20.  ISTEN AJÁNDÉKAI AZ EGYHÁZBAN

I. Jézus ígérete

1. Milyen megbízatást adott Jézus a tanítványainak, mielőtt visszament a Mennybe?

• Azt a különleges megbízatást adta nekik, hogy “Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében”. Mt. 28,19.
• Erre a megbízatásra azért volt szükség, mivel a zsidó népnek adott missziós megbízatást Isten visszavonta.
• Jézus egy példázat keretében mondja ki ezzel kapcsolatban Isten döntését: “elvétetik tőletek az Istennek országa, és oly népnek adatik, amely megtermi annak gyümölcsét”. Mt. 21,43.
• Küldetését vesztve a zsidóság már csupán egy nép lett a többi között, de többé nem Isten Egyháza.

2. Milyen kiterjedése és milyen fokozatai voltak ennek a megbízatásnak?

• A tanítványoknak adott eligazításaiban Jézus többször is utalt arra, hogy csak bizonyos fokozatossággal terjedhet ki az evangélium hirdetése az egész világra.
• “Pogányok útjára ne menjetek, és Samaritánusok városába ne menjetek be; Hanem menjetek inkább Izráel házának eltévelyedett juhaihoz.” Mt. 10,5-6.
• Ennek addig kellett így maradni, amíg a Dániel próféta által jelzett kegyelmi idő még tartott zsidók számára.
• Közvetlenül a Mennybe való visszatérése előtt is ezt hangsúlyozta tanítványainak, de ekkor már azzal kiegészítve, hogy az evangélium hirdetésének kiteljesedése négy lépcsőben fog az egész világon bekövetkezni.
• “...és lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és Samariában, és a földnek mind végső határáig.” Csel. 1,8.

3. Alkalmasnak érezték magukat Jézus tanítványai erre a különleges küldetésre?

• Jézus eltávozása után ez a megbízatás rendkívüli teherként nehezedett a tanítványokra.
• Tudnak-e megfelelő képviselői lenni Mesterüknek és Uruknak?
• Képesek lesznek-e az egész világra elvinni az evangéliumot?
• Milyen eredménnyel fogják tudni végezni, hiszen a Mester munkájának se sok eredménye látszik.
• Jézus előre látta a tanítványai szükségletét, ezért ígéretet adott nekik arra, hogy egy különleges ajándékkal segíteni fogja őket ebben a munkában.
• “Imé én elküldöm tireátok az én Atyámnak ígéretét; ti pedig maradjatok Jeruzsálemben, mígnem felruháztattok mennyei erővel.” Lk. 24,29.
• Jézus tehát a Szentlélek segítségének az ígéretével gondoskodott a tanítványok szolgálatához szükséges ajándékokról és képességekről.

4. Milyen módon készültek a tanítványok arra, hogy alkalmasságuk ellenére is teljesíteni tudják Jézus parancsát?

• Nagyon sokat mondó a Bibliának az a rövid tájékoztatása, hogy Jézus tanítványai “mindnyájan egy akarattal együtt valának”. Csel. 2,1.
• Ez azt jelenti, hogy a Jézussal töltött idejükre jellemző viszálykodás és pozíció harc helyét már felváltotta az alázat, a kölcsönös szeretet és egység.
• Ez az egységre jutás készítette fel és tette alkalmassá őket arra, hogy a Szentlélek kiáradhasson rájuk.
• Ahogyan Jézus a Szentlélek különleges felkenetésében részesül Messiási szolgálata kezdetén, úgy most a tanítványait részesítette Jézus hasonló felkenetésben.
• Ennek a mennyei felkenetésnek az eredménye csodálatos és bámulatos volt, hiszen még azon a napon háromezer embert keresztelhettek meg. Csel. 2,41.

