11.  NE GONDOLJÁTOK, HOGY JÖTTEM A TÖRBÉNYNEK ELTÖRLÉSÉRE

I. A törvényről

1. A zsidó gondolkodásban milyen dologra alkalmazták a “törvény” fogalmát?

• Legtágabb értelemben az egész ószövetségi Bibliát értették e kifejezés alatt.
• Az általános szóhasználat közben azonban már csak Mózes öt könyvének a megjelölésére használták.
• Közvetlen vonatkozásban viszont csak a Mózes könyveiben található törvényekre vonatkoztatva értették ezt a kifejezést.
• Az erkölcsi, a ceremoniális, a polgári és az egészségügyi törvények valamelyikére gondoltak.
• Speciális értelemben viszont csak az örök erkölcsi törvényt értették alatta, az Istennel kötött szövetség törvényét, a Tízparancsolatot.

2. Vajon mire gondolt Jézus, melyik törvényre utalt, amikor ezt a kijelentését tette?

• Valószínűleg Jézus is az általános értelemben használt jelentésére gondolt, vagyis a Mózes öt könyvét értette elsődlegesen a kijelentése alatt.
• Mivel mellé mondta még “a prófétákat” is, így már szinte az egész ószövetségi Szentírásra lehet gondolni a kijelentése alapján (Lásd: Lk 24:44).
• Ha viszont a többi gondolatokat is figyelembe vesszük, akkor már az tűnik ki, hogy ha először gondolt is általános értelemben a törvényre, de később már csak az erkölcsi törvényre utaltak a szavai, a Tízparancsolatra.
• Ugyanis egyedül csak a Tízparancsolattal kapcsolatban mondható el, hogy “el nem múlik”, mivel a szeretet örökkévaló alapelvét fogalmazza meg.
• Jézus szavaiból az is kiderül, hogy ekkor helyre akart igazítani egy téves gondolatot.
• Jézus küldetésének tekintette, hogy a Törvényt megtisztítsa a rárakódott emberi hagyományoktól és torzításoktól, ezért a farizeusok következetesen azzal vádolták, hogy nem tartja meg a Törvényt és másokat is erre tanít (Jn 5:9-11, 15-16, 7:22-24, Mt 15:6-9, Jn 13:34).
• “A zsidó nép vezetői nem értették meg szavait, tehát el sem fogadták. Véleményük szerint Jézus könnyen vette a törvény követelményeit;... megvádolták Őt a törvény eltörlésével, mert ők csak a külsőségekre tekintettek” (GHB 50,3).
• “Midőn az igazság elveit feltárta, a farizeusok rögtön azt a véleményüket hangoztatták, hogy tanítása ellenkezik a Sínai-hegyen adott törvényekkel. Többen kijelentették: Jézus azért jött, hogy a törvényt eltörölje. Az Üdvözítő azonban félreérthetetlenül feltárta az isteni törvényekkel kapcsolatban elfoglalt álláspontját. ‘Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére’” (GHB 51,2.)

