9. tanulmány − 2005
augusztus 20 - 26.
JÉZUS, TESTÜNK TEMPLOMÁNAK URA
E HETI TANULMÁNYUNK: Jn 1:1–4; Kol 1:16–17; Gal 3:13; 1Pt 1:18–19; 1Kor 6:19–20; 10:31
„Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szentléleknek temploma, amelyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi vagytok” (1Kor 6:19)?
KULCSGONDOLAT: Testünk nem eldobható tartály, amit kedvünk szerint használhatunk és rongálhatunk. Tiszteljük Istent azzal is mi, akiket Krisztus drága vérén váltott meg, hogy vigyázunk testünkre! Hogyan lehetséges ez?
AZ ÉLŐ ISTEN TEMPLOMA. Amikor Pál apostol először említette a templom szót Korinthus lakóinak, hallgatói nem a saját testükre gondoltak, inkább Afrodité templomára, ahol a hívek erkölcstelen rítusokba bonyolódtak a templomi prostituáltakkal. Talán ezért foglalkozott Pál a Korinthusbelieknek írt leveleiben hosszasan a templommal, Isten lakhelyével kapcsolatos tanítással, miközben kifejtette, hogy az nem más, mint azoknak a szíve, akik elfogadják Jézus Krisztust mint Megváltójukat és Urukat. Pál kijelenti:
„ti az élő Istennek temploma vagytok” (2Kor 6:16); és „a ti testetek a bennetek lakozó Szentléleknek temploma” (1Kor 6:19). Nem az tehát a legmeggyőzőbb érv a fizikai állapotunkkal való törődés mellett, hogy így meghoszszabbíthatjuk életünket, és jobb egészségnek örvendhetünk, hanem az, hogy Istent akarjuk dicsőíteni testünkben is!| „MINDEN ŐÁLTALA LETT” (János 1:1–3) |
Vasárnap augusztus 21. |
Az Újtestamentum írói határozottan állítják, hogy Jézus nem csak a Messiás, a Magasságos Isten Fia, hanem a világ Teremtője is. Több ezer évvel azelőtt, hogy Isten Fia Názáreti Jézusként belépett az emberiség történelmébe, megteremtette a világot.
Evangéliumának elején János apostol három kijelentését olvashatjuk a testté lett Igével kapcsolatban. Melyek ezek?
Jn1:1–2 ________________________________________________________
Jn1:3 __________________________________________________________
Jn1:4 __________________________________________________________
Pál apostol hangsúlyozza, hogy Jézus Krisztus, Isten Fia a Teremtő, akitől az életünket is kaptuk. Pál ezt írja az Úr Jézus Krisztusról, aki képe a láthatatlan Istennek:
„Mert Őbenne teremtetett minden, ami van a mennyekben és a földön, láthatók és láthatatlanok, akár királyi székek, akár uraságok, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok; mindenek Őáltala és Őreá nézve teremttettek; És Ő előbb volt mindennél, és minden Őbenne áll fenn” (Kol 1:16–17).Vessük össze Jn 1:1–4-et Kol 1:16–17 verseivel! Hogyan egészíti ki egymást e két szöveg? Mi az üzenete ennek a két szakasznak?
Krisztus földi szolgálata során nem mondta magát nyíltan Teremtőnek. Ugyanakkor ha életét és tanításait tanulmányozzuk, sok bizonyíték utal teremtői hatalmára. Amikor Jézus lecsendesítette a Galileai tengeren tomboló vihart, az elképedt tanítványok így kiáltottak:
„Kicsoda hát ez, hogy mind a szél, mind a tenger engednek néki?” (Mk 4:41).Olvassuk el 1Móz 2:7-et az ember teremtéséről, és közben emlékezzünk az eddig olvasott szövegekre is! Figyeljük meg, milyen bensőséges kapcsolatra utal ez a tett, eltérően a Mózes első könyvében másutt leírtaktól! Mit érthetünk meg ebből az életünk értelméről, hogy kik vagyunk és miért születtünk? Milyen következtetést vonhatunk le életünk értelmére vonatkozóan (lásd: 1Móz 1:26–27)? Miben különbözik életfelfogásunk azokétól, akik szerint az ember léte a puszta véletlennek köszönhető?
| MEGVÁLTVA! |
Hétfő augusztus 22. |
A Bibliában világosan olvasható, hogy Jézus Krisztus a Teremtő. Ő alkotott mindent, életre hívta e világot, és „az élet leheletét” lehelte az első emberbe. Ezért tartozunk hozzá, nem lehetünk kizárólagos urai életünknek, nem mi teremtettük magunkat, és nem a saját akaratunkból élünk. Éppen ellenkezőleg! A teremtés okán Istenhez tartozunk, aki jogot formálhat arra, hogy sajátjának tekintsen.
