30.  NE AGGODALMASKODJATOK A HOLNAP FELŐL

I. Az aggodalmaskodásról

1. Az aggodalom szó általános jelentése mit fejez ki úgy a közgondolkodásban, mint a Biblia szerint?

• Legtöbb esetben negatív jelenségként jelenik meg, egyfajta félelemmel és gonddal átszőtt, nyugtalan és szorongó lelkiállapot formájában.
• Az aggodalom kiváltásának forrása lehet egy külső vagy belső körülmény.
• Az aggodalom lehet indokolt és indokolatlan kísérő jelensége az életünknek.
• Modern korunkban már betegséggé nőtte ki magát, depresszió néven tartják számon, rengeteg embert tesz beteggé.
• Pozitív esetben a szeretetteljes törődés és gondoskodás megnyilatkozása is lehet, mint amikor egy édesanya aggódik a gyermekéért.
• Ez is felfokozódhat olyan mértékig, amitől Isten már szeretne visszatartani.
• A Bibliának idevonatkozó szava, amit erre a fogalomra használ, egy semleges jelentésű ige, és csak annyit jelent, minthogy ‘valamivel intenzíven foglalkozni’.
• Ilyen vonatkozásban ez lehet pozitív és negatív jelenség is az életünkben.

2. Van-e különbség az aggodalom és az aggodalmaskodás között?

• Az aggodalom a természetünknek egy magától működő reakciója a külső és belső körülmények hatásaként.
• A bűn világában teljesen természetes, hogy vannak gondjaink, és esetenként, különböző dolgok vonatkozásában aggódunk a jövőt illetően.
• Az aggodalmaskodás viszont már egy felfokozott érzelmi és értelmi megnyilatkozás, amikor teljesen átadjuk magunkat az előző körülmények befolyásának.
• Az aggodalmaskodó ember mindig azzal foglalkozik, ami miatt aggodalmaskodik, ezért annak foglyává lett.

3. Ezzel a kérésével Jézus azt szeretné elérni, hogy egyáltalán ne aggódjunk soha, semmi miatt, hogy teljesen gondtalan életet éljünk?

• Jézus nem veszi el tőlünk a jövőre vonatkozó gondokat, de kitágítja e gondok horizontját, megtanít más szemmel látni és gondolkodni felőlük.
• Jézus tanításából az derül ki, hogy nem az aggodalom a helytelen, hanem annak tárgya és módja.
• Jézus csak azért óv a jövőnk miatti aggodalmaskodástól, mert ez bűnnek számít Isten szemében.
• Mert tagadja és megkérdőjelezi Isten szeretetét, azt gondolva, hogy nem gondoskodik róla.
• Mert tagadja és megkérdőjelezi Isten bölcsességét, mert úgy gondolja, hogy nem tudja, mikor, mit kell tennie.
• Mert tagadja és megkérdőjelezi Isten hatalmát, mert nem hiszi, hogy képes gondoskodni róla.
• Aki a jelenben az Isten gondviseléséből él, és eközben hitetlenkedve aggódik a jövőért, az hálátlan és bizalmatlan a jelenleg róla gondoskodó Isten iránt.

4. Ha az aggodalmaskodás azt jelenti, hogy ‘valamivel intenzíven foglalkozni’, akkor mi ebben a probléma, hiszen még a Biblia is biztat máshol a szorgalmas életre?

• Mindenekelőtt Jézus nem azt mondja, hogy ne dolgozzunk szorgalmasan, hanem azt, hogy ne aggodalmaskodjunk.
• Mert az aggodalmaskodás azt jelenti, hogy lényegesen több energiát fordítunk arra, ami kiváltotta belőlünk ezt, mintsem kellene.
• Ez a körülmény azt eredményezi, hogy az aggodalmaskodással egysíkúvá minősítjük le az életünket, csak arra koncentrálunk, hogy biztosítsuk magunknak azt, aminek a hiányát érezzük.
• Isten viszont nem azért teremtett a maga képére és hasonlatosságára bennünket, hogy ne legyen magasabb rendeltetése az életünknek, minthogy biztosítsuk az élelmet és a ruházatot magunknak.

