1. Milyen eseménnyel kezdődik meg Isten
megváltási tervének befejező szakasza?
A megváltás beteljesedése Isten igazságszolgáltatásának folyamatával kezdődik
meg.
Ez az igazságszolgáltatás azzal kezdődik, hogy Isten ítéletet tart, vagyis
megvizsgálja minden ember életét, mindazokét, akik valamikor is a bűn világában
éltek.
Ezt a vizsgálatot az angyalok által feljegyzett tények alapján fogja elvégezni.
Dán. 7,9-10.
Isten ítéletében mindenkinek szembesülnie
kell azzal az élettel és azokkal a cselekedeteivel, amelyeket személyes
döntése alapján választott az élete különböző helyzeteiben, és ennek a
választásnak minden következményeivel is. II. Kor. 5,10. Jel.
22,12.
“Mert minden cselekedetet az Isten ítéletre
előhoz, minden titkos dologgal, akár jó, akár gonosz legyen az.”
Préd. 12,16.
2. Hány részletben ítéli meg Isten az emberi családot Ádámtól kezdve
a történelem végéig?
A Biblia tanítása szerint Isten két részletben fogja megítélni az emberi
családot. I. Pét. 4,17. II. Tim. 4,1.
Először az Isten házanépe felett tart ítéletet,
vagyis az üdvösségre váró emberek fölött, akiknek a neve a történelem folyamán
valamikor be lett írva az “életnek könyvébe, amely a Bárányé”.
Jel. 13,8/b.
A többi ember megítélése -- “akik nem engedelmeskednek az Isten evangéliumának”
-- csak később fog megtörténni, már csak
“az Ő országában”, amikor már felállította országát a Mennyben,
és a megváltottak már ott vannak Vele együtt.
Ez abból is kitűnik, hogy a gonoszok megítélésének
munkájában már a megváltottak is részt fognak venni.
Dán. 2,22.
I. Kor. 6,2-3.
3. Miért van arra szükség, hogy az igazak is részt vegyenek a gonoszok
feletti ítéletben?
A gonoszok feletti ítéleten való részvételre
a megváltottaknak van szükségük, Isten így győzi meg őket arról, hogy akik
nem részesültek üdvösségben, azok haláláért nem Isten a felelős.
Isten mindent megtett értük is, de ők a szabad
választás jogán nem éltek az Isten által felajánlott kegyelmi lehetőséggel.
Mivel a megváltottak ott lesznek minden egyes ítélet kimondásánál, és személyes
döntésükkel is hozzá járulnak a kimondott ítélethez, ezért ez azt is jelenti,
hogy egyet is értenek azzal. I. Kor. 6,2/a.
Isten megtiszteli az üdvösségre jutott igazakat azzal, hogy részt ad nekik
a gonoszok megítélésében.
Ez a részvétel azt is jelenti, hogy sohasem fog bennük kétely támadni az
Isten igazságszolgáltatásával szemben.
Csak így tudják a mennyei lények kórusával együtt jó lelkiismerettel mondani
azt, hogy “igazak és igazságosak az Ő ítéletei”.
Jel. 19,2/a.
Éppen ezért Isten Igéje egy nagyon gyakorlatias tanáccsal lát el bennünket.
“Azért idő előtt semmit se ítéljetek, míg
el nem jő az Úr, aki egyrészt világra hozza a sötétségnek titkait,
másrészt megjelenti a szíveknek tanácsait.” I. Kor. 4,5.
1. Mit hirdetett Isten kezdettől fogva
következetesen a bűnről és a bűnnel kapcsolatban?
Isten sohasem hagyta az embert tudatlanságban vagy bizonytalanságban a
bűnnel kapcsolatban, mindig nagyon határozottan hirdette választott eszközei
által azt, hogy “a bűn zsoldja a halál”. Róm. 6,23.
Bár a bűnösnek kezdettől fogva biztosított
lehetőséget a bűntől való szabadulásra, de a másik oldalon viszont “nem
hagyja a bűnt büntetlenül”. II. Móz. 34,7/b.
