1. A Biblia értelmezése szerint mit kell érteni a “test” szó alatt?
Meghatározza az emberi természet materiális részét, a fizikai értelemben
vett testet, a hús és vér testet, vagyis az anyagot (1 Móz 2:23, Dán
1:15, Zsid 2:14).
Jelenti az ember élő szervezetét, a fizikai
lényünket uraló természetünket, az aktívan funkcionáló szervezetet, vagyis
magát az életet, az élő tevékenységet (Mk 5:29).
Jelenti azonban azt a bűn által megrontott
emberi természetet is, amit úgy is szoktunk mondani, hogy testies
vagy érzéki (1 Kor 15:44, Róm 7:14).
2. Hány szeme lehet egy embernek, és Jézus mit értett azon, amikor azt
mondta, hogy “szem”?
A testünk szemével láthatjuk azt a világot, amely körülvesz bennünket.
Bár két szemünk van, de csak egy irányba vagyunk képesek látni, ellentétben
néhány állattól, melyek két irányba tudnak látni.
Van azonban egy olyan belső szemünk is, amivel
a fizikai szemünk által nem látható dolgokat is tudjuk látni.
A képzeletünk szemével újra magunk elé tudjuk képzelni a már korábban látott
dolgokat, és újra látjuk azokat.
A hit szemével pedig látni tudjuk azt is, “amiket szem nem látott”,
mert a hit nem a láthatókra néz, hanem a láthatatlanokra (1 Kor 2:9,
2 Kor 4:18/a).
A harmadik szemünkkel pedig befelé tudunk nézni, ennek segítségével önmagunkat
láthatjuk, a természetünket és a jellemünket.
Ez a szemünk a bűn következtében nagyon sérülékeny
és könnyen elveszti a látóképességét, ezért állandóan szükség van Istentől
való gyógyszerre, hogy látni tudjunk vele.
3. Mit kell érteni a “sötétség” szó általános és bibliai jelentése
alatt?
Általános értelemben sötétnek nevezzük azt, ahol nem látunk, amit nem világít
meg számunkra semmilyen fény sem, -
a sötét mindig eltakar előlünk valamit.
Amikor sötét színben látunk dolgokat, csak a sötét oldalát látjuk valaminek.
Amikor a sötét, nyomasztó gondolatok miatt félelem vagy aggodalom támad
bennünk.
Bizonyos esetben egy egész társadalmat nevezhetünk “sötét középkor”-nak.
Bibliai értelemben a bűnnel kapcsolatos
fogalomként jelenik meg a sötétség szó.
Ezt a sötétséget maga Sátán támasztotta, ezért
ennek ő a fejedelme (Ef 6:12).
A Sátán és a bűn fogságának állapotában lévő
ember lelki értelemben sötétségben van a Biblia szerint, ahonnan csak Isten
kegyelme képes kiszabadítani.
“Aki megszabadított minket a sötétség hatalmából”, és “a
sötétségből az Ő csodálatos világosságára hívott el” bennünket
(Kol 1:13, 1 Pét 2:9).
4. Ez a világosság és sötétség, amiről
Jézus beszél, külső vagy belső tényező?
Tulajdonképpen vonatkoztathatjuk a fizikai világot látó szemünkre is, hiszen
amit a szemünkkel észreveszünk és meglátunk, az adja az ismereteket, így
tehát az világosít meg bennünket.
Jézus azonban valószínűleg a belső emberünk
szemére gondolt, amivel önmagunkat és a lelki dolgokat láthatjuk
meg.
5. Mi a szem szerepe abban, hogy egy ember sötétben vagy világosságban
van?
A világosságot az ismeret adja az ember számára, az ismeretek megszerzéséhez
pedig szemre, azaz látásra van szükség.
1. Amikor azt mondjuk egy emberre, hogy
sötétben van, akkor a sajátja ez a sötétség, vagy őt veszi körül a sötétség?
Vannak esetek, amikor az ember belső állapota
minősíthető sötétnek.
Mindenekelőtt az Istentől elszakadt, bűnös
állapot tekinthető sötétnek.
De a rosszindulatú és gonosz kinézetű embert
is sötét alaknak szokták mondani, akinek soha sem lehet tudni az igazi
szándékát.
A szellemileg fejletlen, ismeretekben és műveltségben
elmaradt embert is sötét fejűnek, sötéten gondolkodónak mondjuk.
Ugyanakkor viszont bennünket is sötétség vesz
körül mindaddig, amíg a bűn világában élünk.
“Mert ímé, sötétség borítja a földet, és éjszaka a népeket...” (Ésa
60:2).
Az emberek többségéről Jézus azt mondja: “inkább
szerették a sötétséget, mint a világosságot,
mert az ő cselekedeteik gonoszok valának” (Jn 3:19).
2. Amikor sötétség uralkodik a testben, akkor az a probléma, hogy a
fizikai szemünk nem lát semmit, mert vak, vagy egyéb dologra vonatkozik?
A fizikai vakság nem borítja sötétségbe az
egész testet, mert a belső világossághoz szükséges ismereteket nemcsak
a szem közreműködésével lehet megszerezni, hanem egyéb érzékszerveink által
is.
Amikor sötétség uralkodik a testben, akkor
minden esetben a belső látásunkkal van baj, mert vagy meggyengült a látás,
vagy teljesen megszűnt.
