25.  SZEMÉLYES KÉRÉSEINK AZ IMÁBAN

I. Az életünk szükségletei	II. A bűnrendezés lehetőségei	III. Isten uralkodásának elismerése
Előző	Következő	Tartalomjegyzék	Főoldal

I. Az életünk szükségletei

1. Van-e jelentősége annak, hogy Jézus csak a kenyeret foglalta bele a mindennapi életszükségletért mondott imakérésbe?

• Az imádságban a kenyér szó jelképes értelemben fordul elő.
• A kenyér szó ugyanis annak a fogalomnak a kifejező eszköze lett, amivel az emberek mindennapi létszükségletét fejezzük ki és határozzuk meg.
• A mindennapi kenyér fogalma a mindenkori létbiztonságot fejezi ki.

2. Csak a mára vonatkozóan kérhetjük a szükségleteinket, vagy kérhetünk hosszabb távú segítséget is Istentől?

• A “mindennapi” szó használata bizonyos fokú folyamatosságot is kifejez.
• A mindennapi mellé rakott “ma” szóval viszont arra utal, hogy amit most kérek, azt ugyan csak a mai napra kérem, de holnap és azután újra fogom kérni, vagyis mindennap meg foglak keresni ezzel a kérésemmel.
• Ezzel a kéréssel az Istentől való függőségünk állandóságát fejezzük ki, és az Istenre hagyatkozásunk folyamatosságát.
• A “mindennapi” kifejezés pontosabban azt jelenti, hogy a “következő napi”.
• Ezzel az imádsággal tehát azt kérjük Istentől, hogy a mai napon gondoskodjon a következő nap szükségletéről, de csak arról.
• A felhalmozás már nem tartozik bele az Isten gondviselésébe, ez sokkal inkább a bűn világában élő emberek önző létének a megnyilatkozási formája.
• A bűnös embert mindig hatalmába keríti az anyagi javak gyűjtésének a kísértése is.
• Ezért Jézusnak az a gondolata, hogy “ne vígy minket a kísértésbe”, erre a gondolatkörre is vonatkozik.
• A mindennapi kenyérért való kérésünkkel elismerjük, hogy a bűnös állapotunk miatt csupán gyámság alá helyezett örökösök vagyunk, akiknek felügyeletre van szükségük, nehogy elbizakodva eltékozoljuk az örökségünket.

3. Az Isten gondviselésére való ilyen ráhagyatkozás nem teszi szükségtelenné a megélhetésünkért folytatott mindennapi küzdelmet és erőfeszítést a munka világában?

• A naponkénti kenyér megadásába vetett hit nem azonos a tétlenséggel, a lustasággal, de a kegyesség látszatát keltő bárgyú beletörődéssel sem.
• Isten az ember feladatául rendelte el a hat napon át tartó munkát, aminek Isten adta gyümölcse lehet a mindennapi kenyér megléte.
• Az isteni gondviselés nem végzi el helyettünk a feladatainkat és kötelességeinket.

4. Amikor a mindennapi szükségleteinket kérjük Istentől, miért kell többes számban fogalmazva kérnünk?

• Ezzel a kérésformával azt ismerjük el, hogy amit Istentől kapunk, az nem csupán személyes tulajdonunk, hanem mint sáfároknak adja át nekünk az áldásait, hogy belőle a nálunk szegényebb éhezőket is tápláljuk (Lk 14:12-14).
• Jézus együtt érez azokkal az emberekkel, akiknek nem jut a mindennapi kenyérből, ezért bennünket akar felhasználni eszközül, hogy rajtunk keresztül adja meg nekik az aznapi szükségletet (Mt 25:35).

5. Jézus tanítását úgy kell érteni, hogy csak a fizikai életünkre vonatkozó szükségleteinkkel kereshetjük Istent, vagy a lelkiekre is vonatkozik?