3. Mit jelent az a jézusi kijelentés, hogy “betölteni”, különbözik-e ez a “megtartani” szó jelentésétől?

• A szavak általános használata szerint nincs különbség a két szó között, amikor viszont hangsúlyossá tesszük valamelyik jelentését, akkor ezzel már egy sajátos jelentést is adunk neki.
• A törvény megtartásának igénye és szándéka természetszerűen a törvény alatti állapotunkból következik.
• Természetes vágyaink szerint ugyanis figyelmen kívül hagynánk a Törvény előírásait.
• Mint újjászületett emberek, a lelkiismeretünk késztetésére azonban már igyekszünk összhangba kerülni a Törvény követelményeivel.
• Tehát igyekszünk megtartani mindent, amit a Törvény előír számunkra.
• A csupán megtartani akaró ember számára azonban a Törvény nehéz terhet jelent, amit minden igyekezete ellenére sem tud mindig megfelelően megtartani.
• “A Törvény betöltése, a szeretet” adásában nyilatkozik meg, ezért tartalmában sokkal többet jelent, mint a követelmények puszta megtartása (Róm 13:10/b).
• A betölteni akaró ember nem a tilalmak Törvényét látja maga előtt, hanem “a szabadság Törvényét”, amely sokkal inkább lehetőségek útját nyitja meg számára (Jak 2:12-13, 4:17).
• Ezért “Az Úr törvényében van gyönyörűsége, és az Ő törvényéről gondolkodik éjjel és nappal”, vagyis azon gondolkodik, hogy mit tehet még a szeretetének megnyilatkozásaként (Zsolt 1:2).
• Amikor csak megtartani akarja, akkor azon igyekszik, hogy ne lopja el azt, ami nem az övé, hanem valaki másé.
• Amikor viszont betölteni akarja, akkor inkább azt keresi, hogy kinek adhat abból, ami az övé, kinek van rá szüksége.
• Amikor csak megtartani akarja, akkor azon igyekszik, nehogy megöljön valakit a kezével, a nyelvével, vagy a gyűlöletet sugárzó tekintetével.
• Amikor viszont betölteni akarja a Törvényt, akkor már a saját életét is kész odaadni és feláldozni a felebarátjáért.

4. Mit akart Jézus azzal kifejezni, hogy a törvényből még akkor sem múlik el egyetlen pontocska sem, amikor viszont már az ég és a föld is elmúlik?

• Ezzel a kijelentésével a “Szabadság Törvényének” örök és változhatatlan voltáról biztosít bennünket.
• Ha a szeretet nagy alapelve megváltoztatható lenne, akkor Isten úgy gyakorolt volna kegyelmet, hogy Jézusnak nem kellet volna ennek érdekében meghalni.
• Jézus tehát arra irányíja a figyelmünket, hogy a Törvény még akkor is érvényben marad, amikor itt a Földön már minden beteljesedett az emberi család megváltásával kapcsolatban.
• Az a tény, hogy Isten Törvénye változhatatlan, egyúttal azt is jelenti, hogy tökéletes.
• “Minden Ő végzése tökéletes. Megingathatatlanok örökké és mindvégig; hívségből és egyenességből származottak” (Zsolt 111:7-8).
• “Régtől fogva tudom a te bizonyságaid felől, hogy azokat örökké állandókká tetted” (Zsolt 119:152).
• Mivel Isten Törvénye tökéletes, ezért “lehetetlen, hogy a bűnös ember a saját erejéből eleget tegyen a törvény követelményeinek” (GHB 53,2).

II. A legkisebb parancsolat

1. Vajon Jézus azt akarta ezzel kijelenteni, hogy vannak kicsi és nagy, lényeges és kevésbé lényeges parancsolatok?

• Sohasem az engedetlenség nagysága hozza létre a bűnt, hiszen az Isten akaratától való legparányibb eltérés is ugyanolyan bűn, mint a nagynak és rendkívülinek látszó cselekmény.
• Ádám és Éva is csak egy gyümölcsöt evett arról a fáról, amit Isten megtiltott nekik.
• Az Isten akaratától való legparányibb eltérés annak a bizonyítéka, hogy a lélek még mindig közösséget tart fenn a bűnnel.
• Jézus csak az Őt hallgató emberek gondolatait mondta ki ezzel a megjegyzésével, ezek az emberek gondolták azt, hogy a parancsolatokat lehet olyan módon osztályozni, hogy kicsi és nagy parancsolat.

