9.  A MEGVÁLTÁS ÉLMÉNYE SZEMÉLYES ÉLETÜNKBEN

I. A megváltás egyetemes kihatásai

1. Az Isten üdvözítő kegyelme nélkül milyen állapotban van az egész emberi család?

• Mivel a bűn zsoldja a halál, ezért a bűnös állapotunk miatt mindannyian halálra szánt állapotban vagyunk Isten kegyelme nélkül. Róm. 6,23.
• Egyrészt az eredendő bűn örökletes következménye miatt, amit mint egy halálos fertőt és betegséget hozunk magunkkal már születésünktől fogva. Jób. 14,4. I. Pét. 1,18. Jób. 15,14. Zsolt. 51,7.
• Másrészt az életünk különböző idejéhez vagy eseményéhez kapcsolódó személyes bűnök miatt, amik által már mi is vétkeztünk isten ellen.

2. Jézus Krisztus golgotai áldozata mit tett lehetővé minden ember számára

• Lehetővé tette, hogy minden ember kikerüljön a bűn minden következménye alól, és megbékült állapotba jusson Istennel. II. Kor. 5,19.
• Ez a kegyelem minden embernek megjelent, nemcsak a hívőknek, de mindenki saját maga döntheti el, hogy mit fogad el Isten kegyelméből. Tit. 2,11.

3. Az üdvözítő kegyelem hányféle módon érvényesül és hat ki személyválogatás nélkül minden emberre, függetlenül attól, hogy milyen a viszonya Istennel?

• Az eredendő bűn miatt bekövetkező kárhozat ítélete alól felszabadít mindenkit, tehát senki nem vész el csupán azért, mert Ádám családjába született bele. II. Kor. 5,19.
• Ebből a körülményből következik az a kijelentés is, hogy mikor még ellenségei voltunk Istennek, Ő már akkor megbékéltetett bennünket önmagával a Fiának halála által. Róm. 5,10.
• Az előbbiből is következik az, hogy Isten ítélőszéke előtt mindenkinek csak a személyesen elkövetett bűneiért kell számot adnia. II. Kor. 5,10. Préd. 12,15-16.
• Azokat a bűnöket pedig, amiket még a tudatlanságunk ideje alatt követtünk el, elnézi Isten és nem tulajdonítja nekünk, tehát nem érvényesíti a bűn büntetésének ítéletét. Csel. 17,30.

4. Az egyetemes következményeken túl még mit szeretne kezdeményezni Isten minden ember életében?

• Személyre szólóan minden ember életében egy belső változást is munkál, ami által alkalmassá válik az isteni dolgok megértésére.
• Ennek érdekében Jézus Krisztus szeretne minden ember életébe belépni, hogy belülről a szívének indítékain keresztül késztesse a bűntől való elfordulásra és a jó választására. Jel. 3,20. Eféz. 3,17.
• Istennek ez a megmentésünk érdekében megnyilatkozó erőfeszítése minden ember életében megtörténik valamikor, mindig az Isten kezdeményezésére, de mindig az emberen múlik, hogy mi lesz az eredménye. Róm. 8,29. Mt. 23,37.

5. Hányféle módon kezdeményezi Isten egy ember lelkének megszólítását, és Isten felé fordítását?

• Mivel a bűn világában élő embernek megromlott és eltompult a gondolat és érzelem világa, önmagától az Isten dolgait felfogni és megérteni nem képes, ezért Isten világosságot gyújt minden emberben az arra alkalmas pillanatban. I. Kor. 2,14. II. Kor. 4,16/a. Eféz. 1,18/a.
• Ebben az isteni világosságban látjuk meg az életünket és a bűnt olyannak, ahogy az Isten látja azt, és ismerjük fel az Isten által kínált életnek az igazi értékét és szépségét.
• Azért, hogy a felismert bűnökhöz ne akarjunk tovább is ragaszkodni, ezért ellenséges érzést támaszt bennünk a bűnnel és a bűn Szerzőjével szemben, így teljesítve be az ősevangéliumban adott ígéretét. I. Móz. 3,15.
• A Szentléleknek ez a munkája a lelkiismeretünkön keresztül nyilatkozik meg, ami ettől fogva vádol bennünket, amikor a bűnt akarjuk tenni.
• Mivel a bűn és a Sátán rabszolgaságában élő ember nem rendelkezik az Isten országa felé való választás lehetőségével, ezért Isten a megszólításunk pillanatában visszaadja a szabad akarati választás lehetőségét. II. Pét. 2,19/b. Róm. 8,7/b.
• Az Isten munkálja bennünk azt, hogy újra lehetőségünk legyen a jó választására. Fil. 2,13. II. Pét. 1,3.
• A régi bűnös életétől szabadulni akaró ember nem maradhat mindig csupán a döntés és az elhatározás szintjén, de mivel a saját erejéből nem képes tovább lépni, ezért az Isten kegyelme siet ekkor is a segítségére. Ján. 15,5/b. 1,12.

