A végidő prófétikus eseményeinek sorrendje

 

Vázlatos Részletes Összesítő lap Főoldal

 

A nagyobb összefüggés érdekében mindenki kikeresheti önmagának a hivatkozott szöveghelyet, és tanulmányozhatja tovább.

 

Összeállította: Háló Sándor

Sor

szám

Események sorrendje

Hivatkozás

idézetek

NyomtatÁSRA

1

Lisszaboni földrengés 1755

Máté 24,7.

„Mert… lesznek… földindulások mindenfelé.”

Jel. 6,12.

„Azután látám, mikor a hatodik pecsétet felnyitotta, és ímé nagy földindulás lőn...”

NK 272,2.

„Bár az emberek általában a lisszaboni földrengésként emlegetik, de kiterjedt Európa, Afrika és Amerika nagy részére. Érezték Grönlandban, a nyugat-indiai szigeteken, Madeira-szigetén, Norvégiában és Svédországban, Nagy-Britanniában és Írországban.”

2

A Nap és a Hold elsötétedése 1780 május 19-én

Jóel 2,30-32.

„És csodajeleket mutatok az égen és a földön... A nap sötétséggé válik, a hold pedig vérré, minekelőtte eljő az Úrnak nagy és rettenetes napja. De mindaz, a ki az Úrnak nevét hívja segítségül, megmenekül;”

Jel. 6,12.

Azután látám, mikor a hatodik pecsétet felnyitotta… a nap feketévé lőn mint a szőrzsák, és a hold egészen olyan lőn, mint a vér;”

NK 276,1.

„1780. május 19. a történelem „sötét nap”-ja. Mózes kora óta nem tudunk ilyen sűrű, ilyen nagy kiterjedésű és ilyen sokáig tartó sötétségről.”

NK 274,2.

„Napkeltekor az égbolt tiszta volt, de hamarosan elborult… Néhány perccel később súlyos fekete felhő takarta el az egész égboltot, a horizont egy keskeny szegélyét kivéve. Olyan sötét lett, mint nyári estéken kilenc óra körül szokott lenni...”

NK 275,3.

„A nappali sűrű sötétség után… Az éjjeli sötétség sem volt kevésbé szokatlan és ijesztő, mint a nappali… akkor sem lehetne sötétebb, ha a világmindenség minden világítóteste áthatolhatatlan homályba burkolózna, vagy megszűnne létezni.”

3

Az első angyali üzenet hirdetése

Jel. 14,7.

„Féljétek az Istent, és néki adjatok dicsőséget: mert eljött az ő ítéletének órája; és imádjátok azt, a ki teremtette a mennyet és a földet, és a tengert és a vizek forrásait.”

TL. 196,2.

„Isten velünk volt 1843-ban az időpont hirdetésében. Isten elhatározta, hogy a népet felébreszti, és döntésre készteti, az igazság mellett vagy ellen.”

NK 338,2.

„A Jelenések könyve 14. fejezetében leírt első angyali üzenetnek, amely meghirdeti Isten ítéletének óráját, és felszólítja az embereket, hogy féljék és imádják Őt, az volt a célja, hogy elkülönítse Isten hitvalló népét a világ rontó hatásától.”

 

Miller első prédikációja 1831 aug. 14.

NK 296,1.

„Miller remegve kezdte el munkáját. Hallgatói figyelmét a prófétai időszakokon át lépésről lépésre Krisztus második eljövetelére irányította.”

NK 296,2.

„Első előadását vallási ébredés követte, amelyben tizenhárom család, két családtag kivételével, megtért. Nyomban meghívták máshova is, és fáradozása nyomán Isten ügye szinte mindenhol új életre kelt.”

NK 296,3.

„Prédikációinak hatására csaknem minden városban jó néhányan, egyes városokban pedig százával tértek meg az emberek. Sok helyen csaknem minden protestáns egyház kitárta Miller előtt templomainak kapuit…”

 

Csillaghullás 1833 nov. 13-án, mint a nagy engesztelési nap, vagyis a vizsgálati ítélet előjele.

Jel. 6,12-13.

„Azután látám, mikor a hatodik pecsétet felnyitotta… az ég csillagai a földre hullának, miképen a fügefa hullatja éretlen gyümölcseit, mikor nagy szél rázza.”

NK 298,f.

„Ez a prófécia megdöbbentően és megrázóan teljesedett az 1833. november 13-i meteoresőben. Ilyen nagy kiterjedésű csillaghullásról nem számol be a történelem. „Az egész égbolt szerte az Egyesült Államok felett órákon át lángolt!...” A jelenség… egész Észak-Amerikában látható volt... Hajnali két órától világos nappalig a teljesen felhőtlen, derült égbolton szünet nélkül villogtak a vakító fények.”

NK 299,1.

„Sokan, akik látták a csillaghullást, a közelgő ítélet hírnökének tekintették… Az emberek tekintete tehát a prófécia teljesedésére irányult, és sokan kezdtek figyelmet szentelni annak az intésnek, amely a második adventről szól.”

4

A második angyali üzenet hirdetése

Jel. 14,8.

„És más angyal követé azt, mondván: Leomlott, leomlott Babilon, a nagy város! mert az ő paráznaságának haragborából adott inni minden pogány népnek.”

NK 342,f.

„Babilon azokra a vallási szervezetekre vonatkozik, amelyek valamikor tiszták voltak, de megromlottak.”

NK 346-347.

„A megittasodás kelyhe, amelyet a világnak nyújt, azokat a hamis tanokat jelenti, amelyeket a föld nagyjaival való meg nem engedett kapcsolat következtében fogadott el.”

NK 348,2.

„A Babilont képező egyházak lelki sötétsége és Istentől való elidegenedése ellenére Krisztus követőinek nagy serege még mindig soraikban található.”

 

1844 nyarán az éjféli kiáltás

Máté 25,1.5-6.

„Akkor hasonlatos lesz a mennyeknek országa ama tíz szűzhöz, a kik elővevén az ő lámpásaikat, kimenének a vőlegény elé… Éjfélkor pedig kiáltás lőn: Ímhol jő a vőlegény! Jőjjetek elébe! Akkor felkelének mind azok a szűzek, és elkészíték az ő lámpásaikat.”

NK 356,2.

„1844 nyarán, a megjövendölt 2300 év először várt vége és az év ősze között - ameddig későbbi meglátásuk szerint ez az időszak terjedt -, az üzenet pontosan a Szentírás szavai szerint hangzott: „Imhol jő a Vőlegény!”.”

TL 202,2.

„Az éjféli kiáltás igen hatalmas munkát végzett. Az üzenet a szíveket vizsgálta s a hívőket arra késztette, hogy élő tapasztalatokat szerezzenek maguknak.”

NK 336,f.

„1844 nyarán mintegy ötvenezren léptek ki az egyházakból.”

5

A 2300 éves prófécia vége 1844 okt. 22.

Dán. 8,14.

„És monda nékem: Kétezer és háromszáz estvéig és reggelig, azután kiderül a szenthely igazsága.”

Dán. 9,25/a.

„Tudd meg azért és vedd eszedbe: A Jeruzsálem újraépíttetése felől való szózat keletkezésétől...”

6

A vizsgálati ítélet kezdete

I. Pét. 4,17.

„Mert itt az ideje, hogy elkezdődjék az ítélet az Istennek házán: ha pedig először mi rajtunk kezdődik, mi lesz azoknak a végök, a kik nem engedelmeskednek az Isten evangyéliomának?”

II. Tim. 4,1/b.

„Kérlek azért az Isten és Krisztus Jézus színe előtt, a ki ítélni fog élőket és holtakat az ő eljövetelekor és az ő országában.”

7

A harmadik angyal üzenetének kezdete

Jel. 14,9-10.

„És harmadik angyal is követé azokat, mondván nagy szóval: Ha valaki imádja a fenevadat és annak képét, és bélyegét felveszi vagy homlokára vagy kezére, Az is iszik az Isten haragjának borából, a mely elegyítetlenül töltetett az ő haragjának poharába:”

8

Az elpecsételés idejének kezdete

Jel. 7,2-3.

„És láték más angyalt feljőni napkelet felől, a kinek kezében vala az élő Istennek pecséte; és nagy szóval kiálta a négy angyalnak… Ne ártsatok se a földnek, se a tengernek, se a fáknak addig, míg meg nem pecsételjük a mi Istenünk szolgáit az ő homlokukon.”

NK 402,3.

„Isten törvényének pecsétje a negyedik parancsolatban található. A tíz közül csak ez tünteti fel a Törvényadó nevét és rangját. E parancsolat hirdeti, hogy Isten az ég és a föld Teremtője, és ezért mindenkinél nagyobb tisztelet és imádat illeti meg.”

TL 104,3.

„Majd a harmadik angyalt láttam. Kísérő angyalom így szólott: „Rettenetes a munkája. Félelmetes a küldetése. Angyal, aki különválasztja a búzát a polyvától, és a tiszta búzát egybegyűjti, egybekötözi, illetve elpecsételi a mennyei csűrök számára…”

RH 1900. Jan. 30.

„Csak két osztály lehet. Egymástól eltérően vannak megjelölve; vagy az élő Isten pecsétjével, vagy a fenevad vagy képének bélyegével.”

TL 31,2.

„Csak két osztály lehet. Egymástól eltérően vannak megjelölve; vagy az élő Isten pecsétjével, vagy a fenevad vagy képének bélyegével.”

9

A laodiceai korszak kezdete

Jel. 14,14-15.

„A Laodiczeabeli gyülekezet angyalának is írd meg: Ezt mondja az Ámen, a hű és igaz bizonyság, az Isten teremtésének kezdete: Tudom a te dolgaidat, hogy te sem hideg nem vagy, sem hév; vajha hideg volnál, vagy hév.”

TL 94,2.

„Sokan azok közül, akik azt állítják, hogy Krisztus közeli eljövetelére várnak… Hidegek és a formaságok emberei… A laodiceai gyülekezethez intézett szavak a legtalálóbban jellemzik jelenlegi állapotukat.”

TL 95,1.

„Akik most Krisztus közeli eljövetelére várakoznak, ugyanabba a lelki állapotba jutottak, mint azok, akik őket reménységükért kigúnyolták és mindenféle hazugságot terjesztettek róluk, hogy előítéletet támasszanak irántuk, és befolyásukat tönkretegyék.”

