a végidő eseményei – 9.

Az aratás, és a kegyelem ajtajának bezárása

I. Bevezetés

II. Az általunk végezhető aratások

III. Isten két nagy aratása

 IV. Isten két nagy aratása

 

Tartalomjegyzék

Összesítőlap

Főoldal

 

I. Bevezetés

1.  A Bibliai próféciákban található „aratás” kifejezés egyetlen eseményre utaló fogalom, vagy többféle eseményre, amik különböző időszakokban teljesednek be?

-    A Bibliában aratásnak nevezett esemény többféle változatával ismerkedhetünk meg a próféciákban adott kinyilatkoztatásokban, összesen hatféle eseményben teljesedik.

-    Az egyikben bennünket, embereket akar Isten felhasználni aratóként, nekünk kell összegyűjtenünk azokat, akiket a Szentlélek lelki értelemben beérlelt az aratásra.

   Velünk kapcsolatosan háromféle aratásnak nevezett eseményt különítünk el egymástól, ezeket majd a későbbiekben fogjuk részletesebben megismerni.

-    A másikban angyalokat fog felhasználni Isten, mert annak az aratásnak a jellege a mi emberi képességeinket már meghaladja, és ebben az aratásban mi ‒ a megváltottak serege ‒ leszünk a bearatottak. Mt. 13,39/b.

   Ekkor azonban nem csak a megváltottak aratása következik be, hanem a gonosz emberek (a konkolyok) begyűjtését is elvégzik, Jézus az egyik magvetős példázatában beszélt erről az eseményről. Mt. 13,39-42.

-   A legvégső aratásban pedig maga Jézus végzi el az aratás munkáját, mert ekkor a gonoszságukban beérett emberek aratása fog bekövetkezni, noha ebben is fognak angyalok közreműködni. Jel. 14,18;  20,11-15.

II. Az általunk végezhető aratások

1.  Alapvető szinten mikor és milyen módon kell Isten eszközeiként nekünk végezni az aratás munkáját?

-  Ez az aratás nem más, mint az evangélium hirdetésének hatására megtért emberek begyűjtése, ami hozzátartozik a Krisztustól kapott missziónkhoz, amit folyamatosan és állandóan kell végeznünk.

   Erről az aratásról mondta Jézus: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek azért az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az Ő aratásába.” Mt.  9,37-38.

   Máshol ugyanerről az aratásról azt is mondja: „Más a vető, más az arató. Én annak az aratására küldelek benneteket, amit nem ti munkáltatok.”  Jn. 4,37-38.

-     Az aratásnak ez a fázisa a Krisztushoz tartozás része kell legyen mindenki számára, amit viszont a misszió munkában való aktív tevékenységgel fogjuk kifejezni..

   Aki az „aratásnak” ebben a munkájában nem vesz részt, az a „késői esőben” sem fog részesülni, mert az ebben való részesülésnek előfeltétele a misszió.

  „Amikor a gyülekezetek élővé, dolgozó gyülekezetté lesznek, őszinte kérésükre megkapják a Szentlelket... Akkor a menny ablakai megnyílnak a késői eső zápora számára.” (Rew.& Her.  1890 Febr. 25.)

2.  Mikor fog bekövetkezni az aratás következő fázisa, és milyen körülmények között fogják végezni azt az aratók?

-   Az aratás második fázisa közvetlenül a „késői eső” kiáradását követően fog bekövetkezni, erről az eseményről úgy szoktunk beszélni, mint a nagy aratásról.

   Ez az esemény azonban csak az első hulláma a nagy aratásnak.

   Ekkor a hangos kiáltás második fázisának kibontakozásaként a Babilonban lévők kihívása és begyűjtése következik be: „fussatok ki belőle én népem”. Jel. 18,4.

   „Amint meg van jövendölve a Jelenések 18. fejezetében, a harmadik angyal üzenetét nagy erővel kell hirdetniük.” (8Test. 118.)

-   Ebben az aratásban valósítja meg Jézus azt, amiről a jó Pásztorról való példázatában beszélt, amikor a „más akolból” való juhait hívja ki, és egyesíti a nyájával.  Jn. 10,16.

