24.  TI AZÉRT ÍGY IMÁDKOZZATOK

I. Jézus imájának hátteréről

1. Milyen körülmény váltotta ki azt, hogy Jézus elkezdte imádkozni tanítani a tanítványait?

• Ez a jézusi felszólítás a tanítványokban kialakult és megfogalmazódott belső igény hátterén hangzott el.
• Jézus életét figyelve látták, hogy az emberekért végzett szolgálata mögött egy különös erő áll, szavainak és cselekedeteinek ezt az erejét a személyes imaóráival kapcsolták össze.
• Jézus életét látva a tanítványok is érezték a személyes imádkozás szükségét, de érezték azt is, hogy az eddigi imaéletük nem jelenti számukra azt, mint ami után vágyakoznak a lelkükben.
• Ez a körülmény vezette oda Jézushoz az egyik tanítványt, hogy tolmácsolja a többiek nevében is a kérést: “Uram, taníts minket imádkozni, miképpen János is tanította az ő tanítványait” (Lk 11:1).

2. Vajon Jézus azt akarta, hogy a tanítványai ezt a mintaimát tanulják meg, és ezt mondják el újra és újra, amikor imádkozni szeretnének?

• Jézus ezt az imát nem azért mondta el, hogy ezt imádkozzuk, hanem csak mintaként.
• Nem tudunk róla, hogy az apostoli gyülekezetben ezt imádkozták volna.
• Más imádságok is le vannak írva a Bibliában, de egyik sem azért, hogy azokat imádkozzuk.
• Jézus nem is azt mondja a tanítványainak, hogy szó szerint azt mondják imaként, amit Ő mond nekik tanítás közben, hanem azt mondja: “Ti azért így imádkozzatok”.
• A betanult imádságoknak egyébként az a veszélye, hogy monotonná, gépiessé és személytelenné teszi az imádkozást.

3. Milyen szerkezeti felépítése van Jézus mintaimájának?

• Jézus mintaimáját négy fő részre lehet felbontani.
• Az imádott személy megszólítása.
• Az Istennel kapcsolatos kérések.
• Személyes jellegű kérések.
• Az Isten magasztalása közben kimondott feltétlen bizalom kifejezése.

II. Kihez imádkozzunk

1. A Szentháromság Isten személyei közül kit kell az imánk címzettjeként megszólítanunk, és miért Őt, a többi isteni személyhez nem is imádkozhatunk?

• Jézus azt vallotta az Igéből vett szavaival, hogy “meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj” (Mt 4:10/b).
• Az Ige nem azt mondja, hogy csak az Atyát lehet imádni, az Isten szó ugyanis magába foglalja az Istenség mindhárom személyét, ezért jogosultak arra, hogy imádjuk Őket.
• Jézus szerint az imáink címzettje az Atya Isten legyen, mivel a Szentháromság jelenlegi helyzetében Ő az első és mindenekben a fő (1 Kor 11:3, Jn 14:28/b).
• Egyéb tanításai közben is arra biztatta tanítványait, hogy az Atyához imádkozzanak ugyan, de az Ő nevében kérjék (Jn 15:16/b).

2. Mit fejez ki és mit jelent nekünk az, hogy a világmindenség Istenét Atyánknak szólíthatjuk?

• Az imádkozó számára nem az ima formális elmondásával lesz az Atyjává az Isten, hanem a Jézusba vetett hit biztosítja ezt a körülményt.
• Az Atya szó jelentése és ténye csak a Fiún keresztül válik valósággá számunkra, csak a Fiún keresztül szólíthatjuk az Istent Atyánknak.
• “Ha Istent Atyánknak nevezzük, akkor gyermekeinek tekinthetjük magunkat, mint akiket bölcsessége vezet, s akik Neki minden dologban engedelmeskedni akarunk, jól tudva, hogy szeretete változhatatlan” (GHB 109,1).
• A Jézus által megfogalmazott megszólítás azt is tudatosítani akarja bennünk, hogy az Istent senki sem sajátíthatja ki magának önző módon, Ő a “Mi Atyánk”.
• Ezzel arra is emlékeztet és figyelmeztet, hogy az egész emberiség egy családból származik, tehát mindannyian testvérek vagyunk (Mt 23:8/b).

