Az én első Bibliám

Bibliatanulmány minden napra gyerekeknek

 My Bible First!

 Copyright

A szegény gazdag ember

  10. tanulmány  

Nyomtatás

VASÁRNAP

Máté, Márk és Lukács is beszél az e heti leckénkben szereplő fiatalemberről, de egyikük sem említi a nevét. Tudjuk róla, hogy gazdag volt, nagyon fiatal és magas állást töltött be. Talán a hatalmas zsidó tanács tagja volt, mindenképpen befolyásos személy.

A gazdag ifjú már ismerte Jézust, látta, mit tesz és aznap végignézte, ahogy az anyák Jézushoz vitték gyermekeiket az áldását kérve. Látta mennyire szereti Jézus a gyerekeket, és ők menyire örülnek ennek. A gazdag ifjú ugyanarra a boldogságra vágyott. Azt szerette volna, hogy Jézus őt is áldja meg.

Kíváncsi lehetett arra is, mit értett Jézus azalatt, hogy akik a mennybe kerülnek, olyanok lesznek, mint a kisgyermekek. Ő is nagyon szeretett volna Isten országába kerülni. Ismerte a Tízparancsolatot és az ember-altkotta rendelkezéseket is. Biztos volt benne, hogy mindet betartja.

Azt hihetnénk, hogy a gazdag ifjúnak minden oka megvolt a boldogságra és a bizonyosságra, hogy Isten országába kerül. Ő azonban érezte, hogy valami nagyon fontos dolog hiányzik az életéből. Vajon mi lehet az? Jézus talán meg tudja mondani neki.

A gazdag ifjú figyelte, ahogy Jézus a tanítványaival együtt távozik, miután befejezte a nép tanítását. Hirtelen rádöbbent, hogy fel kell tennie Jézusnak ezt a fontos kérdést. A legfontosabb kérdést, amit bárki is feltehet.

 További elmélkedésre: Mi lehetett az a fontos kérdés? Holnap megtudjuk.

HÉTFÖ

Miután Jézus megáldotta a gyermekeket és tanította a népet, tanítványaival együtt elindultak. A gazdag ifjú hirtelen futásnak eredt, hogy utolérje őket. Mi volt az a fontos kérdés, amit Jézus előtt térdre esve feltett? Mk 10:17.

A fiatalember jónak nevezte Jézust. Ő azt akarta, hogy gondolja ezt át, ezért megkérdezte tőle, miért tartja Őt jónak. Emlékeztette, hogy csak Isten jó. Hitte a gazdag ifjú, hogy Jézus valóban Isten fia?

Jézus ezután azt mondta, hogy azok nyernek örök életet, akik megtartják az Ő parancsolatait. Mt 19:17.

Sok ember- alkotta rendelkezés volt. A gazdag ifjú mindet ismerte és meg is próbált engedelmeskedni nekik. Ezért megkérdezte, melyik parancsolatra gondol Jézus.18-19.v.

Egyértelmű volt, hogy Jézus a Tízparancsolatra gondolt, amit minden zsidó ismert. A fiatalember úgy gondolta, hogy annak megtartása nem okoz gondot neki. Mit mondott tehát? 20. v.

 További elmélkedésre: Te tudod kívülről a Tízparancsolatot? Biztosíték rá, hogy Isten országába kerülsz, ha fel tudod mondani? A legfontosabb megérteni és meg is tartani a Tízparancsolatot.

KEDD

Jézus éppen azt mondta a gazdag ifjúnak, hogy meg kell tartania a Tízparancsolatot, ha Isten országába szeretne kerülni. Azt azonban nem mondta neki, hogy az emberek által hozott rendelkezéseket is meg kell tartania. Biztos volt benne a fiatalember, hogy ő megtartja a parancsolatokat?

Amit Jézus ezután mondott, annyira megdöbbentette a gazdag ifjút, hogy nem akart hinni a fülének. Mt 19:21.

Komolyan gondolta vajon Jézus, amit mondott? Sok minden futhatott át a gazdag ifjú fején. Soha nem gondolta volna, hogy nem tartja meg a Tízparancsolatot, Jézus viszont ráébresztette, hogy sajnos így van.

Jézus szerette a fiatalembert. Tudta, hogy jó tanítványa lehetne, és végül Isten országába kerülhetne. Tudta, a gazdag ifjú nincsen tisztában vele, hogy nem tartja meg a parancsolatot, miszerint ne legyenek más istenei a mennyei Isten előtt. Jobban szerette a gazdagságot és a magas rangot, mint Istent. Jézus azt is tudta, hogy a fiatalember a többieket sem szerette jobban önmagánál. Most pedig döntenie kellett.

A gazdag ifjú Jézus arcába nézett és hatalmas harc dúlt a lelkében. Hogyan tehetné, meg amit Jézus szerint tennie kellene? Szegény lenne és befolyásos barátai is elhagynák. Mindenki azt gondolná róla, hogy megőrült. Ugyanakkor viszont vágyott az örök életre. Nehéz választás elé került.