Olvassuk el újra a fenti bekezdést, különös figyelmet fordítva a dőlt betűvel szedett részekre! Mi következik ebből? Milyen hatással van életünkre és döntéseinkre ez a gondolat? Mikor döntöttünk utoljára eszerint?
Istenhez tartozunk, mert Ő a Teremtőnk, de a Biblia szerint nem csak ezért tarthat igényt ránk.
Olvassuk el a következő szövegeket! Hogyan világítanak rá arra, hogy az Úr igényt tart életünkre (ApCsel 20:28; Gal 3:13; 4:4–5; 1Pt 1:18–19; Kol 1:14; Zsid 9:12)?
A Bibliában a megváltás gondolata azt jelenti, hogy valakiért váltságdíjat fizetnek, visszahozzák, visszaszerzik, megmentik vagy kiszabadítják. Üdvözítőnk, Jézus mindezt megtette értünk, tehát a teremtés és a megváltás árán is Istenhez tartozunk. A megváltás ténye még nagyobb felelősséget jelent az ember számára. Nem mindenkinek jó hír, hogy Isten teremtette az embert, hiszen vannak, akik még a saját életükért is kárhoztatják az Urat, azt kívánják, bárcsak meg se születtek volna. Elfeledkeznek arról, hogy Jézus nem csak megteremtette, hanem meg is váltotta az embert! Áldozatával új életet ígér a bűn és szenvedés nélküli világban. Ennek a felmérhetetlen tettnek az értékét semmi sem csökkentheti, semmi sem vehet el belőle (lásd: Dán 2:44).
Köszönjük meg Istennek imában, amit értünk tett, mint Teremtőnk és Üdvözítőnk! Gondolkozzunk azon, mit vált ki belőlünk a hála, milyen tettekre késztet!
| A SZENTLÉLEK TEMPLOMA (1Korithus 6:19–20) |
Kedd augusztus 23. |
A Korinthusbelieknek írt első levelében Pál apostol hangsúlyozta, hogy mennyire fontos testünkkel is dicsőíteni Istent. A korinthusi hívők komoly nehézségekkel néztek szembe. Városukban burjánzott az erkölcstelenség. Sátán hamis képet festett Istenről a hitetlenek és hívők előtt egyaránt. A szabadosság rányomta a bélyegét a kultúrára, de az egyházra is.
Az erkölcstelenségről szólva milyen érvekkel támasztja alá Pál annak fontosságát, hogy testünkkel is dicsőítsük Istent?
1Kor 6:19______________________________________________________
1Kor 6:20______________________________________________________
Foglaljuk össze néhány sorban, mit üzent Pál apostol e két szövegben! Hogyan hat ez mindennapi életünkre?
Az Úr Jézus Krisztus követőiként nem engedhetjük meg magunknak, hogy gondatlanságunkkal, nemtörődömségünkkel aláássuk egészségünket. Sokan gondolják, hogy „úgy élem az életem, ahogy nekem tetszik.” Isten Igéje ellentmond ennek az énközpontú filozófiának. Ha a keresztények olyasmit tesznek, ami ártalmas, akkor önmaguknak is kárt okoznak, és nyilvánosan is szégyent hoznak Istenre.
Milyen káros dolgokkal romboljuk egészségünket, tehát a Szentlélek templomát (lásd még: Péld 20:1, 25; 5Móz 21:20; 1Kor 10:31)?
Testünkben is dicsőíteni Istent többet jelent annál, hogy tartózkodunk az erkölcstelen élettől. Ha valóban felismerjük, hogy testünk a Szentlélek temploma, amit Jézus drága vérén váltott meg, akkor ez hat életünk minden területére. Nem csak arra törekszünk, hogy ne romboljuk egészségünket ártalmas, káros szerekkel, dolgokkal, hanem igyekszünk minél inkább gondot viselni testünkről, hogy ezáltal Istent dicsőíthessük munkánkkal is.
„A keresztény ember számára csak a lelki élet fontos, a test nem.” Hogyan felelhetünk erre a Biblia alapján? Hogyan értelmezhetjük az emberi lét fizikai és lelki oldala közötti szoros kapcsolatot?
| ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉLNI (1Korinthus 10:31) |
Szerda augusztus 24. |
Pál apostol kérte a korinthusi hívőket, hogy ne szennyezzék be testük templomát, és kerüljék az erkölcstelenséget. Ekkor az élet minden területére igaz elvet mondott ki:
„Azért akár esztek, akár isztok, akármit cselekesztek, mindent az Isten dicsőségére míveljetek” (1Kor 10:31). A dicsőségnek fordított görög szó ugyanaz, mint ami 1Kor 6:20-ban is szerepel: „Dicsőítsétek azért az Istent a ti testetekben és lelketekben.” Egyértelmű összefüggés látható e két szakasz között. Mivel testünk a Szentlélek temploma, minden, amit teszünk – beleértve azt is, mit eszünk és iszunk – szolgálja Isten dicsőségét!Hogyan dicsőítheti valaki Istent testében? Mit jelent „az Isten dicsőségére” enni vagy inni? Valóban érdekli Istent, hogyan viselünk gondot testünkről? Ha igen, miért?
