3.  ÉDEN, MINT AZ EMBERI ÉLET BÖLCSŐJE

I. Teremtés vagy evolúció

1. Fontos-e azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy miként jött létre a körülöttünk lévő világ, amelyben mi emberek is élünk?

• Minden gondolkodó emberben felmerülnek a létezésünkkel kapcsolatos alapvető kérdések.
• Honnan van világunk?
• Mi az élet és hogyan keletkezett?
• Mi az emberi lét értelme és rendeltetése?
• Ezek a felmerülő kérdések különböző reakciót váltanak ki az emberekből.
• Nagyon sokan vélekednek úgy, hogy mindez a tudósok és a papok dolga.
• Vannak, akik a véletlenszerű keletkezés elvét képviselik:
• Ősrobbanás, - Egyetlen sejtből fejlődtek szerves lények, - Esetleg mutációs fejlődéssel.
• A keresztények a Biblia kinyilatkoztatásaira alapozzák meggyőződésüket ezekben a kérdésekben.
• Sajnos elég nagy számban vannak közöttük olyanok is, akik megpróbálják egyesíteni a Biblia beszámolóját a hitetlen tudósok állításaival, és így létre hozták a maguk sajátos elméletét: “teremtés evolúcióval”.

2. A különböző elméleteket valló és mindent megmagyarázni akaró ember felé milyen kérdéseket vet fel Isten?

• “Hol voltál, mikor a Földnek alapot vetettem? Mond meg, ha tudsz valami okosat!” Jób. 38,4.
• “Aki pert kezd a Mindenhatóval, cáfolja meg, és aki az Istennel feddődik, feleljen néki!” Jób. 39,35.
• Emberi ésszel, tapasztalatból fakadó ismerettel kijelenteni nem tudunk semmit, mivel senki nem volt ott.

3. Hogyan lehet megérteni és elfogadni azt, hogy a semmiből anyag és élet keletkezett?

• A Biblia válasza erre az, hogy “Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett, hogy ami látható, az a láthatatlanból állott elő”. Zsid. 11,3.
• A véletlenszerű keletkezés elfogadásához is hitre van szükség, mivel a tudósok által képviselt elméletek kilencven százaléka csupán a fantázia szüleménye.
• A Biblia szerinti hit azonban nem hiszékenységet jelent, hanem az Isten megismeréséből és a tőle származó dolgok megtapasztalásából kialakult bizalmat és meggyőződést jelent.
• A bibliai hit azt jelenti, hogy bizalommal elfogadom Isten szavát olyan kérdésekben is, amelyekben nincs és nem is lehet tapasztalati ismeretem.

II. A teremtés csodája

1. Mit gondolsz, a Földünknek mint bolygónak a megteremtése is a hat napos teremtés alkalmával történt?

• A Biblia első versei számolnak be arról, hogy a Földet már kezdetben megteremtette Isten, bizonyára más égitestekkel együtt, de élet még nem volt rajta. I. Móz. 1,1-2.
• Ez a kezdet azonban nem a hat napos teremtés kezdetét jelenti, hanem Istennek az egész univerzumban végrehajtott teremtő munkájának a kezdetét.
• A Biblia általános tanítása szerint az a pillanat és esemény értendő kezdet alatt, amikor az Istenség Tanácsában a megváltás terve megszületett, amiben az egyik isteni személy vállalta, hogy életét adja a azokért a bűnösökért, akik megbánták az elkövetett bűnt.
• “Az Úr az ő útának kezdetéül szerzett engem; az ő munkái előtt régen. Örök időktől fogva felkenettem, kezdettől, a föld kezdetétől fogva.” Péld. 8,22-23.
• Jézus ezért mutatkozik be többször is úgy, hogy “Én vagyok az Alfa és az Omega, a kezdet és a vég...”. Jel. 1,8. Ésa. 44,6.
• Ugyanerre gondolva Péter pedig azt mondja: “Aki eleve el volt rendelve, a világ megalapítása előtt”. I. Pét. 1,20.
• A kezdet szó által a Biblia összekapcsolja a teremtés eseményét az újjáteremtésről szóló evangéliumi üzenettel, mert ez a szó már az eljövendő Megváltóra mutat előre.
• Ha a teremtés történetének beszámolóját figyeljük, abban is megfigyelhető, hogy a hatnapos teremtés első napján Isten csak a világosságot teremtette meg, illetve a sötétséget elválasztotta a világosságtól. I. Móz. 1,3-5.
• Az előtte lévő rész csak arról számol be, hogy a Föld mint egy bolygó már korábban is létezett, de Isten most úgy döntött, hogy élővilágot teremt ezen a bolygón.

