TANÍTÓI MELLÉKLET

7. tanulmány  −  2005 május 7 - 13.

Tanulmány Bibliaversek Tartalomjegyzék Összesítőlap Főoldal

A TANÍTVÁNYOK KÉPZÉSE

A tanulmány célja

  1. Hangsúlyozni a tényt, hogy az Istenért végzett munka nem csak a hithősök kiváltsága.

  2. Bizonyítani, hogy Isten szolgáiként végzett munkánk hatékonysága nem a bennünk rejlő jóság és értékek eredménye.

  3. Összehasonlítani Isten országának mércéit a világ mércéivel.

A tanulmány vázlata

I. Lelki összeomlás (Mk 9:34)

  1. Isten nagy dolgokat képes tenni általunk, amikor Tőle függünk.

  2. Amikor lelki megvalósításainkat személyes érdemként könyveljük el, a bukás veszélye fenyeget minket.

  3. Nem vihetjük tovább Isten ügyét, ha saját énünkkel vagyunk elfoglalva. 

II. Jézus és a házassági elválás (Mk 10:2-12)

  1. Jézus látszólag ellentmondott az Ószövetség tekintélyének, amikor tagadta a házassági elválás mindennemű jogosultságát.

  2. A valóságban azonban igazolta az Ótestamentum idevágó – a Mózes első könyvében bemutatott eszményi házasságról szóló – állításait.

  3. Jézusnak a váláshoz való viszonyulásából kiderül, hogy ellenkezett a kor általános felfogásával, mely szerint a férfinek szavatolt joga volt szabadon, saját belátása szerint dönteni ebben a kérdésben.

III. Ki az első Isten országában? (Mk 9:35-37)

  1. Akkor, akárcsak napjainkban, Jézus különleges értéket tulajdonított a gyermekeknek, a gyengébbeknek és a társadalom sebezhető elemeinek.

  2. A gyermekek Isten országa polgárainak modelljeként való bemutatása ellentmond(ott) az emberi mentalitásnak.

  3. Jézus az emberi nagyságot – mint például a gazdagságot – lelki csapdának tekintette.

Összefoglalás

Szeretjük azt hinni, hogy saját erőfeszítéseink „eléggé jók” ahhoz, hogy Isten megelégedjék velünk, és országába vigyen. Rangsorokat állítunk fel: emberek, akik minden bizonnyal üdvözülnek, emberek, akik eleget megtesznek azért, hogy üdvözüljenek, s végül, emberek, akik minden bizonnyal elkárhoznak. Isten mércéje azonban oly magas, hogy senki sem képes közülünk megfelelni annak, ha mindössze saját erejében bízik. Csakis az Istentől való teljes függőség révén reménykedhetünk abban, hogy országába jutunk.

Magyarázat

A keresztény élete nem mindig napfényes. Az igazi tanítvány nincs sem a boldogság tetőfokán, sem a csüggedés völgyének legmélyén. E heti tanulmányunk a keresztény életének négy összetevőjét göngyölíti fel: az ellenálláshoz, a kapcsolatokhoz, a családhoz és az anyagi dolgokhoz való viszonyulás kérdését.

I. A keresztény élete és a hatalom

A hegy csúcsán Pétert, Jakabot és Jánost mérhetetlen boldogság kerítette hatalmába. A tanítványságra azonban nem csak a határtalan jókedv és öröm a jellemző. A hegy lábánál Jézus és tanítványai észrevettek egy apát, aki elhozta ördöngös fiát, hogy segítsenek rajta: űzzék ki belőle az ördögöt. A tanítványok azonban nem tudtak segíteni rajta, annak ellenére, hogy annak előtte képesek voltak effajta csodák megtételére (Mk 6:7.13). Jézus tehát ismét átvette a vezetés szerepét, és meggyógyította az ördöngös fiút, majd elmondta tanítványainak, hogy a hitetlenség és az ima hiánya volt sikertelenségük oka (Mt 17:20-21; Mk 9:29).

