26.  AMIKOR BÖJTÖLTÖK

I. A böjtölésről általában

1. Mi jut eszedbe akkor, amikor ezt a szót hallod, hogy böjt, - általában mit értenek böjt alatt az emberek?

• A böjtölés lehet egy önkéntes cselekmény, vagy éppen a körülmények kényszere.
• A közgondolkodásban eléggé sokirányú a böjt szóval kifejezett cselekmény.
• Meghatározott napokra előírt csökkentett táplálkozás.
• Bármilyen okból történő koplalás és éhezés időszaka.
• A korábbi jólét után bekövetkező ínségesebb időszak, amire már előre azt mondják, hogy “meg lesz még ennek a böjtje”.

2. A böjtnek milyen formáit szokták gyakorolni a hívő emberek?

• A vallásos emberek böjtjének legáltalánosabb gyakorlata az, hogy egy meghatározott ideig tartózkodnak mindenfajta ételtől és italtól (Eszt 4:16, Csel 9:9).
• A hosszabb ideig tartó böjt alkalmával viszont csak az ételtől tartózkodnak, italt viszont fogyasztanak, mivel folyadék nélkül a test kiszáradása következne be.
• Dániel három hétig böjtölt úgy, hogy megtagadott magától minden kívánatos dolgot.
• “Kívánatos étket nem ettem, hús és bor nem ment az én számba, és soha sem kentem meg magamat” (Dán 10:3).
• Böjtnek mondható minden olyan cselekmény, amely önmegtagadást igényel.
• “Tartóztassátok meg magatokat a testi kívánságoktól, amelyek a lélek ellen vitézkednek” (1 Pét 2:11/b).
• “...megsanyargatom testemet és szolgává teszem..” (1 Kor 9:27/a).

3. Van-e a böjtnek lelki jelentősége is, vagy csak a fizikai életünkre kiható önmegtagadást jelent?

• Mivel az ember a test, lélek és szellem egységéből álló lény, ezért az önmegtagadás böjtje nem korlátozható pusztán testi területre, benne kell legyen a lélek és a szellem önmegtagadása és tevékenysége is.
• Akinek a böjtje csak abból áll, hogy nem fogyaszt ételt és italt, akkor ez az ember csak egy nagyon jó egészségügyi gyakorlatot tart, de semmi más.
• “Ha valaki én utánam akar jönni, tagadja meg magát...”, ennek az önmegtagadásnak viszont a teljes embert érintő cselekménynek kell lenni.

4. Mi motiválja az embereket arra, hogy elszánják magukat egy böjt megtartására?

• Böjtölnek azért, mert már megszokták, hogy bizonyos napokon vagy alkalommal böjtölnek, esetleg már nem is tudják megindokolni, csak megszokásból teszik.
• Esetleg azért böjtölnek, mert a gyülekezetben meghirdették a böjtöt egy bizonyos időre, és nem akarnak kimaradni a kollektív cselekményből.
• Azért böjtölnek, mert valamilyen nehézség támadt az életükben, vagy a szeretteiknek az életében, és a böjtöléssel akarják hangsúlyozni az imakérésüket Isten előtt.

5. Tekinthető-e a böjt olyan fizető eszköznek, amivel Istentől kiérdemelhetünk dolgokat?

• A böjt nem lehet érdem, amivel kiváltságos lehetőséget biztosíthatunk magunknak.
• Nem lehet azonban bűnhődésnek sem tekinteni, amit a vétkeink miatt vállalunk magunkra, a bűn büntetését ugyanis nem lehet böjttel levezekelni.