II. A lelkiajándékok célja

1. Milyen körülmények között és milyen módon teljesedett be Jézus ígérete?

• Jézus mennybe menetele után pünkösdkor a tanítványok “mindnyájan egy akarattal együtt valának”, amikor “nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, ami betöltötte az egész házat, ahol ültek. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek, és leereszkedett mindegyikükre. Akkor mindnyájan megteltek Szentlélekkel.” Csel. 2,1-4.
• Jelképe volt ez annak az adománynak, amely képessé tette őket, hogy olyan nyelven is folyékonyan beszéljenek, amiket azelőtt nem is ismertek.
• A tűz pedig azt az izzó buzgóságot szemléltette, ahogyan az apostolok kimennek az evangélium hirdetésére az egész világon, másrészt pedig azt az erőt fejezte ki, amely a munkájukat kísérni fogja.
• Ez az esemény a Szentlélek állandó jelenlétét és segítségét jelentette és ígérte az újonnan szerveződött Egyház és az újonnan induló misszió számára.

2. Milyen alapvető szempontokat kell tudni a lelkiajándékok rendeltetéséről és céljáról?

• Isten Lelke nem uniformizálja Jézus tanítványait, hanem különböző lelki ajándékokat osztogat szét közöttük. Eféz. 4,11.
• A gyülekezet érdekében, a sokrétű feladatok miatt osztogat különböző ajándékot.
• Minden lelki ajándék csak szolgálatra adatik azoknak, akik készek azt a gyülekezet építésére felhasználni. Eféz. 4,12.
• Minden esetben a Szentlélek dönti el, hogy kinek milyen ajándékot ad. I. Kor. 12,11.
• Nem lehet kikönyörögni a nekünk tetsző ajándékot, már csak azért sem, mivel az ajándék nem értünk van, hanem a gyülekezetért.
• Csak a Szentlélek tudja, hogy a gyülekezetnek milyen ajándékra van szüksége.
• Csak a Szentlélek tudja, hogy ki milyen ajándékot tud és akar hasznosítani a gyülekezetben.
• A Szentlélek ajándékai az idők végéig ott kell legyenek az Egyházban, egészen addig, míg Istentől rendelt feladatukat el nem végzik. Eféz. 4,13-14.
• Pál apostol szerint ezt a feladatukat egészen Jézus dicsőséges visszajöveteléig fogják végezni az Egyházban. I. Kor. 1,7.

3. Milyen hasonlattal szemlélteti Pál apostol a lelkiajándékok rendeltetését és célját?

• Pál apostol egy nagyon szemléletes hasonlattal mutatja be a Lélek ajándékainak a lényegét és a rendeltetését, az emberi testhez hasonlítja az Egyházat. I. Kor. 12,13. 18.
• Ebben a testben Krisztust jelképezi a fej, mi pedig a test különböző tagjai vagyunk aszerint, hogy mit teszünk a test, vagyis a gyülekezet fejlődése érdekében. Eféz. 5,23. I. Kor. 12,27.
• A tagok közötti különbözőségek sohasem jelenthetnek akadályt az egész test egységes működésében.
• Ha valaki túlságosan nagy súlyt helyez az egység gondolatára, akkor biztosan szembekerül a különbözőség problémájával.
• Ha viszont a különbözőség kérdését teszi meg jelszavának, akkor ezzel az egység gondolatát fogja veszélyeztetni.
• Ahogyan az emberi test hihetetlenül különböző tagokból áll, mégis egy csodálatos egységet alkotva működik, hasonlóképpen kellene Krisztus testében, az Egyházban is történni. I. Kor. 12,25-27.

4. A Szentlélek ad-e Isten Egyházától független embereknek is lelki ajándékot?

• Ha figyelembe vesszük, hogy a lelki ajándékokat nem az egyes emberek kapják, hanem Krisztus teste, vagyis az Egyház, akkor határozott nemmel kell válaszolni. I. Kor. 12,18. 28/a.
• Mivel a lelki ajándékoknak rendeltetésük szerint Krisztus testét kell építeniük, ezért semmiképpen sem kaphat olyan ember lelki ajándékot, akinek nincs kapcsolata ezzel a testtel, vagyis az Egyházzal. Eféz. 4,11-12.

