8.  A GOLGOTA ESEMÉNYE ÉS KIHATÁSAI

I. A dráma kibontakozása

1. Milyen emberi szempontok vezettek a golgotai esemény kibontakozásához?

• Elsősorban a Jézus tanítása miatti ellenszenv váltotta ki a zsidó vezetők kérlelhetetlen gyűlöletét.
• Ezt a gyűlöletet több ponton is táplálta Jézus magatartása és a vezető papsághoz való viszonyulása.
• Jézus nem ismerte el a népszerű tanítók felsőbbrendű tekintélyét. Mk. 11,28-33.
• Ezt a feszült helyzetet csak fokozta az, hogy nem az ő iskolájukban készült fel a tanítói szolgálatára. Ján. 7,15-17.
• Jelentős szerepet játszott a féltékenység is, hiszen a nép jelenős része elfordul tőlük Jézust hallgatni. Ján. 12,19.
• Nem követte példájukat abban, hogy büszke önigazultsággal elkülönült volna az egyszerű emberektől. Mk. 12,38-39.
• Több esetben megszégyenítően leleplezte képmutató vallásosságukat. Mt. 23,1-28.
• Fokozta dühüket az is, hogy a legravaszabban előkészített csapdáikba sem esett bele Jézus.
• A császár elleni csapda. Mt. 22,15-22.
• A törvény elleni csapda. Mt. 22,35-40.

2. A Jézus ellen támadt indulatok milyen elhatározást érleltek meg a zsidó vezetőkben, és milyen módon akarták ezt megvalósítani?

• Felfokozott indulatukban újra és újra el akarták fogatni Jézust. Ján. 7,32. 44-48.
• “Akarják Őt megfogni, de senki sem veté reá a kezét, mert nem jött még el az Ő órája.” Ján. 7,30.
• Más alkalommal valószínűleg egy isteni csoda állal ment át azon a tömegen, amelyik le akarta Őt dobni egy szikláról. Luk. 4,28-30.
• Esetenként a Jézussal szimpatizáló tömegtől való félelmük tartotta vissza őket, hogy megfogják és megöljék. Luk. 22,2. Mt. 21,46.

3. A Jézussal szembeni sikertelen próbálkozások végül is milyen elhatározásra késztették a zsidó vezetőket?

• Mivel a zsidó vezetők féltek a Jézussal szimpatizáló néptől, ezért elhatározták, hogy titkon elfogják és megölik. Ján. 11,46-53.
• Ettől az időtől fogva azonban Jézus már kerülte a nagy nyilvánosságot és a központi helyeket, ezért nem tudták, hogy hol találják meg Őt. Ján. 11,54-56.
• A főpapoknak viszont egy olyan személyre volt szükségük, aki kész elárulni Jézus tartózkodási helyét.
• “A papi fejedelmek pedig és a farizeusok is parancsolatot adának, hogy ha valaki tudja, hogy hol van, jelentse meg, hogy Őt megfogják.” Ján. 11,57.
• Valószínű, hogy ez a rendelet indította el Júdásban azt a szándékot, hogy elárulja Jézus tartózkodási helyét. Luk. 22,3-6.

4. Felkészítette Jézus a tanítványait a várható eseményekre, vagy teljesen meglepetésszerűen érte őket?

• Itt egy különös kettősséget figyelhetünk meg, mert bár Jézus szinte mindent elmondott nekik abból, ami be fog következni, mégis meglepetésszerűen érte őket. Mt. 20,17-19. Ján. 12,32-35.
• Még azt is jelezte nekik, hogy éppen a tanítványai közül fogja Őt elárulni az egyik. Ján. 13,21/b.
• A bekövetkező események azért hatottak meglepetésszerűen a tanítványokra, mert a bennük kialakult Messiás-kép alapján nem tudták elhinni, hogy Jézussal ezek a dolgok megtörténhetnek. Mt. 16,21-22.
• A tanítványok is inkább a majdani király Messiást látták Jézusban, mint a halálra szánt áldozatot. Csel. 1,6/b.