TL 38,2.

„A nagy rostálás máris megkezdődött s folyik tovább s azok, akik nem hajlandók határozottak és következetesen az igazság mellé állni, s akik nem hajlandók Istenért és országának építéséért áldozatokat hozni, kirostáltatnak.”

10

A prófétaság ajándéka az Egyházban 

 

Ellen Harmon elhívása 1844 decemberében

11

Isten kezdeményezése műve befejezésére 1888-ban

TL 239,2.

„Egy hatalmas angyal megbízást kapott, hogy leszálljon a földre és egyesítse hangját a harmadik angyaléval és adjon nagyobb erőt és súlyt üzenetének.”

TL 240,f.

„Az angyal munkája éppen jókor jön, hogy a harmadik angyali üzenet utolsó nagy munkájához csatlakozzék, s azt hangos kiáltássá növeli. Isten népe így készül elő, hogy megálljon a kísértés órájában, amely csakhamar eljövend.”

RH. 1892. nov. 22.

„A harmadik angyal hangos kiáltása már megkezdődött Krisztusnak, a bűnbocsátó Megváltó igazságának hirdetése által. Ez ama angyal világos-ságának a kezdete, akinek dicsősége be kell hogy töltse az egész Földet.”

 

A hit általi megigazulás üzenetének meghirdetése által kibontakozó ébredési mozgalom.

Kr. a mi ig. 127,3.

„Isten felhívást intéz azokhoz, akik hajlandók a Szentlélek uralma alá kerülni, egy átható reformációs munka keresztülvitelére.”

Kr. a mi ig. 128,f.

„Nagy mozgalom, az újjáéledés munkája indult meg sok helyen. A mi népünk csatasorba állt, válaszképpen Isten felhívására.”

Jelenleg az alábbi történelmi zónában vagyunk

 

12

Az egyházak egyesülésének folyamata - Róma előtti hódolat jegyében

Jel. 13,8/a.

„Annakokáért imádják őt a földnek minden lakosai, a kiknek neve nincs beírva az életnek könyvébe, a mely a Bárányé.”

NK 396,1.

„A protestáns egyházak hitbeli sokféleségét sokan úgy látják, hogy semmilyen erőfeszítéssel sem lehet rájuk kényszeríteni az egyesülést. Pedig számos protestáns egyházban évek óta erősen él, és egyre erősödik a közös tantételekre épülő egység utáni vágy.”

5Test 451.

„Amikor a protestántizmus a szakadékon át kinyujtja karját, hogy megragadja  a római hatalom kezét... akkor tudhatjuk, elérkezett Sátán csodás működésének ideje, és a vég közel van.”

13

A vasárnapi törvény kezdeményezése, és első szinten való elfogadása -- (Ez egy amerikából kiinduló folyamatként kezdődik el)

NK 514,2.

„...ez a prófécia akkor fog teljesedni, amikor az Egyesült Államok kikényszeríti a vasárnap megtartását. E nap megünneplésére Róma a maga felsőbbségének elismeréseként tart igényt.”

NK 515,f.

„Mind az Óvilág, mind az Új, a vasárnap tiszteletével - amely kizárólag a római egyház tekintélyén alapszik - hódolni fog a pápaság előtt.”

6Test. 395.

„A nemzetek követni fogják az Egyesült Államok példáját. Bár ő elől halad, mégis ugyanaz a válság jön népünkre a világ minden részén.”

NK 539,1.

„A hűség nagy próbája a szombat lesz, mert az igazságnak különösen vitatott pontja. A végső próbatétel idején éles határvonal fog húzódni Isten szolgái és azok között, akik nem szolgálják Őt.”

 

Hamis ébredési mozgalmak

NK 413,3.

„Azokban az egyházakban, amelyeket megtévesztő befolyása alá tud vonni, azt a látszatot kelti, hogy Isten különleges áldása árad ki rájuk. Nagy vallási érdeklődés látszatát kelti.”

NK 414,f.

„Tömegek ujjongnak majd azon, hogy Isten csodálatos munkát végez értük; pedig ez a munka más lélektől származik. Sátán a vallás leple alatt próbálja meg befolyását a keresztény világra kiterjeszteni.”

NK 413,1.

„A látványos ébredések nagyon sokszor a képzelet megmozgatásával, az érzelmek felkeltésével, az új és meglepő utáni vágy kielégítésével lángolnak fel.”

NK 413,1.

„Csak az az istentisztelet érdekes nekik, amiben szenzáció van. A higgadt gondolkodást kiváltó üzenet nem talál bennük visszhangra. Isten Igéjének világos intéseire, amelyek örök érdekeiket közvetlenül érintik, ügyet sem vetnek.”

 

A nagy városok elhagyásának kezdete

5Test 464,3.

„A júdeai keresztényeknek Jeruzsálem ostroma szolgált jelül a menekülésre. Így szolgál majd figyelmeztetésül nekünk az, amikor nemzetünk hatalmát a pápaság vasárnapjának kényszerítésére használják fel.”

5Test 464-465.

„Ekkor érkezik el az az idő, hogy elhagyjuk a nagy városokat, és felkészüljünk a kisebb városok elhagyására, hogy a hegyek közé, eldugott helyekre vonuljunk vissza.”

14

A Jel 18. fejezet angyalának mozgalma

TL 239,2.

„Egy hatalmas angyal megbízást kapott, hogy leszálljon a földre és egyesítse hangját a harmadik angyaléval és adjon nagyobb erőt és súlyt üzenetének.”

Kr. a mi ig. 51,2.

„A harmadik angyal hangos kiáltása már megkezdődött a hit általi megigazulás, azaaz Krisztus életszentségének kinyilatkoztatásával… Ez a kezdete ama angyal világosságának, akinek dicsősége az egész földet be kell töltse.”

NK 538,f.

„De Istennek még vannak Babilonban gyermekei… Értük van az a mozgalom, amelyet az a mennyből leszálló és a földet dicsőségével beragyogó angyal szimbolizál, aki hangosan kiált, és közhírré teszi Babilon bűneit.”

1SM 412.

„Ez az angyal szemlélteti a hangos kiáltás hirdetését, amit azok fognak hallatni, akik arra felkészülnek, hogy hatalmasan, és teljes erővel kiáltsanak.”

KP 315,2.

„Krisztus dicsőségének megnyilatkozása a belső, a lelki ember szépsége által, a mennyet annyira közel hozza, hogy felismerhető mindenki, akiben Krisztus lakik. A bennünk lakozó Krisztus dicsősége embereket ejt foglyul.”

 

A hangos kiáltás kezdete. Ébredési mozgalom az Egyházban.

Ésa. 58,1.

„Kiálts teljes torokkal, ne kiméld; mint trombita emeld fel hangodat, és hirdesd népemnek bűneiket, és Jákób házának vétkeit.”

Ésa. 60,1-2.

„Kelj fel, világosodjál, mert eljött világosságod, és az Úr dicsősége rajtad feltámadt.”

Jel. 18,1-2/a.

„És ezek után láték más angyalt leszállani a mennyből, a kinek nagy hatalma vala; és a föld fénylett annak dicsőségétől.”

UNE 144,1.

„Hamarosan ébredés lesz, amely sokakat meglep. Akik nem végzik a szükséges tennivalókat, azokat mellőzik és a mennyei hírnökök egyszerű emberekkel fognak dolgozni, akiket alkalmassá tesznek az igazság hirdetésére.”

 

Isten dicsősége, amiről Ésaiás prófétált, láthatóvá válik Isten népe életében

Ésa. 60,3.

„És népek jönnek világosságodhoz, és királyok a néked feltámadt fényességhez.”

Jel. 18,1/b.

„...kinek nagy hatalma vala; és a föld fénylett annak dicsőségétől.”

NK 543,3.

„A harmadik angyalhoz csatlakozó angyal be fogja tölteni az egész földet dicsőségével. Egy világméretű munka és rendkívüli erő jelentkezésének megjövendölése ez.”

KP 315,2.

„Krisztus dicsőségének megnyilatkozása a belső, a lelki ember szépsége által, a mennyet annyira közel hozza, hogy felismerhető mindenki, akiben Krisztus lakik. A bennünk lakozó Krisztus dicsősége embereket ejt foglyul.”

1SM 240.

„Krisztus dicsősége törvényében van kinyilatkoztatva, amely az Ő jellemének a másolata.”

15

A Szentlélek kiárasztása (késői eső - erőt és befolyást ad a hangos kiáltásnak)

Jóel 2,28-29.

„És lészen azután, hogy kiöntöm lelkemet minden testre, és prófétálnak a ti fiaitok és leányaitok; véneitek álmokat álmodnak; ifjaitok pedig látomásokat látnak. Sőt még a szolgákra és szolgálóleányokra is kiöntöm azokban a napokban az én lelkemet.”

NK 414,3.

„Mielőtt Isten utoljára látogatná meg ítéletével a földet, az Úr népe között olyan lelki ébredés lesz, amire az apostoli idők óta nem volt példa. Isten Lelke és ereje kiárad népére.”

RH 1890. febr. 25.

„Amikor a gyülekezetek élővé, dolgozó gyülekezetté lesznek, őszinte kérésükre megkapják a Szentlelket... Akkor a menny ablakai megnyílnak a késői eső zápora számára.”

KSZ 262,1.

„Isten Lelkének nagy kiárasztása - amely dicsőségével beragyogja az egész földet - nem jön addig, míg nem vagyunk felvilágosult nép, amely tapasztalatból tudja, mit jelent Istennel együtt dolgozni. Amikor teljesen, őszintén odaszenteljük magunkat Krisztus szolgálatára, Isten elismeri e tényt Lelkének mértéke nélküli kiárasztása által; de ez nem történik meg addig, amíg az egyház nagyobb része nem dolgozik együtt Istennel.”

1Szem. 188,2.

„Nem tudok pontos időről beszélni, hogy mikor történik meg a Szentlélek kitöltése - amikor a hatalmas angyal lejön a mennyből és egyesül a harmadik angyallal a munka befejezésére e földön.”

 

Hangos kiáltás a Láthatatlan Egyház tagjai felé.

Jel. 18,4.