Minden ember a hit és hitetlenség közötti állandó ingadozásban, az Isten erejétől való függőség és a saját erőben való bizalom között egyensúlyoz. Az igazi tanítványok elismerik, hogy küzdelmet vívnak, amely küzdelemben megfeszítik énjüket, és felmagasztalják Krisztust, választván a hit és az ima erejétől való teljes függőséget. A bizakodó szív és a meghajtott térd az ember oldalára állítja a menny végtelen hatalmát, mely távol tartja őt Sátán ámításaitól.

II. A keresztény ember élete és kapcsolatai

Ha a keresztény ereje a hit és az ima révén áll, életének minőségét Jézus Mk 9:33-50 verseiben felsorolt alapelvei határozzák meg.

  1. Légy szolgáló vezető! – A gondolat, hogy a vezetés erőt és elsőséget jelent, először Lucifer elméjében jelent meg: „Az égbe megyek fel, az Isten csillagai fölé helyezem ülőszékemet, és lakom a gyülekezet hegyén messze északon” (Ésa 14:13-14). A világban a vezetőket alattvalóik szolgálják. A legnagyobb vezetők azok, akiket a legnagyobb számú tömeg követ és szolgál. Mindazonáltal Jézus ezt mondta: „De ne így legyen köztetek; hanem aki közöttetek nagy akar lenni, legyen a ti szolgátok; és aki közöttetek első akar lenni, legyen a ti szolgátok. Valamint az embernek Fia nem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy Ő szolgáljon, és adja az Ő életét váltságul sokakért” (Mt 20:26-28). Forradalmi elv ez. A büszkeségnek semmi helye sincsen benne!

  2. Légy kész elfogadni másokat! (Mk 9:36-37; 10:13-16) – Nyitottságuknak, korlátlan bizalmuknak, elfogadókészségüknek, vagy „éretlen” magatartásuknak köszönhetően a gyermekeket gyakran lényegtelen elemeknek tartják. Mégis, a keresztény tanítványság megkéri tőlünk, hogy minden egyént saját érettségi szintjén fogadjunk el, és segítsünk növekedésében.

  3. Ne légy elzárkózó! (Mk 9:38-41.50) – A keresztény kapcsolatokra nem lenne szabad a féltékenységnek vagy az elutasításnak rányomnia a bélyegét. A keresztények különbözhetnek egymástól kultúrájuk tekintetében, abban, ahogy bizonyságot tesznek hitükről és Istent imádják, ennek azonban nem lenne szabad a társadalmi megosztás egyik okának lennie. Krisztusban és Igéjében egyek lehetünk, egyek kell, hogy legyünk. Ahogy a só megízesíti az ételt, ugyanúgy küldetésünk is abban nyilvánul meg, hogy javítunk az emberek életének minőségén azáltal, hogy megismertetjük velük Krisztus szeretetét.

  4. Légy hűséges elhatározásodban! (Mk 9:42-48) – Jézus hívása nem tűr meg semmilyen bűnt! Legyen szó legféltettebb testi szervünkről, a szemünkről, lábunkról, elménkről, inkább mondjunk le róla, minthogy miatta elveszítsük Isten országát.

III. A keresztény ember élete és családja

Akárcsak a szombat, a család intézménye Isten eredeti tervének része, és már azelőtt megalakult, hogy a bűn belépett volna világunkba. Az emberi szív megkeményedése és a világgal történő megalkuvásra való erős hajlandóság a minimálisra csökevényesítették a Szentírás családra vonatkozó tanácsainak fontosságát. Jézusnak a válás problémájára adott válasza arra indít, hogy térjünk vissza gondolatban a teremtéshez, amikor Isten szent egységként alkotta meg a férfit és a nőt. Amikor egy férfi és egy nő összeházasodik – közös elhatározást vévén, melynek alapja a kölcsönös szeretet, az egység és az állandóság elve –, a válás egy olyan probléma, amelyre már adott a válasz.

