a végidő eseményei – 11.

A szentek szabadulása

I. Bevezetés

1.  Mivel kezdődik a végidőnek az az esemény-sorozata, amikor a szentek végre megszabadulhatnak a bűn világából?

–  A bukott egyházak és az államhatalom egymásra találásának a végidőben ismét az lesz a következménye, mint ami már korábban is volt az emberiség történelmében, a prófécia szerint bekövetkezik a „fenevad képének” felállítása. Jel. 13,14.

–  Gyűlölet és erőszak azokkal szemben, akik másként gondolkodnak.

–  Ez a hatalom mindenegyes imádójára egy bélyeget tesz, amire nevét, és nevének számát írja rá, amivel az embereket elkötelezetté teszi a fenevad imádása mellett.

–  Azokat pedig szeretné megölni, akik nem hódolnak be a hatalma és uralma előtt, ezért meghozza végső döntését arról, hogy ezt a tervét végrehajtsa. Jel. 13,15.

–  Amikor azonban ezt a szándékát végre akarja hajtani, akkor Isten közbeavatkozik, hogy veszélybekerült népét megszabadítsa.

–  „Abban az időben felkél Mihály, a nagy fejedelem, aki a te néped fiaiért áll, mert nyomorúságos idő lesz, amilyen nem volt attól fogva, hogy nép kezdett lenni, mindezideig. És abban az időben megszabadul a te néped; aki csak beírva találtatik a könyvben.” Dán. 12,1.

–  A Mihálynak nevezett mennyei lény azonos Jézus Krisztussal.

2. Mikor, hogyan és milyen módon lép közbe Jézus választott népének megszabadítására?

–  Jézusnak ez a váratlan közbeavatkozása azzal kezdődik, hogy elszabadulnak a föld elemi erői, ami egy nagyon fontos fordulópontot jelent az emberiség és a bűn világának történetében.

–  A természetet szabályozó törvények mintha megszűnnének létezni, mivel teljesen természetellenesnek látszó dolgok következnek be. Jel. 16,18.  Ésa. 30,30.

–  „Az éj sötétjénél sűrűbb feketeség ereszkedik a földre. Majd egy szivárvány, amely az Isten trónjáról áradó dicsfényben ragyog, átíveli az eget… Éjfélkor feltűnik a nap, és teljes fényében ragyog… A természetben mintha minden visszájára fordulna. A folyók állóvizekké válnak.” (NK 565-566.)

–  „A haragos emberek hirtelen feltartóztatnak, gyilkoló dühüknek tárgyait elfelejtik és borzalmas sejtelmekkel tekintenek a jövő felé.” (NK. 565,3)

–  „A gonoszok rémülten és csodálkozva nézik e jeleneteket, az igazak pedig szent örömmel szemlélik szabadulásuk jeleit.” (NK 566,1.) Jel. 6,15-17. Ésa. 25,9.

–  Isten ekkor végre megállítja a bűn és a gonoszság áradatát, végre megsemmisítheti a bűnt gyökerével és ágaival együtt, mindezt pedig anélkül, hogy az el nem bukott teremtményekből ez félelmet váltana ki Istennel szemben.

–  Ugyanezek a jelenségek a remény és az öröm üzenetét hozzák el a hűségeseknek.

–  „Isten a mi oltalmunk és erősségünk! igen bizonyos segítség a nyomorúságban. Azért nem félünk, ha elváltoznék is a föld, ha hegyek omlanának is a tenger közepébe: Zúghatnak, tajtékozhatnak hullámai; hegyek rendülhetnek meg háborgásától.” Zsolt. 46,2-4.

3. „Mihály”, azaz Jézus közbelépése után milyen események követik egymást, amik a remény és az öröm üzenetét hozzák el a hűségeseknek?

–  A hetedik csapás kezdetén az Isten trónjától jövő szózat hatására hatalmas földrengés támad, ami szintén a szentek szabadulása érdekében történik.

–  A földrengés hatására ugyanis azok a börtönfalak is leomlanak, amelyek az ott raboskodó szenteket tartják fogva, így azok szabaddá válnak, mint ahogy történt ez annakidején Pállal és Silással. Csel. 16,25-26..