“A lelki világot ugyanaz a törvény uralja, mint a természetet. Aki állandóan
sötétben lakik, végül elveszíti látóképességét, és az éjfélnél is nagyobb
sötétség borul reá; még a déli napfény mellett sem lát többé” (GHB 94,1).
“Aki... sötétségben jár, nem tudja hová
megy, mert a sötétség megvakította az ő szemeit” (1 Jn 2:11).
3. Milyen kihatása és következménye van annak, ha az egész test sötétségben
van?
Akkor ismerethiányban szenved, ebből adódóan
nincs tiszta képe és fogalma a valóságról, Jézus szerint azt hiszi,
hogy “Gazdag vagyok, és meggazdagodtam és semmire nincs szükségem; és
nem tudod, hogy te vagy a nyomorult és a nyavalyás, és szegény és vak és
mezítelen”(Jel 3:17).
“Ha pedig a te szemed gonosz, a te egész tested sötét lesz”,
vagyis ahol a szem, a látóképesség az önszeretettől elvakult, ott teljes
a sötétség.
A lelki értelemben vett sötétben maradás viszont a teljes elveszettséget,
a kárhozat ítéletét hozza magával.
Ezt a sötétséget a halál árnyékának nevezi a Biblia, ahonnan mindenkit
csak az Isten tud kiszabadítani (Zsolt 107:10, 12-13).
4. Van-e lehetőség a gyógyulásra a beteg
lelki szem számára, - ha igen, akkor
ez miként és milyen módon történhet?
A laodiceai gyülekezethez küldött levelében Jézus azt ajánlja, hogy “Szemgyógyító
írral kend meg a te szemeidet, hogy láss” (Jel 3:18/b).
Ez a kenet a Szentlélek személyes befolyását és tanítását jelenti (1
Jn 2:20, 27).
1. A Jézus által felvetett világosság egy
rajtunk kívül álló dolog, amit érzékelhetünk és élvezhetünk, vagy pedig
egy bennünk lévő állapot?
Alapvetően minden ember számára egy kívülálló
dolgot jelent a világosság, amit előbb érzékelnünk kell a szemünk által,
testi és lelki vonatkozásban is.
Ez a világosság mindenekelőtt Jézus Krisztus
személyét jelenti, aki azt mondta:
“Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem járhat a sötétségben,
hanem övé lesz az életnek világossága” (Jn 8:12).
Ésaiás próféta szerint “a nép, amely sötétségben jár, lát nagy világosságot....
fény ragyog fel fölöttük!” (Ésa 9:2).
Jézus Krisztus bennünk is szeretne világosságot gyújtani, hogy azután már
mi magunk is a világ világosságaivá lehessünk.
“Mert az Isten, aki szólt: sötétségből
világosság ragyogjon, Ő gyújtott világosságot a mi szívünkben is”
(2 Kor 4:6).
2. A gyakorlati élet szempontjából mit jelent az, hogy “a te egész tested
világos”?
Jelenti a Jézus Krisztussal, a világ világosságával
való élő közösséget, hiszen már “nem járhat sötétségben, mert
övé lett az életnek világossága” (Jn 8:12).
Az életében megnyilatkozó jócselekedeteknek
kisugárzása van a környezetében élő emberek felé (Mt 5:16, Fil
2:15).
Ez a belőlünk áradó világosság utat mutató
fény kell legyen az embereknek.
A tiszta és világos szándékú ember nem gondol és nem feltételez a másikról
sem semmi rosszat.
“Minden tiszta a tisztáknak: de a megfertőztetetteknek
és hitetleneknek semmi sem tiszta; hanem megferttőztetett azoknak
mind elméjük, mind lelkiismeretük” (Tit 1:15).
3. Hogyan lehet a test lámpását képező
szem tiszta, mitől függ az, hogy tiszta vagy nem?
A szem tevékenységét, a látást az akaratunk is irányítja, ezért van az,
hogy nézünk dolgokat, de nem látjuk, és esetleg éppen fordítva.
Ami nagyon érdekel bennünket, azt mindig figyelmesebben és hosszabban szemléljük.
Mivel az akarat székhelye a szív, ezért ha a szem nem tiszta, illetve nem
tiszta dolgokat lát meg és szemlél, akkor ez csak attól van, hogy a szív
sem tiszta.
4. Ha valakinek nem tiszta ez a szeme,
akkor van-e lehetősége arra, hogy megtisztítsa, vagy ez már egy végleges
állapot, amin nem lehet változtatni?
A tiszta látásmód csak tiszta szívből fakadhat,
ezért Isten minden esetben a szív megújulását kezdeményezi a bűn világában
élő emberek számára.
“Adjad fiam, a te szívedet nékem, és a
te szemeid az én útaimat megőrizzék” (Péld 23:26).
A tiszta szív érdekében meg kell tanulni a tekintetünk fókuszát a tiszta
és szent dolgokra irányítani.
“Atyámfiai, amik csak igazak, amik csak
tisztességesek, amik csak igazságosak, amik csak tiszták, amik csak kedvesek,
amik csak jó hírűek; ha van valami erény és ha van valami dicséret, ezekről
gondolkodjatok” (Fil 4:8).