   Ebben az aratásban, a „más akolban” lévők kihívását szintén rajtunk keresztül fogja meghirdetni Jézus, bennünket akar felhasználni eszközként.

-   Ebben az aratásban Isten gyermekei már a „késői eső”-ben kapott erővel mennek ki az emberek közzé, hogy elvégezzék az evangélium hirdetés összegyűjtő feladatát.

3.  Milyen prófétikus eseménnyel összefüggésben fog bekövetkezni az általunk végzett aratásnak a harmadik, és egyben az utolsó eseménye?

-   Abban az aratásban, ahol még mindig mi leszünk Isten arató munkásai, beteljesedik a hangos kiáltás harmadik fázisa, amely az egész világot fogja megszólítani.

  „A harmadik angyalt követő angyal üzenete a világ minden részének szól. Ez az aratás üzenete, és az egész földet megvilágítja Isten dicsősége.” (UNE. 146,5. ‒ Letter 86, ‒ 1900.)

  Amikor az isteni hatalom egyesül az emberi erőfeszítéssel, a munka úgy terjed majd, mint tűz a tarlón. Isten olyan erőket fog alkalmazni, melyeknek eredetét ember képtelen felfogni.” (UNE. 146,3. ‒ 1SM 118. ‒ 1885)

-   Ebben az aratásban az egész világ megszólítását kell elvégezni, hogy akit csak lehet, még Isten melletti döntéshez vezethessünk.

  „Az angyalnak, aki a harmadik angyali üzenet hirdetésében részt vesz., dicsőségével az egész földet be kell világítani. Itt szem elé van tárva egy földkerekségre kiterjedt és szokatlan erejű munka… Ez a munka ama pünkösd napjához lesz hasonló… Az evangélium nagy munkája Isten hatalmának nem kisebb megnyilvánulásával fog záródni, mint amely annak kezdetét jellemezte… Ezrek fogják az intést az egész világra szétvinni… Egy nagy szám fog az Úr oldalára állni.” (NK. 543-544.)

  „Az Úr ebben az utolsó munkában a megszokott módtól eltérően fog munkálkodni, oly módon, amely minden emberi tervvel ellentétben lesz… Isten oly utakat és eszközöket fog használni, amelyek által láthatóvá lesz, hogy saját kezébe veszi az irányítást. A munkások meglepődnek az egyszerű eszközöktől, amelyek használatával előidézi és tökéletesíti igazságosságának munkáját.” (BT Préd. rész.  300).

-   Ebben a nagy aratásban már egyesültek, és együtt dolgoznak az Isten Egyházának látható és láthatatlan részéből valók, és együtt fejezik be az evangélium hirdetésének utolsó munkáját.

      Jézus ugyanis, mint a szőlőskert Ura, a többi munkása mellé, dolgozni hívja meg az utolsó órában felfogadott munkásokat, a más akolból való juhait. Mt. 20,1-8.

III. Isten két nagy aratása

1.  Honnan tudhatjuk, hogy lesz olyan aratás is, aminek elvégzését Isten már nem bízza emberekre?

-   Jézus az egyik magvetéssel kapcsolatos példázatában beszélt egy olyan aratásról, aminek magyarázatában a következő megállapításokat jelentette ki.  Mt  13,38-39.

   „ A szántóföld pedig a világ”, ahol az aratás előkészítését kell végezni.

   A jó mag az Isten országának fiai”, akiket Isten szolgái vetettek be a jó földbe.

   „A konkoly pedig a gonosznak fiai”, akiket az ellenség vetett be a jó mag közé.

   „Az aratás pedig a világ vége”, amikor szétválasztják a jó magot a rossztól.

   „Az aratók pedig az angyalok”, akiknek feladatul adja Jézus ezt a szétválasztást.

-   Erről az aratásról Jézus azt mondta: „Mihelyt pedig a gabona arra való, azonnal sarlót ereszt reá, mert az aratás elérkezett”.  Mk.  4,29.

   Ez az aratás Jézus dicsőséges visszajövetelekor fog beteljesedni.