6. Istennek ezek a szabadító törekvései vajon azt jelentik, hogy Ő határozza meg minden ember sorsát annak alapján, hogy akarata szerint milyen sorsot szánt nekik?

• Isten nem rendelte el senkinek sem előre a hitét és az életútját, hanem csak előre ismerte a szabad akaratából meghozott döntését és állásfoglalását, és ennek figyelembe vételével készített tervet az életére. Róm. 8,28-30.
• Isten nem oszt ki önkényesen, hatalmi szóval általa elgondolt szerepeket. Mt. 23,37. Jel. 3,20.
• Isten mindenkit meg akar hívni a megváltás tervében való szabad és önkéntes részvételre. Eféz. 2,10. Róm. 16,25-26.
• Azt várja tőlünk, hogy fogadjuk el és azonosuljunk ezzel a tervvel, amely az életmódunkban és cselekedeteinkben fog kifejeződni, és így segítőtársai és eszközei lehetünk annak érdekében, hogy mások is megismerhessék a megváltás evangéliumát. Mt. 28,19-20.
• Isten azonban beépítette a megváltás tervébe az akaratát és meghívását elutasító emberek életútját és cselekedeteit is. Csel. 4,27-28.

7. Tudhatjuk-e azt, hogy egy ember életében már megtörtént az Isten megszólító kezdeményezése?

• Az üdvözítő kegyelem megszólítása csak azok életében válik láthatóvá, akik Isten Lelkének előkészítő késztetésére pozitív módon válaszolnak, és készek tovább is közösségben maradni Istennel.
• Ezeknek az embereknek a megváltozott élete mutatja a környezet számára, hogy Isten kezdeményezése jó fogadtatásra talált a szívükben.
• Az a tény, hogy egy embernek már beszéltünk Istenről és az evangéliumról, de nem nyílt meg a szíve előtte, még annak a bizonyítéka, hogy az Isten megszólítása már általunk megtörtént, de Ő elutasította azt magától.
• Nagyon sok esetben az ilyen alkalmak csak az isteni mag elvetésére adnak lehetőséget, de hogy mikor fog kikelni és növekedésnek indulni, az kizárólag az Isten titka. I. Kor. 3,6.

II. Az Istentől való újjászületés

1. Mihez hasonlítja a Biblia annak az embernek az állapotát, aki engedett Isten késztetésének, és a szívében elfogadta Isten Lelkének hívó szavát?

• A Biblia újjászületésnek nevezi ezt az egész lényünket érintő változást. Ján. 3,5-7.
• Az újjászületés a “belső emberünkben”, a személyiségünk legmélyén megy végbe, és a természetünknek olyan mélységű megváltozását eredményezi, mintha valóban egy másik emberként születtünk volna újjá.
• Ebben az állapotban az ember szembe fordul a régi életében mindazzal, amit Isten világosságában bűnnek ismert fel, mert egy teljesen más tartalmú élet vált vonzóvá számára.
• Miként a testi születésünk, akként a lelki újjászületésünk is egy határozott eseményben végződő folyamat.

