VASÁRNAP
A juhok és a pásztor
(Jn
10:1-6; 12-13.)
Tanításaiban
Jézus különböző módokon mutatta be Istennek a minden ember iránti szeretetét. Egyik módszere a mindennapi
életből vett ismerős tevékenységekre, helyzetekre való hivatkozás volt. Mivel akkoriban sokan tartottak
bárányokat, az egyik kedvenc hasonlata a juhokról szólt.
Valószínűleg mindnyájan láttunk már életben bárányt, de képen minden bizonnyal. Azonban nem
sokunknak volt sajátja, hogy tudhatnánk mennyire esendőek és gyámoltalanok a bárányok, milyen könnyen elvesznek,
milyen sok ellenségük van, vagy mire van még szükségük a füvön kívül. Nem csoda, hogy pásztorra van szükségük,
aki megóvja és gondozza őket! Olvassuk el, mit mondott Jézus a juhokról és a pásztorról!
Jn 10:1-5.
Jézus a farizeusoknak mondta ezeket a szavakat nem sokkal azután, hogy a vakon született
embert meggyógyította. Azok az emberek vallási vezetők voltak, nyájuk lelki vezetői. Mégis éppen akkor zártrák
ki nyájukból a fiatalembert, akit Jézus a vakságból kigyógyított (Jn 9:33-34.).
Úgy viselkedtek, mint az Ezékiel 34:4. igehelyen
bemutatott pásztorok. Olvassuk el, és hasonlítsuk össze az Ézsaiás 40:11.
versben, valamint a 23. Zsoltárban bemutatott
pásztorral! Látod, milyen pásztor Jézus? Gondoskodik mindenről, ami fontos nekünk, és minden bajunkkal törődik.
A jó
pásztor név szerint ismeri juhait. A juhok pedig olyan jól ismerik a hangját, hogy senki mást nem követnek.
Zöldellő legelőkre vezeti őket és „csendes” vizeket keres nekik, mert a zajló patakokból nem tudnak inni.
Éjszakára pedig az akolba tereli őket, ahol biztonságban vannak.
A fizetett bérmunkások, avagy béresek nem igazán törődtek a juhokkal. Nem a sajátjuk volt a
nyáj, csak fizetségért dolgoztak (Jn 10:12-13.). Talán még terelni is megpróbálták a bárányokat, de az igazi, jó
pásztor ezt nem tette, ő mindig vezette őket.
Alkalmazd a gyakorlatban:
Jézus pontosan ilyen. Kivezette az izraelitákat Egyiptomból, mint
egy nyájat (Zsolt 77:20). Ő soha nem terel senkit. Ő szerető kedvességével és a szeretet kötelékeivel vonz
minket magához. Jer 31:3.; Hós 11:4. Előttünk jár, hogy segítsen minket a
menny felé vezető úton.
HÉTFÖ
A jó pásztor
(Jn
10:6-18.)
Bámulatos
dolog történt I.e. 30-ban a Sátoros ünnepen. Az ünnep utáni első szombatnapon Jézus meggyógyított egy vakon
született fiatalembert. Nem sokkal azután Jézus a farizeusok egy csoportjának beszélt a bárányokról, a
juhaklokról, a tolvajokról és rablókról, valamint a jó pásztorról.
A farizeusok, ahogy a hallgatóságból sokan mások is, értettek a juhok gondozásához. Sok
embernek volt ez a munkája országszerte. Minden nyájnak szüksége volt pásztorra. Jézus hallgatósága mégsem
értette mondandójának lényegét, sem azt, hogy miért beszél erről.
Jézus ezért elmagyarázta, mire gondolt: „Én vagyok az akol ajtaja” - mondta. Az akol Isten
országának jelképe. Amióta csak a bűn világunkba jött, kiszakítva minket Atyánk családjából, Jézus volt az
egyetlen visszavezető út Isten országába.
Azzal, hogy nem fogadták el Jézust Messiásként a Megváltójuknak, hallgatóságából sokan
visszautasították aznap, hogy az ajtón átmenjenek. Akár a rablók, a saját módszerükkel próbáltak Isten országába
bejutni. Jn 10:7-10.
S ami még rosszabb, másokat is vissza próbáltak tartani a Jézusba vetett hittől.
Megfélemlítették a vakon született fiatalember szüleit, így ők nem merték elmondani, hogy Jézus gyógyította meg
a fiukat. Még a meggyógyított embert is el akarták tántorítani attól, hogy higgyen benne. Mit mondott Jézus
azokról, akik így cselekszenek? Mt 23:13.
