1. Fontos-e azzal a kérdéssel foglalkozni,
hogy miként jött létre a körülöttünk lévő világ, amelyben mi emberek is
élünk?
Minden gondolkodó emberben felmerülnek
a létezésünkkel kapcsolatos alapvető kérdések.
Honnan van világunk?
Mi az élet és hogyan keletkezett?
Mi az emberi lét értelme és rendeltetése?
Ezek a felmerülő kérdések különböző
reakciót váltanak ki az emberekből.
Nagyon sokan vélekednek úgy, hogy mindez a tudósok és a papok dolga.
Vannak, akik a véletlenszerű keletkezés
elvét képviselik:
Ősrobbanás, - Egyetlen sejtből fejlődtek
szerves lények, - Esetleg mutációs fejlődéssel.
A keresztények a Biblia kinyilatkoztatásaira
alapozzák meggyőződésüket ezekben a kérdésekben.
Sajnos elég nagy számban vannak közöttük olyanok is, akik megpróbálják
egyesíteni a Biblia beszámolóját a hitetlen tudósok állításaival, és így
létre hozták a maguk sajátos elméletét: “teremtés evolúcióval”.
2. A különböző elméleteket valló és
mindent megmagyarázni akaró ember felé milyen kérdéseket vet fel Isten?
“Hol voltál, mikor a Földnek alapot vetettem? Mond meg, ha tudsz valami
okosat!” Jób. 38,4.
“Aki pert kezd a Mindenhatóval, cáfolja
meg, és aki az Istennel feddődik, feleljen néki!” Jób. 39,35.
Emberi ésszel, tapasztalatból fakadó ismerettel kijelenteni nem tudunk
semmit, mivel senki nem volt ott.
3. Hogyan lehet megérteni és elfogadni
azt, hogy a semmiből anyag és élet keletkezett?
A Biblia válasza erre az, hogy “Hit által értjük meg, hogy a világ Isten
beszéde által teremtetett, hogy
ami látható, az a láthatatlanból állott elő”. Zsid. 11,3.
A véletlenszerű keletkezés elfogadásához
is hitre van szükség, mivel a tudósok által képviselt elméletek kilencven
százaléka csupán a fantázia szüleménye.
A Biblia szerinti hit azonban nem hiszékenységet
jelent, hanem az Isten megismeréséből és a tőle származó dolgok megtapasztalásából
kialakult bizalmat és meggyőződést jelent.
A bibliai hit azt jelenti, hogy bizalommal elfogadom Isten szavát olyan
kérdésekben is, amelyekben nincs és nem is lehet tapasztalati ismeretem.
1. Mit gondolsz, a Földünknek mint bolygónak a megteremtése is a hat napos
teremtés alkalmával történt?
A Biblia első versei számolnak be arról,
hogy a Földet már kezdetben megteremtette Isten, bizonyára más égitestekkel
együtt, de élet még nem volt rajta. I. Móz. 1,1-2.
Ez a kezdet azonban nem a hat napos
teremtés kezdetét jelenti, hanem Istennek az egész univerzumban végrehajtott
teremtő munkájának a kezdetét.
A Biblia általános tanítása szerint
az a pillanat és esemény értendő kezdet alatt, amikor az Istenség Tanácsában
a megváltás terve megszületett, amiben az egyik isteni személy vállalta,
hogy életét adja a azokért a bűnösökért, akik megbánták az elkövetett bűnt.
“Az Úr az ő útának kezdetéül szerzett
engem; az ő munkái előtt régen. Örök időktől fogva felkenettem, kezdettől,
a föld kezdetétől fogva.” Péld. 8,22-23.
Jézus ezért mutatkozik be többször is úgy, hogy “Én vagyok az Alfa és
az Omega, a kezdet és a vég...”. Jel. 1,8. Ésa. 44,6.
Ugyanerre gondolva Péter pedig azt mondja: “Aki
eleve el volt rendelve, a világ megalapítása előtt”. I. Pét.
1,20.