2. Milyen állapotban volt a Föld akkor, amikor Isten hozzáfogott az élővilág megteremtéséhez?

• “A Föld pedig kietlen és puszta volt, és sötétség volt a mélység színén, és az Isten Lelke lebegett a mélység színén.”I. Móz. 1,2.
• Ezen a sötét, kietlen és teljesen víz borította Földön fogott hozzá Isten, hogy élő világot teremtsen és hozzon létre.
• De nem szabad azt gondolni, hogy a Földnek ez a kezdeti állapota egy kaotikus állapot volt, hiszen ezt is Isten teremtette, és Isten kezéből csak tökéletes dolgok kerülnek ki, és a Szentlélek által az Isten személyes jelenléte nyilatkozott meg és volt jelen a Föld felszínén.

3. Melyik isteni személy végezte el a Föld élővilágának a megteremtését?

• A Szentháromság Isten mindegyik személye részt vett valamilyen módon a teremtés munkájában.
• Ezt akarja kifejezni a Biblia azáltal, hogy az “Elohim”- az Isten szó többes száma - szót használja a teremtés történeti beszámolóban, majd utána pedig azt olvashatjuk, hogy “Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra”. I. Móz. 1,26.
• Jób pátriárka arról beszél, hogy “az Istennek Lelke teremtett engem...”. Jób. 33,4.
• Mózes pedig az Atyáról beszél úgy, hogy ő a teremtőnk: “Nem atyád-é Ő, aki teremtett? Ő alkotott és erősített meg.”. V. Móz. 32,6/b.
• János apostol viszont arról emlékezik meg, hogy a teremtés művének gyakorlati megvalósítója és kivitelezője az Ige volt, aki később testté lett közöttünk, azaz Jézus Krisztus.
• “Minden Ő általa lett, és Nála nélkül semmi sem lett, ami lett.” Ján. 1,3.

4. A Biblia beszámolója szerint milyen módon végezte el Isten a teremtés munkáját?

• A körülöttünk látható élővilág az Isten szavának engedelmeskedve formálódtak ki olyanná, ahogyan Isten azt magában eltervezte.
• “És mondá Isten: Legyen...” I. Móz. 1,3. 6. 14.
• “Az Úr szavára lettek az egek, és szájának leheletére minden seregük... Mert Ő szólt és meglett, Ő parancsolt és előállott.” Zsolt. 33,6. 9.
• “Aki hatalma szavával fenntartja a mindenséget...”Zsid. 1,3.
• Jézus csodatetteinél is ezzel a jelenséggel találkozunk, mindig a szavának erejével végezte el csodáit, csak szólt a tengernek, a betegnek, a halottnak vagy a démonoknak, és mindenek engedelmeskedtek. Márk. 4,37-41. Mát. 8,5-13. Ján. 11,43-44. Luk. 4,33-35.

5. Mennyi idő alatt végezte el Isten a Föld élővilágának megteremtését, van-e jelentősége annak, hogy ennyi ideig végezte a teremtés munkáját?