5. Emberi oldaláról nézve milyen visszatetsző dolgokat figyelhetünk meg Jézus elfogatásával és kivégzésével kapcsolatban?

• Legközvetlenebb tanítványainak egyike volt az árulója, ő vezette nyomra azokat, akik halálra keresték.
• Titokban, az éj leple alatt fogták el, amivel kifejezték a szándékuk alattomos gonoszságát.
• A vezető főpapok többszörösen is semmibe vették a törvényeket, csakhogy elítélhessék.
• Éjszaka hívták össze az ítéletet kimondó nagy tanácsot.
• Azokat nem hívták, akikről úgy gondolták, hogy esetleg Jézus mellett foglalnának állást.
• Hamis tanúkat állítanak fel Jézus ellen, csakhogy elmarasztaló ítéletet mondhassanak ki. Mt. 26,59-60.
• Mindezt az Isten nevében tették azok, akiknek pedig az isteni elvek és az isteni igazság őreiként kellett volna a nép előtt állni.

6. Milyen vádak alapján mondták ki Jézus fölött a halálos ítéletet?

• Az egyik vád rendeltetése az volt, hogy a római hatóság előtt tegye bűnössé, és az ő hozzájárulásukat eszközölje ki a halálos ítélethez.
• Lázít a Római Birodalom ellen és a császár ellen. Luk. 23,2.
• A másik vádra azért volt szükség, hogy a zsidó törvények szerint is halálra lehessen ítélni.
• Isten Fiának mondja magát, vagyis Istennek. Mt. 26,63-66.
• A harmadik vádponttal pedig a Jézussal szimpatizáló nép támogatását akarták megnyerni Jézus elítéltetéséhez.
• Le akarja rontani a templomot, ami a zsidó ember számára a legszentebb dolog volt. Mt. 26,60-62.
• Pedig Jézus csak az Ő testének templomáról beszélt ilyen összefüggésben. Ján. 2,19-21.

7. Kiszolgáltatott helyzetben volt-e Jézus az Őt elfogó emberek kezében?

• Az eseményeket olvasva az emberi értelem számára úgy tűnik, hogy a feldühödött tömeg tetszése szerint azt tett vele, amit csak akart.
• A Biblia azonban egyértelműen szól arról, hogy Jézus egyáltalán nem volt kiszolgáltatott helyzetben.
• A kísértés pusztájában Sátán is arra a lehetőségre hivatkozott, amivel Jézus bármilyen helyzetben élhetett volna. Mt. 4,6.
• A Gecsemáné kertben a főpap szolgái előtt is éreztette, hogy bármikor igénybe vehetné a saját isteni hatalmát, és akkor ők megsemmisülten hevernének előtte a földön. Ján. 18,4-8.
• Péternek pedig azt mondta, hogy Ő bármikor kérheti a mennyei Atyjának a segítségét és védelmét. Mt. 26,53-54.
• Még a kereszten lévő Jézust is azzal kísértette Sátán, hogy az isteni hatalmát igénybe véve szálljon le a keresztről. Mt. 27,39-42.
• Jézus ezzel azt szerette volna megértetni az emberekkel, hogy az Ő halálával nem egy tragédia történik, hanem csak az Isten megváltói terve válik valósággá.
• Az egész ószövetségi áldozati rendszer és templomi szolgálat ezt az isteni áldozatot volt hívatott előrevetíteni.
• A Jézus halálát szorgalmazó emberek pedig csak véghez vitték Isten tervét oly módon, ahogyan Isten azt már előre látta. Csel. 4,26-28.