2. Mit jelent a gyakorlati életünk vonatkozásában az, ha csak egyet is megrontunk az Isten parancsolatai közül?

• Aki szándékosan egyetlen parancsolatot is megront, az olyan állapotba került, mintha az egészet megrontotta volna (Jak 2:10).
• Mivel “a törvény betöltése a szeretet”, ezért a Törvény egyetlen pontjának figyelmen kívül hagyása is szeretetlenségnek minősül, vagyis önzésnek, az önzés pedig már a szívben kialakult bűnnek a megnyilatkozása.
• Isten Törvényének egyetlen pontját figyelmen kívül hagyni azt jelenti, hogy ettől kezdve érvényesül Jézusnak az a kijelentése, amit először csak Sátánnal kapcsolatban mondott ki: “nem állott meg az igazságban” (Jn 8:44).
• Az Isten Törvénye iránti engedelmességünket egy oltalmazó kerítéshez hasonlíthatjuk.
• Aki ezt az Isten által épített védelmet nyújtó kerítést akárcsak egyetlen ponton is megbontja, ezzel azt a biztonságot töri meg és semmisíti meg, amely pedig az ő védelmét volt hívatott biztosítani. (lásd: GHB 56. öld.)
• Isten Törvényének egyetlen pontját félretenni azt jelenti, hogy kaput nyitottunk a bűn számára, amelyen keresztül Sátán szabadon léphet be az életünkbe.

3. A Biblia többféle vonatkozásban beszél az Isten országáról, – vajon Jézus itt milyen vonatkozásban beszél róla?

• A Biblia, főként Jézus példázatai alapján háromféle vonatkozásban is utal a mennyeknek országára.
• Ez az ország lehet valóban a Mennyben is (Fil 3:20), de lehet itt a Földön közöttünk és személy szerint bennünk is (Lk 17:20-21).
• Máté evangéliuma tizenharmadik fejezetében elmondott hét példázat is azt érzékelteti, hogy ennek az országnak már itt a Földön ki kell alakulni Isten gyermekeinek életében és a testvéri közösség életében is.

4. Mit jelent Isten országában nagynak vagy kicsinek lenni?

• Mivel Isten országának már közöttünk is ki kell alakulnia, ezért mondta Jézus azt, hogy “aki közöttetek nagy akar lenni.... első akar lenni, az legyen a ti szolgátok” (Mt 20:26-27, 11:11).
• “Az én országomban nincs semmi helye az előnyben részesítés és az elsőség alapelvének. Az egyetlen nagyság, az alázatosság nagysága. Az egyetlen megkülönböztetés abban található meg, hogy ki milyen odaadással szolgálja a többieket” (JÉ 555,2).
• Másrészt Isten országában legkisebbnek lenni azt jelenti, hogy nem lesz számára hely az Isten eljövendő országában.
• Amikor Krisztus ítélőszéke előtt kell megállni, “hogy megjutalmaztassék aszerint, amiket e testben cselekedett, vagy jót, vagy gonoszt”, valószínűleg akkor fogja magát nagyon kicsinek érezni a saját cselekedeteinek fényében (2Kor 5:10).
• Nagynak vagy kicsinek lenni Isten országában mindig annak a függvénye, hogy Krisztus igazságába öltözötten vagy anélkül akarunk-e megállni Isten előtt.

5. Mi motiválja azokat az erőfeszítéseket, amik Isten Törvényének egy-egy pontját próbálják meg érvényteleníteni?

• Minden esetben Sátán áll a háttérben, és neki már kezdettől fogva ez volt a szándéka.
• Amikor Jézus azt mondja Róla, hogy “nem állott meg az igazságban”, akkor ez azt is jelenti, hogy nem maradt meg a szeretet nagy alapelvével közösségben, vagyis ki akarta szakítani magát a Törvény szabályozása alól.
• A bűn világának természetes velejárója, hogy az emberek “az egészséges tudományt el nem szenvedik.. hanem saját kívánságaik szerint gyűjtenek tanítókat maguknak” (2 Tim 4:3-4).

6. Ez a jézusi meghatározás, hogy “egyet is megront, és úgy tanítja az embereket”, vajon ránk adventistákra is vonatkoztatható?

• Amikor az egyértelmű isteni rendelkezésekre azt mondjuk, hogy nem kell azt olyan komolyan venni, Isten sem gondolja olyan komolyan azt.
• Amikor a saját cselekedeteinkkel akarjuk biztosítani és kiérdemelni az üdvösséget.