3. Mit foglal magába Jézusnak ez a kijelentése az Atyáról: “aki vagy a mennyekben”, - egy valóságos helyet jelent, vagy jelképesen kell érteni?

• Ez nem azt jelenti, hogy Isten teljesen elkülönült és eltávolodott az embertől, sokkal inkább a mindenek feletti létezését és valóságát próbálja érzékeltetni velünk Jézus.
• A “Van” szó pedig az örökké létező Isten megjelölésére is utalhat Jézus imájában, ahogy Jézus is alkalmazta ezt a szót sorozatosan magára (Jn 8:58/b, 10:9, 14).
• A Menny egy valóságos hely Isten teremtett világában, ahol Isten ki akarja fejezni és meg akarja mutatni magát a térhez és anyagi világhoz kötött teremtményei számára.
• A Menny azt a helyet jelöli meg, ahonnan Isten a teremtmények számára is láthatóan irányítja és fenntartja a világmindenséget.
• Az előzőek azonban nem jelentik azt, hogy Isten csak a Mennyben van, hiszen a tér és az idő az Ő alkotása, ezért Ő nem függ ezektől, - Isten mindenhol jelen van.

III. Mit jelent Istent imádni

1. A Biblia szerint mit jelent és mit foglal magába ez a fogalom, hogy “szenteltessék meg”?

• A Bibliának ez a szava, hogy “szent” azt jelenti, hogy különválasztott és elkülönített minden közönségestől és hétköznapitól.
• Isten nevét megszentelni azt is jelenti, hogy megkülönböztetett tisztelettel ejtem ki a számon, ezzel is kifejezve, hogy elkülönítettem magamban a közönséges dolgoktól.
• “Az Úrnak a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd; mert nem hagyja azt az Úr büntetés nélkül, aki az Ő nevét hiába felveszi” (2 Móz 20:7).

2. Isten nevének megszenteltetéséért imádkozni csupán beszédből áll, vagy valamilyen cselekvő tevékenységet is elvár Isten ezzel kapcsolatban tőlünk?

• Isten neve viszont csak emberek által szenteltetik meg ebben a világban.
• De nem úgy, hogy egyfajta kegyes áhítattal ejtjük ki az Isten nevét imáinkban.
• Isten nevét akkor szenteljük meg, ha a vallási és köznapi életünk összhangban van egymással.
• Amikor azért imádkozol, hogy “szenteltessék meg a Te neved”, akkor azt is kéred, hogy ebben a világban és általad szenteltessék meg.
• “Csak akkor szentelheted meg... a világ előtt az Ő nevét, ha életed és jellemed Isten életét és jellemét szemlélteti” (GHB 111,f).

3. Miért a nevét kell megszentelni, nem sokkal inkább az Isten személyét kellene megszentelnünk?

• Isten a nevében fejezi ki előttünk önmagát, mert a nevei a tulajdonságait, a képességeit és a jellemvonásait mutatják be előttünk (2 Móz 34:5-7).
• Amikor a Biblia neveket említ Istennel kapcsolatban, akkor azt tudhatjuk meg, hogy kicsoda az Isten az ember számára.
• A zsoltáríró ebbéli hitének kifejezésére azt mondja: “A mi segítségünk az Úr nevében van” (Zsolt 124:8).
• “És lészen, hogy mindaz, aki az Úrnak nevét segítségül hívja, megtartatik” (Csel 2:21).
• Amikor tehát megszenteljük Isten nevét, akkor a valóságban Istent szenteljük meg, az Isten személye felé fordulunk megkülönböztetett tisztelettel.
• Mivel Isten gyermekeiként az Atyánkról neveztetünk, ez azt is jelenti, hogy az Ő nevét viselve olyan életet kell élni, ami által az emberekben megkülönböztetett tiszteletet váltunk ki Isten nevével kapcsolatban (Mt 5:16).