• Sokak számára azonban problémát jelent, hogy a hat napot huszonnégy órás napnak kell tekinteni, vagy jelképes értelemben, és akkor egy korszakot jelent, akár ezer évet is.
• Akik ezt a jelképes változatot képviselik, azok kimondatlanul is azt állítják, hogy Ádám a hatodik nap estélyén már közel ezer éves volt, így már a következő napot sem élhette végig, ha elfogadjuk a Biblia állítását, miszerint “Lőn Ádám egész életének ideje kilencszázharminc esztendő, és meghala”. I. Móz. 5,5.
• Isten hosszú korszakokon és évmilliókon keresztül is elvégezhette volna a teremtést, vagy éppen egy pillanat alatt is, mivel Ő nem függ az időtől. II. Pét. 3,8.
• A hat napon keresztül végzett munkával azonban a most teremtett ember életritmusát akarta meghatározni, az ember számára akart mintát és példát adni ezzel az időrenddel. II. Móz. 20,8-11.

6. Mi a jelentősége annak, hogy Isten elkülönítette a hetedik napot a többitől?

• “És megáldá Isten a hetedik napot, és megszentelte azt.”I. Móz. 2,3.
• Isten különleges áldása nyugszik ezen a napon, amit azok tapasztalhatnak meg, akik Istenhez hasonlóan megszentelik ezt a napot, vagyis elkülönítik életükben a többi munkás naptól.
• A hetedik nap nyugalma által a teremtő Istentől való származásunkra emlékeztet.
• A különböző evolúciós elméletekkel szemben, ez a nap a teremtő Istent hirdeti.
• Isten annyira fontosnak tartja ezt, hogy a Tízparancsolat által is emlékeztetni akar rá, ezért a teremtés örök jeleként a törvény középpontjába helyezte el.

7. Miben különbözött az ember a körülötte lévő teremtményektől?

• Az ember Isten képére és hasonlatosságára lett teremtve, ami több féle vonatkozásban is jelentőséggel bír. I. Móz. 1,26.
• Ebben az isteni kijelentésben rejlik az ember igazi értéke, mert ennek az ismerete nem enged helyt önmagunk leértékelésére.
• Isten ezzel a kijelentésével a bűn világában élő embereknek egy képet ad önmagáról, és egy kapaszkodót, hogy Akit nem láthatunk a bűn miatt, azt bizonyos határok között mégis el tudjuk képzelni.
• Jézus messiási küldetésének is ez volt többek között a célja: bemutatni az Atyát, a láthatatlan Istent. Ján. 1,18. 14,9.
• Miként a Szentháromság Isten, úgy az ember is egy hármas egységből áll: test, lélek és szellem. I. Thess. 5,23.
• Az élő emberi szervezetnek ez a három egymástól elválaszthatatlan képessége és funkciója teszi az embert egy érző, gondolkodó és cselekedni képes lénnyé.
• A teremtett lények közül egyedül az ember képes értelmes módon kifejezni érzelmeit, mérlegelni dolgokat és szabadon választani a lehetőségek között.
• Az Isten képére és hasonlatosságára teremtett embernek adta Isten az egész Földet, és minden rajta lévő teremtmény fölötti uralmat. I. Móz. 1,28.
• Ez azt is jelenti, hogy Istentől kapott felelősségünk és kötelességünk védeni azt a környezetet, amit Isten a gondjainra bízott.

8. Milyen következmények adódtak abból a körülményből, hogy “nem jó az embernek egyedül lenni”? I. Móz. 2,18/a.

• “Szerzek néki segítő társat, hozzá illőt”, mondta Isten, és ezután teremtette meg Ádám társaként Évát. I. Móz. 2,18-23.
• Majd később az emberi család gyermekeiről is kijelenti, hogy mindenkinek az életében bekövetkezik az a pillanat, amikor felismeri, hogy egyedül van.
• Ezért elindul, hogy megkeresse azt, akit Isten szerzett neki. Én.Én. 3,2.
• Ettől kezdve pedig ragaszkodik hozzá és lesznek ketten egy testté. I. Móz. 2,24.