2. Jézus tanítása szerint hány fokozatban kell megtörténnie az újjászületésnek?

• Nikodémussal, a zsidó főemberrel folytatott beszélgetésében Jézus azt mondta: “Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába”. Ján. 3,5.
• Ez a víztől és Lélektől való születés hasonló törvényszerűségek alapján történik meg, mint a fizikai élet megszületése.
• Ahogy az új élet fogantatása az anya méhében láthatatlan körülmények között és módon történik, akként a Szentlélektől való új élet fogantatása is ilyen láthatatlan módon történik az ember szívében.
• De ahogy a magzat fejlődése közben egyre több jelét adja annak, hogy Ő már létezik és van, akként válik egyre inkább láthatóvá, hogy egy új élet született a szívben.
• Amikor pedig a magzat a fejlődésében eljut egy bizonyos fázisba, akkor mindenki számára látható módon megszületik, most már mindenki láthatja az új életet.
• Az Isten által teremtett új embernek is meg kell születnie ilyen mindenki által látható módon, és ezt nevezi Jézus a víztől való születésnek, ami a víz általi keresztséggel azonos.
• A fogantatás tehát a Szentlélektől történik, míg a látható megszületés a keresztség vizében.
• Az utóbbira többek között azért van szükség, mert az Isten akaratának szabad akaratból való elfogadását ezzel a cselekménnyel tudjuk kifejezni.

3. Nevezhetjük-e célba érkezésnek az ezt az állapotot a hívő ember számára?

• Az újjászületés csak kezdete és nem célba érkezése a hívő életnek, de nélküle nem léphetünk be a valóságos keresztény életbe.
• Újjászületés nélkül csak felületes vagy képmutató vallásosságra vagyunk képesek.

4. Milyen csodálatos körülményt biztosít Isten minden újjászületett ember számára?

• Újjászületésünkkel egy időben Jézus Krisztus megváltó műve minden bűnvádat levesz rólunk. Róm. 5,1. Gal. 3,27.
• Isten a maga fiaivá fogad bennünket úgy, mintha soha sem vétkeztünk volna. Luk. 15,20-24.
• Istennek ezt a megbocsátó, fiúvá visszafogadó eljárását a Szentírás megigazításnak vagy hit általi megigazulásnak nevezi.
• Ez nem más, mint helycsere Jézussal, aki mint Megváltó kész a helyünkre állni az ítéletben, hogy mi pedig az Ő helyébe állva az Ő bűntelen életét felöltözve az Isten fiaivá lehessünk. Jel. 19,8.

5. Hogyan lehet a legtömörebben megfogalmazni a hit általi megigazulás lényegét?

• “Isten műve, amikor porba hullatja az ember dicsőségét, és elvégzi az emberért azt, amire neki nem volna ereje, hogy a maga érdekében megtegye azt.” (Rew.a.H. 1902.szept. 16.)
• Tulajdonképpen három dolgot kell tisztán érteni ezzel a kérdéssel kapcsolatban.
• Az Isten előtti megigazulásunk nem a mi erőfeszítéseinknek a produktuma, hanem egyedül Isten újjáteremtő hatalmának a megnyilatkozása. II. Kor. 5,17.
• Ezt a megigazítást csak azzal az emberrel cselekszi meg Isten, aki a Szentlélek világosságában már felismerte bűnös voltát, és önmagában semmi érdemet sem talál arra, hogy Isten elé álljon. Gal. 6,14.
• Tudnunk kell, hogy ebből az állapotból csak az Isten kegyelme képes kiszabadítani, csak az Isten hatalma képes megszabadítani azoktól a bűnöktől, amiktől a magunk erejéből nem tudtunk. Róm. 7,24. Fil. 4,13.

6. Milyen gyakorlati vonatkozású üzenete van még a hitáltali megigazulás evangéliumának?

• Azzal, hogy elfogadtad Jézust személyes Megváltódnak azt is kifejezted, hogy szeretnél úgy élni, mint ahogy Ő élt, aki helyetted halt meg. I. Ján. 3,3.
• Az újjászületés alkalmával történő megigazulásunk az egész múltunkra kiható bűnrendezést jelent.
• Ekkor olyan tisztán állhatunk meg Isten és az emberek előtt, mintha sohasem követtünk volna el egyetlen bűnt sem.
• A jövőre nézve azonban újra és újra meg kell ismétlődnie a megigazulásunknak, mindannyiszor, amikor bűnt követünk el és azt beismerve és megbánva Isten elé visszük, kegyelmét kérve.
• Az evangéliumnak ezzel az üzenetével Isten azt is szeretné tudatosítani bennünk, hogy a saját cselekedeteink sohasem lehetnek üdvösségszerző tényezők Isten ítéletében. Eféz. 2,8-9.
• Ez a körülmény a törvényt nem teszi szükségtelenné, hiszen a törvény ismerete nélkül nem tudnánk, hogy mi a bűn, mi az, amit hívő emberként kerülnünk kell. Róm. 7,7/b. Gal. 3,24.
• A törvénnyel összhangba hozott cselekedeteink által viszont ki tudjuk fejezni az Isten iránti szeretetünket és hálánkat azért a kegyelemért, amit Jézus Krisztus áldozata által biztosított részünkre. I. Ján. 5,3. II. Kor. 5, 15.