Ha a bűnös elfogadja Jézust személyes megváltójának,
akkor a Megváltó átvállalja tőle a bűneinek büntetését.
Ha viszont elutasítja a megváltást és a bűnhöz
ragaszkodik, akkor Isten a bűnnel együtt kénytelen a bűnöst is megsemmisíteni.
Isten tiszteletben tartja minden ember szabad akaratú választásának jogát,
de a következményeit az embernek kell viselnie.
2. Alkalmaz-e Isten kényszert annak érdekében,
hogy az ember ki tudjon szabadulni a bűn okozta helyzetéből?
Isten mindent megtesz azért, hogy egy embert visszafordítson a bűn útjáról,
de ennek megvalósítása érdekében sohasem alkalmaz kényszert.
Mt. 23,37.
Jel. 3,20.
Isten nem gyönyörködik a bűnös halálában,
de a bűnnek gátat akar vetni végleg, hiszen a világegyetemre eddig csak
nyomort, szenvedést és halált hintett mindenhová. Ezék. 18,23.
32.
Amikor elérkezik az az idő, hogy Isten végleg
véget vet a bűn uralmának, akkor minden embernek szembesülnie kell azzal
a saját döntésével, amikor Isten kegyelmét elutasította, és helyette a
bűnt választotta.
3. Mit tanít a Biblia a bűn végső sorsáról,
hogyan vet véget Isten a bűn uralmának?
A Szentírásban közölt figyelmeztetések nagyon
világosan szemléltetik a bűnhöz ragaszkodó emberek végső és teljes megsemmisítésének
tényét.
“Mert ímé eljön a nap, lángoló, mint a
sütő-kemence, és olyanná lesz minden kevély és minden gonosztevő, mint
a pozdorja, és megégeti őket az eljövendő nap.... amely nem hagy rajtuk
gyökeret, sem ágat.”Mal. 4,1.
János apostol azt mondja, hogy ez akkor következik be, amikor a gonoszok
összesereglenek az új Jeruzsálem körül, hogy azt megostromolják.
“És Istentől, a mennyből tűz száll alá,
és megemészti azokat.” 9/b. vers
A következő versekben Istennek ezt az ítéletét
egy tüzes tóhoz hasonlítja János.
Azért használja ezt a hasonlatot, mert az
egész Földet elborító tűz hatásában olyan a szemlélő számára, mintha egy
tüzes tó lenne.
Ez az egész Földet beborító tűz végleg és
teljesen megsemmisíti a gonoszokat, és egyúttal megtisztítja a Földet is
a bűn minden következményétől.
“Ez a második halál, a tűznek tava.”
Jel. 20,14/b.
4. Hányféle módon próbálja becsapni Sátán az embereket a halál utáni
állapottal kapcsolatban, csakhogy ne higgyék el azt, amit Isten mond?
Sátán kétféle módon is megpróbálja becsapni az embereket a keresztény egyházak
meghamisított írásmagyarázata által.
Egyrészt azt mondja, hogy az embernek az érző,
gondolkodó és cselekvőképességgel rendelkező lelke nem hal meg, hanem a
test halálának pillanatában elhagyja a testet, és így tovább él.
Másrészt viszont azt is mondja, hogy egyeseknek ez a halhatatlan lelke
Isten ítélete alatt örökké szenvedni fog a pokolban vagy a purgatóriumban.
Ezeket a megtévesztő tanításokat Jézusnak
azzal a kijelentésével próbálják alátámasztani, amikor Ő az ítélet tüzéről
azt mondja: “mely el nem alszik”, “férgük meg nem hal”.
Márk. 9,44.
5. Mit akar a Biblia kifejezni és tanítani azzal, amikor az “örökkön
örökké” égő tűzről beszél,
“amelynek
tüze el nem alszik”?