II. Az ég madarai és a mező liliomai

1. Miért hozott Jézus ilyen példákat az aggodalmaskodásunk ellentéteként?

• Mert ezek a példák mutatják be legjobban az Isten gondoskodó szeretetét és hatalmát.
• Az égi madarak hirdetik felénk mindennap, hogy mennyire szükségtelen és hiábavaló az aggodalmaskodás az emberi értelemben vett holnap felől.
• Ha Isten ilyen előkelő megjelenést tud biztosítani a mező virágainak, akkor bizonyára gondot visel a gyermekeiről is.
• Mivel az Isten teremtési hierarchiájában mi sokkal többet érünk, mint a madarak vagy a virágok, ezért biztosak lehetünk, hogy gondoskodik a szükségletünkről.

2. Ha biztosan számíthatunk Isten gondoskodó kegyelmére, akkor ez hogyan és milyen módon válik kézzelfoghatóvá részünkre, esetleg úgy, mint ahogy az ég madarairól gondoskodik?

• Mivel Isten a teremtéskor megkülönböztetett bennünket az állatok és növények világától, hiszen a saját képére és hasonlatosságára lettünk teremtve, ezért ez a megkülönböztetés a rólunk való gondoskodásában is jelentkezik.
• Isten olyan értelmet adott az embernek, aminek segítségével megismerhetünk és megérthetünk összefüggéseket és törvényszerűségeket, és a saját érdekünkben hasznosíthatjuk azokat.
• Az értelemmel együtt az alkotás képességét is adta, hogy Hozzá hasonlóan mi is találjuk meg azokat az elvégezni való feladatokat, amiket csak mi végezhetünk el.
• Az elvégzett munkára visszatekintve töltsön el bennünket is a megelégedettség öröme és boldogsága.
• Isten gondoskodó kegyelme tehát nagyon összetett elemekből épül fel az ember esetében, de szinte mindig szükség van az ember közreműködésére is.
• Mert gondoskodhat úgy, hogy megajándékoz olyan képességekkel, amik segítenek a szükségletek megteremtésében.
• Gondoskodhat úgy is, hogy a szerény képességeink által végzett munkánk végeredményét áldja meg.
• De gondoskodhat oly módon is, hogy rendkívüli körülményeket teremt, vagyis csodát hoz létre ott, ahol az emberi képesség már semmire sem számított.

3. Az öltözködés és a külső ékességek vonatkozásában Jézus miért a mező virágait állítja elénk példaként?

• Még a növények helyzete is kedvezőbb jelenleg a miénknél, hiszen a virágok önmagukban is gyönyörűek és ékesek, az embernek viszont ékesítenie kell magát.
• Ez a körülmény abból adódik, hogy az ember még Édenben elveszítette az Isten dicsőségét, és ezzel együtt azt az ékességét is, ami megkülönböztetetten széppé tette a teremtmények között.
• Az ember mindent megtesz az elveszített szépségének az ellensúlyozására: ruházati iparra, kozmetikai eszközökre és szépségápoló szalonokra csak az embereknek van szükségük, mert nem rendelkeznek az Isten adta természetes szépséggel.
• “A szívnek elrejtett embere, a szelíd és csendes lélek romolhatatlanságával, ami igen becses az Isten előtt” (1 Pét 3:4).
• Az ember ékesítésének szinte minden emberi megnyilatkozása csak rikító, erőltetett és torz.

III. Először Istennek országa és az ő igazsága

1. Jézus ígérete azt jelenti, hogy amennyiben először az Isten országát és az ő igazságát keressük, akkor Isten mindent megad nekünk, amit csak igénylünk?