„És kiálta teljes erejéből, nagy szóval mondván:... Fussatok ki belőle én népem, hogy ne legyetek részesek az ő bűneiben, és ne kapjatok az ő csapásaiból.”

UNE 141,3.

„Sokan elvesztették Jézust szemük elől. Szükséges volt, hogy szemük az Ő isteni személyére, érdemeire, és az emberi család iránti megváltozhatatlan szeretetére irányuljon… Ez az az üzenet, amit Isten megparancsolt, hogy hirdessenek a világnak. Ez a harmadik angyal üzenete, amit hangos szóval kell hirdetni...”

6Test. 19,1.

„Krisztus igazságosságának üzenete hangozni fog a föld egyik végétől a másik végéig, hogy előkészítse az Úr útját. Ez Isten dicsősége, amely a harmadik angyal munkáját befejezi.”

6Test. 20-21.

„Meg kell tennünk minden tőlünk telhetőt, hogy kijelentsük Krisztust, a bűnbocsátó Megváltót. Krisztust, a bűn hordozóját, Krisztust, a tündöklő hajnalcsillagot; s az Úr kedvessé fog tenni minket a világ szemében, mí be nem fejezzük a munkát.”

6Test. 24,1.

„Isten igazsága dicsőségének be kell ragyogni az egész földet… E világosságnak azoktól kell ragyognia, akik azt már befogadták. Ama Hajnalcsillag már fölkelt a szívükben, s rá kell villantanunk világosságát a sötétségben járók ösvényére.”

6Test. 19,1.

„Isten törvényének föl kell magasztosulnia. Be kell mutatnunk a törvény követelményeit – igaz és szent jellegében -, hogy mindenki határozni tudjon az igazság mellett vagy ellen.”

NK 544,4.

„Az üzenet nem annyira érveléssel, mint Isten Lelkének mélységes meggyőzése nyomán fog terjedni. Az érvek már korábban elhangzottak. A magvetés megtörtént, és most a mag ki fog kelni, és termést hoz.”

16

A nagy aratás, vagy nagy begyüjtés - az utolsó óra munkája

Jel. 18,4.

„És kiálta teljes erejéből, nagy szóval mondván:... Fussatok ki belőle én népem, hogy ne legyetek részesek az ő bűneiben, és ne kapjatok az ő csapásaiból.”

UNE 146,5.

„A harmadik angyalt követő angyal üzenete a világ minden részének szól. Ez az aratás üzenete, és az egész földet megvilágítja Isten dicsősége.”

NK 545,f.

„Isten őszinte gyermekeit a családi és egyházi kapcsolatok nem tudják már visszatartani. Elszakítják ezeket a kötelékeket. Az igazság mindennél drágább nekik. Az igazság ellen szövetkező erőkkel szemben sokan az Úr oldalára állnak.”

17

A fenevad képének felállítása

Jel. 13,14-15.

„Azt mondván a föld lakosainak, hogy csinálják meg a fenevadnak képét… És adaték néki, hogy a fenevad képébe lelket adjon, hogy a fenevad képe szóljon is, és azt mívelje, hogy mindazok, a kik nem imádják a fenevad képét, megölessenek.”

NK 397,1.

„A „fenevad képe” a hitehagyó protestantizmusnak azt a formáját ábrázolja, amely akkor alakul ki, amikor a protestáns egyházak dogmáik megtartásához a polgári hatalom segítségét igénylik.”

NK 400,2.

„Amikor a protestáns egyházak erőltetik a vasárnap megtartását, tulajdonképpen a pápaság - a fenevad - imádását erőltetik.”

18

A vasárnapi törvény szigorúbb változata, mint próba Isten népe számára

NK 527,1.

„Az egyházi és állami méltóságok összefognak, hogy minden rendű és rangú embert rábeszéljenek; kényszerítsenek vagy megvesztegetéssel rávegyenek a vasárnap tiszteletben tartására.”

NK 540-541.

„…ebben a munkában a katolikusok és a protestánsok összefognak. A vasárnap megtartását kényszerítők merészsége és elszántsága egyre fokozódik… Isten parancsolatainak megtartói ellen. Bírsággal és bebörtönzéssel fenyegetik őket.”

NK 541,1.

„Az igazság egyes követőit, akik nem hajlandók megünnepelni a vasárnapot, börtönbe vetik, másokat elűznek hazájukból, egyesek pedig rabszolgasorsra jutnak.”

NK 451,2.

„…sokan, akik hitet tettek a harmadik angyal üzenete mellett, de az igazságnak való engedelmesség híján nem szentelődtek meg, elhagyják helyüket, és az ellenség soraiba lépnek… Korábbi testvéreik legelkeseredettebb ellenségeivé válnak.”

 

Rostálás Isten népe között - Ebben való megmaradás képezi a feltételt az elpecsételéshez. 

RH 1895. 03. 19.

„Az Úr hamar eljön. Minden gyülekezetben megtisztító, rostáló folyamatnak kell lennie, mert vannak közöttünk gonosz emberek, akik nem szeretik az igazságot, és nem tisztelik Istent.”

TL 233,2.

„Kérdeztem a szemlélt rostálás jelentőségét, és azt hallottam, hogy azt a hű tanúbizonyságnak laodiceáról szóló határozott bizonysága idézte elő… s ez idézi elő Isten népe között a rostálást.”

4Test 211,2.

„Sátánnak terve, hogy Isten népének hitét gyengítse a bizonyságtételekben. Ezt követi hitünk alapvető pontjaiban, pilléreiben, majd a Szentírásban való kételkedés, és ezután a lefelé menetelés a romlásba.”

4Test 89,2.

„Minden egyes vallási válság idején némelyek elesnek a kísértések alatt. Isten rostája száraz falevélként fújja el a lelkek többségét. A jólét megsokszorozza a hitvallós sokaságát, a megpróbáltatások pedig kitisztítják őket a gyülekezetből.”

5Test 707,3.

„Isten az ő népét fel akarja rázni álmából, és ha erre minden egyéb eszköz hatástalan marad, akkor majd jönnek a tévtanok, melyek elvégzik a rostálás munkáját, és elkülönítik a búzát a polyvától.”

2SM 380.

„Úgy tűnik, mintha az egyház elesne, de nem esik el. Megmarad, de a bűnösök Sionból ki lesznek rostálva, a konkoly el lesz választva a drága búzától. Ez borzalmas megpróbáltatás, de meg kell történnie.”

NK 541,2.

„Amikor közeledik a vihar, sokan, akik hitet tettek a harmadik angyal üzenete mellett, de az igazságnak való engedelmesség híján nem szentelődtek meg, elhagyják helyüket, és az ellenség soraiba lépnek.”

SDA BC 7 967.

„A fenevad képe készen lesz a kegyelem idő lezárása előtt… Ez lesz az a próba, amelyben Isten népének ki kell tartania, mielőtt el lehetnek pecsételve.”

5Test 80,1.

„Gyorsan közeledik az idő, amikor… nem azok lesznek a vezetők, akik az áltudományokat becsülik a legtöbbre. Nem azok állnak majd soraink élén, akik műveltségben, a lángészben és a tehetségben bíztak. Akik nem tartanak lépést a világossággal…”

5Test 80,1.

„Vannak az Úrnak megbízható szolgái, akik majd a rostálás, a vizsga idején tünnek elő. Akadnak értékes emberek, akik bár most nem szembeötlőek, mégsem hajtottak térdet a Baálnak.”

19

Az elpecsételés munkája befejeződik

Ezék. 9,11.

„És ímé a gyolcsba öltözött férfi, kinek íróeszköz vala derekán, választ hozott, mondván: Úgy cselekedtem, a mint parancsolád.”

Jel. 7,4.

„És hallám a megpecsételtek számát: Száznegyvennégyezer, az Izráel fiainak minden nemzetségéből elpecsételve.”

TL 242,2.

„Egy angyal, kinek oldalán tintatartó volt, visszatért a földről és jelentette Jézusnak, hogy munkáját befejezte és a szenteket megszámlálta és elpecsételte.”

SDA BC 7 968.

„Közvetlenül, mielőtt belépünk a nyomorúság idejébe, elnyerjük az élő Isten pecsétjét. Azután láttam, hogy a négy angyal szabadon engedte a szeleket.”

TM 445.

„Azok, akik állhatatosan figyelnek, várnak, és vigyáznak Megváltójuk megjelenésére, sokkal komolyabban és vágyakozóbban, mint az őrök a reggelt – azok közzé számláltatnak, akik el vannak pecsételve.”

20

A vizsgálati ítélet befejeződik

NK 436,2.

„A mennyei templomban most folyik az ítélet. Már hosszú évek óta tart. Hamar - senki sem tudja, hogy milyen hamar - az élők nevéhez érnek. Isten félelmes jelenlétében kerül mérlegre az életünk.”

NK 437,2.

„Az igazak és a gonoszok ekkor még élik halandó életüket a földön. Az emberek ültetnek és építenek, esznek és isznak, mit sem tudva arról, hogy a mennyei templomban elhangzott a végső, megmásíthatatlan döntés.”

NK 437,1.

„A vizsgálati ítélet lezárulásakor mindenkinek eldől a sorsa - életre vagy halálra.”

21

A kegyelem idő véglegesen lezárul

Jel. 22,11.

„A ki igazságtalan, legyen igazságtalan ezután is; és a ki fertelmes, legyen fertelmes ezután is; és a ki igaz, legyen igaz ezután is; és a ki szent, szenteltessék meg ezután is.”

NK 437,3.

„Csendben, észrevétlenül, mint éjfélkor a tolvaj, jön el a döntő óra, amelyben minden ember sorsa megpecsételődik; és Isten végleg visszavonja kegyelmét a bűnöstől.”

NK 437,1.

„A kegyelemidő röviddel az előtt ér véget, hogy az Úr megjelenik az ég felhőiben.”

NK 547,f.

„Isten türelme véget ért. A világ elutasította irgalmát, megvetette szeretetét, és lábbal tiporta törvényét. A gonoszok túllépték a határt. Próbaidejük lejárt. Isten Lelke, akinek makacsul ellenálltak, végül eltávozott tőlük.”

22

Isten haragjának poharait kitöltik a Földre

Jel. 16,1.

„És hallék nagy szózatot a templomból, a mely mondja vala a hét angyalnak: Menjetek el és töltsétek ki a földre az Isten haragjának hét poharát.”