III. A prófétaság ajándéka és rendeltetése

1. Közvetlenül a teremtés utáni időben hogyan és milyen módon érintkezett Isten az emberrel?

• Kezdetben közvetlenül és személyesen találkozott és beszélt Isten az emberrel.
• Ez a közvetlen kapcsolat azonban megszűnt a bűn miatt. Ésa. 59,2. II. Móz. 33,20.
• A bűn növekedésével pedig mindig jobban elmélyült ez a távolság.
• A bűn okozta szakadék miatt Isten csak közvetett módon érintkezhetett az emberrel.
• A természet világa által. Róm. 1,20. Zsolt. 19,2.
• Az angyalok szolgálata által. Zsid. 1,14.
• A főpapok szolgálatának közvetítése által. II. Móz. 28,30. IV. Móz. 27,21. I. Sám. 28,6.
• Különös esetekben pedig álom által. Jób. 33,14-17. IV. Móz. 12,6.
• Isten azonban szükségesnek látta, hogy legyen egy közvetlen és konkrét kapcsolat biztosítva, amely minden ember számára elérhető.
• Ezt a közvetlenebb kapcsolatot a próféták szolgálata által valósította meg Isten.

2. Mi a feladata az Isten által kiválasztott prófétának?

• A próféta nem más, mint az isteni akarat és szándék közvetítője, elmondója, Isten kiválasztott eszköze az emberek tanítására. II. Tim. 3,16-17.
• Mivel az ember mindent elmondhat Istennek az imáiban, ezért a próféták azért adattak, hogy az Isten válaszából közöljék azt, amit Isten jónak látott kinyilatkoztatni.
• Megismerhetjük általuk a megváltás tervének egy-egy eseményét, vagyis bepillantást kapunk a jövő eseményeibe. Ámós. 3,7. Ésa. 42,9.
• Elmondják nekünk, hogy mit vár el Isten az embertől a jelenben. Mik. 6,6-8.
• Isten nem hagy bizonytalanságban bennünket az akaratát illetően.
• A próféták feladata az is, hogy leleplezzék a bűnt, rámutassanak arra, ha elfordultunk Istentől. II. Sám. 12,1. 7.
• De az eltévelyedett állapotunkból való kiutat is elmondja Isten a prófétái által. Jel. 3,18.
• A próféták feladatához tartozott az is, hogy a már korábban adott isteni kinyilatkoztatásokat újra elmondják és felelevenítsék annak üzenetét. Jer. 23,28.

3. Milyen embereket választott ki Isten a prófétai szolgálatra, és milyen módon kellett tovább adniuk az Istentől kapott üzenetet?

• Ennek a feladatnak az elvégzésére minden esetben csak szent életű embereket választott ki Isten. II. Pét. 1,21.
• Különböző módon kellett tovább adniuk az Istentől kapott üzenetet.
• Többnyire csak élőszóban kellett elmondani kortársaik számára, amit Isten rájuk bízott.
• Ezek az üzenetek általában nem kerültek bele az általunk ismert szent iratokba.
• Voltak viszont olyan esetek is, amikor le kellett írni a kapott üzenetet, mert Isten a későbbi korok számára is fontosnak tartotta a kinyilatkoztatott üzenetet, vagy az eseménnyel kapcsolatos tanulságot.
• Az ilyen módon adott isteni üzenetek lettek a Biblia kánonjában össze gyűjtve Isten Szentlelkének a késztetésére. Ésa. 34,16.
• Nagyon ritka esetben előfordult az is, hogy semmilyen módon nem közölhették azt, amit Isten mondott vagy mutatott nekik. Jel. 10,4.
• Ezekben az esetekben csak a próféta számára akart Isten valamit elmondani és érthetővé tenni.