–  Némelyek számára a sírokat nyitja meg a földrengés, hogy a halál fogságából jöjjenek elő, bár nem azonos céllal. Dán. 12,2. ‒ Mt. 27,51-53;  Jel. 1,7.

II. Isten népe megszabadul

1. Istennek ez a váratlan közbelépése mit eredményez, hogyan segít a szenteknek abban a rendkívül szorult helyzetükben?

–  Isten közbelépése mindenekelőtt elszabadítja a föld elemi erőit, a természetet szabályozó törvények megszűnnek létezni, teljesen természetellenes dolgok történnek.

–  Ekkor bomlik fel az a szövetség, amelyet a három tisztátlan lélek munkálkodása hozott létre.

–  János szerint „a nagy város”, vagyis „a nagy Babilon”-i szövetség újra darabjaira hullik szét. Jel. 16,19.

–  Vagyis a földi politikai erők is elvesztik erejüket az egység hiánya miatt, ezért azt a céljukat, amiért korábban szövetkeztek, már nem tudják megvalósítani.

2. Milyen rendkívüli körülmény váltja ki az egymással szövetségre lépett emberek és hatalmak szétesését?

–  Ennek az egységnek a szétesését az új küzdőfél színrelépése váltja ki, Dániel próféta a következőt írta: „felkél Mihály, a nagy fejedelem”. Dán. 12,1.

–  Mihályként, ekkor népe védelmében Jézus Krisztus lép be a küzdőtérre, hogy Sátánnal, az ősellenséggel felvegye az utolsó küzdelmet.

–  Amikor Jézus Mihályként lép a szintérre, akkor mindig Sátánnal veszi fel a küzdelmet, ezt a nevét más alkalommal nem használja.

–  A rendkívüli jelenségek láttán, a részleges feltámadást követően, „a hamis tanítók… akik még nem is olyan rég vakmerők, kérkedők, kihívók voltak, és ujjongva tiporták Isten törvénytartó népét, nem tudnak hova lenni a megdöbbenéstől, és reszketnek a félelemtől. Jajveszékelésük túlharsogja az elemek tombolását.” (NK 567,2.)

–  Vagyis a gonoszok lelkében a szentek iránti gyűlöletet felváltja a rettegés és a félelem, és ez teljesen véget vet a közöttük lévő szövetségnek.

–  Ekkor még „a démonok is elismerik Krisztus istenségét, reszketnek hatalma előtt”. (NK 567,2.)

–  Mivel ebben a küzdelemben Mihály a megváltottak védelmére jön, így „ebben az időben megszabadul a te néped, aki csak beírva találtatik a könyvben”. Dán. 12, 1.

3. Mire akarja felhívni figyelmünket az a meghatározás, hogy „felkél” Mihály, ez egy helyre vagy egy eseményre mutató kijelentés?

–   Arra irányítja figyelmünket, hogy Jézus Krisztus szolgálatában egy döntő változás fog ekkor bekövetkezni, mert ha valaki felkel a helyéről, az azt jelenti, hogy abba hagyta azt a tevékenységét, amit addig végzett.

–  Jézus Krisztus mennyei szolgálatának utolsó feladata a vizsgálati ítélet, vagyis az Isten házának a megítélése.

–  A „felkél” meghatározás tehát azt jelenti, hogy befejezte a közbenjárás munkáját, és azért kel fel, hogy megkezdje uralkodását, mint „királyoknak Királya és uraknak Ura”. Jel. 19,16.

4. Milyen helyről és helyzetekből hoz szabadulást Isten népe számára Mihály?

–  Azoknak, akik korábban már meghaltak, nekik a halál fogságából való szabadulást hozza, vagyis a föld porából fogja kiszabadítani őket.

–  Az élő szentek viszont különböző módon élik át a szabadulásnak ezt az élményét.

–  Egyesek az ellenség halálos üldözéséből, mások különböző rejtekhelyekről, vagy éppen kegyetlen börtönökből szabadulhatnak meg.

–  Ugyanakkor a lelki küzdelem rettenetes élményéből, a „Jákób éjszakájából”.

–  Az átváltozás pillanatában pedig mindenki, aki megváltásban részesül, megszabadul a bűn okozta romlandóságból, és annak minden következményétől. 1Kor.  15,53/a;  Fil. 3,21.