8. A Golgotán történő események között végül is mi volt az, ami Jézus halálának a bekövetkezését eredményezte?

• Jézus az evangéliumokban következetesen képviseli felénk azt, hogy az Ő életét senki sem veheti el Tőle. Ján. 10,17-18.
• Azért nem vehetik el, mert Ő az élet forrása, még mások élete is Belőle fakad. Ján. 1,4. 11,25. 5,26.
• Jézus tehát az isteni lényéből adódóan csak önként válhat meg az életétől, más nem veheti el azt Tőle, “Én teszem le azt, én magamtól”, mondotta.
• Ezt a szabad akaratú döntését hozta meg és hajtotta végre a Golgota keresztjén.
• “Atyám, a te kezeidbe teszem le az én lelkemet. És ezeket mondván, meghala.” Luk. 23,46.

II. Golgota, a próféciák fényében

1. Mi mindent jövendöltek meg a próféták a golgotai eseménnyel kapcsolatban?

• A pillanatkép-próféciák sokasága egész részletességgel mutatja be a Messiás halálával kapcsolatos eseményeket.
• Harminc ezüst pénzért fogják elárulni. Zak. 11,12-13.
• A bűnösök közé számlálják, de alázatosan csöndben marad az Őt kínzó emberek kezében. Ésa. 53,7-12.
• Kezét és lábait átszögezik. Zsolt. 22,17.
• Köntösére sorsot vetnek az ott lévő emberek. Zsolt. 22,19.
• Dániel próféta viszont a halálának az időpontját is megadja. Dán. 9, 26-27.
• A Messiás halálának tehát a prófécia meghatározása szerint i.u. 31-ben kellett bekövetkeznie.

2. Milyen általános gyakorlatnak vetett véget Jézus halála, és miért eredményezte ezt?

• A prófécia arra is utal, hogy halálával “a hét felén véget vet a véres áldozatnak és az ételáldozatnak”, vagyis véget vet a templomi áldozati rendszernek. Dán. 9,27/a.
• Mivel az igazi áldozat bemutatása megtörtént, ezért a továbbiakban nincs szükség az előképes áldozati rendszerre.
• Ezt a változást nagyon különleges módon juttatta kifejezésre Isten.
• Jézus halálának a pillanatában a jeruzsálemi templomban a szentek-szentjének ajtófüggönye kettéhasadt. Mt. 27,50-51.
• Ezzel azt fejezte ki Isten, hogy a személyes jelenléte megszűnt a templomban, e nélkül viszont elveszítette jelentőségét a templom.
• Ez a különös esemény volt az első jele annak, hogy a földi templom helyett a mennyei templom lesz az Isten-imádat központja. Zsid. 8,1-2. 9,11-12.
• Ezzel együtt a lévitai papság helyébe pedig a Melkisédek rendje szerinti papság lép, amelynek főpapja maga Jézus Krisztus. Zsid. 7,11-17.

III. A Golgota kihatásai

1. Minek kellett eldőlni a Golgotán folyó küzdelemben Krisztus és Sátán között?

• Annak kellett bizonyítást nyernie, hogy Isten valóban a szeretet Istene, miként magáról állította, vagy pedig egy zsarnok kényúr, ahogyan azt Sátán állította.
• Jézus a küldetésével kapcsolatban azt mondta: “Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért”. Ján. 15,13.
• Jézus tehát a kereszten hozott áldozatával egy mindent elsöprő bizonyítékát adta annak, hogy az Isten valóban a “Szeretet”.
• Ilyen értelemben az a kiáltás, amely Jézus ajkáról hangzott el a kereszten, -“Elvégeztetett” - a győzelem felkiáltása volt. Ján. 19,30.
• Ezért nyilatkozott Jézus erről a küzdelemről előzetesen úgy, hogy “Most van e világ kárhoztatása, most vettetik ki e világ fejedelme”. Ján. 12,31.