A Szentírásnak ilyen vonatkozású kijelentései
azonban csak azt akarják velünk megértetni, hogy az Istenítélet tüzét emberi
erő el nem olthatja.
Ha azonban feladatának eleget tett, ha rendeltetését betöltötte, akkor
célját elérve csak a hatása marad örök.
A Bibliának az a kifejezése, hogy “örökkön örökké” fordítható
így is, hogy az “időnek idejéig”
és
ez a pontosabb fordítás.
Isten ítélete tehát az “időnek”
Isten által meghatározott “idejéig” tart.
Isten Edomra is kimondott egy olyan ítéletet, amely bizonyos vonatkozásban
hasonló a tüzes tó ítéletéhez. Ésai. 34,8-10.
Megfigyelhető azonban az, hogy itt is csak
a tűz hatása volt örök, és nem maga a tűz.
Ugyanis, ha a tűzre vonatkozna az “örökre”
szó, akkor az elpusztított területen nem tanyázhatnának a vadállatok, és
akkor még most is égnie kellene. 11. vers
Egy másik példában Sodoma és Gomora pusztulását állítja elénk Júdás apostol,
és ebben Sodomáról Ő is úgy beszél, hogy “örök
tűznek büntetését szenvedvén”.
Júd 7.
Ebben a példában is világossá válik, hogy
a Biblia nem a tűz égését nevezi öröknek, hanem a hatását, a következményét,
vagyis Istennek ez az ítélete visszavonhatatlanul örök
6. Mit mondott Isten Ádámnak arra az esetre
vonatkozóan, ha bűnt követne el, lehet-e Isten ítélete súlyosabb annál,
mint ahogy azt akkor megígérte?
Ádámnak a bűn és az engedetlenség következményeként azt mondta:
“bizony
meghalsz”, és nem azt, hogy örökké
gyötrődni fogsz. I. Móz. 2,17.
A bűn büntetése semmivel sem lehet nagyobb
annál, mint ahogy az Úr azt már a bűnbeesés előtt kijelentette.
Mivel a mi Istenünknél nincs változás, ezért
minden olyan tanítás, amely a bűnös örök gyötrelmét hirdeti, nem más,
mint Isten Igéjének a meghamisítása. Jak. 1,17/b.
1. Mit tudhatunk Isten tervéből arra vonatkozóan,
hogy mi fog történni a bűn által megfertőzött és tönkretett Földünkkel?
János apostol látomásaiban először végignézhette Isten igazságszolgáltatásának
utolsó eseményeit, majd pedig egy egészen más világ felé fordíthatta tekintetét.
21,1-2.
Amikor kezdetben a Teremtő kezéből kikerült
a Föld, akkor minden “igen jó” volt.
A bűn azonban rendkívüli módon tönkretette
és megfertőzte a hatezer éves történelme folyamán.
Ezért van szükség arra, hogy a megváltottak részére meg legyen tisztítva
és újjá legyen teremtve.
2. Egy minőségileg megújított Földet,
vagy pedig a régi helyett egy teljesen újat fog adni Isten a megváltottaknak?
Az “új ég és új föld” bejelentése
nem azt jelenti, hogy a régi teljesen megsemmisül és egy teljesen új Föld
áll elő a semmiből Isten szavára.
Kétféle módon is jelzi a Szentírás azt, hogy
itt csak egy minőségi megújításról van szó.
A legdöntőbb érv az, hogy miközben Isten az
újjáteremtést végzi, az új Jeruzsálem már itt van a Földön egy számára
elkészített helyen.
“Bizony eljön az Úr, az én Istenem, és minden
szent vele.” “És azon a napon az Olajfák-hegyére veti lábait, amely szemben
van Jeruzsálemmel napkelet felől, és az Olajfák-hegye középen kettéválik,...igen
nagy völggyé.”
“És az Úr lesz az egész Földnek királya, e napon egy Úr lészen, és a
neve is egy”. Zak. 14,5/b. 4. 9.
