7.  BOLDOGOK A BÉKESSÉGRE IGYEKEZŐK

I. A békességről

1. Mi az, hogy békesség, milyen megnyilatkozást nevezünk így?

• A békesség ellentétét képezi a viszálynak, a háborúskodásnak, a nyugtalanságnak.
• Ezért a békesség a körülöttünk és a bennünk lévő nyugalmat és csendet jelenti.
• A béke ellentéte azonban nem kizárólag a háború, hanem mindaz, ami a zavartalan viszonyt megbonthatja.
• Ezt előidézheti egy megjegyzés, egy rosszul sikerült munka, a kedvezőtlen időjárás.
• A békesség kifejezheti a körülöttünk lévő világgal, az emberekkel és az Istennel kapcsolatos jó állapotunkat.
• A héber “sálóm”, vagyis a “béke” szónak nagyon gazdag jelentése van.
• A bibliai béke nem csupán olyan szövetség a felek között, ami lehetővé teszi a nyugodt életet, de nem is egyszerűen a “béke ideje”, ellentétben a “háború idejével”.
• Sokkal inkább a mindennapi létezés jólétét jelöli, annak az embernek az állapotát, aki összhangban él a természettel, önmagával, embertársaival és Istennel.
• A bibliai béke a következőket jelentheti: áldás, nyugalom, dicsőség, gazdagság, boldogság, üdvösség, élet.
• A béke mint állapot, a legkülönbözőbb élethelyzetekben és formákban valósulhat meg.
• Egy adott helyzetben a szükséges életfeltétel megléte (Bir 19:17-21).
• A veszély érzetétől való mentesség tudata (1 Móz 26:29).
• Jelenthet békességet a biztonságban történő alvás, sőt maga a halál állapota is (Zsolt 4:9, 1 Móz 15:15).

2. Létezik-e többféle békesség?

• Jézus két fő csoportra bontja szét a békesség lehetséges állapotát (Jn 14:27).
• A világ szerinti békesség az, amit csak a jó körülmények adnak, amikor valaki csak a körülményekre néz, de belül a lelkében zaklatott és háború dúl.
• A másik békesség forrása pedig Krisztus, és a Tőle kapott békesség független a körülményektől, mert ez a lélek békességét jelenti.
• Ezt a békét a körülmények nem tudják elvenni, illetve csak nagyon nehezen.
• Ez a békesség a szívben uralkodik, és a Szentlélek gyümölcsei közé tartozik (Kol 3:15, Gal 5:22).
• Az a tény, hogy a lelki békesség forrása Jézus, nem jelenti azt, hogy nekünk nem kell tenni semmit annak érdekében, hogy ezzel a békességgel rendelkezzünk.
• A békesség kívánása része lehet az általános köszönési formuláknak is, Isten követei is több esetben ezzel köszöntötték azt az embert, akihez küldve lettek (Bir 6:22-23, 2 Kir 5:19, Lk 10:5).
• Ennek a köszöntésnek a lényege az a tény, amely szerint maga Isten a békesség.

3. Van-e összefüggés a békesség és a türelem, illetve a boldogság között?

• A türelem előfeltétele a békességnek, a türelem léte és gyakorlása nélkül nem létezik igazi és tartós békesség.
• A boldogság viszont következménye, illetve eredménye a békességnek, békesség nélkül nincs igazi boldogság.

II. A békességre igyekezők

1. Mitől alakul ki egy ember életében a békességnek az az állapota, amire Jézus is hivatkozik?

• A békességnek ez az állapota csak a Jézus Krisztussal való élő közösség által nyerhető el, és tartható meg.
• “Békességetek legyen én bennem..”( Jn 16:33).

2. Mi a titka annak, hogy a Krisztus által felajánlott békesség jellemezze az életünket?

• Az, hogy Jézus nem a körülményeket befolyásolja és alakítja, hanem az ember szívének állapotát változtatja meg.
• A Jézus adta békesség Istennel és az Ő törvényével kapcsolatban helyez megbékélt állapotba (2 Kor 5:18-19).
• “A te törvényed kedvelőinek nagy békességük van, és nincs bántódásuk” (Zsolt 119:165).
• Ha elfogadjuk Jézus Krisztust személyes Megváltónknak, akkor “békességünk van Istennel, a mi Urunk Jézus Krisztus által”, mert a mi “békességünk büntetése rajta van” (Róm 5:1, Ésa 53:5).
• “Bár hihetjük, hogy nem adatott más név a nap alatt, mely által kellene nékünk megtartatnunk, – mint Jézus neve, – s mégis lehetséges, hogy nem tettük Őt hit által személyes Üdvözítőnkké. Nem elégséges az igazság elméletét hinni. Nem elegendő, ha Krisztusba vetett hitünkről vallást teszünk, s hogy nevünk a gyülekezet névsorában szerepel.... Bármit valljunk ajkunkkal, mit sem jelent, ha Krisztust az igazság cselekvése által ki nem nyilvánítjuk” (K P 226-227).
• A Jézus által létrehozott békesség ilyen módon az ember egész életére kihatással van.
• “Az egyetlen erő, amely az igazi békét létrehozhatja, Krisztus kegyelme. Ha ez meggyökerezik a szívben, kiveti onnan a gonosz szenvedélyeket, amelyek egyenetlenséget és civódást okoznak” (JÉ 249,f).