A kezdet szó által a Biblia összekapcsolja a teremtés eseményét az újjáteremtésről
szóló evangéliumi üzenettel, mert ez a szó már az eljövendő Megváltóra
mutat előre.
Ha a teremtés történetének beszámolóját
figyeljük, abban is megfigyelhető, hogy a hatnapos teremtés első napján
Isten csak a világosságot teremtette meg, illetve a sötétséget elválasztotta
a világosságtól. I. Móz. 1,3-5.
Az előtte lévő rész csak arról számol
be, hogy a Föld mint egy bolygó már korábban is létezett, de Isten most
úgy döntött, hogy élővilágot teremt ezen a bolygón.
2. Milyen állapotban volt a Föld akkor,
amikor Isten hozzáfogott az élővilág megteremtéséhez?
“A Föld pedig kietlen és puszta volt, és sötétség volt a mélység színén,
és az Isten Lelke lebegett a mélység színén.”I. Móz. 1,2.
Ezen a sötét, kietlen és teljesen víz
borította Földön fogott hozzá Isten, hogy élő világot teremtsen és hozzon
létre.
De nem szabad azt gondolni, hogy a Földnek
ez a kezdeti állapota egy kaotikus állapot volt, hiszen ezt is Isten teremtette,
és Isten kezéből csak tökéletes dolgok kerülnek ki, és a Szentlélek
által az Isten személyes jelenléte nyilatkozott meg és volt jelen a Föld
felszínén.
3. Melyik isteni személy végezte el
a Föld élővilágának a megteremtését?
A Szentháromság Isten mindegyik személye részt vett valamilyen módon a
teremtés munkájában.
Ezt akarja kifejezni a Biblia azáltal, hogy az “Elohim”-
az Isten szó többes száma - szót használja a
teremtés történeti beszámolóban, majd utána pedig azt olvashatjuk, hogy
“Teremtsünk
embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra”.
I. Móz. 1,26.
Jób pátriárka arról beszél, hogy “az Istennek Lelke teremtett engem...”.
Jób. 33,4.
Mózes pedig az Atyáról beszél úgy, hogy
ő a teremtőnk: “Nem atyád-é Ő, aki teremtett? Ő alkotott és erősített
meg.”. V. Móz. 32,6/b.
János apostol viszont arról emlékezik
meg, hogy a teremtés művének gyakorlati megvalósítója és kivitelezője az
Ige volt, aki később testté lett közöttünk, azaz Jézus Krisztus.
“Minden Ő általa lett, és Nála nélkül
semmi sem lett, ami lett.”Ján. 1,3.
4. A Biblia beszámolója szerint milyen módon végezte el Isten a teremtés
munkáját?
A körülöttünk látható élővilág az Isten
szavának engedelmeskedve formálódtak ki olyanná, ahogyan Isten azt magában
eltervezte.
“És mondá Isten: Legyen...” I. Móz. 1,3. 6. 14.
“Az Úr szavára lettek az egek, és
szájának leheletére minden seregük... Mert Ő szólt és meglett, Ő parancsolt
és előállott.” Zsolt. 33,6. 9.
“Aki hatalma szavával fenntartja a mindenséget...”Zsid. 1,3.
Jézus csodatetteinél is ezzel a jelenséggel találkozunk, mindig a szavának
erejével végezte el csodáit, csak szólt a tengernek, a betegnek, a halottnak
vagy a démonoknak, és mindenek engedelmeskedtek.
Márk. 4,37-41. Mát.
8,5-13. Ján. 11,43-44. Luk. 4,33-35.
5. Mennyi idő alatt végezte el Isten
a Föld élővilágának megteremtését, van-e jelentősége annak, hogy ennyi
ideig végezte a teremtés munkáját?
Sokak számára azonban problémát jelent, hogy a hat napot huszonnégy órás
napnak kell tekinteni, vagy jelképes értelemben, és akkor egy korszakot
jelent, akár ezer évet is.