• Mivel Jézus önmagát is és az írott igét is a Mennyből származó élő kenyérnek nevezi, ezért ezzel az imakéréssel az ilyen irányú lelki szükségletünket is kifejezzük (Jn 6:27, 32).
• “Én vagyok amaz élő kenyér, amely a mennyből szállott alá; ha valaki eszik e kenyérből, él örökké” (Jn 6:51).
• “Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Istennek szájából származik” (Mt 4:4).
• Ez az imakérés a lelki életünk területén egy visszajelző megnyilatkozása annak, hogy még él és működik a természetes érzékszervünk, még éhezzük az Isten Igéjét és a Jézussal való élő közösséget.

II. A bűnrendezés lehetőségei

1. Istenről azt állítja a Biblia Mik 7:18-ban, hogy “gyönyörködik az irgalmasságban”, akkor viszont miért kell Őt mégis arra kérni, hogy bocsássa meg a bűneinket?

• Mert Isten csak akkor tud megszabadítani a bűneinkből, ha már mi is látjuk azt magunkban, és a bocsánatkérésben történő megvallás által kimondjuk, hogy szabadulni szeretnénk tőle.
• Mivel Isten szabad akaratú lényeknek teremtett, ezért ebben a vonatkozásban is ki kell fejeznünk, hogy mi szeretnénk a bűnbocsánat kegyelmét elnyerni és új életet kezdeni.
• Mert az Isten bocsánata nemcsak egy érzelmi megnyilatkozás, hanem a bűntől való szabadítás kegyelmének a megnyilatkozása, ami csak a mi kérésünkre történhet meg.
• Megigazulás - megszentelődés - megdicsőülés.

2. Milyen bűnökre kérhetünk Istentől bűnbocsánatot?

• A bűn fajtáját és nagyságát tekintve nincs semmilyen korlát és határ a megbocsátáshoz.
• Ugyanakkor viszont nagyon komoly feltételt szab Isten a bűnhöz való viszonyulásunk vonatkozásában.
• A bűnt fel kell ismernünk magunkban, és olyan bűnnek kell látni, amely megrontja az életünket és eltávolít Istentől.
• Beismerés által megbánni, és igyekezni elfordulni tőle Isten segítségével.

3. Miért nem elég a megbocsátáshoz az, hogy beismertük és megbántuk a bűneinket, miért szab Isten még feltételt is elé?

• Mert ezzel az imakéréssel nemcsak szabadulást akar adni, hanem a jellemünket is szeretné formálni, hogy újra hasonlóak legyünk Őhozzá.
• Tudjunk mi is gyönyörködni az irgalmasságban! (Mik 7:18, 6:8).
• Tudjunk együtt érezni a hozzánk hasonlóan bűnben vergődő embertársainkkal!
• Ha a felebarátom megbántását képtelen vagyok megbocsátani, akkor a szeretetlenségem miatt bűnt követek el, és ezért Isten nem bocsáthat meg.
• Csak az Isten szentségének a felismerése, és a saját életünk bűnösségének az ismerete tudja kimondatni velünk azt, hogy “bocsásd meg a mi vétkeinket”.

4. A Bibliában adott kijelentések alapján mit tekinthetünk kísértésnek?

• A kísértés folyamatát Jakab apostol leírásából ismerhetjük meg:
• “Mindenki kísértetik, amikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága. Azután a kívánság megfoganván, bűnt szül” (Jak 1:14-15).
• A kísértésnek kétféle változata létezik:
• Külső kísértésnek nevezzük azt az esetet, amikor a személyiségünktől idegen gondolatokat és kívánságokat akar elfogadtatni velünk a kísértő.
• Ezektől a kísértésektől még könnyen el tudunk szakadni, hiszen a természetünktől idegen dolgokat villant fel és akar rávenni.
• Belső kísértésnek nevezzük azokat az eseteket, amikor olyan dolgokon keresztül kísért, amiket korábban már elfogadtunk Tőle, amikkel korábban már azonosultunk, ezért ezek a kísértő vágyak és kívánságok már a személyiségünk részei.
• Ez a belső állapot már rabszolgaságban tartja az ember akaratát, ezért nem is tud döntően ellenállni az ilyen kísértéseknek.

