük. Tudta, hogy milyen nehéz volt a népnek mindig őszintén bízni hatalmas
Istenünkben, tudta, hogy milyen könnyen elfeledkeztek Róla, és arra gondolt, hogy Isten milyen türelmes volt
mindig velük.
Józsué azon töprengett, hogy mit fog a nép csinálni az ő halála után. Úgy érezte, hogy
szólnia kell még egyszer hozzájuk, ezért összehívta a vezetőket és a népet. Józs
23-2-3.
Józsué azzal kezdte beszédét, hogy visszament azokig az időkig, amikor Isten elhívta
Ábrahámot, hogy hagyja el lakhelyét. Beszét Izsákról és Jákobról. Isten azt ígérte, hogy egy napon majd
övék és utódaiké lesz Kánaán
földje és Józsué emlékeztette őket, hogy Isten most teljesíti be ígéretét.
Arra is emlékeztette a népet Józsué, hogy milyen könnyen elfeledkeznek azt választani, hogy
Istennek engedelmeskedjenek. Elmondta nekik, mi fog történni, ha továbbra is ezt teszik. Mit mondtak az emberek?
Józs 24:15., 20-24.
További elmélkedésre:
Megígérted-e már valaha, hogy jó leszel? Ígérni könnyű, ugye? Ám ki az
az Egyetlen, aki egyedül segíteni tud nekünk, hogy megtartsuk az ígéreteinket? Kérnünk kell Őt minden nap, hogy
segítsen nekünk?
SZERDA
A néppel tartott gyűlés után mindenki hazament, ahogy Józsué is. Jól végezte a munkáját?
Józs 11:15.
Józsué 110
éves korában halt meg. Nem volt már a népnek többé kedves, hűséges vezetője. Mit tettek az emberek, amíg a vének
éltek? Józs 24:31. Emlékszel az ígéretre, amit a nép tett a Józsuéval
tartott utolsó gyűlésen? Olvassuk el újra! 24. v.
Megtartották az ígéretüket? Megtartotta Isten az Ő ígéretét? Olvassuk el:
Bír 1:19.
Mi az a rövid szó a 19. vers közepén? Észrevetted? Ez a „de” szócska. Tényleg igaz volt, hogy
nem voltak képesek folytatni, amit Isten mondott nekik? Isten már bebizonyította nekik, hogy nem kell félniük a
harci ménektől és a harci szekerektől. Ő volt a segítőjük. De ők máris elfelejtették, hogy Isten számára semmit
sem lehetetlen megtenni. Ő mindenható. Természetesen nem voltak képesek, amíg nem bíztak Őbenne és nem
engedelmeskedtek Neki.
Az izraeliták apránként ismét visszaestek régi rossz szokásaik gyakorlásába. Isten azt mondta
nekik, hogy ne legyen semmi közösségük a gonosz kánaánitákkal. Ők mégis barátkoztak velük. Megígérték, hogy nem
tisztelnek más isteneket. Mégis azt tették. Olvassunk néhány dologról, amiket tettek!
Bír 1:32., 2:11-13.
Isten ellenségei egyre merészebbek lettek és nem féltek többé Izraeltől és az ő Istenüktől.
Ezután az izraeliták a biztonság és boldogság helyett egyre több bajba kerültek. Kinek a hibája volt ez, az
övék-e, vagy Istené?
További elmélkedésre:
Szüleid talán időnként figyelmeztetnek, valahogy így: „Vigyázz,
következményei lesznek, ha nem engedelmeskedsz!” Meglesznek a következmények, amikor engedetlen vagy?
CSÜTÖRTÖK
Mi a neve a
Józsué könyvét követő könyvnek a Bibliában? Mit gondolsz, miért hívják így azt a könyvet? Kik voltak a bírák?
Miután Józsué és a vének meghaltak, az emberek hamar elfeledkeztek ígéretükről, hogy szeretni
fogják Istent, Őbenne bíznak és engedelmeskednek boldogság-törvényének, a Tízparancsolatnak. Isten óva intette
őket attól, hogy a gonosz kánaánitákoz túl közel éljenek és barátkozzanak velük. Engedelmeskedtek vajon?
Bír 3:5-7.
Rövidesen úgy
tűnt, hogy mindenki Sátánt követi. Aztán jöttek a következmények, pontosan, ahogy Isten figyelmeztette őket. Ám
Isten még mindig türelmes volt.
Amikor a nép megbánta és könyörgött Istennek, hogy szánja meg őket, Ő megtette. És mivel
őszintén szerette őket, talált egy bátor vezetőt, aki majd segít nekik. Otniél volt a neve. Bírának nevezték.
Milyen hálásak voltak az emberek, hogy ismét békében és biztonságban élhettek! Bír 3:9,
11.
Mi történt azonban, amikor Otniél meghalt? Emlékeztek az izraeliták Isten figyelmeztetésére a
következményekről, amelyek az engedetlenségük miatt érik majd őket? 12. v.
Az izraelitáknak több bírára is szükségük volt Józsué halála után. Tény, hogy az izraeliták
több mint 300 éven keresztül ugyanazokat a rossz döntéseket hozták újra meg újra!
Miután egy bíra meghalt, hamarosan újra engedetlenek lettek. Majd jöttek a szörnyű
következmények. Aztán megbánták, és Istenhez könyörögtek segítségért. Így Ő megszánta őket és újabb bírát
küldött. Ezután egy darabig megint béke volt az országban. Ám amikor az a bíra is meghalt, ugyanaz a régi
történek kezdődött előröl újra meg újra!