6. Milyen esetekben van az, amikor Isten mégcsak észre sem veszi, hogy böjtölünk?

• Jézus szerint ez akkor következik be, amikor az emberek figyelmét tartom fontosnak, ezért magamra irányítva tartom meg a böjtöt, hogy minél többen lássák.
• A böjt gyakorlása a többi lelki cselekményekhez hasonlóan azzal a kockázattal jár, hogy a formalizmus veszélyét hordozhatja magában.
• Ezért mondja Jeremiáson keresztül az Úr népének azt, hogy “mikor böjtölnek, én meg nem hallgatom kiáltozásukat” (Jer 14:12/a).
• Ésaiás próféta is felsorol néhány szempontot, ami miatt Isten elfordul a böjtölőtől: “böjtölünk, és Te nem nézed, gyötörjük lelkünket, és Te nem tudod” (Ésa 58:3-4).
• “Böjtölésetek napján kedvteléseteket űzitek” (u.o).
• “Munkásaitokat szorongatjátok", vagyis kíméletlenek vagytok hozzájuk (u.o).
• “Perrel és versengéssel böjtöltök, és súlyotok a gazság öklével” (u.o).

7. Mi a jelentősége annak a böjtnek, ami Isten előtt is kedves?

• Az Isten előtti kedves böjtben kifejezésre jut az ember megalázkodása Isten előtt, az önmegtagadás mellett az Isten akaratával való azonosulás szándéka.
• Az Istennel való ilyen közösség biztosítja azt a böjtölőnek, hogy a bűn természetét és a saját állapotát képesebb tisztábban látni.
• A tisztánlátásnak ez a ténye készségesebbé teszi az Isten megbocsátó kegyelmének az elfogadására.
• Ebben az állapotában érzi igazán az Istenre utaltságát és a Tőle való függőségét.
• Amikor ilyen állapotban vagyunk, akkor tud Isten hatalmasan cselekedni értünk, bennünk, majd pedig általunk is, felhasználva bennünket eszközeiként.

8. Melyik a legjobb időpont a böjtölésre, jó választásnak mondható az, ha szombatra tesszük a böjtölésünket?

• Ha a böjti önmegtagadásunk csak arra vonatkozik amit Ésaiás próféta mond, miszerint “ha megtartóztatod szombaton lábadat, és nem űzöd kedvtelésedet szent napomon”, akkor ez nagyon jó választás (Ésa 5813/a).
• Ha viszont azt nézzük, hogy a szombatnak az öröm és a boldogság napjának kell lenni az Istennel való kapcsolatunkban, akkor nem jó választás (Zsolt 118:24).

II. Böjt a gyakorlatban

1. Milyen módon valósítható meg az Isten előtti kedves böjt a gyakorlati életünkben? (Ésa 58:6-7).

• Legyen készséged arra, hogy “megnyisd a gonoszságnak bilincseit, és az igának köteleit megoldjad, és szabadon bocsásd az elnyomottakat, és hogy minden igát széttépjetek” (Ésa 58:6).
• Nem a börtönökből kell kiszabadítani a rabokat, hanem azokat a köteleket és bilincseket kell kioldani, amiket az emberek raknak egymásra a felsőbbrendűségi tudatból képződő társadalmi rétegeződés által.
• Isten különösen a gyülekezeten belül várja el ezt tőlünk: “Ha elveted közüled az igát”, mert “ti mindnyájan testvérek vagytok” (Ésa 58:9, Mt 23:8).
• Legyen készséged arra, hogy “az éhezőnek megszegd kenyeredet, és a szegény bujdosókat házadba bevigyed, és ha meztelent látsz, felruházzad” (Ésa 58:7).
• Adni lehet a feleslegünkből is, de a böjt alatt Isten azt várja tőlünk, hogy “ha odaadod utolsó falatodat az éhezőnek” (Ésa 58:10).
• A befogadás a segítségre szoruló ember elfogadását jelenti; ha a házadba is befogadod, akkor már egyenrangú félnek tekinted, ez esetenként önmegtagadást igényel, de ettől lesz böjt.
• Ésaiás szerint az igazi böjt végzése közben “megszűnsz újjal mutogatni, és hamisságot beszélni” (Ésa 58:9/b).
• Mennyi baj elkerülhető lenne, ha életelvvé lenne ez az isteni tanács!