NK 557,4.

„Isten büntető ítélete azokat fogja sújtani, akik népét sanyargatni és pusztítani akarják. Isten türelme a gonoszok iránt törvényszegésre bátorítja az embereket, de büntetésük nem marad el, és rettenetes lesz, ha soká késik is.”

NK 558,f.

„A törvényszegőre váró büntetés súlyosságára abból következtethetünk, hogy az Úr nem siet az ítéletet végrehajtani… nem sújt le addig, míg be nem tölti gonoszságának mértékét, végül ki fogja inni a harag poharát, amelybe nem vegyül irgalom.”

 

Elkezdődnek a csapások

NK 559,1.

„Ezek a csapások nem egyetemesek, különben a föld lakói mind elpusztulnának… a kegyelemidő lezárta előtti csapások mind kegyelemmel voltak elegyítve… de a végítéletkor Isten irgalom nélkül önti ki haragját.”

 

Megkezdődik a nagy nyomorúság ideje

Dán. 12,1.

„És abban az időben… nyomorúságos idő lesz, a milyen nem volt attól fogva, hogy nép kezdett lenni, mindezideig.”

NK 559,3.

„Isten népe sem menekül meg a szenvedéstől. Üldözni és nyomorgatni fogják őket, nélkülözni és éhezni fognak, de nem pusztulnak el. Az az Isten, aki Illésről gondot viselt, egyetlen önfeláldozó gyermekét sem hagyja magára.”

NK 559,3.

„Aki számon tartja fejük hajszálait, gondja lesz rájuk, és az éhínség idején is eledelt ad nekik. Míg a gonoszok az éhségtől és a ragálytól elpusztulnak, az igazakat angyalok védik, és kielégítik szükségleteiket.”

Jel. 3,18.

„Azt tanácslom néked, hogy végy tőlem tűzben megpróbált aranyat, hogy gazdaggá légy;”

NK 552,3.

„Sátán támadása ádáz és elszánt. Csalásai félelmetesek. De az Úr szemmel tartja népét, és meghallja kiáltásukat. Szenvedésük mérhetetlen. A kemence lángjaiban már-már elhamvadnak. De az Ötvös kihozza őket onnan, mint tűzben megpróbált aranyat.”

NK 552,3.

„Isten éppúgy szereti őket a súlyos próba idején, mint amikor a legfényesebben ragyogott felettük a nap. De a tüzes kemence szükségszerű, mert ott válik le róluk a földiesség, és Krisztus képmását csak így tükrözhetik tökéletesen vissza.”

23

Láthatatlanul mennyei angyalok oltalma veszi körül Isten gyermekeit

Zsolt. 34,8.

„Az Úr angyala tábort jár az őt félők körül és kiszabadítja őket.”

NK 560,3.

„Ha az emberek szeme mennyei látásra nyílna, hatalmas erejű angyalok csoportjait látnák azok körül, akik megtartották Krisztus béketűrésre intő beszédét. Az angyalok szeretettel figyelik Krisztus követőinek szorult helyzetét, és hallgatják imájukat.”

NK 561,1.

„A mennyei őrszemek megbízatásukat híven teljesítve tovább őrködnek… senki sem törhet át a hatalmas őrzők seregén, akiket Isten a hűséges emberek köré állít.”

24

Megkezdődik „Jákob éjszakájának lelki küzdelme

Jer. 30,6-7.

„Miért látom minden férfi kezét az ágyékán, mintegy gyermekszűlőét, és miért változtak orczáik fakósárgává? Jaj! mert nagy az a nap annyira, hogy nincs hozzá hasonló; és háborúság ideje az Jákóbon; de megszabadul abból! „

NK 553,f.

„Küzdeni Istennel - Mily kevesen tárták fel lelküket hő vággyal Isten előtt, hogy minden idegszáluk megfeszült! Amikor a kétségbeesés hullámai leírhatatlan erővel csapnak át az esdeklő emberen, mily kevesen kapaszkodnak törhetetlen hittel Isten ígéreteibe!”

NK 546,3.

„Amikor Jézus kilép a szentek szentjéből, sötétség borul a föld lakóira. E félelmetes időszakban az igazaknak közbenjáró nélkül kell a szent Isten színe előtt élniük. A gonoszokat nem korlátozza már semmi.”

NK 550,3.

„Sátán vádolja Isten népét bűneik miatt, az Úr pedig megengedi, hogy a végsőkig megpróbálja Istenbe vetett bizalmukat, hitüket és állhatatosságukat. Amikor a múltra gondolnak, reményük meginog, mert nem sok jót fedeznek fel önmagukban.”

NK 551,f.

„Sátán azzal a gondolattal próbálja megrémíteni őket, hogy esetük reménytelen; hogy soha nem fognak megtisztulni. El akarja venni hitüket, hogy kísértéseinek engedve, elforduljanak Istentől.”

NK 551,1.

„De gyötrelmüket nem az üldözéstől való félelem okozza. Attól félnek, hogy nem bánták meg minden bűnüket, és valamelyik hibájuk miatt nem valósul meg rajtuk a Megváltónak ez az ígérete: „Megtartalak téged a megpróbáltatás idején, amely az egész világra eljő” (Jel. 3:10). Ha biztosan tudnák, hogy Isten megbocsátott nekik, nem riadnának vissza sem a kínzástól, sem a haláltól. De ha méltatlannak bizonyulnak, és jellemhibáik miatt elveszítik életüket, Isten szent nevére hoznak szégyent.”

NK 560,2.

„Jákóbhoz hasonlóan ők is küzdenek Istennel. Tekintetük belső harcról árulkodik. Sápadtság ül minden arcon. De nem hagyják abba a buzgó imát.”

TL 246,1.

„Ez volt a szentek rettenetes lelki gyötrelmének órája. Éjjel és nappal Istenhez kiáltottak, szabadulást esdve Tőle. A látszat után ítélve, nem volt mód számukra a szabadulásra.”

25

Sátán megpróbálja utánozni Jézus dicsőséges visszajövetelét

Mt. 24,23-24.

„Ha valaki ezt mondja akkor néktek: Ímé, itt a Krisztus, vagy amott; ne higyjétek. Mert hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak, és nagy jeleket és csodákat tesznek, annyira, hogy elhitessék, ha lehet, a választottakat is.”

Jel. 13,13-14.

„És nagy jeleket tesz, annyira, hogy tüzet is hoz alá az égből a földre, az emberek láttára. És elhiteti a földnek lakosait a jelekkel…”

NK 555,2.

„A csalás nagy drámájának tetőfokán Sátán meg fogja személyesíteni Krisztust. Az egyház régóta hirdeti, hogy reményei a Megváltó adventjével fognak beteljesülni. A nagy csaló ekkor azt a látszatot fogja kelteni, hogy Krisztus eljött. A hamis Krisztus hangja lágy, szelíd, és megnyerő. Nyájas, kedves hangon elmond néhányat a Megváltó ajkáról elhangzó drága mennyei igazságokból. Betegeket gyógyít…”

NK 555,2.

„Krisztustól bitorolt szerepében azt állítja, hogy a szombatot áttette vasárnapra, és megparancsolja mindenkinek, hogy szentelje meg azt a napot, amelyet ő megáldott… Ez a súlyos csalás szinte leleplezhetetlen.”

NK 556,1.

„Sátán nem hamisíthatja meg Krisztus adventjét. A Megváltó figyelmeztette népét e csalásra, és világosan megjövendölte, milyen lesz második eljövetele... Ezt az eljövetelt nem lehet utánozni. Erről mindenki tudni fog. Az egész világ látni fogja.”

NK 556,2.

„Csak azok lesznek felvértezve az egész világot foglyul ejtő hatalmas csalással szemben, akik szorgalmasan tanulmányozták a Szentírást, és szeretik az igazságot. A Biblia bizonyságtétele nyomán felismerik az álcázott csalót. A próba senkit sem fog elkerülni. A kísértés rostája megmutatja, ki az igazi keresztény. Vajon Isten népe olyan szilárdan ragaszkodik az Igéhez, hogy érzékei nem fogják megcsalni? Fog-e ragaszkodni a Bibliához - és csakis a Bibliához - ebben a válságban?

26

A szentek kiirtására meghatározott idő

Jel. 13,15.

„És adaték néki… hogy mindazok, a kik nem imádják a fenevad képét, megölessenek.”

NK 556,3.

„Amikor… a parancsolatok megtartói ellen rendelet adnak ki, megfosztja őket a kormányzat védelmétől… Isten népe elmenekül a városokból, a falvakból, és csoportokba verődve kihalt, félreeső helyeken tanyázik. Sokan fognak menedéket találni a hegyek között.”

NK 557,3.

„Az ellenség börtönbe vetheti Isten gyermekeit, de a börtönfalak nem emelhetnek válaszfalat lelkük és Krisztus között… Cellájuk magányában angyalok fogják felkeresni őket, a menny fényét és békéjét hozzák nekik.”

NK 565,1.

„Amikor a törvények védelmét megvonják Isten törvényének tisztelőitől, számos országban intézkednek elpusztításukról. A kitűzött idő előtt eltervezik a gyűlölt közösség kiirtását. Elhatározzák, hogy egy éjszakán döntő csapást mérnek rájuk…”

NK 565,2.

„Isten gyermekei - egyesek a börtöncellákban, mások az erdők és a hegyek eldugott rejtekében - Istenhez könyörögnek védelemért, miközben mindenféle gonosz angyalok által befolyásolt fegyveresek megölésüket tervezik.”

TL 245,1.

„Egyes helyeken, még mielőtt a rendelet érvénybe lépett volna, a gonoszok rárontottak a szentekre, hogy megöljék őket; csakhogy harcosoknak öltözött angyalok küzdöttek ellenük. Sátán arra a kiváltságra vágyott, hogy a Magasságos szentjeit kiirthassa, azonban Jézus megparancsolta angyalainak, hogy őrködjenek felettük.”

TL 247,f.

„Isten nem tűrheti, hogy az istentelenek legyilkolhassák azokat, akik hűségesen várakoztak az elváltozásra, és akik nem voltak hajlandók imádni a vadállatot s felvenni annak bélyegét.”