Isten ígérete tehát nem vonatkozhat egy teljesen
új Föld teremtésére, mert akkor nem erre a Földre hozta volna le az új
Jeruzsálemet a Mennyből.
A másik érv pedig az, hogy maga Isten jelenti ki azt, hogy
“mindent
újjá teszek”.
Nem azt mondja, hogy újrateremt, hanem csak azt, hogy újjáteremt, vagyis
a régi elemek újjáteremtését végzi el.
3. Mire vonatkozik Istennek a Jelenések 21,6-ban olvasható azon kijelentése,
hogy “Meglett!”?
Amikor az újjáteremtésnek ez az ígérete beteljesedik, akkor hangzik el
Isten ajkáról egy újabb kinyilatkoztatás: “Meglett!”.
6/a.
vers
Ez a kinyilatkoztatás több dologra vonatkozik:
Befejeződött a bűn történelme.
Diadalmasan beteljesedett a megváltás.
Befejeződött a Föld újjáteremtése.
Valóra vált Isten eredeti szándéka, benépesült a Föld az emberi családdal.
Vagyis “az Alfa és az Omega, a kezdet és a vég” kezében tartotta mindvégig
az események folyását.
Amiket megígért “meglett”, mindent megvalósított.
4. Az újföld állapotát bemutató tájékoztatásban milyen változtatásokról
beszél a Biblia az emberrel kapcsolatban?
A Föld állapotát bemutató leírásban egy különös megjegyzést találunk: “és
a tenger többé nem vala”. Jel. 21,1/a.
Ez jelentheti az isteni szándék fokozatos megvalósulásának a célba érkezését.
Kezdetben ugyanis a teljes Földet víz borította.
Az élet kibontakozásához szárazföldet hoz
elő Isten a teremtés alkalmával.
Amikor pedig a bűntől megtisztított Földön
már adott a lehetőség Isten eredeti szándékának megvalósulásához,
- “töltsétek be a Földet” - akkor a tenger helyett inkább
a szárazföldre van szükség.
Isten újjáteremtő műve azonban nemcsak tárgyi
vonatkozású, hanem a megváltottak életét is érinti, vagyis a bűn minden
következménye elmúlik életükből.
“És az Isten eltöröl minden könnyet a szemeikről,
és a halál nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz
többé, mert az elsők elmúltak.” Jel. 21,4.
Isten úgy fogja letörölni a megváltottak könnyeit, hogy megszünteti azok
kiváltó okait.
A legcsodálatosabb azonban az lesz, hogy Isten
a szeretetének olyan sok ajándékával halmoz el bennünket, hogy ennek hatása
alatt az előzőeket teljesen elfelejtjük.
“A régiek ingyen sem említettnek, még csak észbe sem jutnak.”
Ésai. 65,17.
5. Milyen különleges jutalom ígéretéről
tudhatunk a Biblia alapján?
A megváltottak különleges jutalma lesz az, hogy “az Isten sátora
az emberekkel van”.3. vers.
Az Isten sátora a Szent Várost, az atyai házat jelenti, amit Jézus ígért
meg tanítványainak mennybemenetele előtt.
Ján. 14,2-3.
Azt jelenti ez, hogy Isten az emberi család közé költözik.
A világegyetem központja, Isten uralkodásának
székhelye a Földre tevődik át.
Ebben a teljesedésben Jézusnak egy hasonlatát látjuk visszaigazolni.
A Mennyben jobban fognak örülni egy megváltott világnak, mint a 99 másiknak,
amelyek soha nem vesztek el.
6. Milyen jogon és milyen minőségben veheti
majd birtokba az emberi család az újjá teremtett Földet?
A győzőnek két ígéretet adott Isten: egyrészt “örökségül nyer mindent.”,
másrészt “annak Istene leszek, és az fiam lesz nékem”.
Jel. 21,7.
Ez az ígéret azt jelenti, hogy a szentek nem idegenekként és szolgákként
veszik birtokukba az új Földet, hanem fiakként, örökösökként.
