TANÍTÓI MELLÉKLET

10. tanulmány  −  2006 május 27 - június 2.

Tanulmány Bibliaversek Ajánlott olvasmány Tartalomjegyzék Összesítőlap Főoldal

A SZENTLÉLEK ÁLTAL NYERT ÉLET

A tanulmány célja:

  1. Hangsúlyozni, hogy az üdvösség – Isten kegyelmének és szeretetének ajándéka – mindenki számára adott.

  2. Elemezni az üdvösség gyakorlati szempontjait.

A tanulmány vázlata:

I. Jézus áldozatát Isten irántunk érzett szeretete motiválta (Jn 3:15-17).

  1. Az üdvösség ingyen van felajánlva mindenkinek, aki elfogadja.

  2. Jézus áldozata az üdvösség egyedüli eszköze, és csakis a Szentlélek által fogadhatjuk el.

II. A Szentlélek azért dolgozik, hogy felkészítse szívünket az üdvösségre (Róm 7:6.24; 8:4).

Összefoglalás

Ahhoz, hogy igazi keresztény életet élhessünk, telve kell lennünk Szentlélekkel, ami Vele való naponkénti kapcsolatot és közösséget feltételez. A Szentlélek jelenléte életünkben ugyanolyan látható, mint egy neoncső az éjszaka sötétjében. Néha frusztrálva érezzük magunkat, mivel úgy véljük, tennünk kell valamit, hogy segíthessünk Istennek az Ő munkájában. Az igazság az, hogy tennünk kell valamit, de az nem más, mint engedelmeskednünk Istennek. Sajnos a legtöbbször nehezünkre esik teljesen alávetnünk magunknak Isten akaratának. Mindazonáltal ha nap mint nap elsőbbséget biztosítunk mennyei Atyánkkal való kapcsolatunknak, fel fogjuk fedezni, hogy az igazi öröm az, ha engedelmesek vagyunk Iránta.

Magyarázat

Bevezető

A Szentlélek a legfontosabb eszköze az újjászületésnek és az emberi szív megújulását és megszentelését megvalósító munkának.

I. A Szentlélek és az üdvösség

“A megígért Szentlélek, akit Krisztus küldött el mennybemenetele után, állandóan azon dolgozik, hogy az emberek figyelmét a Golgota keresztáldozatára irányítsa, felfedezze a világ számára Isten ember iránti szeretetét, a megtért lélek előtt felvonultassa a Szentírás drága kincseit és megnyissa a sötét elméket a Feddhetetlenség Napja sugarainak befogadására. Az örök igazságok megértése lángra lobbantja a szívet” (Ellen G. White, Reflecting Christ, 132).

Elmélkedj Cselekedetek könyve 2. fejezetén, valamint Péter Pünkösdkor mondott prédikációján és a kereszten, mely beszéde központi helyét foglalta el (ld. Gal 3:14; 5:1-7.24-26).

II. Az én halála: Isten Lelke van bennünk

Tanulmányozd imalelkülettel Róm 8:1-14 és Kol 3:1-11 verseit. Gondolkodj el azon, mit jelent “megöldökölni a test cselekedeteit” (Róm 8:13), és Krisztusért és feddhetetlenségéért élni (Róm 6:3-13)? Itt nem elég az egyszerű hitalapelvi magyarázat: a Szentlélek segítségével alkalmaznunk kell az igazságot, úgy, ahogy az Jézusban megnyilvánul.

“Őszintén és komolyan kell elmélkednünk ezen a kérdésen: Megalázkodtunk-e Isten előtt, hogy a Szentlélek dolgozhasson és elvégezhesse bennünk az átalakítást? Isten gyermekei lévén előjogunk, hogy a Szentlélek átformál minket. Amikor keresztre feszítjük énünket, a Szentlélek az összetört szívűekből értékes edényeket készít. Ők az Ő kezében vannak, akár az agyagedény a fazekas kezében. Ezek a férfiak és nők felsőbb rendűek lesznek a szellemi-, testi- és lelkierő tekintetében. A Szentlélek kegyelemmel teljes befolyása állhatatossággal gazdagítja jellemüket. Mivel Krisztus lakik a lelkükben, pozitív befolyást gyakorolnak az emberek között” (Ellen G. White, Ye Shall Receive Power, 51).

III. A Szentlélek és az élet

Amikor Jézus azt mondta nekik, hogy szavai Lélek és élet szavai, majd kijelentette: “aki engem eszik, él általam” (Jn 6:57), hallgatói többsége keserű szájízzel távozott, és nem azért, mert azt hitték, hogy Krisztus a kannibalizmus misztikumába vezette volna be őket, hanem azért, mert nem voltak hajlandóak megengedni neki, hogy életüket megváltoztató befolyása alá vonja őket (ld. Jn 6:51-66; 1Jn 5:9-12).