5. Eszerint Isten is belevisz bennünket kísértésekbe?

• Ha ez így lenne, akkor az elkövetett bűneinkért csak részben lennénk felelősök.
• “Senki se mondja, mikor kísértetik: Az Istentől kísértetem; mert az Isten... senkit sem kísért” (Jak 1:13).
• A kísértés minden esetben a gonosztól van, akinek Isten megengedi ezt, hogy mindenki esetében nyilvánvalóvá váljon, hogy mi van a szívében, mit fog választani (Mt 4:1, 3, Lk 22:31, 1 Kor 7:5, Csel 5:3).
• Viszont senkit sem hagy “feljebb kísértetni”, mint amit el tudnak viselni (1 Kor 10:13).
• A kísértés lehet próbatétel is, amikor “a ti Istenetek kísért titeket, hogy megtudja, szeretitek-é az Urat... teljes szívetekből és teljes lelketekből” (5 Móz 13:3).
• Ez a fajta kísértés olyan megvizsgálást jelent, amit még mi is gyakorolhatunk önmagunk megismerése érdekében: “Kísértsétek meg magatokat, ha hitben vagytok-e? magatokat próbáljátok meg” (2 Kor 13:5).

6. Mit kell érteni a gonosz alatt, amitől csak Isten tud megszabadítani bennünket?

• Mindenek előtt Sátánt jelenti, aki minden gonosznak a szülőatyja, ezért ez a kérés az Ő gonosz befolyásától és jelenlététől való szabadulásért történik.
• A bűn által viszont az emberek is Sátán szövetséges társai lettek és természetének részesei, ezért már az emberi szív is megromlott és gonosz, az imakérésnek tehát az emberi szív megtisztításáért és újjáteremtéséért is meg kell fogalmazódni (1 Móz 6:5, Jer 17:9, Mt 12:35, 1 Jn 5:19).

III. Isten uralkodásának elismerése

1. Mi a jelentősége annak, amikor imáinkban kimondjuk: “Mert Tiéd az ország és a hatalom és a dicsőség mind örökké”?

• Ez mindenekelőtt ezeknek a saját életemben való elismerését jelenti, illetve, hogy nem akarom magamnak igényelni ezeket másoktól és Isten helyett gyakorolni.
• Ugyanakkor az Üdvözítő már előre látta azokat a nehézségeket, amikkel a mindenkori tanítványoknak szembe kell majd nézni.
• Ezekben a nehéz pillanatokban ne feledkezzenek el arról, hogy a bűn uralma csak időszakos, de még most is csak az történhet meg, amit Isten megenged.

2. Miért erről a három dologról kell megemlékeznünk istenimádatunk közben: ország, hatalom és dicsőség?

• Mert a bűn világában élő embernek arra a felismerésre kell eljutnia, hogy e három dolog - ország, hatalom és dicsőség - birtoklása az Isten kezében van.

3. Jézus jelen időben mondja el ezt a kijelentését, miközben az ima elején még azt kéri, hogy “jöjjön el a Te országod”, - nem ellentmondásos ez a két gondolat?

• A jelen idejű kijelentés arra vonatkozik, hogy Isten sohasem adta át Sátánnak teljesen a Föld feletti uralkodás jogát.
• Sátán csak az Ádámnak adott uralkodási jogokat szerezte meg magának, de Istentől sohasem vette át a Föld feletti uralkodást.
• A zsoltáros ezért mondja: “Az Úré a föld s annak teljessége; a föld kereksége s annak lakosai. Mert Ő alapította azt a tengereken, és a folyókon megerősítette” (Zsolt 24:1-2, 2 Móz 19:5/b).
• A jövőre vonatkozó kérés pedig a bűn miatt Sátánnak átengedett dolgok vonatkozásában kéri a változást, mielőbb álljon vissza Isten eredeti országa, hatalma és dicsősége.
• Valósuljon meg a személyes életünkben, és jöjjön el Jézus visszajövetelével.