4. Biztos lehetett-e a kiválasztott személy abban, hogy őt az Isten hívta el erre a szolgálatra?

• Amikor Isten kiválasztja eszközeit a prófétai szolgálatra, akkor Isten személyre szabottan előkészíti, elhívja és szolgálatuk alatt félreérthetetlenül vezeti őket.
• Az elhívás olyan meggyőző erővel történik, és a próféta számára teljesen elegendő bizonyítékkal, hogy teljesen biztos lehet abban, hogy az Isten választotta ki és hívta el. Ámós 7,14-15. Ésa. 6,6-9/a.

5. Voltak-e olyan próféták, akiknek a munkássága és az Istentől közvetített üzenetük nem került feljegyzésre a Bibliába?

• Az Adventista Egyház hiszi és vallja, hogy a prófétaság ajándéka a szent kánontól függetlenül a Biblia megírása előtt és alatt is működött, és azóta is működik.
• Bár a kánonikus szent íratok képezik azt a normát, amelyhez minden más prófétikus üzenetet és tanítást mérni kell, de ez nem zárja ki a kánontól független Istentől ihletett írások létezését. I. Krón. 29,29.
• A lelki ajándékokról általánosan hisszük, hogy Isten nem vonta vissza őket, hanem ma is osztogatja Isten Lelke az Egyházban, annak fejlődése és növekedése érdekében.
• Így a prófétaság ajándéka is jelen lehet az Egyházban, amikor azt a Szentlélek szükségesnek látja az Egyház lelki fejlődése érdekében.
• A kánon lezárásától függetlenül is szüksége volt az emberi családnak arra, hogy Isten közvetlenebb kapcsolatot tartson vele.
• Ennek jeleivel találkozunk az újszövetségi Egyház kibontakozásánál is.
• Anna próféta asszony. Lk. 2,36.
• Antiókhiában lévő próféták. Csel. 13,1.
• Filep evangélista négy lánya. Csel. 21.8-10.
• Valószínű, hogy az Egyház történelmének a különböző korszakaiban is a kezdethez hasonlóan szintén voltak Istennek ilyen kiválasztott eszközei.

6. Tudunk-e olyan kánonon kívüli prófétáról, akinek munkássága és üzenete közvetlenül a mi korunk Egyházához és emberéhez lett adva?

• Ilyen prófétai szolgálatra hívta el Isten a múlt század közepén, a nagy advent mozgalom indulásakor Ellen Harmont, a későbbi Ellen G. White-ot.
• Ezt a szolgálatát Ellen G. White mintegy hetven éven keresztül végezte az Egyházban, 17 éves korától egészen az 1915-ben bekövetkezett haláláig.
• Munkássága alatt több mint 2000 látomása volt.
• Életében 24 kötet könyve jelent meg, ma már több mint 80-ra tehető a számuk.
• Mintegy 4600 cikket irt az Egyház különböző folyóírataiban.
• 200-nál több kisebb traktátot és füzetecskét írt.
• Prédikációi, feljegyzései, levelei és a különböző dokumentumok mintegy 60.000 kézirat oldalt foglalnak magukba, ami fennmaradt utána.
• Ellen G. White sohasem használta a prófétanő megnevezést, de nem is tiltakozott ellene, ha mások így nevezték, amit a következő szavakkal indokolt.
• “Kora ifjúságomban többször megkérdezték tőlem: próféta vagy? Mindig így válaszoltam: én az Úr követe vagyok. Tudom, hogy sokan neveznek prófétának, de én nem tartok igényt erre a címre..... Miért nem állítottam azt, hogy próféta vagyok? - Mert napjainkban sokan, akik vakmerően prófétának mondják magukat, szégyent hoznak Krisztus ügyére; és mert az én munkám sokkal többet foglal magába, mint amit a ‘próféta’ szó kifejez... Soha nem állítottam, hogy próféta vagyok. Ha mások így neveznek nem vitatkozom velük, De az én szolgálatomnak oly sok ága van, hogy nem nevezhetem magamat másnak, mint küldöttnek, akit az Úr hívott el, hogy népéhez szóló üzenetét hordozzam, és mindazon munkát végezzem, amit Ő kijelölt számomra.” (Válogatott Üzenetek I. 30. 32. old.)