-   Ekkor egy kettős aratás következik be, mert nem csak a megváltottak, hanem a gonosz emberek, vagyis a konkolyoknak a begyűjtése is megtörténik. Mt. 13,39-42.

   Jézus azt mondta: „Szedjétek össze először a konkolyt, és kössétek kévékbe, hogy megégessétek; a búzát pedig takarítsátok az én csűrömbe”. Mt. 13,30.

2.  A Jelenések könyvének 14. fejezetében János az embernek Fiához hasonlót lát ülni fehér felhőn, aki a kezében sarlót tart, mit akar kifejezni ez a prófétikus bemutatás?

   Ebben a fejezetben Jézus van úgy bemutatva, mint arató, aki azért jelent meg, hogy elvégezze az aratást, János ugyanis azt látja, hogy Jézus „kezében éles sarló” van. Jel. 14,14.

   A sarló az elválasztás, vagyis egy ítélet-végrehajtás eszköze,  mint arató, ekkor a sarlójával választja külön a búzát a konkolytól, a tiszta búzát pedig a polyvától.

   „Mikor pedig eljő az embernek Fia az ő dicsőségében, és ővele mind a szent angyalok, akkor beül majd az ő dicsőségének királyiszékébe. És elébe gyűjtetnek mind a népek, és elválasztja őket egymástól” Mt. 25,31-32.

3.  Milyen különleges esemény által készíti fel Isten a jelképes gabonáját, vagyis az igazakat, hogy amikor ennek a végső nagy aratásnak az ideje elérkezik, addigra beérett gabonaként kerüljenek learatásra?  Jóel.  2,23-24.  v.ö:  2,28-29.

-   A végidőre megígért „késői eső”, vagyis a Szentlélek kiáradása, nemcsak a misszió munka hatékonyabb végzésére képesíti majd Isten választottait, hanem egyúttal az Isten jóváhagyásának pecsétjét is jelenti ez, az üdvösségre.

   „Meg ne szomorítsátok az Istennek ama Szent Lelkét, aki által megpecsételtettetek a teljes váltságnak napjára.” Eféz. 4,30.

-    „Az Úr a természet jelenségeit használja fel, hogy a Szentlélek munkáját szemléltesse.” (BT Préd. rész. 501,1.)

   „A föld termését beérlelő késői eső azt a kegyelmet szemlélteti, mely felkészíti az egyházat az ember Fiának eljövetelére.”  (u.o. 2. bekezdés)

4.  Miből áll az aratást végző angyalok munkája a megváltottak aratásával kapcsolatban, és milyen rendkívüli eseménnyel kapcsolódik össze?

-   Az angyalok arató munkája abból áll, hogy a föld minden tájáról összegyűjtik és Jézushoz vezetik, „az Úr elébe, a levegőbe”, az összes igazakat, mert Ő fent, a levegőben megállva gyűjti magához össze őket. 1Thess. 4,17. 

   A Jelenések könyve is megemlékezik az aratásnak erről a munkájáról, amit Isten angyalai fognak elvégezni. Jel. 14,14-16.

   Ezt az eseményt azonban a megváltottak seregének, vagyis az összes igazaknak általános feltámadása fogja megelőzni: „akik meghaltak a Krisztusban”. 1Thess.  4,16.

   Az igazak ekkor egy csodálatos változáson mennek át, a feltámadással egy időben.  1Kor.  15,53.

    „Mert szükség, hogy ez a romlandó test romolhatatlanságot öltsön magára.”

   „Mert szükség, hogy ez a… halandó test halhatatlanságot öltsön magára.”

   Annak ígéreteként, hogy halál többé nem lesz.  Jel.  21,4.

   „Aki elváltoztatja a mi nyomorúságos testünket, hogy hasonló legyen az Ő dicsőséges testéhez.”  Fil.  3,21.

5.  A jelenések 14. fejezet leírásában egy másik aratással is találkozunk, mi a célja ennek az aratásnak, kiknek az aratása következik be ebben az eseményben?

-   Ez a második aratás nem kiegészítése vagy folytatása az előzőnek, hiszen az egy teljesen befejezett munkát hagyott maga után: „Bocsátá azért, aki a felhőn ül az ő sarlóját a földre; és learattaték a föld.” Jel. 14,16.