Gal. 3,29.
Isten nemcsak jogilag tekinti fiainak a megváltottakat, hanem valóságosan
is.
Uralkodásának különleges előnyeit és áldásait
fogják élvezni.
Nem tudjuk, hogy ez konkrétan mit jelent majd akkor, de az ígéret szerint
Isten örökösei lehetnek a megváltottak, Jézusnak pedig társai lehetnek
ebben az örökségben. Róma 8,17.
7. Mit jelent az emberi család számára az, hogy a megváltás által már
az Isten fiaivá lettek?
Az istenfiúság többet jelent, mint egyszerűen
Isten teremtményeinek lenni.
Az el nem bukott világ lényei között az “Isten fiai” különleges
jogokat élveznek. Jób. 1,6. 38,7.
Egy-egy teremtett világ fejedelmei ők, miként
Ádám is az lett volna, ha Sátán el nem veszi tőle ezt az előjogot.
Luk.
3,38. Ján. 14,30.
Ezek a lények közvetlenebb kapcsolatot tarthatnak fenn Istennel.
A megváltottak tehát ilyen minőségbe lesznek
felemelve.
A megváltottak még azok között is kiváltságot fognak élvezni, akik mint
Istennek közvetlen teremtményei, már korábban is Isten fiainak nevezett
lények voltak.
“Amit Krisztus megvalósított életével és
halálával, az sokkal több, mint a bűn okozta rontás meggyógyítása. Sátán
célja az volt, hogy az embert örökre elszakítsa Istentől, de Krisztusban
szorosabb egységbe jutunk Istennel, mintha sosem buktunk volna el. Az Üdvözítő
felvette emberi természetünket, s ezzel
olyan kötelékkel fűzte magát az emberiséghez, amit többé széttépni nem
lehet. Örökre magához kötött minket. “Mert úgy szerette Isten a világot,
hogy az Ő egyszülött Fiát adta.” Nemcsak azért adta, hogy bűneinket hordozza
és mint áldozat meghaljon értünk, hanem Isten odaajándékozta Krisztust
az elbukott emberiségnek. Hogy biztosítson változhatatlan béke-szándékáról
egyszülött Fiát adta hogy Krisztuseggyé váljon az emberi családdal,
s örökre megtartsa emberi természetét... Fiának személyében Isten örökbe
fogadta az emberi természetet és a legmagasabbra, a Mennybe helyezte. Az
“embernek Fia” az, Akivel megosztja a világmindenség trónját.” (Jéz. Élete
17,1.)
A 144.000 pedig még a megváltottak között is közelebb lesz Istenhez, hisz
ők lesznek a szent város lakói az örökkévalóságon át.
8. A Biblia tájékoztatása szerint csak kik részesülhetnek abban a kegyelemben,
hogy joguk legyen az új Földet birtokba venni és rajta élni az örökkévalóságon
át?
Az ígéretet Isten csak a győzőknek adja,
akik mindvégig állhatatosak maradnak mellette.
Nemcsak a paráznák és a gyilkosok maradnak
ki az örökéletből, hanem a gyávák is.
Ezek nem a saját gyengeségüktől vagy a kísértő
erejétől félnek.
Hiszen ez inkább közelebb visz Istenhez, az
erő és a hatalom forrásához.
Ezeknek félelme inkább a hitetlenségükből
származik.
Félnek, hogy nevetségessé válnak a világ előtt.
Félnek Istenben és ígéreteiben bízni és Rá hagyatkozni.
Ezért válnak ingadozóvá, aminek végül a teljes elfordulás lesz a következménye.
Csak azok mehetnek be az új Jeruzsálembe, akiknek neve be van írva az élet
könyvébe. 21,27.
Ez a kijelentés szintén egy szembeállítás egy korábban adott kijelentéssel.
20,15.
Erre az ígéretre gondolt Jézus, amikor tanítványait
oktatva figyelmeztette őket, hogy minek érdemes örülni. Luk.
10,20.