7. Milyen helyet foglalnak el Ellen White írásai a Bibliához való viszonyításban?

• Miközben Ellen G. White írásait Istentől ihletett üzenetként fogadjuk, azonban nem tekintjük a Biblia kiegészítésének.
• Céljuk inkább az, hogy a már korábban adott isteni kinyilatkoztatásokat Istentől jövő világosságban tegyék könnyebben érthetővé.
• Két hasonlattal lehet szemléltetni Ellen G. White írásainak a jelentőségét és a Bibliához való viszonyulását.
• E.G. White írásai olyanok, mintha Isten nyitott könyvére a Bibliára egy mikroszkópot irányítanánk.
• Nem szándékozik az isteni Igét megváltoztatni, de annak még új és rejtett szépségeit felszínre hozni igen, mindazt, ami a természetes emberi szem számára rejtve maradt volna, nem vette volna észre.
• E.G. White írásait egy csillagászati teleszkóphoz lehetne hasonlítani, mert az Istennek az Igéjében kijelentett üdvtervét egészen közelre hozza a szemlélő számára.
• A teleszkóp sem helyez új csillagokat az égboltra, de a meglévőket jobban láthatóvá teszi az emberi szem számára.

8. Miért rendelte el Isten Ellen White munkásságát az emberiség történelmének befejező szakaszában?

• Ahogyan az emberiség történelmének a végéhez közeledünk, Sátán mind erősebb támadást intéz Isten népe ellen.
• Mindezt oly módon teszi, hogy egyre kevésbé lehet felismerni mögötte az őscsalót, mert célja az, hogy amennyiben lehetséges, akkor “elhitesse a választottakat is”. Mt. 24,24.
• Ezt a szándékát főleg az eltorzított bibliamagyarázatok által valósítja meg, amik az egyre inkább szaporodó vallási irányzatok által még megtévesztőbbé válnak.
• Az Istentől adott prófétai szolgálat ezekkel szemben jelent és ad védelmet, mert könnyebben érthetővé válik a sokféleképpen értelmezett és magyarázott Biblia.
• Isten éppen ennek érdekében szólítja fel népét a Bibliában adott kijelentésével:
• “Bízzatok az Úrban a ti Istenetekben, és megerősíttettek; bízzatok az ő prófétáiban, és szerencsések lesztek.” II. Krón. 20,20.
• Úgy gondoljuk, hogy súlyos és végzetes hibát követ el az, aki figyelmen kívül hagyja Istennek ezt a felhívását és figyelmeztetését.

IV. Az igazi próféta ismertetői

1. Mire szólít fel bennünket Isten arra az esetre vonatkozóan, ha valaki azzal az igénnyel lép az emberek elé, hogy ő az Isten prófétája?

• Isten nagyon határozottan szólít fel bennünket arra, hogy ne higgyünk minden prófétának, hanem próbáljuk meg őket a Szentírás mérlegén. I. Ján. 4,1.
• Azt kell megpróbálni, hogy Istentől lettek-e küldve, vagy nem. Jer. 14,14.
• Mert a hamis próféta tévelygéseket hirdet, azon igyekszik, hogy hazugságaival megtévessze és becsapja még a választottakat is. Jer. 29,8-9. Mt. 24,24.
• Mert a hazugság hírnökei mindig lerontani igyekeznek az Istentől küldött igaz próféták munkáját és hitelét. Jer. 28. fejezet