IV. A keresztény ember élete és az anyagi dolgokhoz való viszonyulása

Jézus gazdag ifjúnak adott válasza, amelyben tudtára adta, hogy ahhoz, hogy követhesse, el kell adnia minden tulajdonát (Mk 10:17-31), nem a gazdagok illetve a jómódúság elítélése. A Jézust megkereső ifjú ismert volt jóságáról (Mk 10:19-20), és meg akarta tudni, hogy szükséges-e még megtennie valamit ahhoz, hogy tetsszék Istennek. Az ő vallása arra alapult, amit ő maga megtehetett, transzcendens segítség nélkül. Krisztusnál azonban ilyesmi nem létezik.

„Krisztus próbára tette ezt a férfit. Felszólította: válasszon a mennyei kincs és a világi nagyság között. Krisztus követése biztosítja számára a mennyei kincset. Ehhez az ént alá kell rendelni: akaratát Krisztus irányítása alá kell helyezni. Isten igazi szentségét ajánlotta fel az ifjú főembernek. Azt a kiváltságot kapta, hogy Isten fia lehet, Krisztus örököstársa a mennyei kincsek tekintetében. Azonban fel kell vennie a keresztet, és követnie kell a Megváltót az önmegtagadás ösvényén” (Ellen G. White, Jézus élete, Advent, Budapest, 1989, 437-438).

A tanulmány elmélyítése (Mk 9:14 – 10:31)

  1. Ha esélyünk lenne választani, minden bizonnyal többségünk a város forgalmától, a modern társadalom erőszakosságától távol – például egy hegycsúcson – választana magának lakhelyet. Jézus azonban ott élte életét, ahol a legtöbb jót tehette az emberekért: a síkságon, ahol a szenvedés és a bűn a legnagyobb méreteket öltötte. Említs legkevesebb három bibliai személyt (Jézuson kívül), aki az igazságot kozmopolita, világias városi környezetben hirdette.

  2. Amikor nagyságról van szó, ugye hogy a keresztényeknek is ugyanazok a viszonyítási pontjaik, mint a világiaknak? Tiszteljük a média által felkapott embereket. Meghallgatjuk elnökünk beszédét a rádióban, tévében. Az özvegyek gondozóiról, az otthontalanok táplálóiról, az idősek látogatóiról, vagy a kábítószer-függők tanácsolóiról azonban alig történik említés. Ha gyülekezeted nagyjainak tiszteletéről van szó, Jézus meghatározása szerint kiket említhetnél meg? Nevezz meg hármat közülük.

  3. Szükségünk van-e Jézus tanácsára a válás kérdésében ahhoz, hogy tudjuk: rossz dologról van szó? Nem tudja-e amúgy is mindenki, hogy a válás egy aknásított terület, amelyen áthaladni számos kellemetlen következménnyel jár: a gyermekek eltartásának és láthatásának feltételei stb.? Milyen gyakorlati tanács erősíthetné meg a férjek és feleségek közötti kapcsolatot gyülekezetedben? Hogyan segíthetsz azokon, akik túl vannak már egy váláson?

  4. Napjainkban, akárcsak Jézus idejében, sokan lekicsinylően viszonyulnak a gyermekekhez. A te gyülekezetedben hogyan kezelik a felnőttek a gyermekeket?

Személyes bizonyságtétel

Angéla, az ő férje, István, valamint gyermekeik aktív szereplői voltak gyülekezetednek. Az utóbbi évben azonban azt vetted észre, hogy Angéla és gyermekei tartózkodóbbak, mint régen. A lelkész elmondta neked, hogy néhányszor megpróbálta meglátogatni őket, a férj azonban már a küszöbről elutasította őt, nem engedte be.

Egy napon, késő este felhív a lelkész, hogy kísérd el őt a kórházba, meglátogatni Angélát. Elmész, s amint meglátod őt, rájössz: a férje testileg bántalmazza. Kezelőorvosa tudatja a lelkésszel, hogy nem ez az első alkalom, amikor ilyen állapotban van. Megérted, hogy Angéla sorozatos testi bántalmazások áldozata. A gyermekek általában tanúi a házastársak közti veszekedéseknek, testi bántalmazásnak. Saját és gyermekei életének épsége érdekében Angéla elválik Istvántól.