Alkalmazd a gyakorlatban: Jézus a
mi pásztorunk, és mi az Ő juhai vagyunk. Milyen gyöngéden gondoskodik rólunk! Ő vigyáz ránk! Azt mondta
ugyanolyan jól ismer bennünket, mint Atyját, és az Atyja szereti őt, mert meghal értünk.
Jn 10:14-15, 17.
De vajon nem szerette Őt mindig is az Atya? De igen. Azt se feledjük, hogy
az Atya Isten még jobban szereti Jézust, mint azelőtt, mert meghalt értünk.
KEDD
Jézus eltökélte magát
(Lk
9:51-56.)
A
Sátoros ünnep és a jó pásztorról szóló beszéde után Jézus elhagyta Jeruzsálemet. Visszatért Galileába, hogy
minél távolabb legyen a vallási vezetőktől, akik meg akarták ölni. Tudta, hogy a mi húsvéti bárányunkként
keresztre fogják feszíteni Jeruzsálemben, de még nem jött el az ideje.
Sátán is tudta ezt, és mindent megtett, hogy Jézust elcsüggessze. Jézus még olyan fiatal
volt! Sok helyen tudott még tanítani és gyógyítani anélkül, hogy veszélyben lett volna. Miért menne vissza
Jeruzsálembe, ahol a főpapok gyűlölték Őt, és a halálát akarták? De Jézus tudta, hogy ideje visszaindulni.
Ez csupán néhány gondolat azok közül, amikkel Sátán kísértette Jézust. Mit gondolsz, te vajon
ellen tudtál volna állni nekik, tudván, hogy ha visszamész, megölnek Jeruzsálemben? Ha Jézus saját megmentése
érdekében engedett volna bármelyik kísértésnek, mi mindnyájan elveszettek lennénk. Ó, mennyire hálásak lehetünk,
hogy Ő „eltökélte magát, hogy Jeruzsálembe megy”! Lk 9:51.
Jézus útközben előreküldte Jakabot és Jánost egy szamáriai faluba, hogy keressenek szállást
egy éjszakára. Ám amikor az ott lakók megtudták, hogy Jézus Jeruzsálembe tart, nem fogadták be Őt. Jakabot és
Jánost ez annyira feldúlta, hogy tüzet akartak kérni az égből a falura. Jézus azonban soha nem erőlteti az
embereket, hogy befogadják Őt. Mit mondott erről? 55-56. v.
Jézus kerülő úton és lassan haladt, s közben sok helyen megállt a népet tanítani. Több hét
után egy kis időre Jeruzsálembe tért, majd ismét helyről helyre járt és segített az embereken. Ez még több hétig
így folytatódott, mielőtt útjának végére ért volna.
Vajon miért így utazott Jézus? Azért, hogy sok ember figyelmét magára vonja, hogy nyomon
követhessék útját a keresztre feszítéséig.
Az lesz majd útjának vége. És Ő eltökélte magát, odamegy, hogy átvegye helyedet a kereszten.
Alkalmazd a gyakorlatban:
Állhatatosan teljesíted Istentől kapott küldetésedet? Vagy
hagyod, hogy Sátán eltérítsen tőle?
SZERDA
Hetven misszionárius
(Lk
10:1-27.)
Jézus
lassan tette meg a hosszú utat Galileából Jeruzsálembe. Szamárián áthaladva átkelt a Jordán-folyón Péreába, ahol
rövidesen tömegek gyűltek össze tanítását hallgatni.
Sok követője Jézussal tartott útja során. Néhányan vele voltak a gyakorlaton, amikor a 12
tanítványt missziós útra küldte. Most pedig hetvenet választott ki közülük, és minden helyre előre küldte őket,
ahová még Jeruzsálembe térése előtt ellátogat majd.
Szinte ugyanolyan utasításokkal indította útnak őket, azzal a különbséggel, hogy a hetven
tanítvány munkája nem korlátozódott a zsidóságra. Ezért a szamáriaiakhoz és máshová is elmentek és munkájuk
nagyon sikeres volt. Nagy örömmel tértek, vissza, mert még a démonok is engedelmeskedtek nekik. Még jobb okuk is
olt azonban az örvendezésre. Mi volt az? Lk 10:17-18.
Jézus látta, hogy munkája legyőzi Sátánt, és áldozata által a Menny biztonságossá válik.
Olvassuk el a 20. verset!