2. Hányféle módon kell megvizsgálni azokat, akik Isten prófétáinak mondják magukat?

• Az igaz próféta egyik ismertető jele az, hogy mindig beteljesedik az, amit megjövendöl. Jer. 28,9. V. Móz. 18,21-22.
• Bizonyos korlátok között azonban sátáni ihletésre is meg lehet jelenteni a jövő egyes történéseit. I. Sám. 28,18-19.
• Jézus szerint a gonosztévők is tudnak prófétálni, akiknek semmi közük sincs Jézushoz. Mt. 7,22-23.
• Az igaz próféta üzenetének mindig összhangban kell lennie a korábban adott kinyilatkoztatásokkal. Ésa. 8,20. I. Kor. 14,32.
• Mivel Istennél “nincs változás, vagy a változásnak árnyéka”, ezért a Tőle származó kinyilatkoztatások között sem lehet ellentmondás. Jak. 1,17/.
• A közös forrásból, vagyis a Szentlélektől származó kinyilatkoztatások mindig összhangban vannak egymással.
• Döntő jelentőségű az igaz próféta mellett még az is, hogy mit mond a Messiásról, a világ Megváltójáról. I. Ján. 4,1-3.
• Az Isten Lelkétől való ihletés csalhatatlan bizonyítékának tekinthető az a tény, ahogy Jézusról beszél a próféta, és amit mond Róla.
• Jézus személye, Isten-ember volta az isteni kinyilatkoztatás legmélységesebb titkai közé tartozik, amit csak a Szentlélek által lehet tisztán megérteni és tanítani. Mt. 16,15-17. I. Kor. 2,11/b. 12,3.
• Ugyanakkor az Istentől származó tanítás mindig jó gyümölcsöt terem az emberek életében. Mt. 7,15-16.
• A Lélek gyümölcseinek jelenléte először is a próféta életében kell látható legyen, hiszen Isten mindig szent életű embereket választott ki erre a szolgálatra. Gal. 5,22. II. Pét. 1,21/b.
• Ezeknek a gyümölcsöknek viszont azok életében is ott kell lenni, akik a próféta üzenetét Istentől ihletett kinyilatkoztatásnak tartják, és ezért ahhoz szabják életüket.

3. Mi az a nagyon szigorú alapelv, amit Isten következetesen alkalmaz prófétáinak kiválasztásánál, és a nekik adott megbízatásnál?

• Rendkívül fontos szempont a próféta megvizsgálásakor az, hogy Isten sohasem dolgozik együtt Sátánnal és az ő eszközeivel. II. Kor. 6,15.
• A próféta tehát vagy teljesen Istentől ihletett szolga, vagy teljesen Sátán eszköze, itt ugyanis nincs közbenső megoldás.
• Ennek szellemében Ellen White a következőket nyilatkozza a saját szolgálatát illetően:
• “Ez a munka vagy az Istené, vagy pedig nem az övé. Isten semmit sem cselekszik közösen Sátánnal. Az én munkám vagy az Isten pecsétjét, vagy az ellenség bélyegét hordozza magán. Ebben a tekintetben nem létezik felemás munka. A bizonyságtételek vagy Isten Lelkétől származnak, vagy pedig az ördögtől.” (Test. 5. 671,2.)

4. Az Istentől adott próbák mérlegén megáll-e Ellen White prófétasága?

• Ellen White írásai viszonylag kevés jövendölést tartalmaznak, ezek viszont rendkívüli pontossággal teljesedtek.
• 1850-ben épphogy feltűnt a spiritizmus, mint egy keresztény ellenes mozgalom, Ő viszont megjövendölte, hogy tiszteletre fog szert tenni a keresztények között is.
• Ellen White idejében a protestánsok és a katolikusok között még olyan szakadék volt, amely teljesen kizárt minden nemű együtt munkálkodást, Ő viszont megjövendölte, hogy a protestánsok között végbemenő változásokkal el fognak térni a reformáció hitvallásától, ami utat készít az elválasztó szakadék áthidalásához.
• Írásainak alapos tanulmányozása nyilvánvalóvá teszi, hogy azok következetesek, igazságot tartalmaznak, és teljesen megegyeznek a Szentírással.
• Művei világosan ábrázolják Krisztus teljesen isteni és teljesen emberi természetét, ami teljesen összhangban van a Biblia tanításával és álláspontjával.
• Az Adventista Egyház és azon belül, akik megfogadták tanácsait és figyeltek üzenetére, azok tanúsíthatják, hogy az Ő prófétai szolgálata állandóan és folyamatosan megtermi a megtérés igazi gyümölcsét.