4. Mikor, milyen módon és hová jöhet el az Istennek országa?

• Isten országának eljövetele mindenek előtt Jézus Krisztus dicsőséges visszajövetelével fog bekövetkezni, amikor végre megszűnik a bűn uralma, és Jézus felállítja az örökkévaló országát (Dán 7:13-14, 2:44).
• Jézus személyében már az első advent alkalmával is eljött szemmel láthatóan az Istennek országa, de ekkor még az emberi természetbe rejtetten, és egyénenként kellett felismerni Benne a Menny hírnökét (Mk 1:15, Mt 12:28).
• Isten országa az Isten uralmát jelenti, ha tehát átadtuk szívünket Istennek, akkor hozzánk már eljött, és bennünk már Ő uralkodik.
• “Az Istennek országa nem szemmel láthatóan jön el... mert az Isten országa ti bennetek van” (Lk 17:20-21).

5. Tehetünk-e valamit azért, hogy az Istennek országa mielőbb eljöjjön, vagy ez tőlünk teljesen függetlenül fog megtörténni?

• Bennünk csak akkor jön el Isten országa, ha ezt mi is akarjuk, egyetemes értelemben viszont tőlünk függetlenül is el fog jönni, de nekünk egyáltalán nem lehet közömbös ez a kérdés.
• Isten országáért imádkozni kell, hogy minél előbb jöjjön el a különböző dimenzióiban.
• Jézus azt mondja: “Keressétek először az Istennek országát”, vagyis a fontossági értékrendünkben az első helyen álljon (Mt 6:33).
• Mivel Isten országa ott van, ahol elismerik törvényét és uralmát, ezért rajtunk múlik, hogy bennünk és közöttünk mikor, milyen szinten valósul meg.

6. Miért kell olyan dologért imádkozni, hogy “legyen meg a te akaratod”, talán a Mindenható Isten nem érvényesítheti akaratát szabadon úgy a Mennyben, mint a Földön is?

• Mivel Isten szabad akarattal felruházott lényekként teremtett bennünket, ezért nekünk kell kimondanunk azt, hogy elakarjuk-e fogadni Isten akaratát a saját életünkben vagy nem.
• Kérésünkkel azt fejezzük ki, hogy készek vagyunk elfogadni Istent életünk Uraként, készek vagyunk engedelmeskedni az Ő akaratának.
• Amikor ezt kérjük Istentől, akkor tulajdonképpen a törvényének az érvényesülését kérjük Tőle, mivel az Ő akarata a törvényében jut kifejezésre.
• Ezt kérni csak akkor lehet, ha szeretjük Istent annyira, hogy a törvénye már nem terhes és nem fárasztó számunkra (1 Jn 5:3).
• “Hogy teljesítsem a Te akaratodat, ezt kedvelem én Istenem, a Te törvényed keblem közepette van” (Zsolt 40:9).
• Isten akaratának az elfogadása nem egy ránk kényszerített bilincs, hanem azonosulást jelent az Isten akaratával.
• “Ha egyetértünk Krisztussal, akkor Krisztus is azonosítja magát gondolatainkkal és céljainkkal. Így vegyül össze szívünk és elménk, összhangban Krisztus akaratával, hogy amikor Neki engedelmeskedünk, akkor tulajdonképpen nem teszünk mást, csak azt, hogy eleget teszünk saját indítékainknak” (JÉ 574,2).
• Ezzel a kérésünkkel azt kérjük Istentől, hogy itt a Földön is úgy legyen meg az akarata, mint ahogy a Mennyben.
• Ezzel közvetve azt kérjük, hogy végre szűnjön meg Sátán uralma.
• A bűnt mindörökre semmisítse meg, és állítsa vissza az igazság országát, ahol mindenki mint a legfőbb jót, az Isten akaratát keresi.