Akik ezt a jelképes változatot képviselik,
azok kimondatlanul is azt állítják, hogy Ádám a hatodik nap estélyén már
közel ezer éves volt, így már a következő napot sem élhette végig, ha elfogadjuk
a Biblia állítását, miszerint “Lőn
Ádám egész életének ideje kilencszázharminc esztendő, és meghala”.
I.
Móz. 5,5.
Isten hosszú korszakokon és évmilliókon
keresztül is elvégezhette volna a teremtést, vagy éppen egy pillanat alatt
is, mivel Ő nem függ az időtől. II. Pét. 3,8.
A hat napon keresztül végzett munkával
azonban a most teremtett ember életritmusát akarta meghatározni, az ember
számára akart mintát és példát adni ezzel az időrenddel. II.
Móz. 20,8-11.
6. Mi a jelentősége annak, hogy Isten
elkülönítette a hetedik napot a többitől?
“És megáldá Isten a hetedik napot, és megszentelte azt.”I. Móz. 2,3.
Isten különleges áldása nyugszik ezen a napon, amit azok tapasztalhatnak
meg, akik Istenhez hasonlóan megszentelik ezt a napot, vagyis elkülönítik
életükben a többi munkás naptól.
A hetedik nap nyugalma által a teremtő
Istentől való származásunkra emlékeztet.
A különböző evolúciós elméletekkel szemben,
ez a nap a teremtő Istent hirdeti.
Isten annyira fontosnak tartja ezt, hogy a Tízparancsolat által is emlékeztetni
akar rá, ezért a teremtés örök jeleként a törvény középpontjába helyezte
el.
7. Miben különbözött az ember a körülötte
lévő teremtményektől?
Az ember Isten képére és hasonlatosságára lett teremtve, ami több féle
vonatkozásban is jelentőséggel bír.
I. Móz. 1,26.
Ebben az isteni kijelentésben rejlik az ember igazi értéke, mert ennek
az ismerete nem enged helyt önmagunk leértékelésére.
Isten ezzel a kijelentésével a bűn világában
élő embereknek egy képet ad önmagáról, és egy kapaszkodót, hogy Akit nem
láthatunk a bűn miatt, azt bizonyos határok között mégis el tudjuk képzelni.
Jézus messiási küldetésének is ez volt többek között a célja: bemutatni
az Atyát, a láthatatlan Istent. Ján. 1,18. 14,9.
Miként a Szentháromság Isten, úgy az
ember is egy hármas egységből áll: test, lélek és szellem.
I.
Thess. 5,23.
Az élő emberi szervezetnek ez a három
egymástól elválaszthatatlan képessége és funkciója teszi az embert egy
érző, gondolkodó és cselekedni képes lénnyé.
A teremtett lények közül egyedül az
ember képes értelmes módon kifejezni érzelmeit, mérlegelni dolgokat és
szabadon választani a lehetőségek között.
Az Isten képére és hasonlatosságára teremtett embernek adta Isten az egész
Földet, és minden rajta lévő teremtmény
fölötti uralmat. I. Móz. 1,28.
Ez azt is jelenti, hogy Istentől kapott
felelősségünk és kötelességünk védeni azt a környezetet, amit Isten a gondjainra
bízott.
8. Milyen következmények adódtak abból
a körülményből, hogy “nem jó az embernek egyedül lenni”? I. Móz.
2,18/a.
“Szerzek néki segítő társat, hozzá
illőt”, mondta Isten, és ezután teremtette meg Ádám társaként
Évát. I. Móz. 2,18-23.
Majd később az emberi család gyermekeiről
is kijelenti, hogy mindenkinek az életében bekövetkezik az a pillanat,
amikor felismeri, hogy egyedül van.
Ezért elindul, hogy megkeresse azt, akit Isten szerzett neki.
Én.Én.
3,2.
Ettől kezdve pedig ragaszkodik hozzá
és lesznek ketten egy testté. I. Móz. 2,24.
9. A teremtéstörténet beszámolója miért említi esetenként egyes számban
az embert, holott két személy lett teremtve emberként, Ádám és Éva? I.
Móz. 1,26/a. 27.