Fizikai lények vagyunk, és az Új Földön is azok maradunk (lásd: Jel 21:4, 14). A testünk temploma kifejezés is arra utal, hogy fizikai létünk szent és fontos. Ezért is figyelmeztet Isten: törődjünk magunkkal, úgy éljünk, hogy fizikai állapotunkkal is dicsőítsük Őt. Az élvezetek hajszolása, bármiféle testi bűn, ha megkárosítjuk egészségünket beszennyezi azt, amit Isten alkotott és nekünk adott.
Isten szeret és törődik velünk, természetes tehát, hogy azt kívánja: vigyázzunk magunkra. Sok örömben, de sok szenvedésben is részünk lehet attól függően, hogyan viselünk gondot magunkra.
Mit tudhatunk meg a következő szövegekből arról, hogy törődik-e Isten az egészségünkkel (2Móz 15:26; Jer 30:17; Mk 5:25–34; 3Jn 1:2)?
Olvassuk el Ellen White szavait: „Mivel a természet törvényei egyben Isten törvényei, kötelességünk gondosan tanulmányozni ezeket. Fontos, hogy értsük, e törvények hogyan hatnak testünkre, és alkalmazkodjunk is azokhoz” (Ellen G. White: Testimonies for the Church, 6. köt. 369. old.). Miről van itt szó? Mi a kapcsolat Ellen White szavai és aközött, amit Pál fogalmazott meg 1Kor 10:31-ben?
| SHALOM! |
Csütörtök augusztus 25. |
Sokan hallották már a shalom héber szót, ami azt jelenti: béke. A zsidók ma is baráti köszöntésként mondják.
Mire gondolunk, amikor a béke szót halljuk? Milyen szövegkörnyezetben használjuk leggyakrabban? Mi a béke?
_______________________________________________________________
A béke szónak nagyon mély jelentéstartalma van az Ószövetségben, ahol több százszor jelenik meg más-más formában. Magában hordozza a teljesség, a jólét, a belső harmónia és az egészség fogalmát. A szó az élet minden területét felöleli, beleértve a fizikai, szellemi és lelki jólétet, egyéni és társadalmi szinten egyaránt.
Az egyik első előfordulása a szónak a Bibliában, amikor Jákób Lábán egészségéről (shalom) érdeklődik (lásd: 1Móz 29:6). Az egészségnek fordított szó mindkét esetben: shalom. Jer 29:7-ben Jeremiás arra ösztönzi a zsidókat: imádkozzanak a város jólétéért (shalom), ahol fogságban élnek, mert az Úr feltárta előtte, hogy a város jóléte (shalom) egyben a héber foglyok jólétét (shalom) is jelenti.
Keressük ki a következő szövegeket, ahol a shalom szó különböző alakban fordul elő! Hogyan segíthet megértenünk a szó jelentését egészségünkre és lelki jólétünkre vonatkozóan, ha különböző szövegkörnyezetben olvassuk (1Móz 43:28; Péld 3:2; Jer 33:6; Zsolt 38:4; 119:165; Ésa 48:22)?
_______________________________________________________________
_______________________________________________________________
A Biblia Sar-Shalom-nak, a Békesség Fejedelmének nevezi Jézust, ami azért találó megfogalmazás, mert benne és törvénye által találhatunk shalom-ot, vagyis békességet, egészséget, teljességet és jólétet.
Nagy áldás rejlik egészségügyi üzenetünkben! Vajon mindig komolyan vesszük azt a világosságot, amit az egészséggel kapcsolatban nyertünk? Min kell még változtatnunk azért, hogy a „shalom” egyre inkább megvalósuljon az életünkben?
|
Péntek augusztus 26. |
TOVÁBBI TANULMÁNYOZÁSRA: Mindig fontos volt az adventisták számára az egészségügyi reform üzenete, amely arra épül, hogy Istent dicsőítsük testünkben is. Isten sok irányelvet közölt Ellen White által az egészséges életmóddal kapcsolatban.