   Az aratást végző angyalt úgy mutatja be János, hogy „másik angyal”, ezzel pedig arra utal, hogy az általa végzendő feladat teljesen független az előzőtől, és időben is jóval későbbi eseménnyel kapcsolatos.

-   A bemutatásban több dolog is utal arra, hogy itt az ezer év után bekövetkező eseményekről van szó.

  Az angyal megjelenése, „akinek hatalma van a tűzön” (18. vers), a végső ítéletre, a tűznek tavára utal, amiben a második halál, a végső és teljes megsemmisülés következik be.

-   Isten haragjának ez az arató ítélete a városon kívül történik.

   Ez az arató ítélet megkímél egy várost, mivel az ítélet végrehajtása a város falain kívül megy végbe, ez a város pedig az új Jeruzsálem.

   „Ha valaki nem találtatott beírva az élet könyvében, a tűznek tavába vetteték… Ez a második halál, a tűznek tava”.  Jel. 20,15; 14.

6.  Mivel az előző aratás Jézus dicsőséges visszajövetelekor fog teljesedni, ezért felmerül az a kérdés, hogy ez a második aratás mikor fog bekövetkezni?

-   Ez az esemény akkor fog megtörténni, amikor az igazak az ezer év eltelte után visszajönnek a Földre.

   Az Isten által készített csodálatos város ‒ az új Jeruzsálem ‒, leszáll a Földre, hogy az egész világegyetem központjává legyen.

   Ekkor támadnak fel mind a gonoszok, akik Sátán biztatására el akarják foglalni a szentek városát.

   Istentől azonban tűz száll alá, amely megsemmisíti a gonoszokat az egész földön.

-   Erre az eseményre utal az, hogy egy olyan angyal is részt vesz az aratásban, „akinek hatalma van a tűzön”.

-   Istennek ez az ítélete a gonoszok teljes és végső megsemmisítését fogja eredményezni.

-   Mivel ez az angyal, akinek hatalma van a tűzön „az oltártól” jön ki, ezért Ő nem lehet más, mint Jézus, aki ezen események bekövetkezte előtt a főpapi szolgálatát végezte a mennyei templomban. Jel. 14,18.

7.  Mi a rendeltetése ennek a kettős aratásról adott prófétikus kinyilatkoztatásnak?

-   A kettős aratásról való kinyilatkoztatásnak az a rendeltetése, hogy még időben döntésre késztessen minden embert.

-   Nem mindegy, hogy ki által és mikor leszel learatva, illetve hová leszel learatva.

   Kerülhetsz az Isten tárházába, de kerülhetsz az Isten haragjának borsajtójába is.

-   Most még mindenki önmaga választhatja meg élete célját és a következményét is.

   Ez a végső döntés örökre megpecsételi minden ember sorsát, a választás azonban a mi kezünkben van.

   Krisztus szeretne mindenkit a jó oldalra állítani addig, amíg tart a kegyelem.

8.  A mezőgazdaság világában, milyen eseménynek tekintik azt az időszakot, amikor elérkezik az aratás?

-   Az aratás a gazdasági munkáknak a befejező részét jelenti, ezzel a betakarítással zárul le az előző év munkája.

-   A lelki életünk területén is ugyanezt jelenti az aratás, ennek elvégzésével Isten is befejezi az emberekért végzett munkáját.

  Az Isten megváltó kegyelmével összefüggésben azt is jelenti, hogy az aratással végleg lezárja a kegyelem ajtaját, és kimondja, hogy „aki igazságtalan, legyen igazságtalan ezután is; és aki fertelmes, legyen fertelmes ezután is; és aki igaz, legyen igaz ezután is; és aki szent, szenteltessék meg ezután is.”. Jel. 22,11.

   Az aratás eseményére teljesen világossá válik, hogy egy-egy növény búza vagy konkoly szemeket tartogat a kalászában.

IV. A kegyelem ajtajának bezárása

1.  Mire figyelmezteti Jézus az aratás eseményével kapcsolatban azokat, akik a végidőben élő népéhez tartoznak?

-    Jézus több példázatában, és egyéb tanításaiban is figyelmeztet arra, hogy egyszer bezáródik a kegyelem ajtaja, és akiket készületlenül talál, azok kívül maradnak.