A férfi és az asszony csak együtt rendelkezik az “Ember”-nek
adott minden képességgel és tulajdonsággal, bizonyos vonatkozásban
éppen ezért lesznek ők eggyé a házasságban.
Mivel Isten szétosztotta a két emberi
lény között a képességeket és tulajdonságokat, ezért beszélhetünk sajátos
női és férfi tulajdonságokról és képességekről, úgy testi, mint lelki és
szellemi vonatkozásban.
Ezért minden olyan törekvés, amik szeretnék
összemosni a két nem közötti különbségeket, azok az Isten teremtői rendelkezése
ellen próbálnak valamit tenni.
1. Mit jelent az “Éden” szó, és tudhatjuk-e, hogy a Föld melyik
részén helyezkedett el?
Héberül “Éden” = görögül “Paradicsom” = magyarul “Kert”-et
jelent.
Pontos behatárolására ma már több szempontból
nincs lehetőség.
Már nem minden földrajzi név ismert azok közül, amiket a Biblia megnevez
Édennel kapcsolatban.
A vízözön ítélete is teljesen átformálta a Föld felszínét, nagyon megváltoztak
a körülmények.
A figyelembe vehető információk szerint
a mai közel-keletnek egy bizonyos területére helyezi a Biblia az
Éden
egykori helyét.
“Kús földje” I. Móz.
2,13.
Egyiptomtól délre, a mai Etiópia vidékét jelenti
“Asszíria”
I. Móz. 2,14.
Egykor a mai Szíria, Irak és Irán vidékén létezett
“Eufrátesz”
I. Móz. 2,14.
A régi Asszírián végigvonuló hatalmas folyó,
ma is így nevezik.
2. Mi volt a célja Istennek azzal, hogy
az Édent ilyen különös gonddal teremtette, megkülönböztetve a Föld többi
részétől?
Lakásul adta az embernek, olyan környezetbe akarta helyezni, ahol jól érzi
magát, naponta gyönyörködhet otthona szépségében, egyben minta is lehet
a többi család számára.
“Művelje azt”,
mondta
Isten, vagyis teret akart biztosítani az embernek, hogy Teremtőjéhez hasonlóan
ismerje meg a munka és az alkotás örömét és szépségét.
“Őrizze azt”,
mondta
Isten, és ez elsősorban az emberre bízott kert feletti gondoskodást és
törődést jelentette.
Bár ez az őrködés azt is jelentette,
hogy a bűn ne tudjon betörni az otthonukba, Isten ugyanis figyelmeztette
őket a Kísértő szándékáról, és elmondta, mi történik, ha nem vigyáznak.
3. Mi volt az a két isteni ajándék, amit az emberért hozott létre, és az
embernek adta?
Éva megteremtése után a házasság intézményét hozta létre az ember boldogsága
érdekében. Mát. 19,4-6.
Másik ajándéka pedig a szombat volt, amit kimondottan az ember érdekében
hozott létre. Márk. 2,27-28.
4. Mit állapított meg Isten az általa teremtett dolgokról, amikor bevégezte
munkáját?
“És látá Isten, hogy minden amit teremtett, ímé igen jó.”
I.
Móz. 1,31.
5. A hetedik nap nyugalmával befejezödött-e
Isten teremtői tevékenysége?
Ma is hatalma szavával tartja fenn az egész világmindenséget.
Zsid.
1,3.
“Ha csak ő magára volna gondja, lelkét
és lehelését magához vonná. Elhervadna együtt minden test, és az
ember visszatérne a porba.” Jób. 34,14-15.
Testünk minden sejtjének és atomjának
a működése a teremtő Isten törődését és gondoskodását bizonyítja, mert
“Őbenne élünk, mozgunk és vagyunk”. Csel. 17,28.
Isten teremtői hatalma nemcsak az élet
megteremtésében működik, hanem a megváltásban és az emberi szív újjáteremtésében
is. II. Kor. 5,17. Zsolt. 51,12.
Ilyen módon Krisztusban találkozik a teremtés és a megváltás.