Kiváltság, hogy elmondhatjuk a világnak ezt az üzenetet: „Dicsőítsétek Istent a ti testetekben!” „Lehetetlen az emberek üdvösségéért munkálkodni úgy, hogy nem mutatjuk be, milyen fontos elszakadni az egészséget romboló bűnös élvezetektől, amelyek lealacsonyítják a lelket, és megakadályozzák, hogy az isteni igazság az ember gondolataira hasson… Gyakorlati szempontból hirdessük a szegényeknek az evangéliumot, hogy megtudják, hogyan is kell gondot viselni testükre, ami a Szentlélek temploma” (Ellen G. White: Testimonies for the Church, 7. köt. 137. old.).
Lásd még: Előtted az élet, 97–98. oldal; Krisztus példázatai, 239–240. oldal; Étrendi és táplálkozási tanácsok 15–16. oldal.
BESZÉLGESSÜNK RÓLA!
Isten kegyelme és hit által üdvözülünk és nem cselekedeteink által. Miért fontos mégis gondot viselni testünk templomára?
Milyen összefüggés van a szentség és az egészséges életmód között? Megtalálható ez a gondolat a Szentírásban?
Beszéljük meg, mit tehetünk a gyülekezetünkben azért, hogy még tudatosabban törődjünk egészségünkkel!
Hogyan beszélhetünk az egészség fontosságáról és a test és a lélek kapcsolatáról úgy, hogy szavainkkal ne azt sugalljuk: a betegség Isten ítélete a bűnös ember felett?
Hogyan fejezhetjük ki öltözködésünkkel is, hogy testünk a Szentlélek temploma? Mit mond a Szentírás erről a témáról?
Véletlen?
„Meg lévén győződve arról, hogy aki elkezdette bennetek a jó dolgot, elvégezi a Krisztus Jézusnak napjáig”
(Fil 1:6).A Művelődési Házban pár perc múlva kezdődik az evangélizációs előadás. A vendégek elfoglalják a helyüket. Az előadó a folyosóról kitekint az utcára, vajon jön-e még valaki. Egy fiatalasszony közeledik határozott léptekkel, bejön az ajtón, majd az előadó mosolygós köszönése ellenére hideg arccal megy tovább az emeletre vezető lépcső felé.
– Elnézést hölgyem, de itt lesz az előadás a kisteremben!
A hölgy szinte megvető mosollyal szól vissza: – Nem ide jöttem, az emeleten is lesz egy előadás, engem az érdekel!
Az előadó elnézést kér, majd bemegy a terembe a vendégekhez.
Elkezdődik az első előadás. Az előadó pár kedves szót szól a hallgatókhoz, bemutatkozik, majd rátér a fő témára. Alig hangzik el néhány bevezető mondat, amikor nyílik az ajtó. A korábban barátságtalannak tűnő hölgy elnézést kérő mosollyal lép be az ajtón. Megáll, és kissé zavartan elmondja: a másik előadás elmarad, így arra gondolt, ha már eljött otthonról, nem megy ilyen hamar haza.
Rita végighallgatta az előadást. A következő szerdán már ő volt az első vendég. A gyülekezet tagjai is jelen voltak az előadáson, barátkoztak a vendégekkel. Nem tartottak újabb „kiselőadásokat”. Nem az volt a céljuk, hogy kipótolják, amit az előadó mondott, inkább csak jó kapcsolatot akartak kialakítani a vendégekkel. Ha valakinek kérdése volt, nem a testvérek válaszoltak rá, hanem bátorították a kérdezőt, hogy jöjjön el a következő héten, és akkor tegye fel kérdését. Rita azonban nem elégedett meg ennyivel. Határozottan kitartott amellett, hogy többet szeretne megtudni a Bibliából. Ekkor egy testvérnő javasolta neki, hogy jöjjön el a gyülekezet más programjaira is, hiszen hetente 3–4 alkalom is kínálkozik a tanulásra. Rita élt a lehetőséggel, és még azon a héten a péntek esti bibliakörön is részt vett. A következő szombaton pedig már együtt ünnepelt a testvérekkel.
Mint háziasszony, kimondottan örült a hétfőnként működő egészségklubnak. Rájött arra, hogy amit Isten a Bibliában tanít, az mind értünk van. Otthon boldogan tanította a gyerekeit, a férjével pedig, aki egyáltalán nem örült felesége új elfoglaltságának, türelmesebb lett. A férj durva megjegyzéseit szelíden fogadta. Rita hamarosan döntött Krisztus mellett. De az a legnagyszerűbb, hogy példamutató életének a gyümölcse hamarosan nyilvánvaló lett. Pár hét múlva a férje is vele tartott az előadásra, ahol Isten átformáló ereje őt is érintette. Idővel együtt keresztelkedtek meg.
(T)