“Ha ez az átalakító erő nem hatol be gyülekezeteinkbe, és ha Isten megújító Lelke nem jön el, az egyháztagok minden hitvallomása ellenére sem lesznek keresztények. Ők Sion bűnösei, akiknek meg kell térniük kedvelt, szeretett bűneikből, amelyhez úgy ragaszkodtak, mint valami értékes kincshez. Amíg maga a bűnös meg nem látja saját bűneit, és ki nem zárja azokat életéből, s amíg minden bűnös és szeretet nélküli jellemvonás át nem alakul a Szentlélek befolyása alatt, addig Isten nem nyilatkozhat meg életünkben végtelen erejével. Több remény van azon bűnös számára, aki tudatában van állapotának, mint annak, aki megigazultnak tartja magát, de aki voltaképpen nem bűntelen, nem tiszta és nem szent...

Ki az, aki kész beengedni Jézust lelkébe, hogy megtisztítsa mindentől, ami beszennyezi, megvesztegeti? A mérce ez: “Legyetek azért ti tökéletesek, amint a ti mennyei Atyátok is tökéletes” (Mt 5:48). Isten hívja az embereket, hogy üresítsék meg szívüket énüktől. Ezt a munkát nem egyedül kell végezni. Kérni kell Istent, hogy dolgozzék bennük és általuk, amíg az apostol szavai valóra nem válnak: “Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus” (Ellen G. White, Ye Shall Receive Power, 51).

IV. Lélektől született

Az újjászületés nem az emberi és isteni együttes erőfeszítések eredménye, hanem egy csoda, amelyet teljes egészében Isten ereje valósított meg (lásd Jn 1:12-13; Ef 5:8-14). A mi részünk az, hogy feltételek és fenntartások nélkül elfogadjuk Krisztust. Ha így teszünk, teljesen át fog alakítani (ld. Csel 8:37-38; 26:13-20). A Szentlélek dolgozik szívünkben, hogy Jézus Krisztust ismertté tegye számunkra, hogy élő, személyes valósággá válhasson, és szuverén hatalmú Megváltónkként fogadhassuk Őt el. A Lélek munkája, mely elvezet az újjászületésre, kifinomult, mélyreható, meggyőző és erővel teljes.

V. Az Istennel való kapcsolat

A Krisztusban való üdvösség, a Szentlélek által szoros közösségi kapcsolatba helyez minket az Istenséggel. A Szentháromság személyei közül egyik sem marad számunkra idegen, megközelíthetetlen. Ez a közösség elsősorban Isten Szava iránti készségünk által nyitott számunkra (ld. Jn 14:15-17.21-23; 15:7-15). Isten Igéje új életet hoz a lélekbe – amely Krisztus, az Élő Ige képmása után alakul –, s így részesévé tesz minket az isteni természetnek (ld. 2Pt 1:1-4; 1Pt 1:2-5.9-14).

“Isten Lelke, a szent tanítás Lelke, áthatja az Igét. Fény, új és drága fény sugárzik a Szentírás minden lapjáról. Igazság tárul fel benne. Amikor Isten szól a lélekhez, az Ige szavai, mondatai világossá és időszerűvé lesznek.

A Szentlélek szívesen szól az ifjúsághoz, és örömmel tárja fel előttük Isten Szavának kincseit és szépségeit. A nagy Tanító ígéretei foglyul ejtik érzékeiket, lelki és mennyei erővel elevenítik meg lelküket. A fogékony elme mennyei dolgokban jártas lesz, ami védelmet nyújt a kísértés ellen.

Az igazság igéit egyre fontosabbnak látjuk, és mondanivalójuk olyan gazdaggá válik, amiről nem is álmodtunk. Az Ige szépsége és gazdagsága átformáló hatással van a lélekre és a jellemre. A mennyei szeretet fénye szívünkbe hullva lelkesít bennünket” (Ellen G. White, Krisztus példázatai, Advent, Budapest, 1999, 85).

Ez nem a fantáziadús eszmények egy vallása, hanem isteni közösség, mely felmagasztal, tanít és teljesen betölti a lelket (ld. 2Kor 13:14).