Péreában is nagyon sikeres volt Jézus munkája. Ott, Júdeában a vallási vezetőknek kisebb
befolyásuk volt a népre.
Ahol csak Jézus megjelent, nagy sokaság gyűlt össze. Amit tanított lelkes hallgatóinak, az
felkészítette őket, hogy meghallgassák néhány legfontosabb példabeszédét, amikor egyszer később ismét Péreában
jár majd.
Jézus most visszatért a Jordán-folyón át Júdeába. Nagy gyülekezet előtt prédikált Jerikóban,
amikor egy törvénytudó felállt, és fontos kérdést tett fel neki: „Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök
életet?” Válasz helyett Jézus visszakérdezett: „Mi áll az Írásokban?”
Válaszában az Írásból idézett a törvénytudó. 27. v.
Alkalmazd a gyakorlatban:
Gondolkodjunk el ezen! A parancsolatoknak való engedelmességünk
az Isten és más emberek iránti szeretetünket bizonyítja. Szeretet nélkül nem tudunk engedelmeskedni (1Jn 5:3),
és nincsen bennünk szeretet, hacsak Isten nem él bennünk (1Jn 4:16). Ó, mennyire szeretné Ő ezt! Nagyon
szeret bennünket, és olyan szeretetet akar adni nekünk, amilyen az övé. Most is kopogtat a szíved ajtaján (Jel
3:20).
CSÜTÖRTÖK
Ki az én felebarátom
(Lk
10:9-32.)
Jézus
kérdésére válaszolva egy törvénytudó az Írásokból idézett az Isten és felebarátunk iránti szeretetről. „Helyesen
válaszoltál.” – mondta neki Jézus. „Cselekedd ezt, és élni fogsz. (Lk 10 25-28).
A törvénytudó azonban tovább tanulmányozta az Írásokat és már nem elégedett meg a farizeusok
által tanított ember- alkotta rendelkezésekkel. Tudni akarta, mi az, ami igazán fontos. Jézus beszédéből
kiviláglott számára, hogy nem szereti úgy embertársait, mint saját magát. Mit kérdezett azonban, ahelyett, hogy
bevallotta volna az igazat? Lk 10:29
Ebben a kérdésben a zsidók nem értettek egyet. Véleményük szerint a pogányok és a szamáriaiak
nem voltak a felebarátaik. De saját népükből ki a felebarátjuk és ki nem? Abban biztosak voltak, hogy a
vámszedők nem azok. De mi a helyzet a tanulatlan, vagy beteg emberekkel, akik a szigorú zsidók szerint
tisztátalanok voltak? Ők vajon a felebarátaik?
Jobb az igazságot tanítani, mint a tévedésekkel vitatkozni. Jézus pontosan ezt tette.
Vitatkozás helyett egy igaz történetet mondott el, ami megmutatja, milyen fajta szeretetet vár el tőlünk egymás
iránt. Mai leckénk folytatása előtt olvassuk el a történet első felét! 30-32. v.
Jerikó mintegy 24 km-re fekszik Jeruzsálemtől és az út legalább 1 km-t lejt a két város
között. Egy helyütt szűk, sziklás szurdokon halad át, ahol történetünkben leshelyükről előtörve rablók támadtak
egy utazóra, akit megsebesítettek.
A pap és a lévita, akik ugyanazon az úton haladtak, éppen a jeruzsálemi templomi
szolgálatukból tartottak hazafelé. Valószínűleg Jerikóban éltek, mert ott voltak a gyülekezetben, ahol Jézus
elmesélte a történetet.
Egyikük sem tudta, hogy a megtámadott ember zsidó volt. Mivel azt hitték szamáriai,
otthagyták az út mentén meghalni. Milyen szörnyű!
Alkalmazd a gyakorlatban:
Hogyan kell a más származású emberekkel bánnunk?
3Móz 19:33-34.
PÉNTEK
A jó szamaritánus
(Lk
10:33-37.)
A
törvénytudó kérdésére válaszolva Jézus egy történetet mesélt el a kirabolt és megsebesített emberről, akit a
Jeruzsálemből Jerikóba vezető úton támadtak meg.
Egy pap és egy lévita is ugyanarra utazott. Az angyalok kíváncsian figyelték, vajon
segítenek-e a sebesült emberen. Álljunk meg ennél a résznél és leckénk folytatása előtt olvassuk el az egész
történetet! Lk 10:30-35.