Eltelik valamennyi idő, és Angéla megismerkedik egy keresztény férfival, aki szereti őt, és gyermekeit is elfogadja. El szeretné venni feleségül. Angéla beszél a lelkésszel, aki azt mondja, hogy csak a házastársi hűtlenség jogosítja fel őt a válásra. Angélának döntenie kell. Mit tanácsolnál neki? Mit kellene tennie Angélának? Hát a gyülekezetnek? Magyarázd meg a válaszodat.

Ami a gyermekeket illeti, Jézus mindig szelídséget és együttérzést tanúsított irántuk. Példáját követnünk kell otthonunkban, iskoláinkban, gyülekezeteinkben. Vizsgáld meg önmagad, miközben a következő kérdéseken elmélkedsz: Meg vagy-e elégedve azzal, ahogy a gyülekezet a gyermekekkel foglalkozik, ahogyan lelki szükségleteiket kielégíti? Mi a véleményed arról, hogy a gyülekezetben felnőtt gyermekeknek majdnem a fele elhagyja sorainkat? Mit tehetsz a közvetlen szomszédságodban élő gyermekekért, hogy ők is hallhassanak Jézusról? Mi az, amit ezen a héten egy gyermektől tanultál? Mi az, ami meghatott a viselkedésében? Meg vagy-e győződve, hogy minden szempontból Jézust tükrözi az életed?

Alkalmazás

Lenin, a kommunizmus atyja, a következőket mondta egy zártkörű találkozáson, Londonban, a kilencszázas évek elején: „A kommunizmus ügyének támogatásában négy fontos összetevőt különíthetünk el: 1. A kommunizmus ügyének teljes elfogadása; 2. A kommunizmus ügyéért való teljes odaadás; 3. A kommunizmus ügyének támogatásában tanúsítandó teljes fegyelem; és 4. A kommunizmus ügyéért való teljes cselekvőkészség.

Kezdetben a kommunizmus szelleme csupán egy szűk csoportot szállott meg, majd rendkívül gyorsan elterjedt, meggyőzvén a világ jelentős hányadát! A kommunizmus imént említett négy vonása hasonlít az igazi tanítványság vonásaihoz. Ha oly sok ember volt kész teljesen odaszentelnie magát a kommunizmus ügyének, miért vannak olyan kevesen Krisztus ügyének elkötelezettjei?

Elmélkedésre

  1. Könnyű csupán mondani, hogy Krisztus odaszentelt követője vagy. Odaszentelődésünk gyakran csak péntek este kezdődik, és szombaton napnyugtával máris véget ér. Hogyan legyünk hét közben is hetedik napot ünneplő adventisták?

  2. Jézus mindenkinek prédikált, de csak néhány embert hívott el. Szerinted miért? Miért van Istennek különleges elvárása azok részéről, akiket egy bizonyos ügyosztály vezetésére hívott el? Ezek az emberek különleges lelki ajándékokban részesülnek? Magyarázd meg a válaszodat.

Gyakorlati kérdések

  1. Hogyan fejezi ki a tanítványság szellemét Jézus parancsa („Kövess engem!”)? Életed mely irányelvei befolyásolják Jézus hívására adott válaszodat?

  2. Jézus jelentős időt töltött tanítványai oktatásával. Megmutatta nekik, hogyan lehetnek igazi követői, és felkészítette őket arra az időre, amikor Nélküle, egyedül kell megállniuk. A kiképzés képessé tette őket arra, hogy Jézus mennybe emeltetése után hatékony tanúi legyenek. Mi hogyan képezhetünk ki tanítványokat a gyülekezetben? Mi az, ami a tanítványság szempontjából hiányzik a gyülekezetből?

  3. Mit jelent tanítványnak lenni? Szolgálatra való teljes készséget? Krisztus iránti teljes elkötelezettséget? Az evangélium iránti szenvedélyt? Kegyes alázatot a viselkedésben? Mindezek együtt, vagy még ennél is több? HHogyan lehetsz eredményes tanítvány a korlátolt időkeret és a rendelkezésedre álló belső erőforrás és eszközök szűkössége ellenére?