 

Isten rendkivüli közbeavatkozása

Dán. 12,1.

„És abban az időben felkél Mihály, a nagy fejedelem, a ki a te néped fiaiért áll, mert nyomorúságos idő lesz, a milyen nem volt attól fogva, hogy nép kezdett lenni, mindezideig. És abban az időben megszabadul a te néped;”

NK 563,3.

„Ha Krisztus hű tanúinak vére ekkor hullana, az nem volna Isten aratására gyümölcsöt termő magvetés, miként a mártírok vére volt. Hű bizonyságtevésük senkit sem győzne meg az igazságról… A sötétség fejedelmének diadala lenne...”

NK 565,2.

„Isten gyermekei… Istenhez könyörögnek védelemért, miközben mindenféle gonosz angyalok által befolyásolt fegyveresek megölésüket tervezik. De amikor a válság tetőzik, Izrael Istene közbelép, hogy megszabadítsa választottait.”

NK 565,3.

„Amikor a… gonosz tömeg már-már ráront zsákmányára, az éj sötétjénél sűrűbb feketeség ereszkedik a földre. Majd egy szivárvány, amely az Isten trónjáról áradó dicsfényben ragyog, átíveli az eget… mintha körülzárna minden imádkozó csoportot. A dühös sokaság megtorpan. Elhal a gúnyos kiáltás. Elfelejtkeznek gyilkos dühük célpontjáról. Szörnyű balsejtelmek között merednek Isten szövetségének jelére, és szeretnének elrejtőzni megsemmisítő fényessége elől.”

27

„Jákob éjszakája küzdelmében feltűnő reménysugár

NK 565,4.

„Isten népe ekkor egy tiszta, csengő hangot hall, amely ezt mondja: „Nézzetek fel!” És ők az égre emelve szemüket, meglátják az ígéret szivárványát.”

NK 566,f.

„Isten népének tekintete, mint egykor Istváné, a mennyre mered. Megpillantják Isten dicsőségét és a trónon ülő Emberfiát, akinek… ajkáról hallják a kérést, amelyet Atyja és a szent angyalok előtt mond:”

Ján. 17,24.

„Atyám, a kiket nékem adtál, akarom, hogy a hol én vagyok, azok is én velem legyenek; hogy megláthassák az én dicsőségemet, a melyet nékem adtál:”

28

A részleges feltámadás eseménye

Dán. 12,2.

„És sokan azok közül, a kik alusznak a föld porában, felserkennek, némelyek örök életre, némelyek pedig gyalázatra és örökkévaló útálatosságra.”

NK 566,2.

„Meglett!” (Jel 16,17.) Ez a hang megremegteti az eget és a földet. Hatalmas földrengés támad, olyan, „amilyen nem volt, mióta az emberek a földön vannak, ilyen földindulás, ilyen nagy” (Jel 16,18.)”

NK 567,1.

„Sírok nyílnak meg… Azok, akik a harmadik angyal üzenetébe vetett hittel haltak meg, megdicsőülten jönnek elő sírjukból, hogy azokkal együtt, akik az Ő törvényét megtartották, Istennek békeszövetségét meghallják.”

TL 248,f.

„Akik hitben haltak el a harmadik angyali üzenet alatt, akik megőrizték a szent szombatot, megdicsőülve jöttek elő porágyukból...”

NK 567,1.

„Azok is, „akik Őt általszegezték” (Jel. 1,7.), akik gúnyolódtak és nevettek Krisztus haláltusáján; és akik a leghevesebben támadták igazságát és népét, feltámadnak, hogy meglássák Krisztus dicsőségét és a hűségesek megdicsőítését.”

29

Az élő szentek üdvbizonyosságra jutása

NK 566,f.

„Ismét egy zengő, győzelmes hang hallatszik: „Jönnek a szentek, az ártatlanok és makulátlanok; megtartották az én béketűrésre intő beszédemet; angyalok közt fognak járni.” És a szilárd hitűek halvány, remegő ajkáról győzelmes kiáltás hangzik.”

NK 568,1.

„Csodálatos változás történik… Hirtelen megszabadulnak a démonoktól megszállt emberek sötét és rettentő zsarnokságától. Arcukon, amely nemrég még sápadt, gondterhelt és elgyötört volt, most a csodálat, a hit és a szeretet ragyog. Ajkukon felcsendül a diadalmas ének: „Isten a mi oltalmunk és erősségünk! Igen bizonyos segítség a nyomorúságban. Azért nem félünk, ha elváltoznék is a föld, ha hegyek omlanának is a tenger közepébe:..” (Zsolt 46,2-4.).

30

Isten kinyilatkoztatja az örökkévaló törvényét, a Tízparancsolatot

NK 568,2.

„Majd az égen megjelenik egy kéz. Két egymásba hajtott kőtáblát tart... A szent törvény, Isten igazsága, amely mennydörgés és fényesség közepette az élet kalauzaként hangzott el a Sinai-hegyről, most az ítélet mércéjeként tárul az emberek elé. A kéz szétnyitja a táblákat, és a Tízparancsolat szabályai tüzes tollal írt igéknek látszanak, és oly tisztán rajzolódnak ki, hogy mindenki el tudja olvasni.”

NK 568,2-3.

„Az emlékek megélénkülnek, a babonaság és az eretnekség sötétsége szertefoszlik, és Isten tíz rövid, átfogó, hiteles igéje a föld minden lakója elé tárul. Lehetetlen azoknak a rémületét és kétségbeesését leírni, akik lábbal tiporták Isten szent kívánalmait. Isten kinyilatkoztatta nekik törvényét, összemérhették volna vele jellemüket, és megláthatták volna hibáikat, míg alkalmuk volt a megtérésre és megújulásra.”

NK 569,f.

„Isten népét szombatrontásra akarták kényszeríteni. Most az a törvény, amelyet semmibe vettek, elítéli őket. Meg kell látniuk a félelmes valóságot: hogy nincs semmi mentségük. Ők döntötték el, hogy kit fognak szolgálni és imádni.”

31

Isten kijelenti Jézus dicsőséges visszajövetelének idejét

NK 569,2.

„Isten a mennyből fogja meghirdetni Jézus eljövetelének napját és óráját, és megkötni népével az örökkévaló szövetséget. Szavai zúgó mennydörgésként zengenek végig a földön. Isten Izraele figyel, felfelé tekint. Arcuk Isten dicsőségétől fénylik…”

TL 248,1.

„S midőn Isten kihirdette Jézus eljövetelének napját és óráját... minden mondata után szünetelt, megállott, miközben szavai végigdörögtek a földön. Istennek Izraele a menny felé emelt szemekkel figyelt e szavakra…”

TL 11,f.

„Csakhamar hallottuk Istennek szavát, hatalmas vizek zúgásához hasonlóan, amely közölte velünk Krisztus eljövetelét. Az élő szentek, a száznegyvennégyezer, megértették az Úr szavát, a gonoszok ellenben mennydörgésnek tartották.”

32

Isten szövetségkötése a 144.000-rel

TL 248,f.

„A sírok megnyíltak s azok, akik hitben haltak el a harmadik angyali üzenet alatt, akik megőrizték a szent szombatot, megdicsőülve jöttek elő porágyukból, hogy meghallják a békének ama szövetségét, melyet Isten köt meg azokkal, akik parancsolatait megőrizték.”

TL 248,1.

„Istennek Izraele a menny felé emelt szemekkel figyelt e szavakra, melyek Jehova ajkairól származtak, s mennydörgésszerűen áthatották a földet; megrendítően ünnepélyes volt... S midőn Isten kimondta az örökké tartó áldást azokfelett, akik Őt megdicsőítették azzal, hogy megtartották a szent szombat napot, hangos diadalkiáltás hangzott fel a fenevad képe felett.”

NK 569,2.

„Isten Izraele figyel... Arcuk Isten dicsőségétől fénylik... A gonoszok képtelenek rájuk tekinteni. Amikor pedig az áldás elhangzik azok felett, akik a szombat megszentelésével megdicsőítették Istent, hatalmas győzelmi kiáltás hangzik fel.”

TL 23,1.

„Midőn Isten... kihirdette s átadta népének az örök szövetséget, rövid mondatokban beszélt, minden egyes mondat után szünetet tartott és hangja végiggördült az egész földön. Isten Izraele felfelé irányított tekintettel figyelt a szavakra, melyek Jehova ajkait elhagyták, és amelyek mennydörgéshez hasonlóan zúgtak tova.”

33

A „Jákób éjszakájá”-nak küzdelme véget ér

TL 23,2.

„Mindez rendkívül ünnepélyes volt. A szentek minden egyes mondat végén így kiáltottak: Dicsőség, hallelúja! Arcukat beragyogta Isten dicsősége, és úgy sugároztak, mint Mózes arca, midőn a Sinai hegyről alájött. A gonoszok a tündöklő ragyogás miatt nem tudtak arcukra pillantani. S midőn az örök, végtelen áldások kimondattak azokra, akik a szombat megszentelése által Istent dicsőítették, hangos örömkiáltásban tört ki az egész sereg, mert győztek a fenevad és annak képe felett.”

NK 570,1.

„Közelében minden arc „fakósárgává” válik. Isten kegyelmének visszautasítóit az örök nyomorúság rettegése lepi meg. „Szíve megolvadt, a térdek reszketnek..., mindnyájuk arca elvesztette pirosságát” (Jer 30:6; Náh 2:10). Az igazak reszketve kiáltják: „Ki állhat meg?” Az angyalok ajkán elhal az ének, és egy ideig félelmes csend van. Majd Jézus hangja hallható. Ezt mondja: „Elég néked az én kegyelmem” Az igazak arca felragyog, és minden szívet öröm tölt be.”

34

A szentek elleni újabb támadások

TL 11,1.

„A gonoszok bosszankodtak, boldogságunk és szentségünk felett, haragjukban ránk akartak támadni, hogy kezüket ránk tegyék, és börtönbe vessenek bennünket, de ha kezünket kinyújtottuk az Úr nevében, menthetetlenül a földre hullottak.”

35

Az ezer éves időszak kezdete - Sátán megkötözésének kezdete

TL 24,1.

„Ekkor kezdetét vette a jubileum, midőn a föld megpihent.”

TL 248,2.

„Majd a jubileumi év vette kezdetét, midőn a föld megpihent.”