2. Az igazi böjt elemeit hogyan alkalmazhatjuk a lelki életünk területére?

• Jézus azt mondta: “Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Istennek szájából származik” (Mt 4:4).
• Nagyon sok ember van körülöttünk, akik éhezik és szomjúhozzák az élet kenyerét és vizét, és Isten rajtad keresztül akarja megelégíteni őket.
• A Biblia szerint a bűn világában élő ember állapota olyan, mint egy szennyes ruha, ami helyett Isten tiszta fehér ruhát akar adni, ami Jézus bűntelen életét jelképezi (Ésa 64:5, Jel 19:8).
• Ez a szennyes ruhánk ráadásul még rongyos is, ami alól kilátszik a mezítelenségünk rútsága (Jel 3:17-18).
• Isten nekünk is azt mondja, mint a Józsua mellett álló angyaloknak, hogy “vegyétek le róla a szennyes ruhákat”, - azt szeretné, legyél az eszköze abban, hogy emberek megszabadulhassanak előző életük szennyes ruháitól, és felöltözhessenek Krisztus igazságának ünnepi ruhájába (Zak 3:3-4).
• Nagyon sok olyan ember van, akik a bűn megkötözöttségében raboskodnak, és a saját erejükből nem tudnak megszabadulni, segítségre van szükségük.
• Jézus azt várja tőlünk, hogy segítsük az embereket abban, hogy képesek legyenek megnyitni a gonoszság bilincseit, és a bűn igájának köteleit széttépni.

3. Milyen jutalmat ígér Isten azoknak, akik úgy böjtölnek, ahogy az Neki is tetszik és Ő előtte is kedves? (Ésa 58:8-11).

• “Akkor felhasad mint hajnal a te világosságod”
• “Feltámad a sötétségben világosságod, és homályosságod olyan lesz, mint a dél” (lásd még: Ésa 30:26).
• “Meggyógyulásod gyorsan kivirágzik”
• “Igazságod előtted jár; az Úr dicsősége követ”
• “Akkor kiáltasz, és az Úr meghallgat, jajgatsz, és Ő azt mondja: Imé itt vagyok”
• “Vezérel téged az Úr szüntelen”
• “Megelégíti lelkedet a nagy szárazságban is”
• “Olyan leszel, mint a megöntözött kert”
• “Olyan leszel... mint a vízforrás, amelynek vize el nem fogy”
• “Az a víz, amelyet én adok néki, örök életre buzgó víznek kútfeje lesz őbenne” (Jn 4:14).
• “Élő víznek folyamai ömlenek annak belsejéből” (Jn 7:38).

4. Miből tudhatjuk, hogy üdvösségre jutásunk legfontosabb feltétele az, ha jól gyakoroljuk a böjtnek azt a formáját, ami Isten előtt is kedves?

• Amikor Jézus visszajön az Ő dicsőségének királyiszékében, és vele mind a szent angyalok, akkor “elébe gyűjtetnek mind a népek, és elválasztja őket egymástól” (Mt 25:31-32).
• Ebben a szétválasztásban Jézus csak az igazi böjt alapelemeit fogja a különbségtétel egyetlen eszközévé tenni.
• Az egyik csoportnak azt mondja: “Mert éheztem és ennem adtatok; szomjúhoztam és innom adtatok; jövevény voltam és befogadtatok engem; Mezítelen voltam és felruháztatok; beteg voltam és meglátogattatok; fogoly voltam és eljöttetek hozzám” (Mt 25:35-36).
• A másik csoportnak pedig azt mondja: “Mert éheztem és nem adtatok ennem; szomjúhoztam és nem adtatok innom; jövevény voltam és nem fogadtatok be engem; Mezítelen voltam és nem ruháztatok fel engem; beteg és fogoly voltam és nem látogattatok meg engem” (Mt 25:42-43).
• Miközben a Biblia azt állítja, hogy Isten ítéletében az erkölcsi törvényhez viszonyítva lesznek megítélve a cselekedeteink, addig Jézus mégis az irgalmas cselekedetek alapján választja szét az embereket. (Jak. 2,12. Mát. 25,31-46.)
• “Mert az ítélet irgalmatlan az iránt, aki nem cselekszik irgalmasságot; és dicsekedik az irgalmasság az ítélet ellen” (Jak 2:13).
• “Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek” (Mt 5:7).
• Ekkor teljesedik be az, amit Jézus ígér az igazi böjtölőnek: “és a te Atyád, aki titkon néz, megfizet néked nyilván”.