 További elmélkedésre: Mit gondolsz, ki próbálta visszatartani a gazdag ifjút, attól, hogy Isten országa mellett döntsön? Ki az, aki ma is ezt teszi az emberekkel? Te mit tettél volna a gazdag ifjú helyében?

SZERDA

Jézus megválaszolta a gazdag ifjú fontos kérdését. A fiatalembernek most döntenie kellett. Mindenki feszülten figyelt, és kíváncsian várta, vajon hogyan dönt a fiatalember. Jézus arra vágyott, hogy ott legyen az Ő országában. Sátán viszont vissza akarata tartani ettől. Hogyan döntött végül a gazdag ifjú? Mt 19:22.

A gazdag ifjú a pénzt választotta Istenének és soha nem is változtatta meg döntését. Jézus nagyon szomorú volt, de a gazdag ifjú is szomorúan távozott.

A tanítványok nagyon csalódottak voltak. Miért mondta Jézus a gazdag ifjúnak, hogy adja el mindenét, és adja a szegényeknek? Ők azt hitték, hogy Isten azzal mutatja ki szeretetét, ha gazdaggá tesz valakit. Világéletükben ezt tanulták. Abban is biztosak voltak, hogy a gazdag ifjú fontos tisztséget kap majd Jézus országában, melynek megalapítását már oly türelmetlenül várták.

Júdás különösen nem örült a történteknek. Úgy látta, Jézus gyakran helytelenül jár el. Júdás úgy gondolta, ha rá hallgatnának, rövidesen felállíthatnák az új királyságot. El tudod képzelni, mire gondolhatott a többi tanítvánnyal együtt Jézus következő szavainak hallatán? 23. v.

 További elmélkedésre: 1Tim 6:10. Melyik az a szó ebben az igeversben, ami segít megértenünk, mire gondolt Jézus? Gondolod, hogy a gazdag ifjú boldog lett valaha is azután, hogy aznap meghozta rossz döntését? Valóban azt mondta Jézus, hogy egyetlen gazdag ember sem juthat Isten országába? Nem. Holnap még többet megtudunk majd arról, hogy ez mit is jelent.

CSÜTÖRTÖK

Mi a legelső parancsolat? El tudod mondani?

A gazdag ifjú azt kérdezte Jézustól, mit kell tennie, hogy az örök életet elnyerje. Jézus azt mondta neki, hogy tartsa meg a Tízparancsolatot. A fiatalember úgy gondolta, ő minden parancsolatot megtart, de valójában nem szerette Istent teljes szívéből, és nem engedelmeskedett neki. Önmagát pedig jobban szerette másoknál. És ezen nem is akart változtatni.

A gazdag ifjú távozása után Jézus azt mondta a tanítványoknak, hogy nagyon nehéz a gazdagoknak Isten országába jutni. A tanítványok megdöbbenésére Jézus megismételte a kijelentését. Mt 19:24-25.

A tű fokán átmenni? Erre természetesen egyetlen teve sem képes. Ez lehetetlen, a tanítványok is tudták. Jézus pontosan az ellenkezőjét mondta annak, amit addig mindig is tanultak.

A tanítványoknak meg kellett érteniük, hogy mindnyájan természettől fogva önzők vagyunk. Egyszerűen nem természetes számunkra az önzetlenség. A gazdagok számára még nehezebb lehet, mint azoknak, akiknek nincs sok mindenük. Egyedül Isten képes bennünk ezen változtatni, és csak mi dönthetünk úgy, hogy megengedjük neki. Ezt mondta valójában Jézus a tanítványoknak. 26. v.

A tanítványok bizonyára nagy szemeket meresztettek Jézusra. Amit mondott, az szinte hihetetlen volt számukra. Ha ez igaz, akkor kit tart Isten elég jónak ahhoz, hogy az Ő országába kerüljön?

Máté volt az egyetlen, aki gazdag volt, amikor Jézus elhívta őt. Milyen döntést hozott akkor, hogy Jézus tanítványa lehessen? Lk 5:27-28.

Péter, András, Jakab és János halászattal keresték kenyerüket. Ők mit választottak, amikor Jézus arra kérte őket, hogy legyenek a tanítványai? Mt 4:18-22.

 További elmélkedésre: Különleges bánásmódban részesítjük időnként a gazdag embereket? Gondolod, hogy Sátán arra kísérti a gazdagokat, hogy büszkék legyenek? Akik pedig nem gazdagok, azokat irigységre? Örülsz, hogy Jézus meg tud változtatni minket és segít olyanná válni, mint Ő? Eszedbe jut minden nap megkérni Őt erre?