Sem a pap sem a lévita nem tudta, hogy a sebesült férfi zsidó. Azt hitték bizonyára
szamaritánus, és ők nem akartak segíteni abból a nemzetből senkinek, mert gyűlölték őket. Amikor egyes zsidók
becsmérlő névvel akarták illetni Jézust, nem tudtak rosszabbat elképzelni, mint, hogy megszállott
szamaritánusnak nevezzék (Jn 8:48).
Mégis egy megvetett szamaritánus volt az, aki szamarán arra haladva megszánta a sebesültet.
Júdeában voltak, ahol a szamaritánus azt hihette, hogy a sebesült zsidó ember. Tudta, hogy ha valóban az, akkor
ő nem segítene rajta, ha ő feküdne sebesülten az út szélén.
A szamaritánus azonban nem kérdezte a sebesült nemzetiségét. Nem érdekelte, hogy zsidó-e,
vagy pogány. Csak azzal törődött, hogy segítsen rajta. Az angyalok, bár láthatatlanul, de mellette voltak. Őt
hívják jó szamaritánusnak. Ő igazán megtért, ezért valószínűleg találkozhatsz majd vele a Mennyben.
A történetet befejezve Jézus a törvénytudóhoz fordult: „E három közül, azért, kit gondolsz,
hogy felebarátja volt annak, aki a rablók kezébe esett?” Hogyan felelt a törvénytudó, anélkül, hogy kiejtette
volna a „szamaritánus” szót? Lk 10:36-37.
Alkalmazd a
gyakorlatban: Nem tudjuk, mit tett ezután a törvénytudó. Bizonyára, ahogy a nagy, jerikói
gyülekezet többi tagjának is, új értelmet nyert számára a felebarát szó. Nemcsak a szomszédban lakó barátaink a
felebarátaink, hanem bárhol, bárki, aki a segítségünkre szorul, függetlenül attól, hogy ki ő.
Jézus az igazi „jó szamaritánus”. Látta, menyire megsebzett minket Sátán és
eljött egyenesen a Mennyből, hogy megmentsen bennünket és az Ő igazságának köntösét adja ránk. Ő maga fizetett a
megváltásunkért. Milyen tökéletes, szerető példát mutatott!

Feladatok:
A kétféle pásztor
Jézus kétféle pásztorról beszélt János evangéliumának 10. fejezetében az 1-14. versekben.
Írd a „jó”, vagy a „rossz” szót a vonalra az alábbi meghatározások mellé!
1._______________ Gondot visel nyájáról.
2._______________ Rosszul bánik a bárányokkal.
3._______________ Név szerint ismeri minden bárányát.
4._______________ Nem törődik a juhokkal.
5._______________ Addig keresi elveszett bárányát, míg meg nem találja.
6._______________ Gyöngéden segít a legyengült, beteg juhoknak.
7._______________ Először magával törődik.
8._______________ Elfut, amikor a bárányokat veszély fenyegeti.
9._______________ Ölében viszi a bárányokat.
10.______________ Nem törődik a beteg, vagy elveszett juhokkal.
11.______________ A nyáj előtt halad, mutatva nekik az utat.
12.______________ Engedi szétszéledni a nyájat, amikor vadállatok támadnak rájuk.
13. Milyen pásztor volt Jézus, amikor a földön járt? ___________________________________
14. Gyakorolod, hogyan legyél jó pásztora öcséidnek, húgaidnak és barátaidnak? ___________
Egyeztetés
Kösd össze a baloldali kifejezéseket a megfelelő jobboldali meghatározásokkal!
Pásztor
15. Követik a pásztort és ismerik az Ő hangját.
Rabló
16. Belép az akolba és név szerint szólítja juhait.
Őrszem
17. Nem a kapun megy be.
Bárány
18. Megnyitja a kaput a pásztor előtt.
A jó szamaritánus története
Sorszámozd meg a mondatokat az események sorrendjében!
19. _____ Egy lévita megállt megnézni a sebesültet, de továbbment.
20. _____ A szamaritánus bekötözte a megsérült férfi sebeit.
21. _____ Egy zsidó embert kiraboltak és megsebesítettek a Jerikóba vezető úton.
22. _____ A szamaritánus fizetett a fogadósnak, hogy gondoskodjon a sebesült férfiról.
23. _____ A szamaritánus látta a sebesültet és megsajnálta.
24. _____ A szamaritánus egy fogadóba vitte a férfit és gondoskodott róla.
25. _____ Egy pap az út túlsó oldalán haladt el a sebesült mellett.
26. _____ A szamaritánus odament a sebesült férfihoz.

|