5. Hány részletben fog bekövetkezni Jézus visszajövetelével kapcsolatban a szenteknek a halálból való megszabadulása?

–   Jézus visszajövetelét megelőzően, még a nyomorúság ideje alatt, közvetlenül a hetedik csapás kezdetén, lesz egy részleges feltámadás, amikor csak néhányan támadnak fel a szentek közül.  Dán. 12,2.

–  „Mindazok, akik a harmadik angyal üzenetébe vetett hittel haltak meg, megdicsőülten jönnek elő sírjukból...”  (NK  567,1.)

–  Isten gyermekeinek a halálból való általános megszabadulása pedig akkor történik, amikor Jézus az ég felhőiben megjelenik.

–  Akkor az összes igazak egyszerre támadnak fel.  1Thess. 4,16.  Jel. 20,6.

4. A részleges feltámadást követően még milyen eseményeknek lehetnek résztvevői az élő szentek, mielőtt Jézus dicsőséges visszajövetele bekövetkezne?

–  Bepillantást nyernek a Mennybe, ahol Jézus bizonyságot tesz róluk az Atya előtt, aminek hatására megbizonyosodnak arról, hogy Jézus elfogadta a hűségüket.

–  Amikor ezt megértik, felszabadulnak a Jákób éjszakájának lelki küzdelméből.

–   „Az égen megjelenik egy kéz. Két egymásba hajtott kőtáblát tart… a kéz szétnyitja a táblákat, és a Tízparancsolat szabályai tüzes tollal írt igéknek látszanak, és oly tisztán rajzolódnak ki, hogy mindenki el tudja olvasni… Isten tíz rövid, átfogó, hiteles igéje a föld minden lakója elé tárul.”  (NK 568,2.) Zsolt. 50,3-6.

–  De már „túl későn ismerik fel, hogy a negyedik parancsolatba foglalt szombat, az élő Isten pecsétje”. (NK 569,1.)

–   Nem sokkal később „Isten hangja hallatszik a Mennyből, mely kihirdeti Jézus eljövetelének napját és óráját, és megköti népével az örökkévaló szövetséget.” (NK 569,2.)

–  „Amikor Isten kimondta az örökké tartó áldást azok felett, akik megdicsőítették Őt azzal, hogy megtartották a szent szombat napot, hangos diadalkiáltás hangzik fel a fenevad képe felett.” (TL 248,1. 23,2.)

–  Az egymást váltó események után „Nemsokára keleten megjelenik egy kicsiny fekete felhő… Isten népe ebben a felhőben felismeri az Emberfiának jelét. Ünnepélyes csendben figyelik a föld felé közeledő és egyre fényesebb és dicsőségesebb felhőt, mígnem nagy fehér felhő lesz belőle, amely megemésztő dicsőségként fénylik. Felette a szövetség szivárványa ível. Jézus hatalmas győzőként lép elő.” (NK 569,3.) Mt. 24,30.  Csel. 1,9-11.  Jel. 1,7.

6. Hogyan foglalhatjuk össze: kik számára hozza el Jézus ekkor a szabadulást, mi a feltétele annak, hogy valaki részesülhessen az üdvösségben és az örökéletben?

–  Ekkor már csak egyetlen feltétel határozza meg a szabadulásban való részesülést.

–  Aki „mindvégig állhatatos maradt”, ezért a neve a vizsgálati ítélet után is benn maradt az élet könyvében. Mt. 24,13;  Jel. 3,5.

–  Nagyon sok ember fog akkor csalódni abban, ahogy Isten az ő vallásos életét megítéli.  Mt. 7,21-23.

–  Ma még mindenki megvizsgálhatja életét, és megteheti azt a lépést, ami által a jó oldalra kerülhet.  Zsolt. 139,23-24;  Zsid. 4,16.

–  Egyszer azonban mindenki számára bezáródik az isteni kegyelem ajtaja.

III. Jézus dicsőséges visszajövetele

1. Jézus dicsőséges visszajövetele előtt milyen megtévesztő jelenséggel találja szembe magát az egész világ?

–  Jézus a nagy prófétikus beszédében figyelmeztette tanítványait, hogy „hamis Krisztusok… támadnak, akik nagy jeleket és csodákat tesznek, annyira, hogy elhitessék, ha lehet, a választottakat is”. Mt. 24,24.