PÉNTEK

Jézus a gazdagságról beszélt, és tanítványainak igen nehéz volt megérteni, amit mesterük mondott. Szokás szerint Péter szólalt meg elsőnek. Emlékeztette Jézust, hogy ők mindnyájan odahagytak mindent az Ő követéséért. Lk 18:28.

Jézus bizonyára mosolyogva felelte neki, hogy nem is kell aggódniuk jövőbeli szükségleteik miatt. 29-30. v.

A gazdag ifjú a vagyont és az emberek megbecsülését választotta. Nem tudta megoldani, hogy ezzel az értékrenddel egyúttal Isten országába is bekerüljön. Elkeserítő a döntése.

Mindenkinek, aki Jézust választja emlékeznie kell arra, amit akkor a tanítványoknak mondott. Minden másnál jobban kell szeretnünk Jézust, Őbenne bízni, és neki engedelmeskedni. Akkor biztosak lehetünk benne, hogy bármilyen nagy gondba kerülünk is, Jézus soha nem hagy el bennünket.

Sokan szenvednek amiatt, hogy Jézust választották. A családjuknak, barátaiknak, rokonaiknak, vagy azoknak, akikért dolgoznak, nem tetszik a döntésük. Mégis gyakran megtapasztalják, hogy a többiek, akik szintén Jézust választották a családjukká válnak.

 További elmélkedésre: Ismersz olyanokat, akik elveszíttették a munkájukat, vagy a szüleik és barátaik nem örülnek annak, hogy Jézus követése mellett döntöttek? Bízni fogsz Jézus ígéretében, amit aznap a tanítványainak tett, ha egyszer veled is ez történik?

Történet sarok Anna Larsen: Sunca, a misszionárius kutya című műve alapján, a Pacific Press Publishing Association, Inc. kiadó engedélyével Kapcsolatteremtés a Mennyel - 1. rész

A limai egyetem előtti téren sétáltam a kutyámmal, és közben az autómat figyeltem. Sunca olyan erősen rángatta a pórázt, hogy majdnem megfulladt. Szeretett sétálni, de szaladni sokkal inkább.

- Viselkedj, Sunca! – szóltam rá szigorúan és erősen megrántottam a pórázt. A kutyus megállt egy pillanatra és fölnézett rám.

- Tudod, hogy mellettem kell szépen sétálnod! - figyelmeztettem a póráz újabb megrántásával. Sunca megértette és úgy tűnt, igyekszik jól viselkedni.

Mint Limában általában, most is szürke ég borult ránk, amit a hűvös, nyirkos szél még lehangolóbbá tett. Suncának mégis csodás volt az élet.

Egy nagy halom könyvet cipelő fiatal lány jött velünk szembe. Első látásra beleszeretett Suncába.

- Milyen helyes kis kutya! - mondta. Leguggolt, és a könyveit a földre rakva mindkét kezével megsimogatta Sunca pofácskáját. A kutyus viszonozta a lány érzelmeit és végignyalta az egész arcát.

- Nem, Sunca, viselkedj! Maradj ülve! –szóltam tekintélyt parancsoló hangon. Ő engedelmesen ülve maradt, és mellső lábaival integetett.

-Ó, milyen szép! – a kisasszony el volt ragadtatva. – Jó kutya vagy! –mondta és megrázta Sunca jobb mellső mancsát. –Helló, hogy vagy, Sunca?

- Bukfencezzél, Sunca! – még ki sem mondtam, a kutyus már számtalanszor át is fordult.

- Hát nem édes! Bárcsak nekem is lenne egy ilyen kutyám! – kiáltott fel a lány.

- Mutasd meg a kisasszonynak, mit tudsz még! – Kinyújtott karomból karikát formáltam és Sunca már röpült is át rajta, mint a nyíl.

A lány felkiáltott: - ez igen, asszonyom, akár a cirkuszban! Milyen csodálatos kutya!

- Látnod kellene, hogyan labdázik! Az aztán tényleg nem semmi!

- Labdázik?

- Bizony! Gyere át valamelyik nap hozzánk és nézd meg! – adtam egy névjegyet a lánynak a tárcámból. –Itt a címünk.

- Köszönöm asszonyom, elmegyek. Sajnálom, de most sietnem kell. Pár percen belül találkozom valakivel. Nagyon örülök, hogy megismertem. Remélem, még találkozunk. Viszlát, Sunca! – mosolyogva integetett a kutyusnak és eltűnt az egyetem bejáratán betóduló diákok között.

Körülbelül húsz perccel később az autóban ültünk a férjemre várva, aki a könyvtárban volt. Sunca a nyitott ablaknál állt és mindenkire morgott, aki túl közel merészkedett.

-Ó, de örülök, hogy még itt vannak! Egyszerűen vissza kellet jönnöm, Suncát látni. –sóhajtott nagyot a lány.

-Helló, Sunca! Hát nem kedves egy kutyus!

Sunca összes éles fogát kimutatva morgott tovább.

 (Folytatása következik)