Jel. 20,1-2.

„És láték egy angyalt leszállani a mennyből, a kinél vala a mélységnek kulcsa, és egy nagy láncz a kezében. És megfogá a sárkányt, azt a régi kígyót, a ki az ördög és Sátán, és megkötözé azt ezer esztendőre.”

TL 11,1.

„Ekkor tudta meg Sátán és iskolája, hogy Isten szeret minket, akik egymás lábait megmostuk, és akik egymást a szent csókkal köszöntöttük.”

36

Jézus dicsőséges visszajövetele

TL 24,1.

„Nemsokára megjelent a nagy fehér felhő. Sokkal szebb volt, mint valaha. Rajta ült az ember Fia. Eleinte nem vettük észre, hogy Jézus a felhőn ül, de amint a földhöz közeledett, lassanként kivehető volt fenséges alakja is. E felhő megjelenése képezi az ember Fiának jelét az égen.”

TL 248-249.

„Nemsokára megjelent a nagy fehér felhő, amelyen az embernek Fia ült. Az angyal azt mondta, hogy ez a felhő az ember Fiának jele. Mikor közelebb ért a földhöz, láthattuk Jézus dicsőségét és fenségét, amint kivonult győzve, hogy győzzön.”

TL 249,1.

„A föld remegett előtte, az egek eltakarodtak, mint az összegöngyölt könyvtekercs s minden hegy és minden sziget elmozdult helyéről… Azok, akik nemrég még Isten gyermekeit a földről ki akarták irtani, most szemtanúi voltak annak, hogy Isten dicsősége megnyugodott rajtuk. S halálos ijedtségükben hallhatták a szentek hangját, akik örömujjongva kiáltották: „Íme, a mi Istenünk, akire mi vártunk, s aki megsegít minket!”

NK 569,3.

„Nemsokára keleten megjelenik egy kicsiny fekete felhő. A távolból sötétnek látszó felhő körülveszi a Megváltót. Isten népe ebben a felhőben felismeri az Emberfiának jelét. Ünnepélyes csendben figyelik a föld felé közeledő és egyre fényesebb és dicsőségesebb felhőt, mígnem nagy fehér felhő lesz belőle, amely megemésztő dicsőségként fénylik. Felette a szövetség szivárványa ível. Jézus hatalmas győzőként lép elő.”

NK 570,2.

„A királyok Királya leereszkedik a lángoló tűz övezte felhőn. Az ég tekercsszerűen felgöngyölödik, a föld remeg, minden hegy és minden sziget kimozdul a helyéből.”

Zsolt. 50,3-4.

„Eljön a mi Istenünk és nem hallgat; emésztő tűz van előtte, s körülte erős forgószél. Hívja az egeket onnan felül, és a földet, hogy megítélje népét:”

Jel. 6,15-17.

„És a földnek királyai és a fejedelmek és a gazdagok és a vezérek és a hatalmasak, és minden szolga és minden szabad, elrejték magokat a barlangokba és a hegyeknek kőszikláiba; És mondának a hegyeknek és a kőszikláknak: Essetek mi reánk és rejtsetek el minket annak színe elől, a ki a királyiszékben ül, és a Bárány haragjától: Mert eljött az ő haragjának ama nagy napja; és ki állhat meg?”

37

Az igazak általános feltámadása és az élők átváltozása

I. Kor. 15,51-54.

„Mindnyájan ugyan nem aluszunk el, de mindnyájan elváltozunk. Nagy hirtelen, egy szempillantásban, az utolsó trombitaszóra; mert trombita fog szólni, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, és mi elváltozunk. Mert szükség, hogy ez a romlandó test romolhatatlanságot öltsön magára, és e halandó test halhatatlanságot öltsön magára. Mikor pedig ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözik, és e halandó halhatatlanságba öltözik, akkor beteljesül amaz ige, mely meg vagyon írva: Elnyeletett a halál diadalra.”

I. Thess. 4,16.

„Mert maga az Úr riadóval, arkangyal szózatával és isteni harsonával leszáll az égből: és feltámadnak először a kik meghaltak volt a Krisztusban;”

Jel. 20,5-6.

„A többi halottak pedig meg nem elevenedének, mígnem betelik az ezer esztendő. Ez az első feltámadás. Boldog és szent, a kinek része van az első feltámadásban: ezeken nincs hatalma a második halálnak…”

TL 249,2.

„A föld hevesen megremegett, midőn Isten Fiának szava előszólította sírjaikból a halott szenteket. A halottak követték a hívást s előjöttek sírjaikból dicső halhatatlanságba öltözve s így kiáltottak: „Győzelem a halál és sír felett! Óh halál, hol a te fullánkod, pokol, hol a te diadalmad?”… Halhatatlan egészségben és erőben támadtak fel azok, akiknek teste a betegség és halál jeleivel megterhelve hullott egykoron a sírba.”

NK 572,4.

„A föld rázkódása, a villámok cikázása és az ég zengése közepette hívja elő Isten Fia az alvó szenteket. Kezét az ég felé emeli, és az igazak sírjára tekintve kiáltja: „Ébredjetek, ébredjetek, ébredjetek, ti, akik alusztok a porban, és keljetek fel!”. A halottak az egész földön meghallják ezt a hangot, és akik hallják - minden nemzetségből, ágazatból, nyelvből és népből mérhetetlen sokan életre kelnek. A halál tömlöcéből lépnek elő, hervadhatatlan dicsőségben. Lépésük zajától zeng a föld.”

NK 573,f.

„Halál! hol a te fullánkod? Pokol! hol a te diadalmad?” (lKor 15:55) - kiáltják. Az élő igazak és a feltámadt szentek hangja boldog győzelmi kiáltásban olvad össze.”

NK 573,2.

„Az élő igazak „nagy hirtelen, egy szempillantásban” elváltoznak. Isten szava nyomán megdicsőülnek; Isten halhatatlanná teszi őket, és a feltámadt szentekkel együtt elragadja őket az Úr elé a levegőbe.”

NK 573,1.

„A halottak olyan termettel támadnak fel, amilyennel a sírba szálltak. Ádám is a feltámadt sokaság között áll. Alakja méltóságteljes, alig kisebb, mint az Isten Fiáé. Élesen különbözik a későbbi nemzedékektől. Ez is mutatja, hogy az emberiség elkorcsosult. De az igazak az örök ifjúság frissességével és elevenségével támadnak fel.”

Jel. 22,2.

„És a folyóvízen innen és túl életnek fája vala, mely tizenkét gyümölcsöt terem vala, minden hónapban meghozván gyümölcsét; és levelei a pogányok gyógyítására valók.”

NK 573,1.

„A rég elvesztett Édenbe - az élet fájához - visszavitt üdvözültek növekedni fognak, mígnem elérik kezdetben kapott méltóságteljes magasságukat. A bűn átkának utolsó maradványa is eltűnik, és Krisztus hű gyermekei „az Úrnak, a mi Istenünknek” szépségét fogják viselni, és testben, lélekben, értelemben Uruk tökéletes hasonmását fogják tükrözni.”

38

A megváltottak elragadtatása és mennybe menetele

I. Thess. 4,16-17.

„Mert maga az Úr riadóval, arkangyal szózatával és isteni harsonával leszáll az égből: és feltámadnak először a kik meghaltak volt a Krisztusban; Azután mi, a kik élünk, a kik megmaradunk, elragadtatunk azokkal együtt a felhőkön az Úr elébe a levegőbe; és ekképen mindenkor az Úrral leszünk.”

NK 573-574.

„A felhőhintó oldalán szárnyak vannak; alatta pedig élő kerekek; és amint a szekér felfelé gurul, a kerekek ezt kiáltják: „Szent!”. Útközben a szárnyak is kiáltják: „Szent!”, és a kísérő angyalok is kiáltják: „Szent, szent, szent, az Úr Isten, a Mindenható!” És amint a szekér az Új Jeruzsálem felé gördül, a megváltottak „Hallelujá”-t zengenek.”

TL 250,1.

„A felhőn lévő szentek kiáltották: „Dicsőség! Hallelúja!” S a szekér felfelé száguldott a mennyei város felé. Mielőtt beléptek volna a városba, négyszögbe állottak fel a szentek s Jézus a középen. Fejével és vállával kiemelkedett az összes szentek és a szent angyalok közül. Mindenki megláthatta fenséges alakját és megnyerően kedves arcát.”

39

A gonoszok általános halála a hetedik csapásban

Ésa. 24,1-6. -

„Ímé az Úr megüresíti a földet és elpusztítja azt, és elfordítja színét és elszéleszti lakóit!.. Megüresíttetvén megüresíttetik a föld, és elpusztíttatván elpusztíttatik; mert az Úr szólá e beszédet. Gyászol és megromol a föld, elhervad és megromol a földnek kereksége, elhervadnak a föld népének nagyjai. A föld megfertőztetett lakosai alatt, mert áthágták a törvényeket, a rendelést megszegték, megtörték az örök szövetséget. Ezért átok emészti meg a földet, és lakolnak a rajta lakók;”

NK 581,1. - 

„A gonoszok szíve tele van bánattal. De nem azt sajnálják, hogy elfeledkeztek Istenről és embertársaikról, hanem azt, hogy Isten győzött. Bűneik következményeit siratják, de gonoszságukat nem bánják meg.”

NK 583,3. -

„Amikor Krisztus eljön, a gonoszokat eltörli a föld színéről. Megemésztődnek szájának leheletétől, és elpusztulnak dicsőségének fényétől. Krisztus elviszi népét Isten városába, és a föld lakatlan lesz.”

NK 584,1. -

„Az egész föld olyan, mint egy kietlen pusztaság. A földrengés által elpusztított városok és falvak romjai, gyökerestől kitépett fák, a tengerből kivetett és a földből kiszakított töredezett sziklák hevernek szerte a föld felszínén, és roppant nagy üregek jelzik az alapjukról levált hegyek helyét.”

NK 584,2.

„Ekkor lesz az az esemény, amelyet az engesztelési nap utolsó ünnepélyes mozzanata szimbolizált. Amikor pedig a mennyei templomban ér véget az engesztelés munkája, Isten és a mennyei angyalok, valamint a megváltott sereg színe előtt Jézus hasonlóképpen helyezi Isten népének bűneit Sátánra. Sátánnak minden bűnért, amelyre rávette az embert, felelnie kell. És miként a bűnbakot a főpap lakatlan vidékre küldte, Krisztus is száműzi Sátánt a puszta földre, a lakatlan és sivár pusztaságra.”

