15.  NE PARÁZNÁLKODJÁL

I. A paráznaság szó jelentéséről

1. Mit értenek az emberek általánosságban a paráznaság szó alatt?

• A magyar értelmező szótár szerint az erkölcstelen és kicsapongó életet élő ember életvitelét, cselekedeteit nevezhetjük paráznaságnak.
• Az egyéni vélemények viszont már megoszlanak annak megítélésében, hogy mit nevezhetünk erkölcstelennek, vagyis paráznaságnak.
• Vannak, akik csak a fizetett prostitúciót tekintik paráznaságnak.
• Vannak, akik a homoszexuális cselekményt vagy életformát minősítik így.
• Vannak, akik csak a házasságon kívül történő szexuális életet tekintik paráznaságnak.

2. Egységesnek mondható-e a kereszténység gondolkodása a paráznaság megítélésével kapcsolatban?

• Legalább olyan sokféle gondolkodás található a keresztények között is, mint a világban.
• Néhány példa ennek a sokszínűségnek a szemléltetésére:
• Vannak, akik nem tekintik paráznaságnak a házasság előtti szexuális életet, míg mások viszont igen.
• Vannak, akik csak a házasságban élők félrelépését tekintik paráznaságnak.
• Vannak, akik még a házastársak szexuális életét is paráznaságnak tekintik, ha az nem gyermekáldás érdekében történik.

3. A Biblia általános tanítása alapján mit kell érteni a “Ne paráználkodjál!” rendelkezés alatt?

• A héber nyelv eredeti jelentése szerint pontosabb volna a fordítás akkor, ha az lenne írva, hogy “Ne légy házasságtörő!”.
• Éppen ebből következtetve gondolják sokan, hogy ez a törvénypont csak a már házasságban élőkre vonatkozik.
• A bibliai gondolkodás szerint viszont a házasság törést szenvedhet már akkor is, mielőtt még megkötötték volna.
• Minden olyan szexuális cselekmény, ami nem a házastárssal együtt valósul meg, azt paráznaságnak, azaz házasságtörésnek kell tekinteni.
• A leendő házasság tisztaságát is megtöri minden ilyen cselekmény, a leendő házastárs ellen elkövetett bűnnek kell tekinteni, a hűtlenség megnyilatkozásának.
• Isten csodálatosan szépnek teremtette meg a férfi és a nő egyesülésében megvalósuló házasságot, amit viszont lehet rosszul is alkalmazni és gyakorolni.
• Egy szépen gondozott pázsitos kert gyönyörű lehet, amiben nagyon sok örömöt lehet találni. Ha viszont valaki fog egy ásót, és egy részt kiemel belőle és leteszi a szobánk szőnyegére, akkor már szemétnek tekintjük azt, amiben pedig a maga helyén még gyönyörködtünk. - Így szabta meg Isten a szexuális életünk lehetőségeit is a házasság szövetségén belül, ahol gyönyörű lehet számunkra, míg azon kívül csak az élet szemetévé válik.
• Mivel a házasság a ragaszkodó szeretet szövetségét jelenti, ezért a paráznaság hűtlenséget jelent a házastárs iránt, másfelől pedig erőszakos megsértését jelenti egy másik házasság szövetségének.

II. A paráznaság Jézus megítélésében

1. Mi az új abban, amit Jézus mondott a paráznaság bűnével kapcsolatban?

• A farizeusok korabeli tanítása szerint a paráznaság tilalma csak a külső cselekedetekre vonatkozott, szerintük csak egyetlen módon lehetett paráznává valaki, ha tiltott szexuális cselekményt követett el.
• Ezzel ellentétben Jézus azt akarta világossá tenni, hogy a paráznaság az ember szívében kezdődik, és csak ezt követi majd később a cselekedet.
• “Nem a kísértés, amely által az ember az átkos bűnt elkövette, okozta a nyilvánvaló bűnt, hanem csak napfényre hozta azt, ami régóta a szívében élt, titkon és elrejtve” (GHB 63,1).

2. Miért fontos megérteni a jézusi tanításban kiemelt különbséget?

• Mert a házasságtörés, vagyis a paráznaság lényege abban áll, hogy csődöt mond a hűség, és ennek kibontakozása a szív mélyén indul meg és teljesedik ki.
• Mert a szívben lappangó hűtlenség éppen olyan rossz, mintha felszínre kerülve láthatóvá lenne.
• A szívben dédelgetett hűtlenség ugyan bizonyos korlátok közé van szorítva, de ebből következően sokszor mocskosabb és tisztátalanabb, mintha felszínre kerülhetett volna.
• Mivel a házasság szövetségkötését a szívükkel írják meg az emberek, ezért a szív hűtlenségével ez az írás mindjobban elhalványul.
• Nem az a fontos, hogy mennyi kalandot és testi gyönyört élt át valaki, hanem az, hogy mit és mennyit áldozott fel a szívében dédelgetett parázna vágyaival.
• “Jézus kijelentette: amíg a szív bűnös indulatokat és gondolatokat ápol, - ha mégoly titkos is - addig ott a bűn az úr, s a lélek még az ellenségeskedés keserűségeinek és a gonoszság kötelékének foglya. Aki az erkölcstelen jelenetekben gyönyörködik és elnéző a bűnös gondolatokkal és érzéki pillantásokkal szemben, az a nyilvános bűnök gyalázatos voltában és szívet tépő nyomorában felismerheti annak a gonoszságnak az igazi lényegét, amely a szívében fészkel” (GHB 63,1).
• “Ez a parancsolat nemcsak a nemi tisztátalanságot tiltja meg, hanem az érzéki gondolatokat és kívánságokat is, és azokat a gyakorlatokat is, amelyek ezeket a gondolatokat és kívánságokat felkeltik bennünk. Ez a parancsolat nemcsak azt követeli meg tőlünk, hogy legyünk tiszták külső életünkben, hanem azt is, hogy legyünk tiszták szívünk szándékaiban és érzelmeiben is” (PP 265,3).

