20.  SZERESSÉTEK ELLENSÉGEITEKET

I. Jézus tanításának háttere

1. Mi az alapja és a háttere annak, hogy Jézus az ellenség szeretetéről kezdi tanítani a hallgatóit?

• Jézus az ellenség szeretetéről való tanítását az előző “ne álljatok ellene a gonosznak” megerősítéseként állítja a követői elé.
• Az életünket és cselekedeteinket szabályozó erkölcsi törvény belső szellemiségét akarja kiemelni hallgatói előtt, mivel a rabbik rideg és szigorú törvénnyé alacsonyították le a szeretet alapelvét.

2. Honnan vette Jézus azt, hogy a kétféle embercsoporthoz így kell viszonyulni, vagyis az egyiket szeretni kell, míg a másikat gyűlölni?

• Jézus a régieknek mondott törvényre utal, tanításából azonban nem tűnik ki egyértelműen, hogy Isten mondotta ezt a régieknek, vagy csak az atyák rendeleteiként mondatott ki valamikor.
• Ennek a jézusi hivatkozásnak ugyanis nem lehet megtalálni az ószövetségi megfelelőjét.
• Ahol a régieknek adott törvény arról beszél, hogy “szeresd felebarátodat, mint magadat”, ott nem azzal folytatja, hogy gyűlöld az ellenségedet, hanem éppen ellenkezőleg, “ne gyűlöld a te atyádfiát a szívedben” (3 Móz 19:17-18).
• Ebből tehát az tűnik ki, mintha Jézus nem az Isten törvényéből, hanem csak az atyák rendeleteiből, vagyis az őt hallgató emberek gondolatvilágából idézte volna ezt a törvénypontot.

3. Mit jelent a Biblia nyelvezetében ez a szó, hogy “gyűlölni”?

• A Biblia megírásának idejében a “gyűlölni” szónak nemcsak az volt a tartalmi jelentése, mint napjainkban.
• Hasonlóan ahhoz, ahogy a Bibliában használt hit szó sem csupán az Isten létezésében való hitet jelenti, miként azt sokan gondolják.
• A gyűlölni szót is esetenként sajátos értelemben használja a Biblia.
• “Ha valaki én hozzám jő, és meg nem gyűlöli az atyját és anyját, feleségét és gyermekeit, fitestvéreit és nőtestvéreit, sőt még a maga lelkét is, nem lehet az én tanítványom” (Lk 14:26).
• “Aki inkább szereti atyját és anyját, hogynem engem, nem méltó énhozzám” (Mt 10:37).
• Ez azt jelenti, hogy meg kell tanulnunk Istent szeretni teljes szívből!
• A szó mai értelme szerint ez a jézusi rendelkezés ellentétbe kerülne az ötödik parancsolattal, és sok más isteni rendelkezéssel.
• Jézus csak azt akarja, hogy a szeretetünk középpontjában Isten álljon, és rajta keresztül áradjon a bennünk lévő szeretet mások felé.
• Az Istenen keresztül áradó szeretet mindig feltranszformálódik.
• Ha azonban egy ember áll a szeretetünk középpontjában, akkor az Isten iránti szeretetünk minden esetben visszafogottá válik, esetenként pedig teljesen meg is szűnik.
• Jézus tehát csak egy helyes értékrend felállításához használja fel ezt a szót, hogy “gyűlöld”.

II. Az ellenség szeretete

1. Mi az a magasabb dimenzió, ahová Jézus szeretne felemelni bennünket?

• Jézus a törvényről vallott szemléletükben egy magasabb dimenzióba szerette volna felemelni a hallgatóit és szeretne elvezetni bennünket is.
• “Én pedig azt mondom néktek; Szeressétek ellenségeiteket!”

2. Mi a jelentősége a Bibliában annak a szónak, hogy “ellenség”?

• Legelőször Sátánra alkalmazza Isten ezt a megnevezést, indokaként pedig azt lehet megemlíteni, mivel “nem maradt meg az igazságban” (Jn 8:44).
• Mivel a Biblia tanításából azt ismerhetjük meg, hogy maga Isten az igazság, ezért ez azt jelenti, hogy az Istennel való szeretet közösségben nem maradt meg (Jn 14:6).
• Ugyanakkor az Isten uralkodását, vagyis a teremtett világ békéjét szabályozó és védő törvényeket is igazságnak kell tekinteni, és ez az angyalfejedelem nem akart ezeknek a törvényeknek a felügyelete és irányítása alatt élni (Zsolt 89:15, Jn 17:17).
• Az emberek vonatkozásában ugyanilyen alapon lehet alkalmazni az ellenség megjelölést.

3. Mit jelent a köznapi szóhasználatunkban az, hogy ellenség?

• Ellenségnek szoktuk nevezni azokat, akik velünk szembe állnak, akik rosszindulatú, ártó szándékkal vannak irántunk.
• Annak megítélésében azonban már megoszlanak a vélemények, hogy ki van ellenem, ki akar rosszindulatúan ártani nekem.
• A mai ember nagyon sok esetben ellenségnek tekinti már azokat is, akik az önző szándékú törekvéseiben nem őmellette állanak.
• Jézus is mond olyat, hogy "aki velem nincsen, az ellenem van" (Mt 12:30).
• Ezt a kijelentést azonban nem szabad az emberek közötti kapcsolat megítélésére alkalmazni, hiszen mi emberek, nem vagyunk az abszolút igazság birtokosai.
• Mi tehát nem tekinthetünk ellenségnek egy embert csupán azért, mert nem áll mellénk egy bizonyos dologban.