 

 

 

 

 

Sátán végleges megkötözése

TL 252,2.

„Ide lesz kötözve, itt kell neki fel s alá vándorolnia, és látnia kell Isten törvénye elleni lázadása következményeit. Egy évezreden át élvezheti az átok gyümölcsét, amelyet ő okozott. A földről többé nem távozhat el: ide van korlátozva, nehogy egyéb csillagok el nem bukott lakóit is kísértse, és szerencsétlenségbe taszítsa. Rettenetesen szenved Sátán ez idő alatt. Bukása óta mindig fejlesztette gonosz vonásait. De most megfosztatik minden hatalmától és képességétől s alkalma lesz azon szörnyű szerepe felett elmélkedni, amelyet bukása óta játszott. Egyben félelemmel és remegéssel tekint a jövőbe, midőn elveszi méltó büntetését, nemcsak minden gonoszságáért, melyet ő tett, hanem minden bűnért, melynek elkövetésére uszította az embereket.”

NK 584,4.

„Hogy a „mélység” kifejezés a kusza és sötét földet jelenti, az nyilvánvaló más bibliai igékből. A föld „kezdetben” való állapotáról a Biblia azt mondja, hogy „kietlen és puszta ... és Sötétség vala a mélység színén” (lMóz 1:2). A próféciából kitűnik, hogy ilyenné is alakul vissza, legalábbis részben.”

NK 585,1.

„A földhöz láncolt Sátánnak nem lesz lehetősége arra, hogy más világokat is felkeressen, és arra sem, hogy kísértse és megzavarja azokat, akik soha nem buktak el. Ilyen értelemben lesz megkötözve. Nem lesz a földön senki, aki felett hatalmát gyakorolhatná. Meg lesz fosztva a csalás és a rontás lehetőségétől, ami hosszú századokon át egyedüli öröme volt.”

NK 585,4.

„Isten még a gonoszokat is elzárja az ördög hatalmától. Sátán egyedül marad itt gonosz angyalaival, hogy meglássa a bűn átkos következményét.”

40

A gonoszok feletti ítélet a Mennyben

NK 586,2.

„Az első és második feltámadás közötti ezer év alatt ítélet folyik a gonoszok felett. Pál apostol írásaiból kitűnik, hogy ez az ítélet a második adventet fogja követni.”

NK 586,2.

„Dániel kijelenti, hogy amikor „eljöve az Öregkorú”, „ítélet adaték a magasságos egek szemeinek” (Dán 7:22). Ekkor az igazak mennyei királyokként és papokként uralkodnak. János ezt mondja a Jelenések könyvében: „Láték királyi székeket, és leülének azokra, és adaték nékik ítélettétel.” „Lesznek az Istennek és a Krisztusnak papjai, és uralkodnak Ővele ezer esztendeig” (Jel. 20:4.6).”

NK 586,2.

„Erről mondta Pál, hogy „a szentek a világot ítélik meg” (1Kor 6:2). Krisztussal együtt ítélkeznek a gonoszokon. Összevetik tetteiket a törvénykönyvvel, a Bibliával, és mindenkinek az ügyét a cselekedetei szerint döntik el. Majd kiszabják a gonoszok büntetését a cselekedeteik szerint; és ez az ítélet bekerül a nevük mellé a halál könyvébe.”

NK 586,3.

„Krisztus és népe Sátánt és angyalait is megítéli. Pál ezt mondja: „Nem tudjátok-é, hogy angyalokat fogunk ítélni?” (1Kor 6:3). Júdás pedig kijelenti, hogy „az angyalokat is, akik nem tartották meg fejedelemségüket, hanem elhagyták az ő lakóhelyüket, a nagy nap ítéletére örök bilincsekben, sötétségben tartotta” (Jud 6).”

41

Az ezer éves időszak vége

Jel. 20,7-9.

„És mikor eltelik az ezer esztendő, a Sátán eloldatik az ő fogságából. És kimegy, hogy elhitesse a föld négy szegletén lévő népeket, a Gógot és a Magógot, hogy egybegyűjtse őket háborúra, a kiknek száma, mint a tenger fövenye. És feljövének a föld szélességére, és körülvevék a szentek táborát és a szeretett várost…”

NK 586,2.

„Az első és második feltámadás közötti ezer év alatt ítélet folyik a gonoszok felett.”

TL 253,1.

„...az ezer év végén az ítélet már az összes gonoszokra kimondatott...”

42

Az új Jeruzsálem a megváltottakkal együtt leszáll a Mennyből a Földre

Jel. 21,2.

„És én János látám a szent várost, az új Jeruzsálemet, a mely az Istentől szálla alá a mennyből, elkészítve, mint egy férje számára felékesített menyasszony.”

Zak. 14,3-4.

„Mert eljön az Úr, és harczol azok ellen a népek ellen, a mint harczolt vala ama napon, a harcznak napján. És azon a napon az Olajfák hegyére veti lábait, a mely szemben van Jeruzsálemmel napkelet felől, és az Olajfák hegye közepén ketté válik, kelet felé és nyugot felé, igen nagy völggyé, és a hegynek fele észak felé, fele pedig dél felé szakad.”

NK 588,3.

„Krisztus az Olajfák-hegyére ereszkedik le, ahonnan feltámadása után felemelkedett, és ahol az angyalok megismételték visszatérésének ígéretét.”

TL 253,1.

„Midőn az ezer év végén az ítélet már az összes gonoszokra kimondatott, Jézus szentjei a szent angyalok kíséretében elhagyják a várost. Jézus egy hatalmas hegyre szállt alá, amely mihelyt rátette a lábát, kettéhasadt s nagy síksággá vált.”

NK 588,1.

„Az ezer esztendő végén Krisztus a megváltottak és az angyalok kíséretében ismét eljön a földre. Félelmes méltósággal száll alá.”

43

A gonoszok általános feltámadása

Jel. 20,5.

„A többi halottak pedig meg nem elevenedének, mígnem betelik az ezer esztendő.”

NK 586-587.

„A második feltámadás az ezer esztendő végén lesz. Ekkor a gonoszok feltámadnak, és megjelennek Isten előtt, az ítélet végrehajtására, amint meg van írva.”

NK 588,1.

„Az ezer esztendő végén Krisztus a megváltottak és az angyalok kíséretében ismét eljön a földre. Félelmes méltósággal száll alá, és életre szólítja a gonoszokat a végítéletre. Hatalmas sereg jön elő, megszámlálhatatlan, mint a tenger fövénye. Micsoda különbség van köztük és azok között, akik az első feltámadáskor léptek ki sírjukból!”

TL 253,2.

„Jézus most félelmetes fenséggel szólította elő a gonoszokat. Ugyanazzal a gyenge, beteg testtel jöttek elő, amellyel a sírba szálltak. Óh, mily látvány! Óh, mily jelenet! Az első feltámadás alkalmával viruló halhatatlansággal jöttek elő mindnyájan. Ellenben a második feltámadásnál mindegyik magán hordja az átok bélyegét.”

 

Sátán eloldoztatása

Jel. 20,7.

„És mikor eltelik az ezer esztendő, a Sátán eloldatik az ő fogságából.”

44

A feltámadt gonoszok Sátán késztetésére Jeruzsálem ellen vonulnak

Jel. 20,8-9.

„És kimegy, hogy elhitesse a föld négy szegletén lévő népeket, a Gógot és a Magógot, hogy egybegyűjtse őket háborúra, a kiknek száma, mint a tenger fövenye. És feljövének a föld szélességére, és körülvevék a szentek táborát és a szeretett várost; és Istentől a mennyből tűz szálla alá, és megemészté azokat.”

TL 40,2.

„Sátán ekkor betölti lelkével a feltámadt istenteleneket, elhiteti velük, hogy a városban tartózkodó sereg csekély, ellenben az ő serege hatalmas, hogy a szenteket legyőzhetik, és a várost bevehetik.”

NK 589,1.

„Ekkor Sátán felkészül az utolsó nagy összecsapásra. A tét a főhatalom. Amíg a gonoszság fejedelme nem gyakorolhatta hatalmát, és nem volt kit becsapjon, addig tehetetlen és komor volt. De amikor a gonoszok feltámadnak, és Sátán maga mellett látja a nagy sokaságot, reménye újraéled, és eltökéli, hogy nem adja fel a nagy küzdelmet. Az elkárhozottak egész seregét zászlaja alá gyűjti, és megkísérli velük tervét megvalósítani.”

NK 589,1.

„Sátán azonban korábbi ravaszságához híven nem árulja el kilétét. Fejedelemnek mondja magát, a világ jogos urának, akit jogtalanul kiforgattak örökségéből. Becsapott alattvalói előtt megváltónak tünteti fel magát. Azt hazudja, hogy az ő hatalma hozta ki őket a sírból, és azt ígéri, hogy felszabadítja őket a legkegyetlenebb elnyomás alól.”

45

Jézus megkoronázásának eseménye

NK 590,2.

„Krisztus ekkor ismét megmutatja magát az ellenségnek. Messze a város felett, fényes arany alapzatú trónon ül az Isten Fia, és körülötte országának polgárai. Nincs nyelv, amely el tudná mondani, nincs toll, amely le tudná írni Krisztus hatalmát és fenségét. Az Örökkévaló Atya dicsősége betakarja a Fiút, betölti Isten Városát, és a kapukon át beragyogja az egész földet.”

NK 594,1.

„A gonoszok megigézve nézik Isten Fiának koronázását. Látják kezében a mennyei törvénytáblákat - a tilalmakat, amelyeket semmibe vettek és áthágtak.”

NK 594,2.

„Sátán kővé meredve nézi Krisztus dicsőségét és méltóságát. Ő, aki valamikor oltalmazó kérub volt, tudja, honnan esett ki. Hogy megváltozott, milyen mélyre süllyedt a fénylő szeráf, a „hajnal fia”! A tanácsból, amelyben egykor megbecsült helye volt, örökre ki van rekesztve. Látja, hogy az Atya közelében dicsőségét elfedezve áll valaki. Sátán látja, amikor egy hatalmas angyal Krisztus fejére teszi a koronát, és tudja, hogy ő kapta volna ezt a megtisztelő feladatot.”

