|
|
|
|
|
| Előző | Következő | Tartalomjegyzék | Főoldal |
Akiben nincs semmi durvaság, vadság és erőszakosság, a szelíd ember nem támadó természetű.
A szelíd embert inkább a nyugodt kedvesség és az engedékeny szerénység jellemzi.
Az Isten szerinti szelídség nem a cselekedeteinkre mutató kifejezés, hanem a szívünk belső állapotát meghatározó fogalom.
Ezért az Isten szerinti szelídséget sohasem a körülmények határozzák meg, nem azoknak függvényeként van vagy nincs.
Jézus ezért mondta azt, hogy “Tanuljátok meg, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok” (Mt 11:29).
Pál apostol is ezért mondja, hogy “a ti szelídlelkűségetek ismert legyen minden ember előtt” (Fil 4:5).
A szelíd magatartás csak kifejezője ennek a belső lelki állapotnak.
“Senkit ne szidalmazzanak, ne veszekedjenek, gyöngédek legyenek, teljes szelídséget tanúsítván minden ember iránt” (Tit 3:2).
“Tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok” (Mt 11:29).
“...a szelíd és csendes lélek romolhatatlanságával, ami igen becses az Isten előtt” (1 Pét 3:4).
“....a szelídeknek pedig ád kedvességet”(Péld 3:34).
“Vesszővel menjek-é hozzátok, avagy szeretettel és szelídségnek lelkével?” (1 Kor 4:21).
A Jézushoz hasonló szelídlelkűség a bántások és sérelmek között tűnik ki.
“Amíg önző énünk él, addig mindig készek vagyunk minden bántalom és sérelem ellen védekezni” (GHB 21,1).
“Ha önző lényünk már halott, és életünk Krisztussal Istenben elrejtett élet, akkor a velünk szemben éreztetett lekicsinylés nem fáj többé. Süketek és vakok leszünk a gúnnyal és bántalommal szemben” (GHB 21,1).
“Ha valaki az őt ért gyalázat, kegyetlenség miatt nem tudja megőrizni nyugalmát, bízó lelkületét, az megfosztja Istent attól a jogától, hogy kinyilatkoztassa általa jellemének tökéletességét” (JÉ 247,2).
A Lélek gyümölcsének egyéb vonásainak is meg kell nyilatkozni az életében.
“....szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség” (Gal 5:22).
Ezek a tulajdonságok egyetlen gyümölcsnek a szemei, mint a szőlőfürtön a szemek.
Az lehetséges, hogy nem egyformán fejlett és érett minden szem, hiszen a szőlőfürtön is fejlettebbek és érettebbek a fürt fölső részén lévő szemek.
Vannak olyan emberek, akiknek a szelídség egy velük született alaptulajdonság.
De ne tévesszük össze a szelídséget a tehetetlen beletörődéssel, vagy a bárgyú együgyűséggel.
A legtöbb ember életében azonban céllá kell váljon a szelídség, ha Isten gyermeke akar maradni.
Többek között ezért mondta Jézus azt, “ha valaki én utánam akar jönni, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem” (Mk 8:34).
“Tanuljátok meg tőlem”, mondja Jézus, “mert nálam nélkül semmit sem cselekedhetek” (Mt 11:29, Jn 15:5).
Ennek megtanulása Jézussal egy állandó, élő kapcsolatot igényel tőlünk.
Jézus jellemének a tanulmányozása, szemlélése által valósíthatjuk meg, ha gyönyörködve tudunk elmélyedni jelleme szépségében.
“Mi pedig az Úrnak dicsőségét mindnyájan fedetlen arccal szemléljük, ugyanazon ábrázatra elváltozunk, dicsőségről dicsőségre, úgymint az Úrnak Lelkétől” (2 Kor 3:18).
“Ha Krisztust szemléljük, ha Őróla beszélünk, ha szemléljük jellemének szeretetreméltóságát, átváltozunk...... Krisztus szemlélése által a megtisztításnak egy munkája megy végbe” (SD 337).
“Ha Krisztust önmegtagadó szelídségében és alázatosságában szemléljük... akkor függetlenségünket és önuralmunkat – melyekkel olyan szívesen kérkedünk – igazi fényükben látjuk majd, mint Sátán hatalmának a jelét” (GHB 20,1).
“A szelíd ember nem idéz elő viszálykodást, és nem válaszol gorombán, hanem megnyugtatja a felizgatott kedélyeket; olyan jóindulatot áraszt, amely a ház minden tagjára jó hatással van” (GHB 22,fent).
“A keresztény jellem nemességének a legfőbb bizonyítéka” a szelíd magatartás.
“Ez a jele a Mennyel fönntartott kapcsolatnak” (JÉ 247).
Ezt csak a Jézussal való közösségben lehet megtanulni (Mt 11:29).
Jézus egyik ígérete szerint a boldogság, hiszen boldogoknak mondhatók a szelídek.
Ez jelentheti azt, hogy a szelídlelkűség egy belső, lelki boldogsággal jár együtt, mivel ez a szív állapotával van összefüggésben.
Ez az ígéret viszont lehet utalás is arra a boldogságra, amiben majd a megváltottak részesülnek a mennyeknek országában.
Jézus másik ígérete szerint a szelídek örökségül bírják a földet.
“Ha pedig Krisztuséi vagytok, tehát az Ábrahám magva vagytok, és ígéret szerint örökösök” (Gal 3:29).
“A fiúságnak Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: Abbá, Atyám! Ez a Lélek bizonyságot tesz a mi lelkünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk. Ha pedig gyermekek, akkor örökösök is; örökösei Istennek, örököstársai pedig Krisztusnak” (Róm 8:17).
De “örököstársaivá lehetünk az alázatosság és odaadás által” is, ebben az örökségben már most kell társaivá lennünk, már most kell megtanulnunk és elkezdenünk!
Mivel az emberi család a bűn miatt veszítette el a Föld feletti uralmát, ezért ezt csak akkor kaphatja vissza, ha már többé nem lesz bűn és halál.
Isten megváltó művének ez a része csak az ezer év után teljesedik be, amikor végre mindent újjá teremt.
“Új eget és új földet várunk az Ő ígérete szerint” (2 Pt 3:13).
“És az Isten eltöröl minden könnyet..... és a halál nem lesz többé, sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé” (Jel 21:4).
“Az Isten sátora az emberekkel van, és velük lakozik, és azok az ő népei lesznek, és maga az Isten lesz velük, az ő Istenük” ( Jel 21:3).
Mert szelídség hiányában csak erőszak, durvaság és pusztítás létezik.
Ezt látjuk teljesedni az élet minden területén a jelenlegi körülmények között.
Isten egyszer végleg szeretné megállítani a pusztítás munkáját.
“Elpusztítsd azokat, akik a földet pusztítják” (Jel 11:18/b).
Ha Isten nemcsak a szelídeknek adná az újjáteremtett földet, akkor ugyanez a pusztító erőszak terjedne tovább a megváltottak világában is.
Békesség, szeretet és biztonság csak akkor maradhat meg az újjáteremtett földön, ha a lakói szelídek.