4. Mi a jelentősége annak, amit Jézus vár tőlünk az ellenségünkkel szemben?

• Ez a törvény először is arra akar megtanítani, hogy ne te legyél a másik ellensége..
• Mert ebben az esetben az érzéseid és az indítékaid is a másik ellen irányulnak.
• Jézus viszont éppen az érzések és az indítékok szintjén akarja szabályozni az emberi kapcsolatainkat, amikor azt mondja; “szeressétek ellenségeiteket”.
• Lehet, hogy a másik az ellenségeddé vált, mert nem jött be neki az, amire számított.
• Az ilyen helyzetet nem mindig tudjuk kikerülni, de ez ne jelentse azt, hogy ettől kezdve Te is ellensége leszel.
• Jézus tehát arra szeretne megtanítani, hogy az ellenséges helyzet nem szükségszerűen kétoldalú megnyilatkozás.
• Tanuld meg, hogy sohase te legyél az ellenség!
• Lehetsz az ellenség céltáblája, de te ne légy ellenség!
• Mivel egy ellenség ellene van a másiknak, ártani akar a másiknak, ezért ez ellentétes a szeretettel.
• Mivel te szereted őt, ezért az ellenségeskedés csupán az ő részéről való sajnálatos állapot.
• A szeretet olyan állapot, ami kizárja az ellenséges érzéseket.

5. Hogyan lehet szeretni az ellenségünket?

• “Áldjátok azokat, akik titeket átkoznak”.
• Akit én áldok, arról csak jót tudok mondani másoknak.
• “Jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek”.
• Jó tetteimmel a szeretetemről teszek bizonyságot az ellenségemnek.
• “Imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket.”
• Ha már imádságaimban is hordozni tudom őt, akkor ez az én számomra is bizonyság lehet, hogy még titokban sem vagyok ellenséges szándékkal iránta.
• Az ellenség szeretete tehát nem más, minthogy az ellenséges és rosszindulatú szándékból eredő cselekedetekre nem reagálok hasonló módon.
• Éppen ellenkezőleg, igyekszem minden irányba pozitív jellegű bizonyítékát adni annak, hogy bennem nincs ellenséges szándék.

6. Miért várja tőlünk Jézus azt, hogy még az ellenségünket is szeressük?

• Ha nem tudjuk szeretni az ellenségeinket, akkor alkalmatlanok vagyunk Istennel való együttmunkálkodásra.
• Isten is szeretett bennünket, amikor mi még ellenségei voltunk (Róm 5:10).
• Az ellenségem szeretete által az isteni szándékot képviselem az emberek felé.
• Ezért az ellenség szeretete nem más, mint az Isten jellemének a bemutatása.
• Az ellenség szeretete nem más, mint az Istenről való igaz és hű bizonyságtétel az emberek számára.
• “Krisztusnak nincs hőbb vágya, mint olyan embereket bírni, akik a világnak az Ő jellemét és lelkületét mutatják be. A világnak pedig semmire sincs égetőbb szüksége, minthogy lássa a Megváltó szeretetét emberek által kinyilvánulni” (K.P 314,1).

7. Milyen pedagógiai szándék húzódik meg Jézusnak ebben a parancsában?

• Jézusnak ez a parancsa értem is van, mert engem szeretne nevelni vele.
• Ha ugyanis már tudom szeretni az ellenségemet:
• Akkor már más nézőpontból tudom látni az ellenségem indítékait, és így a cselekedeteit is.
• Akkor már nem foglalkozom az ellenségem hibáival, hanem a sajátommal.
• Nagyon sok esetben Isten eszközeként a megjobbulásomat szolgálja az ellenség, az Istennel való bensőségesebb kapcsolatomat segíti elő.
• Jézusnak ez a parancsa azonban másokért is van.
• Elsősorban az ellenségemért, hiszen a szeretet az egyedüli eszköz, ami egy embert jó irányba tud befolyásolni.
• Ahogy az Isten szeretete változtatott meg bennünket, úgy tudunk jó befolyással lenni mi is másokra, ha képesek vagyunk szeretni őket.
• Ez a szeretet viszont csak akkor hat, ha nemcsak beszélünk róla, hanem a másik ember érzi meg azt a viszonyulásomból és a cselekedetemből.
• Ha már így tudjuk látni az ellenség szerepét és jelentőségét életünkben, akkor tudjuk tiszta szívből gyakorolni azt, amit Jézus mondott az ellenségeinkkel kapcsolatban.
• Csak akkor tudjuk áldani őket, akkor tudunk jót tenni velük, és tudunk értük imádkozni, esetenként még hálásak is vagyunk Istennek értük.

8. Minek a feltétele és bizonyítéka az, hogy tudjuk-e szeretni az ellenségünket vagy nem?

• Jézus szavaiból nagyon fontos üzenet csendül ki; “Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai” (45/a vers).
• Mivel ezt Jézus az előzőekben mondottak folytatásaként mondja, ezért ez azt is jelenti, hogy az ellenség szeretete:
• Az Isten fiaivá válás eszköze.
• Az Istenfiúság látható bizonyítéka.
• “Egyedül Isten Lelke ad cserébe gyűlöletért szeretetet. A hálátlanokkal és gonoszokkal szemben tanúsított barátságos magatartás, és jóindulat azokkal szemben, akiktől semmit sem várhatunk; - ismertetőjele a Menny királyi családjának. Ez a leghatározottabb bizonyíték, amellyel a Magasságos gyermekei igazolhatják küldetésüket (GHB 78,f).