46

A gonoszok Sátánnal és angyalaival együtt elismerik Isten ítéletének igazságosságát, és leborulva imádják Őt

Jel. 15,4.

„Ki ne félne téged, Uram! és ki ne dicsőítené a te nevedet? mert csak egyedül vagy szent. Mert eljőnek mind a pogányok és lehajolnak előtted; mert a te ítéleteid nyilvánvalókká lettek.”

NK 595,2.

„Sátán látja, hogy lázadása, amelyre senki nem kényszerítette, alkalmatlanná tette a mennyei életre. Képességeit az Isten elleni harcban gyakorolta. A menny tisztasága, békéje és harmóniája mérhetetlen gyötrelem lenne számára. Isten irgalma és igazságossága ellen emelt vádjai elnémulnak. A gyalázat, amellyel Jahvét akarta illetni, teljesen visszahull reá. És Sátán most leborul, és beismeri, hogy Isten jogosan ítélte el.”

NK 595,3.

„Minden kétely, amely a hosszú küzdelem során az igazság és tévelygés kérdésében felmerült, most tisztázódik… Az egész világegyetem láthatja a különbséget Isten kormányzata és Sátán uralma között. Sátánt a saját cselekedetei ítélik el. Az események teljes mértékben igazolják Isten bölcsességét, igazságosságát és jogosságát. Világossá válik, hogy Isten a nagy küzdelem során tett minden intézkedésében tekintettel volt népének örök érdekeire és a teremtett világokra.”

NK 596,f.

„A nagy küzdelem összes tényét látva, az egész világegyetem - hűségesek és lázadók - egyként hirdetik: „Igazságosak és igazak a Te utaid, óh szentek Királya!”.”

47

Jézus kihirdeti a gonoszok fölött hozott ítéletet, amely Sátánt ismét lázadásra indítja

NK 593,2-3.

„Az egész gonosz világ a menny kormányzásával szembeni lázadása miatt Isten ítélőszéke előtt áll. Nincs senki, aki ügyüket védené. Nincs mentségük. A rájuk kimondott ítélet: örök halál. Ekkor mindenki előtt világossá válik, hogy a bűn zsoldja nem a csodálatos függetlenség, nem az örök élet, hanem rabság, romlás és halál. A gonoszok látni fogják, mit vesztettek lázadó életükkel.”

NK 591,3.

„A gonoszoknak, mihelyt a könyvek megnyílnak, és Jézus rájuk tekint, minden bűnük eszükbe jut. Meglátják, hol tért le lábuk a tisztaság és a szentség útjáról. Rádöbbennek, hogy gőgjükkel és lázadásukkal milyen súlyosan megsértették Isten törvényét.”

NK 596,2.

„Sátán kénytelen elismerni Isten igazságosságát, és meghajolni Krisztus főhatalma előtt, de jelleme változatlan marad. Elsöprő áradatként tör ki belőle ismét a lázadás. Eszeveszett dühében eltökéli, hogy nem adja fel a nagy küzdelmet. És felkészül a menny Királya elleni utolsó elkeseredett harcra. Alattvalói közé rohan, és megpróbálja őket a maga dühével áthatni, és azonnali harcra indítani. De... senki sem akad, aki elismerné felsőbbségét. Hatalma véget ért.”

NK 591,4.

„A trón felett feltűnik a kereszt. Körképszerűen felsorakoznak Ádám megkísértésének és bukásának jelenetei, és a nagy megváltási terv egymást követő eseményei:”

NK 592,2.

„E rettenetes jelenetek a valóságnak megfelelően játszódnak le. Sátán, angyalai és alattvalói nem tudják szemüket levenni a maguk kovácsolta eseményekről. Mindenki visszaemlékszik a maga szerepére.”

 

 

 

 

 

Az ítélet végrehajtása a tűznek tavában, ami a második halál

Jel. 20,14-15.

„A pokol pedig és a halál vettetének a tűznek tavába. Ez a második halál, a tűznek tava. És ha valaki nem találtatott beírva az élet könyvében, a tűznek tavába vetteték.”

TL 41,2.

„Csak most látták az istentelenek, hogy mit is veszítettek; Istentől tűz hullott alá reájuk, amely megemésztette őket. Ez volt az ítélet végrehajtása. Az istentelenek most vették el azt az ítéletet, amelyet a szentek az ezer év folyamán Jézussal együtt reájuk mértek.”

NK 597,1.

„Istentől az égből tűz száll alá. A föld feltöredezik. Előkerülnek a föld mélyébe rejtett fegyverek. Emésztő lángokat lövell minden tátongó szakadék. Még a sziklák is tüzet fognak. Eljött a nap, amely lángol, mint a kemence. A roppant nagy forróságtól az elemek megolvadnak. A föld is megolvad, és ami rajta van megég (Mal 4:1); 2Pt 3:10). A föld felszíne olyan, mint a megolvadt anyag - roppant nagy bugyborékoló tűztenger.”

NK 597,2.

„A gonoszok a földön kapják meg büntetésüket (Péld 11:31). „Pozdorjá”-vá lesznek, „és megégeti őket az eljövendő nap, azt mondja a Seregeknek Ura” (Mal 4:1). Egyesek egy pillanat alatt pusztulnak el; mások hosszú napokig szenvednek. „Cselekedeteik szerint” kapják büntetésüket. Sátánnak - mivel Isten az igazak bűneiért is őt terheli meg - nemcsak saját lázadásáért kell szenvednie, hanem azokért a bűnökért is, amelyekre Isten népét rávette. Büntetése sokkal súlyosabb, mint azoké, akiket elámított. Amikor már elpusztul mindenki, akit csalásaival elbuktatott, ő még él és szenved. A tisztító lángokban a gonoszok - a gyökér és az ágak - végül megsemmisülnek. Sátán a gyökér, hívei az ágak. Maradéktalanul lesújt rájuk a törvény szabta büntetés, ahogy azt az igazság megköveteli.”

48

A Föld megtisztítása tűz által

TL 41,2.

„Ugyanaz a tűz, amely a gonoszokat elpusztítja, tisztítja meg a földet. A szétszaggatott és meredek hegyek megolvadnak a nagy forróságban, az elemek szintén és minden polyva megsemmisül.”

TL 256,3.

„Azután láttam, hogy az a tűz, amely az istenteleneket elpusztította, minden tisztátalan dolgot is megemésztett és megtisztította a földet. Majd ismét láttam, hogy a föld már megtisztult és semmi nyoma sem maradt többé a régi átoknak.”

NK 598,2.

„A tűz, amely a gonoszokat megemészti, megtisztítja a földet. Elsöpri az átok minden nyomát. Nincs örökké égő pokol, amely a megváltottakat a bűn félelmes következményeire emlékezteti.”

49

A Föld újjáteremtése

II. Pét. 3,13.

„De új eget és új földet várunk az ő ígérete szerint, a melyekben igazság lakozik.”

Jel. 21,1.

„Ezután láték új eget és új földet; mert az első ég és az első föld elmúlt vala;”

50

A bűn világára nem emlékezünk többé, egyedül csak Jézus áldozatára

Jel. 21,4.

„És az Isten eltöröl minden könyet az ő szemeikről; és a halál nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak.”

Ésa. 65,17.

„Mert ímé, új egeket és új földet teremtek, és a régiek ingyen sem emlittetnek, még csak észbe sem jutnak;”

NK 598,3.

„A bűnnek csak egy emléke marad: Megváltónk örökre viselni fogja kereszthalálának nyomait. A bűn kegyetlen munkájának semmi emléke nem marad, csak a sebhelyek Krisztus fején, oldalán, kezén és lábán... Jézus a megalázás nyomait a legmagasabb érdemjelként viseli. A Golgota sebei a Megváltót dicsőítik és hatalmát hirdetik az örök korszakon át.”

51

Az örökkévaló élet Isten országában

I. Kor. 2,9.

„Hanem, a mint meg van írva: A miket szem nem látott, fül nem hallott és embernek szíve meg se gondolt, a miket Isten készített az őt szeretőknek.”

Ésa. 32,17-18.

„És lesz az igazság műve békesség, és az igazság gyümölcse nyugalom és biztonság mindörökké. Népem békesség hajlékában lakozik, biztonság sátraiban, gondtalan nyugalomban.”

Ésa 60,18-19.

„Nem hallatik többé erőszaktétel földeden, pusztítás és romlás határaidban, és a szabadulást hívod kőfalaidnak, és kapuidnak a dicsőséget.”

Ésa 65,21-22.

„Házakat építnek és bennök lakoznak, és szőlőket plántálnak és eszik azok gyümölcsét. Nem úgy építnek, hogy más lakjék benne; nem úgy plántálnak, hogy más egye a gyümölcsöt…”

Jel. 21,3.

„És hallék nagy szózatot, a mely ezt mondja vala az égből: Ímé az Isten sátora az emberekkel van, és velök lakozik, és azok az ő népei lesznek, és maga az Isten lesz velök, az ő Istenök.”

Jel. 22,3-4.

„És semmi elátkozott nem lesz többé; és az Istennek és a Báránynak királyiszéke benne lesz; és ő szolgái szolgálnak néki; És látják az ő orczáját; és az ő neve homlokukon lesz.”

AZ  ÖRÖKKÉVALÓSÁG

 

 

 

A hivatkozásokhoz használt könyvek

Rövidítés

A könyv címe

NK

A nagy küzdelem

UNE

Az utolsó napok eseményei

Test

Testimonies for the church 1-9. - Bizonyságtétel a gyülekezet részére

KSZ

Keresztény szolgálat

TL

Tapasztalatok és látomások

Kr.a mi ig.

Krisztus a mi igazságunk  (Dániels)

RH

Review and Herald - folyóirat

Szem

Szemelvények Ellen G. White írásaiból  1-3.

SM

Selected Messeges - Válogatott üzenetek

KP

Krisztus példázatai

SDA BC

SDA Bible Commentary 1-7. - Adventista bibliai kommentár

TM

Testimonies to Ministers and Gospel Workers  - Bizonyságtétel a lelkészeknek és az evangélium munkásainak