További elmélkedésre:
Némelyik gyermek engedetlen és emiatt annyira megsérül, hogy sírva
fakad. Aztán sajnálják és szaladnak anyukájukhoz, hogy segítsen. Miután ő ellátta a sebeiket, újra jól érzik
magukat. Általában csak egyszer történik ez meg? Örülsz, hogy a szüleid türelmesek? Isten velünk is olyan
türelmes, mint akkor, azokkal az izraelitákkal volt.
PÉNTEK
Józsué halála után sok bíró segítette Izrael gyermekeit. Időnként úgy tűnt, hogy senki sem
bízik Istenben, és senki sem engedelmeskedik Neki. Valójában azonban sokan voltak, akik szomorkodtak a történtek
miatt.
Ma is így van ez. Ma is sok ember választja, hogy tanulja Isten Tízparancsolatát, és
megpróbál az Ő segítségével gondosan engedelmeskedni a parancsolatoknak. Ezek az emberek nagyon szomorúak azt
látva, hogy más keresztények olyan dolgokat tesznek, amikre Jézus azt mondta, hogy ne tegyék. Ezek az emberek
néha nem ismerik eléggé a Tízparancsolatot, néha ismerik, de nem tartják olyan nagyon fontosnak.
Képes-e Istenen kívül bárki is ismerni az emberek gondolatait és szívük mélyének érzéseit?
Nem. És helytelen, ha azt gondoljuk, mi tudjuk. Szomorúak lehetünk, ha az emberek olyasmit tesznek, amiről
tudjuk, hogy rossz, de nem ismerhetjük a szívüket. Erre csak Isten képes.
Mit tegyünk
tehát? Egyrészt ne utánozzuk mások rossz cselekedeteit, függetlenül attól, hogy kik azok. Emlékeznünk kell, hogy
mindnyájunknak vannak dolgai, amik miatt folyamatosan kérnünk kell Istent, hogy segítsen, hogy változtatni
tudjunk rajtuk, és egyre inkább hasonlíthassunk Jézusra. Meg kell próbálnunk jó példát mutatni. Sokszor a
cselekedeteink jobban segítenek másoknak a jó választásoz, mint az, amit mondunk nekik.
A bírák általában jó példát adtak, és Isten arra használta őket, hogy
segítsenek az izraelitáknak megérteni, hogy nem számít, milyen kicsinek és ártatlannak tűnik is egy bűn, Sátán
megpróbálja az emberek elpusztítására felhasználni őket.

|
Történet sarok
Jessica néni
választása
Átdolgozta:
Amy Sherrard |
 |
Sok-sok év
után Jessica néni eljött meglátogatni unokahúgait és családjukat. Micsoda izgalom volt a hét unokatestvér
között, akik az unokahúgok gyermekei voltak, és mindnyájan lányok! Még soha nem látták nagy-nagynénjüket, annak
ellenére, hogy úgy érezték nagyon jól ismerik őt. Tudták, hogy nagyon gazdag. Szerették a képeslapokat és az
ajándékokat, amiket születésnapjukra és Karácsonyra küldött mindegyiküknek. És most végre találkozhatnak vele.
Levelében Jessica néni ezt írta: „Kérlek benneteket, hogy a Summerfield házban találkozzunk,
mert az közel van a vasútállomáshoz. Nem maradhatok sokáig ezért mindenki legyen ott délután fél ötre. Látni
szeretném három kedves unokahúgomat és hét unoka-unokahúgom közül választani szeretnék egyet, aki eljön majd
velem Kaliforniába a nyári szünetben.
Semmi kétség, a lányok mind izgatottak voltak, ahogy a Summerfield ház felé tartó buszhoz
igyekeztek tanítás után. Anyukáik emlékeztek, hogy Jessica néni nem szereti a késedelmeskedőket, ezért
figyelmeztették őket, hogy ne húzzák az időt tanítás után.
Miközben a buszra vártak, a lányok Jessica néniről beszélgettek és arról, hogy vajon
melyiküket fogja választani, hogy vele menjen Kaliforniába.
„Én vagyok a legidősebb.”- mondta Sally Bronson vidáman. - „ezért nekem kell vele
mennem.”
„De anyáink szerint én hasonlítok rá leginkább” – nevetett Jessica Summerfield. – „Nem
gondoljátok, hogy emiatt én leszek az?”
„Ó, szerintem engem fog választani.” – szólt közbe Sally húga, Loretta. –„Mert nem én vagyok
a legidősebb és nem hasonlítok rá és nem is róla neveztek el.”
Mindenki nevetett, amikor
megígérte, hogy küld majd nekik képeslapot.
Mindegyik lány azon gondolkodott, hogy miért pont ő lesz a kiválasztott. Mindnyájan, Besst
kivéve.
Bess átnézett a válla feltett, miközben próbált lépést tartani unokatestvéreivel. „Sajnálom”
– mondta. – „azt hiszem nem figyeltem. Azt a kicsi, szürkeruhás idős hölgyet néztem. Látjátok? Kék toll van a
kalapján és úgy tűnik, aggódik és izgatott valami miatt.”
„Ugyan Betty, gyere!” – győzködte Anna. - „Az az idős hölgy rendben lesz. Biztosan vár
valakire. Anya nem fog örülni, ha elkésünk, szóval gyere már!”
„Nem,” – döntött Betty. – „Megkérdezem, tudok-e neki segíteni. Menjetek csak, majd utolérlek
benneteket, vagy megyek a következő busszal.”
Anna fejcsóválva sietett tovább a többi unokatestvérrel. - „Jellemző rá! Semmivel sem lehet
meggyőzni.” – mondta nekik, és a többiek egyetértettek.
(Folytatása következik)

|