Személyes bizonyságtétel

Újjászületett keresztény. Mit jelent valójában ez a kifejezés? Nyilván, különböző személyeknek más és más jelentést hordoz. Mindazonáltal valószínű, hogy mindannyian egyetértünk abban, hogy legfontosabb értelme az ember jelleme és elsőbbségei teljes megváltozását éri tetten. Az a személy, aki megtért, nem élheti többé megtérése előtti életét. Elméje, érdeklődése át van itatva az örömhírrel. Azt hiszem, mindannyian találkoztunk már olyan személyekkel, akiknek életét a gyökeres lelki változás határozta meg. Ugye, hogy megváltozott embereknek tartjuk őket? És habár még mindannyian a bűn valóságában élünk, ezek az emberek többé nem csüggedtek, hanem reményteljesek!

Hogyan történik meg ez a csodálatos változás? Úgy, hogy amikor elénk tárul a megváltási terv, mi elfogadjuk Jézus Krisztust személyes Megváltónknak, és Vele járunk életünk minden napján. A keresztények megtanulják, mennyire mélyen szereti Jézus az Ő gyermekeit, mennyire erősen vágyódik utánuk – annyira, hogy elküldte Helyettesét, Képviselőjét, a Szentlelket, hogy vezessen az üdvösség útján. Mennyire csodálatos és vigasztaló a tudat, hogy a Szentlélek nem korlátozódik földrajzi- vagy időzónákra, vagy pedig bizonyos kategóriájú nehézségekre, próbákra, amelyekkel a keresztény szembesülhet. A Szentlélek valóban a nagy Vigasztaló!

Az újjászületett keresztény hamar megtanulja, hogy példája másokat is Krisztushoz vezethet, de el is távolíthat Tőle. Önként vállalja a felelősséget, hogy jó példát mutasson, mivel szükségét érzi, hogy másokkal is megossza azt az örömöt és szabadságot, amelyet akkor nyer az ember, amikor befogadja Jézust – életét, tanításait, halálát, feltámadását és az emberiség érdekében végzett közbenjárását.

Egy igazi hívő nem tarthatja meg csak magának a jó hírt. Legelső prioritása: sürgősen megosztani másokkal is, amit felfedezett. A valódi keresztény egy csodálatos ajándékcsomagot kap, amelyet kinyit, s a benne levő ajándék, mint egy értékes parfüm illata, mások figyelmét is felkelti, és őket magukat a Forráshoz vezeti.

Téged vonz-e ez a Forrás? Kinyitottad-e a mennyei ajándékok dobozát? Meg fogod-e osztani a benne levőket másokkal is, bármikor lehetőséged lesz rá?

Alkalmazás

Mondd el a csoportban egyik gyermekkori konfliktusodat, amelyben rajtad kívül testvéred vagy szüleid is jelen voltak. Hogyan oldottátok meg a viszályt? Miért ritkulnak a veszekedések a kor előrehaladtával? Olvasd el Gal 5:16-25 verseket, és alkoss két listát. Az egyik a földi természet cselekedeteit tartalmazza (19. vers), míg a másik a Lélek gyümölcsét (22. vers). Kérd Istent, hogy változtassa meg életedet, hogy “Lélek szerint” járva (25. vers) a második lista elemei legyenek rád is jellemzők.

Elmélkedésre

Nehezen elképzelhető helyzet. Mindketten idősek. Nyolcvan év felettiek. A férfi egyre nehezebben mozog; a felesége erősebb nála, és képes ellátni, gondozni őt. Egy szép nap azonban, gyermekei megrökönyödésére, az asszony otthagyja beteg férjét, nem akar többé egyáltalán a segítségére lenni. Semmisnek nyilvánítja minden, feleségi szerepköréből következő kötelezettségét. Gyermekei hiába kérlelik. Több lelkész is beszél vele. Semmi eredmény. Mi lehet az asszony viselkedésének az oka, hisz a férfi mindig is hűséges volt felesége iránt?

Közben kitudódik, hogy több tíz évvel azelőtt, a nő egy este későig maradt kint beszélgetni egyik szomszédnőjével, mire a férj kizárta őt, nem engedte bejönni a lakásba. Emellett egyéb apró sértések is érték az asszonyt, amiért nem tudott megbocsátani férjének.

Különböző érvekkel próbálják jobb belátásra bírni, mondván, hogy a mennybe nem juthat be olyan személy, aki nem ad másoknak is Isten megbocsátásából. Az asszony válasza határozott: “És akkor mi van?!”

Gyakorlati kérdések

  1. Ebből az esetből kiindulva, milyennek kell lennie kapcsolatunknak a mellettünk levővel (házastársunkkal, testvérünkkel, rokonainkkal stb.), hogy ne kövesedjen meg bennünk egy megbocsátani képtelen lelkület?

  2. Hogyan kezelnétek egy ehhez hasonló helyzetet gyülekezetetekben?

  3. Milyen magatartást tanúsítsunk azok iránt, akik nem hajlandók megbocsátani nekünk?