3. A Jézus által ajánlott békességet milyen dimenziókban tapasztalhatjuk meg a mindennapi életünkben?

• Testi, lelki és szellemi dimenziókban külön-külön is, illetve egyszerre is.
• A bűn jelenléte miatt esetenként a békesség csak küzdelem árán valósítható meg.
• Isten a világegyetem békéjét is csak a Sátánnal folytatott küzdelme által tudja biztosítani és megvalósítani.
• De ezt a harcot sem Isten kezdeményezte, hanem Sátán, aki fellázadt az Isten által kormányzott világrend ellen.
• Ebben a küzdelemben csak olyan lények állhatnak Isten oldalán, akik a szívükben is békességre igyekezők, vagyis szándékaik szerint a békességet keresik és munkálják.

4. Mikor mondható el valakiről az, hogy “békességre igyekező”?

• Ha mindig keresi annak lehetőségét, hogy az embertársaival békességben éljen (Róm 14:19, 1 Pét 3:11, Zsid 12:14).
• Igyekszik megszüntetni mindenféle ellenségeskedést, mert természetéből adódóan nem érzi jól magát akkor, ha nincs békesség.
• Békességre igyekezőnek mondható akkor, ha elfogadja az Isten által felkínált békeszándékot.
• Ez azt jelenti, hogy már eldöntötte magában, a bűnei felett bánkódva el fogja hagyni azokat.
• Ezzel együtt kész Krisztus szeretete előtt megnyitni a szívét, hogy Jézussal egyesülve az Isten békessége lakozzon a szívében.

5. Lehet-e születésbeli adottság a békességre igyekező lelkület?

• Igen, hiszen nemcsak a rossz hajlamainkat örökítjük át az utódainkra, hanem a pozitív jellemvonásaink is öröklődnek.
• Erre a tényre különleges felelősséggel kellene a szülőknek gondolni fiatal éveikben, majd később a gyermekeik jellemének kialakítása és nevelése közben.
• Mivel a békesség egy isteni jellemvonás, ezért a békességre igyekező ember vagy tudatosan áll összeköttetésben Istennel, vagy tudatán kívül van az Isten Lelkének befolyása alatt.
• “Mert mikor a pogányok, akiknek törvényük nincsen, természettől a törvény dolgait cselekszik, akkor ők, törvényük nem lévén, önmaguknak törvényük. Mint akik megmutatják, hogy a törvény cselekedete be van írva az ő szívükbe, egyetemben bizonyságot tévén arról az ő lelkiismeretük és gondolataik, amelyek egymást kölcsönösen vádolják vagy mentegetik” (Róm 2:14,15).

6. Mi az, amit Jézus elvár azoktól az emberektől, akiket Ő minősít úgy, hogy ezek valóban békességre igyekező emberek?

• Istennel megbékélten már másokat is szeretne megbékéltetni Istennel és a többi embertársaival is (2 Kor 5:19-20, Ésa 52:7, 1 Kor 13:7).
• “Krisztus a béke üzenetével küldte szét követőit a világba. Aki nyugodt és szentséges életmódjának csendes és észrevétlen befolyása által Krisztus szeretetét nyilatkoztatja ki; aki beszéde és példaadása által embertársait rábírja a bűn elhagyására és arra, hogy szívét teljesen Istennek ajánlja fel, az ilyen ember békességre igyekező!” (GHB 31,3).

7. Mit eredményezhet még az előzőeken kívül Istennek békessége az emberek életében?

• “És az Istennek békessége, mely minden értelmet felül halad, meg fogja őrizni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban” (Fil 4:7).

III. A békességre igyekezők jutalma

1. Milyen jutalmat ígér Jézus a békességre igyekező embereknek?

• Mindenekelőtt az a boldogság lesz a jutalmuk, ami a békességgel jár együtt, mint annak gyümölcse.
• Ugyanakkor a jutalom igazi nagy ígérete szerint ők az Isten fiainak mondatnak.

2. Mit jelent és mit fejez ki Jézusnak ez az ígérete, hogy “Isten fiainak mondatnak”?

• Ez az ígéret a Jézusban megváltott, az üdvösségre jutott embereknek a kiváltsága, ezért az örökélet ígéretét foglalja magába.
• “A fiúságnak Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: Abbá, Atyám! Ez a Lélek bizonyságot tesz a mi lelkünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk” (Róm 8:17).
• “Akié a Fiú, azé az élet; akiben nincs meg az Isten Fia, az élet sincs meg abban” (1 Jn 5:12).

3. Miért mondhatók Isten fiainak a békességre igyekező emberek?

• “A békességes lelkület tesz bizonyságot a Mennyel való összeköttetésükről. Jézus édes lehelete veszi őket körül; jóságos lényük, jellemük szeretetreméltósága bizonyítja a világnak, hogy Isten gyermekei, – az emberek pedig felismerik, hogy ők Jézussal voltak” (GHB 31,4).

4. Mikor mondatnak Isten fiainak a békességre igyekezők, már most vagy csak az Isten országában?

“Lássátok, milyen szeretetet adott nekünk az Atya, hogy Isten fiainak neveztetünk! ...Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, és még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk” (1 Jn 3:1-2).