–  Ez elsősorban Sátán utolsó csalására figyelmeztető kijelentés, amit a Jelenések könyve is megismétel előttünk

–  És nagy jeleket tesz, annyira, hogy tüzet is hoz alá az égből a földre, az emberek láttára. És elhiteti a földnek lakosait a jelekkel” Jel. 13,13-14.

–  „A csalás nagy drámájának tetőfokán Sátán meg fogja személyesíteni Krisztust… A nagy csaló ekkor azt a látszatot fogja kelteni, hogy Krisztus eljött. Sátán a föld különböző részein káprázatos, csillogó, fenséges lényként jelenik meg az embereknek.” (NK 555,2.)

–  „Nyájas, kedves hangon elmond néhányat a Megváltó ajkáról elhangzó drága mennyei igazságokból. Betegeket gyógyít, majd Krisztustól bitorolt szerepében azt állítja, hogy a szombatot áttette vasárnapra, és megparancsolja mindenkinek, hogy szentelje meg azt a napot, amelyet ő megáldott. Kijelenti, hogy azok, akik a szombat szentségét makacsul vallják, az ő nevét káromolják, ha nem hajlandók meghallgatni angyalait, akik által fényt hint, és igazságot tanít. Ez a súlyos csalás szinte leleplezhetetlen.” (NK 555,2.)

–  „Sátán nem hamisíthatja meg Krisztus adventjét. A Megváltó figyelmeztette népét e csalásra, és világosan megjövendölte, milyen lesz a második eljövetele.. Ezt az eljövetelt nem lehet utánozni. Erről mindenki tudni fog. Az egész világ látni fogja.” (NK 556,1.)

–  Isten Igéje előre figyelmeztet arra, hogy amikor „azt mondják majd néktek: Ímé a pusztában van; ne menjetek ki. Ímé a belső szobákban; ne higgyétek. Mert amiképpen a villámlás napkeletről támad, és ellátszik egészen napnyugatig, úgy lesz az ember Fiának eljövetele is” Mt. 24,26-27;  31; 

–  Jézus dicsőséges eljövetelét mindenki láthatja, onnan, ahol éppen tartózkodik, még akkor is, ha nem akarja látni.  Jel. 1,7;  lThessz 4,16–17;  Jel. 6,16-17.

2. Milyen módon és hogyan fogadják az emberek Jézus dicsőséges megjelenését?

–  Lesznek, akik meglepődnek, mert még nem várták Őt, nem számítottak a megjelenésére. Mt. 24,44;  48;  50.

–  Az előbbiekkel együtt az emberiség nagyobbik része félelemmel és kétségbeeséssel tekint majd Jézus megjelenésének jeleire.  Jel. 6,15-17.

– Lesznek olyanok, akiket úgy ér Jézus megjelenése, mint Noé kortársait az özönvíz, mert nem hitték el, hogy be fog következni amit Noé mondott, amikor pedig bekövetkezett, akkor már sehol sem tudtak menedéket találni.

–  Mások szeretnének láthatatlanná válni, elrejtőzni Jézus tekintete elől, szívesen lemondanának ennek az eseménynek a szemléléséről, de nem tehetik meg.

–  Akkor sokan könyörögnek a hegyeknek és a kőszikláknak: „Essetek mi reánk és rejtsetek el minket annak színe elől, aki a királyiszékben ül, és a Bárány haragjától”, de nekik látni és szemlélni kell Jézust a dicsőségében. Jel. 6,16.

–  Isten választottai azonban, akik mindvégig állhatatosak maradtak, boldog örömmel kiáltanak fel, amikor megpillantják Jézus visszajövetelének első jelét.  Ésa. 25,9.

–  Az ígéretek beteljesedését látják benne, hiszen a szabadulásuk jelét és biztosítékát ismerik fel Jézus megjelenésében.

3. Mi lesz Jézus első tette, a megváltottak megszabadítása érdekében?

–  Az a tény, hogy „Jézus meghalt és feltámadott”, annak a garanciáját lett, hogy „azonképpen az Isten is előhozza azokat”, akik meghaltak Jézusban. 1Thess. 4,14.