III. Az újjászületés fürdője

1. Mi a bizonyítéka, a mások által is érzékelhető jele annak, hogy az újjászületés már megtörtént valakinek az életében?

• Az újjászületett ember gondolkodása, magatartása és az egész élete teljesen megváltozik. II. Kor. 5,17.
• Ekkor egy teljes értékváltozás következik be az életében, többé nem azok a dolgok állnak első helyen, mint korábban. Fil. 3,7-8.

2. Milyen módon kell a bibliai keresztséget végrehajtani?

• Minden esetben csak a teljes embernek a víz alá merítés tudja kifejezni azt, amit a keresztség szimbolizál.
• Jézus is így keresztelkedett meg a Jordánban, és később a tanítványok is hasonlóképpen gyakorolták a keresztséget. Mt. 3,16. Csel. 8,38-39.
• Mivel Jézus parancsa szerint a keresztség előtt hitre kell jutnia és tanítvánnyá kell válnia a keresztelendőnek, ezért a kis gyermekek keresztsége nincs összhangban a jézusi paranccsal. Mk. 16,16. Mt. 28,19.
• A keresztelendőnek tudnia kell azt, hogy ez a döntése mit jelent a jövő életében, hogy ennek tudatában felelőséggel hozhassa meg a szabad akaratú döntését.

3. Mihez hasonlítja a Biblia azt az eseményt, amikor egy ember aláveti magát a keresztségnek, és mi a jelentősége ennek?

• Mivel a keresztség az újjászületés tényét hivatott kifejezni, ezért Pál apostol egy különös hasonlattal szemlélteti a keresztség lényegét, a meghaláshoz és a feltámadáshoz hasonlítja.
• A teljes ember alámerítésével azt fejezzük ki, hogy a régi élet el lett temetve a hullámsírba, és a vízből egy új ember támad fel. Róm. 6,3-5.
• Máshol viszont az újjászületés fürdőjének nevezi Pál a keresztséget, ahol a régi életünkhöz kapcsolódó bűnök lemosása történik meg, a Jézus Krisztusban való megigazulásunk jelképes kifejezéseként. Tit. 3,5/b, Csel. 22,16. I. Pét. 3,21.
• A keresztség cselekménye által végzi el Isten az ő Egyházához való összekapcsolódást is: “Mert hiszen az egy Lélek által mi mindnyájan egy testté kereszteltettünk meg”. I. Kor. 12,13.
• Ezt az összekapcsolódást a Mennyben is elismerik és számon tartják. Mt. 18,18.
• Ebből adódóan a keresztséget és a Krisztus testéhez, azaz Egyházához való kapcsolódást nem lehet elválasztani egymástól.

4. Mit fejezünk ki azzal, amikor alávetjük magunkat a keresztségnek, és miről biztosít bennünket ekkor Isten?

• Mivel a bibliai keresztség egy szabad akaratú cselekmény, ezért ez egy vallástétel is.
• Ezzel megvalljuk, hogy bűnösök vagyunk és Megváltóra van szükségünk, akit Jézus Krisztus személyében készek vagyunk elfogadni. Mt. 10,32.
• A keresztség cselekménye által kérjük Istent, hogy segítsen meghalni a régi bűnös életünk számára, és segítsen járni az Isten törvénye szerinti új életben.
• Ugyanakkor Isten is szeretne biztosítani a keresztég által több dologról is.
• A bűnbocsánat és a megigazítás ígéretét adja általa.
• Biztosít arról, hogy ezután szeretett fiaként tekint, és mint Atya, gondoskodik minden szükségletünkről. Mt. 3,16-17. Gal. 3,29. Jak. 2,5. Róm. 8,17.