2. Valóban az Atyának az emberek iránt érzett haragját kellett Jézusnak kiengesztelni az áldozati halálával?

• Jézus a Nikodémussal folytatott beszélgetése közben éppen azt akarta megértetni, hogy maga az Atya is úgy szeret bennünket bűnös embereket, hogy kész volt beleegyezni Jézus megváltói halálába, hogy az emberek ne vesszenek el. Ján. 3,16.
• A golgotai kereszt annak a bizonyítéka, hogy Isten csak úgy gyakorolhat kegyelmet az emberi családdal szemben, ha igazságos is marad, vagyis a bűn elveszi a méltó büntetését., a halált. Ésa. 1,27. II. Móz. 34,6-7. Róm. 3,23-26.
• A kereszt tehát annak bizonyítéka, hogy az erkölcsi törvény, amely a bűnös halálát mondja ki, örök érvényű, és azt eltörölni vagy félre tenni nem lehet.
• Ha ez a törvény eltörölhető lenne, mint ahogy sokan gondolják, akkor Isten nem a golgotai események után tette volna ezt meg, hanem még előtte, hiszen akkor Jézusnak nem kellett volna meghalnia, nem kellett volna a bűn zsoldját lefizetnie.

3. Az emberi család megváltásának művében van-e jelentősége Jézus feltámadásának?

• Jézus halálának semmi jelentősége sem lenne - bármilyen csodálni való az egyébként - ha nem követi azt a feltámadás eseménye. I. Kor. 15,13-20.
• Jézus halálát csak a feltámadás teszi igazán diadalmas eseménnyé.
• Jézus a Úrvacsorát az Ő halálára emlékeztető szimbólumként hagyta az Egyházra, de nem halotti torként, hanem a feltámadás evangéliumának üzenetét is hangsúlyozva.
• “Az Úrnak halálát hirdessétek, amíg eljövend”. I. Kor. 11,26/b.
• “Újonnan iszom azt veletek az én Atyámnak országában” Mt. 26,29/b.
• Jézus feltámadása által bizonyítást nyert az, hogy Ő valóban Isten Fia, akinek élete van önmagában. Róm. 1,4. - Ján. 5,26.
• Mivel bűntelen volt, Sátánnak semmije sem volt Benne, ezért nem tarthatta a halál fogságában. Csel. 2,26-27.

4. Milyen állapotban támadt fel Jézus, és mit jelent ez a mi részünkre?

• A Biblia nagyon világosan tanítja, hogy Jézus nem valamilyen különös szellemi lényként támadt fel, hanem a mi testünkhöz hasonló állapotban, hiszen húsa és csontja volt. Luk. 24,39.
• Ez a test fizikai táplálék befogadására is alkalmas volt. Luk. 24,42-43.
• Ez a test viszont a bűn minden belső következményétől és rontásától mentes volt, hiszen dicsőséges és romolhatatlan volt. Fil. 3,21. I. Kor. 15,53.

5. Milyen következménye és kihatása lett Jézus golgotai áldozatának?

• Legközvetlenebb következménye az, hogy amennyiben elfogadjuk Őt személyes Megváltóként, akkor nem nekünk kell bűneink büntetését viselnünk.
• Jézus helyettesítő halála által Isten minden embernek felajánlotta a megbékélés lehetőségét. II. Kor. 5,19-21.
• Jézus áldozata tette lehetővé azt is, hogy az ember nemcsak a bűn büntetésétől, hanem magától a bűntől is megszabadulhat. Ján. 1,12.
• A Golgota áldozatában megnyilatkozó szeretet nemcsak a bűn világában érezteti hatását, hanem az el nem bukott lényeket is megerősíti az Istennel való közösségben. Eféz. 1,9-10.
• Az egész teremtett világ újra egységben és békességben élhet Istennel és egymással.

6. Mi a garancia arra, hogy a bűn története nem fog még egyszer megismétlődni Isten teremtett világában?

• Isten ígéretet adott a Bibliában arra vonatkozóan, hogy “Nem lészen kétszer veszedelem”. Náh. 1,9/b.
• Mivel az egész teremtett világ megismerhette a bűn rettenetes voltát és iszonyú következményeit, ezért többet senkit sem tud megtéveszteni a csalóka ígéreteivel.