III. A lelki paráznaságról

1. Milyen jelképet használ a Biblia az Isten és az ő népe közötti kapcsolat szemléltetésére?

• A Bibliában a Krisztus és az Egyház közötti viszony - annak szent és tartós jellege miatt - a házasság által van ábrázolva.
• Az Úr az ő népét ünnepélyes szövetség által egyesítette magával (2 Kor 11:2, Hós 2:18, Ésai 54:5, Ef 5:25-32).
• Elkötelezve magát arra, hogy Ő akar Istenükké lenni.
• Miközben népe azt vállalja, hogy az Övé és csak az Övé akarnak lenni.
• A tíz szűzről szóló példázat is ezt a szimbólumot állítja elénk.
• Krisztus a vőlegény és az Egyház a menyasszony.

2. A Bibliában adott kinyilatkoztatások alapján mit kell érteni lelki paráznaság alatt?

• Ha azonban az Egyház elfordul Krisztustól, mint férjétől, és mások barátságát keresi, ezt paráznaságnak minősíti Isten (Jer 3:20, Jak 4:4, Ez 23:2-5).
• Ilyen esetben tehát parázna asszonyként mutatja be a prófécia az Egyházat.
• A “parázna” kifejezés jelenlegi használata arra a tiltott egyesülésre utal, amelyet a mai hitvalló keresztények tesznek különböző területen.
• Azonosulás azzal a valláspolitikai szervezettel, amely Krisztus nevében ugyan, de Krisztus elvei nélkül akarja egységbe tömöríteni az egész Föld népét.
• Egyesülés a világgal, annak szokásaival, kívánságaival (Jak 4:4).
• Minden olyan barátság, amelyben Krisztus nem lehet az első helyen, az lelki paráznaságnak minősül.
• “Krisztus gyülekezetének hűtlensége, amelyet ő azáltal nyilvánított ki, hogy hűségét és szeretetét elfordította az Úrtól és engedte, hogy a világi dolgok iránti szeretet vegyen erőt lelkén, össze van hasonlítva a házassági fogadalom megtörésével” (NK 340,4).
• A lelki paráznaság esetében is érvényes az a jézusi figyelmeztetés, hogy amennyiben hűtlen gondolatokat ápolunk magunkban, akkor a szívünkben már megfogant a bűn.

3. A vég idejéhez közeledve mire figyelmeztet Isten bennünket, milyen veszély leselkedik a választottaira?

• Isten arra figyelmeztet mindenkit, hogy jönni fog egy valláspolitikai hatalom, amely a saját paráznaságának a borát kínálja mindenkinek; mindenkit szeretne megitatni vele.
• Ez a bor nem lehet más, mint az ő paráznaságából fakadó gondolkodása és életpéldája.
• Vagyis a Krisztushoz való hűtlenséget kínálja az emberek elé, mint egy csábító italt.
• “A megittasodás kelyhe, amelyet a világnak nyújt, azokat a hamis tanokat jelenti, amelyeket a Föld nagyjaival való meg nem engedett kapcsolat következtében fogadott el. A világgal való barátság megrontja hitét, ő viszont olyan tanok hirdetésével áraszt romlott befolyást a világra, amelyek a Szentírás legvilágosabb kijelentésével ellentétben állnak” (NK 346-347).

4. Miért a bor fogyasztásával szemlélteti Isten azt a folyamatot, amely által paráznaságra akarnak csábítani bennünket?

• A “bor” szó nagyon találó jelkép annak bemutatására, amit ez a Krisztushoz hűtlen egyház-politikai hatalom kínál az embereknek.
• A bor olyan ital, amely megzavarja a tiszta gondolkodást.
• Mindezt olyan módon, hogy az, aki fogyaszt belőle, pontosan az ellenkező hatást érzi magán először.
• Minél többet fogyaszt azonban belőle valaki, annál kevésbé ura cselekedeteinek.
• Minden tettét a bor kábító befolyása határozza meg, olyan dolgokat is képes megtenni, amit józan állapotában nem tett volna meg.
• A bor azonban függetlenül a következményeitől, mégis kívánatos annak, aki fogyasztja.
• Ez a valláspolitikai hatalom tehát valami olyat kínál a népeknek, amely először kívánatos számukra.
• De ha élnek vele, akkor elveszítik korábbi józanságukat, ugyanakkor a vele való élés olyan dolgokba sodorja őket, amit egyébként nem tettek volna meg.
• Miként a fizikai életben szokott lenni, akként történik ez lelki vonatkozásban is.
• Először csak kóstolgatják az emberek, hogy milyen is az, amikor Krisztus nevében tesznek valamit, még ha nem is tapasztalják, hogy Krisztus velük van.
• Ettől azonban nem érzik azt, hogy ártana nekik, sőt, mintha még jobban éreznék magukat tőle.
• Ettől az érzéstől késztetve bátorságot éreznek arra, hogy még tovább lépjenek, még többet igyanak ebből az italból.
• Ettől azonban beáll egy bizonyos kábultság, majd pedig részegség.
• Ettől kezdve minden cselekedetük a kábító ital hatásának a következménye.