• Jézus ezzel csak egy számunkra igen előnyös és egészséges értékrend felállítását szorgalmazza.
• Ezzel azt akarja mondani: “Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall” (Mk 8:36).
• Amikor ígéretet ad arra, hogy “ezek megadatnak néktek”, akkor nemcsak abban a vonatkozásban érti, mint ahogy mi földhöz ragadt emberek értjük.
• Mert “Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Istennek szájából származik” (Mt 4:4).
• Mert nemcsak a test mezítelenségét kell felöltöztetnünk, hanem a lélekét is.
• Mert “mint megfertőztetett ruha minden mi igazságunk”, ezért szükségünk van az Isten segítségére, akitől remélhetjük a megoldást, “És adatott annak, hogy felöltözzék tiszta és ragyogó gyolcsba; mert a fehér gyolcs a szentek igazságos cselekedetei” (Ésa 64:5, Jel 19:8).

2. Milyen vonatkozásban és milyen összefüggésben használja Jézus a “kicsiny-hitű” kifejezést?

• Isten gyermekei igen gyakran egyfajta állszerénységből túl keveset mernek remélni a jövőtől, nem merik kinyújtani hitük karjait Isten felé.
• Istenhez küldött imádságuk többnyire csak arra korlátozódik, hogy az evilági színten, testük egészségben konzerválódjon, megkötözött életük pedig meghosszabbodjon.
• Isten evangéliuma azonban sokkal nagyobb reményekre jogosít fel bennünket, szebb álmokat álmodhatunk már most is a jövőnk felől.
• Az egész teremtett világ is azt várja, hogy az újra megdicsőült Istenfiak ismét megjelenjenek előttük abban az állapotban, ahogy egykor Édenben volt.

3. Mit jelent az Isten országának a keresése, és hogyan kell azt csinálni?

• Mivel Istennek országa először bennünk akar kialakulni, azért ez mindenekelőtt arra utasít, hogy keressük azokat a lehetőségeket, amik által ezt az isteni szándékot minél hamarabb és minél teljesebben legyünk képesek megvalósítani.
• Ez mindenekelőtt a bennünk lévő bűn elleni küzdelemre vonatkozik, mivel csak a bennünk lévő bűn legyőzésének hátterén állítható fel bennünk az Istennek országa.
• Mivel ez a küzdelmet mi nem tudjuk megvívni, ezért kapcsolja össze Jézus az Isten országának keresését az ő igazságának a keresésével.
• Ez az igazság nem más, mint Istennek az az igazsága, ami Jézus Krisztusban jelent meg számunkra (Róm 3:21-22).
• Ami viszont mindenkié lehet, aki hisz Őbenne, mint egyetlen lehetőségben.
• Jézus a hit általi megigazulás keresését tartja a legfontosabb dolognak.

4. Miért ne aggodalmaskodjunk a holnap felől?

• Mert az igazi holnap nem a ránk következő nap, hanem az Isten eljövendő országa, ahová mindannyian szeretnénk bejutni.
• Oda viszont nem a saját erőfeszítéseink eredményeként fogunk bejutni, hanem Isten ingyen való ajándékaként.
• Ezért nem az a fontos, hogy mennyit tudunk felmutatni, ha egyébként mindent megtettünk, amit tudtunk.
• “Nem azon kell aggódnunk, hogy Isten mit gondol rólunk, hanem azon, hogy mit gondol Krisztusról, a mi helyettesünkről”...”Krisztussal úgy bántak ahogy mi megérdemelnénk, azért, hogy mi olyan bánásmódban részesüljünk, amilyet Ő érdemelt volna. Elítélték a mi bűneinkért, amelyikben semmi része sem volt, hogy mi felmentést kapjunk az Ő igaz élete által, amelyikben viszont nekünk nem volt semmi részünk. Elszenvedte helyettünk a mi halálunkat, hogy mi elnyerhessük az Ő életét” (EGW II. Szemelvények 32,2 JÉ 16-17).