9. A teremtéstörténet beszámolója miért említi esetenként egyes számban az embert, holott két személy lett teremtve emberként, Ádám és Éva? I. Móz. 1,26/a. 27.

• A férfi és az asszony csak együtt rendelkezik az “Ember”-nek adott minden képességgel és tulajdonsággal, bizonyos vonatkozásban éppen ezért lesznek ők eggyé a házasságban.
• Mivel Isten szétosztotta a két emberi lény között a képességeket és tulajdonságokat, ezért beszélhetünk sajátos női és férfi tulajdonságokról és képességekről, úgy testi, mint lelki és szellemi vonatkozásban.
• Ezért minden olyan törekvés, amik szeretnék összemosni a két nem közötti különbségeket, azok az Isten teremtői rendelkezése ellen próbálnak valamit tenni.

III. Az első család otthona

1. Mit jelent az “Éden” szó, és tudhatjuk-e, hogy a Föld melyik részén helyezkedett el?

• Héberül “Éden” = görögül “Paradicsom” = magyarul “Kert”-et jelent.
• Pontos behatárolására ma már több szempontból nincs lehetőség.
• Már nem minden földrajzi név ismert azok közül, amiket a Biblia megnevez Édennel kapcsolatban.
• A vízözön ítélete is teljesen átformálta a Föld felszínét, nagyon megváltoztak a körülmények.
• A figyelembe vehető információk szerint a mai közel-keletnek egy bizonyos területére helyezi a Biblia az Éden egykori helyét.

2. Mi volt a célja Istennek azzal, hogy az Édent ilyen különös gonddal teremtette, megkülönböztetve a Föld többi részétől?

• Lakásul adta az embernek, olyan környezetbe akarta helyezni, ahol jól érzi magát, naponta gyönyörködhet otthona szépségében, egyben minta is lehet a többi család számára.
• “Művelje azt”, mondta Isten, vagyis teret akart biztosítani az embernek, hogy Teremtőjéhez hasonlóan ismerje meg a munka és az alkotás örömét és szépségét.
• “Őrizze azt”, mondta Isten, és ez elsősorban az emberre bízott kert feletti gondoskodást és törődést jelentette.
• Bár ez az őrködés azt is jelentette, hogy a bűn ne tudjon betörni az otthonukba, Isten ugyanis figyelmeztette őket a Kísértő szándékáról, és elmondta, mi történik, ha nem vigyáznak.

3. Mi volt az a két isteni ajándék, amit az emberért hozott létre, és az embernek adta?

• Éva megteremtése után a házasság intézményét hozta létre az ember boldogsága érdekében. Mát. 19,4-6.
• Másik ajándéka pedig a szombat volt, amit kimondottan az ember érdekében hozott létre. Márk. 2,27-28.

4. Mit állapított meg Isten az általa teremtett dolgokról, amikor bevégezte munkáját?

• “És látá Isten, hogy minden amit teremtett, ímé igen jó.” I. Móz. 1,31.

5. A hetedik nap nyugalmával befejezödött-e Isten teremtői tevékenysége?

• Ma is hatalma szavával tartja fenn az egész világmindenséget. Zsid. 1,3.
• “Ha csak ő magára volna gondja, lelkét és lehelését magához vonná. Elhervadna együtt minden test, és az ember visszatérne a porba.” Jób. 34,14-15.
• Testünk minden sejtjének és atomjának a működése a teremtő Isten törődését és gondoskodását bizonyítja, mert “Őbenne élünk, mozgunk és vagyunk”. Csel. 17,28.
• Isten teremtői hatalma nemcsak az élet megteremtésében működik, hanem a megváltásban és az emberi szív újjáteremtésében is. II. Kor. 5,17. Zsolt. 51,12.
• Ilyen módon Krisztusban találkozik a teremtés és a megváltás.