–  „Mert maga az Úr riadóval, arkangyal szózatával és isteni harsonával leszáll az égből”, hogy előszólítsa a megváltottak seregét. 1Thess. 4,16.  Dán. 12,2/a.

–  Azok, akik Édentől a halál fogságában pihentek, most „meghallják az Ő szavát”, és „kijönnek; akik a jót cselekedték, az élet feltámadására”. Jn. 5,28.

–  Az élő szentek viszont „nagy hirtelen, egy szempillantásban, az utolsó trombitaszóra” elváltoznak. 1Kor. 15,52.

–  Ezután az élő és feltámadott szentek elragadtatnak „a felhőkön az Úr elébe a levegőbe; és ekképpen mindenkor az Úrral leszünk”. 1Thess. 4,17.

–  A halál tömlöcéből kiszabadulva, hervadhatatlan dicsőségbe öltözött igazak, és az átváltozás csodáját átélő élő szentek hangja boldog győzelmi kiáltásban olvad össze: „Halál! hol a te fullánkod? Pokol! hol a te diadalmad?”. 1Kor. 15,55.

–  A megváltottak egybegyűjtését Jézus az angyalaira bízza, akik „egybegyűjtik az Ő választottait a négy szelek felől, az ég egyik végétől a másik végéig”. Mt. 24,31.

4. Milyen állapotban támadnak fel a megváltott szentek, milyen változást érzékelhetnek magukon, és mi az, ami majd csak a jövőben fog bekövetkezni rajtuk?

–  Úgy a feltámadott szentek, mint az élők, három vonatkozásban élik át az átváltozás csodáját Jézus visszajövetelekor.

–  „A romlandó test romolhatatlanságot ölt magára… A halandó test halhatatlanságot ölt magára”. 1Kor. 15,53.

–  „Elváltoztatja a mi nyomorúságos testünket, hogy hasonló legyen az Ő dicsőséges testéhez.” Fil. 3,21.

–  Egy területen viszont nem következik be változás a feltámadott szenteken.

–  János apostol azt írja a Jelenések könyvében, hogy az élet fájának „levelei a pogányok (népek) gyógyítására valók”.   Jel. 22,2/b.

–  Ez nem a különféle betegségekből való gyógyítást jelenti, a Jelenések könyve azt is leírja, hogy Isten országában nem lesz fájdalom, tehát betegség sem. Jel. 21,4.

–  „A halottak olyan termettel támadnak fel, amilyennel a sírba szálltak. Ádám is a feltámadt sokaság között áll. Alakja méltóságteljes, alig kisebb, mint az Isten Fiáé. Élesen különbözik a későbbi nemzedékektől. Ez is mutatja, hogy az emberiség elkorcsosult… A rég elvesztett Édenbe - az élet fájához - visszavitt üdvözültek növekedni fognak, mígnem elérik a kezdetben kapott méltóságteljes magasságukat. A bűn átkának utolsó maradványa is eltűnik, és Krisztus hű gyermekei ’az Úrnak, a mi Istenünknek’ szépségét fogják viselni, testben, lélekben és értelemben Uruk tökéletes hasonmását fogják tükrözni.” (NK 573,1.)

5. Mihez hasonlítja a Biblia, és hogyan fog megtörténni ez az egybegyűjtés, amit a mennyei angyalok fognak akkor elvégezni?

–  A Jelenések könyvében adott kinyilatkoztatás szerint ezt az eseményt Isten egy aratásnak tekinti, amikor a beérett gabonák mindegyike learatásra kerül, és begyűjtetik a maga helyére. Jel. 14,14-16.

–  Ebben az aratásban az „Embernek Fia” tartja a sarlót a kezében, és aratja le azokat, akiket méltónak tart erre.

–  A learatottak begyűjtését viszont a mennyei angyalok fogják elvégezni, mint Jézus munkásai „az aratók pedig az angyalok”. Mt. 13,39.

–  A Jézus példázatában mondottak szerint a végső aratást végző angyalok szét fogják válogatni egymástól az embereket, a jókat a gonoszoktól.

– Ebben a példázatában Jézus azt mondta:„az aratás idején azt mondom majd az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, és kössétek kévékbe, hogy megégessétek; a búzát pedig takarítsátok az én csűrömbe”. Mt. 13,30.

–  Csak ekkor válik mindenki által megkülönböztethetővé „az igaz és a gonosz között, az Isten szolgája között és aközött, aki nem szolgálja őt”. Mal. 3,18.

–  Pál apostol egy nagyon megható dolgot is kinyilatkoztat: ha a házastársak közül az egyik fél hívő, akkor benne a társa is „meg van szentelve” azért, hogy a közös gyermekeik Isten előtt ne legyenek „tisztátalanok”, hanem „szentek”. 1Kor. 7,14.

–  Ez a „benne” való megszentelés abból az isteni végzésből ered, hogy a házasságban a férfi és a nő, „lesznek ketten egy testté”. 1Móz. 2,24;  Mt. 19,5.

–  Természetesen ebben a kijelentésben csak azokról a gyerekekről van szó, akiknek legalább az egyik szülője hívő volt, a gyermek viszont kicsi korában meghalt, így ezeket a „gyermekeket is összegyűjtik a szent angyalok, és az anyjuk karjába helyezik.” (NK 573,2.)

6. Mi történik a Földön akkor, miután a megváltottak Jézussal együtt eltávoznak a Mennybe?

–  Az egész Földet elárasztja a hetedik csapásban bekövetkező jégeső, amely súlyát tekintve „mint egy-egy tálentum, száll az égből az emberekre”. Jel. 16,21.

–  Mivel a bibliai korokban különböző mértékű tálentumokat használtak, ezért csak megközelítő adatunk lehet, eszerint 20 és 40 kg közötti súlyú lehet.

–  Ez az isteni ítélet minden életet elpusztít a Földön, annyira, hogy még a hegyek magaslatait is letarolja a jégeső csapása. Jel. 16,20.

–  A csapások befejeztével pedig: „egy kevés idő még, és nincs gonosz; nézed a helyét, és nincsen ott”. Zsolt. 37,10.

–  Ez azt jelenti, hogy az ezer év ideje alatt, míg az igazak a Mennyben lesznek, itt a Földön nem lesz emberi élet, vagyis teljesen „kietlen és puszta” lesz Jer. 4,23.

7. Tudhatunk valamit arról, hogy mi történik ekkor Sátánnal és angyalaival, őket is elpusztítja a hetedik csapás ítélete?

–  Mivel Sátán és angyalai más anyagi világhoz tartoznak, ezért őket a Földet érintő ítéletek nem érintik, Istennek egyébként is más terve van számára elkészítve.

–  A Jelenések 20. fejezete szerint a szentek eltávozását követően Sátán megkötözésre kerül, és a következő ezer év ideje alatt itt kell tartózkodnia a sivár és életnélküli Földön.

–  Sátán megkötözése jelképezi azokat a korlátozásokat, amelyek akadályozzák őt tevékenységében.

– Mivel a gonoszok elpusztulnak Krisztus visszajövetelekor, az igazak pedig felvitetnek a Mennybe, így az emberi család egyetlen tagja sem lesz itt a Földön, akin gyakorolhatná csalárd módszereit Sátán

–  „Hogy többé el ne hitesse a népeket”.  Jel. 20,3.

–  Ezt a következtetést erősíti meg az a tény is, mely szerint ezer év végén is azáltal lesz eloldozva, hogy feltámadnak a gonoszok, és így megint vannak lények, akiket újra elhitethet és becsaphat.

–  Az ószövetségi engesztelési ünnepen kiválasztott „Azázel bakja” Sátán előképe volt, azt volt hivatott szemléltetni, hogy mi történik Sátánnal az ezer év időszaka alatt a kietlen és puszta földön, majd annak végén. 3Móz. 16,10.

–  Ahogy Azázel bakját egy arra kijelölt ember kivitte a kietlen pusztába, hogy ott sorsára hagyva végül elpusztuljon, úgy fogja majd az Isten által kijelölt angyal is kizárni Sátánt a teremtett világ közösségéből, a kietlen és puszta Földre, ahol a végső és teljes megsemmisülés vár rá, az áthárított bűnök miatt. 3Móz. 16,21/b-22.  Jel. 20,1-3.