   A balga szüzek is kívül maradtak, mivel nem kellően készültek fel a vőlegény fogadására. Mt. 25,10-12.

-   Jézus határozott figyelmeztetést ad a kegyelem ajtajának bezárásával kapcsolatban.

   „Igyekezzetek bemenni a szoros kapun: mert sokan igyekeznek bemenni és nem mehetnek. Mikor már a gazda felkél és bezárja az ajtót, és kezdetek kívül állani és az ajtót zörgetni, mondván: Uram! Uram! nyisd meg nékünk; és ő felelvén, ezt mondja néktek: Nem tudom honnét valók vagytok ti;” Lk. 13,24-25.

-   Jézus arról is beszélt, hogy ezek az emberek csak beszéltek arról, hogy mi az Isten akarata, de nem volt bennük semmi készség arra, hogy cselekedjék is azt, ezért találják szembe magukat a bezárt ajtóval.

  „Nem minden, aki ezt mondja nékem: Uram! Uram! megyen be a mennyek országába; hanem aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát. Sokan mondják majd nékem ama napon: Uram! Uram! nem a te nevedben prófétáltunk-é, nem a te nevedben űztünk-é ördögöket, és nem cselekedtünk-é sok hatalmas dolgot a te nevedben?” Mt. 7,21-22.

   „Te előtted ettünk és ittunk, a mi utcáinkon tanítottál…” Lk. 13,26.

  És akkor vallást teszek majd nékik: Sohasem ismertelek titeket; távozzatok tőlem, ti gonosztevők.” Mt. 7,23.

-   Mivel pedig a befejező események idejéről semmit sem tudunk, ezért Jézus arra kér:, „figyeljetek, vigyázzatok és imádkozzatok”. Mk. 13,33.

2.  Ismerünk olyan történelmi példákat, amikor Isten bezárta az emberi család előtt, illetve az emberek egy csoportja előtt a kegyelem ajtaját?

-   Noé idejében, amikor az egész Földre az özönvíz ítéletét adta. 1Móz. 6,6-8.

-   Ábrahám és Lót idejében, amikor Sodoma és Gomora városát semmisítette meg az Istentől jövő kénköves tűz. 1Móz. 13,13;  18,20.

-   Jézus mennybemenetele után, amikor a zsidó nép számára szabott kegyelem lejárt, és a rómaiak elpusztították Jeruzsálemet. Mt. 21,43.

-   1844-ben az első angyal üzenetének elvetése miatt a protestáns egyházak előtt, mint korábban kihívott Isten népe előtt is bezáródott a kegyelem ajtaja, hogy ezután a hűségeseknek egy kicsiny csoportja hirdesse az égész világ számára az örökkévaló evangéliumot. Jel. 14,6-8.

-   A vizsgálati ítélet munkájának befejezésekor, ismét be fogja zárni a kegyelem ajtaját, de most végérvényesen a különböző korokban élő emberek előtt. Jel. 22,11.

3.  Hogyan és milyen módon, illetve meddig biztosít Isten lehetőséget minden embernek arra, hogy hit által a kegyelem királyiszékéhez járulhasson? Zsid. 6,19-20;  4,14-16.

-   A Szentírás azt hirdeti, hogy Jézus áthatolt az egeken, és ott „a mennyei Felség királyi székének jobbjára ült”, mint a mi szószólónk és képviselőnk.  Zsid. 8,1  9,24.

   Amíg ez a lehetőség biztosított, addig kivétel nélkül minden ember részére van lehetőség, hogy bűnbocsánatban és kegyelemben részesüljön.

-   Amikor viszont megszűnik Jézus közbenjáró szolgálata, akkor megszűnik a kegyelem lehetősége is, ezért ettől fogva „senki sem léphet be a templomba”, még hit által sem. Jel. 15,6-8.

   De ez nem fog bekövetkezni addig, amíg minden ember nem döntött, amíg akár egyetlen ember esetében is van remény arra, hogy megtér.

   De amikor az emberek kimondják azt a döntésüket, amely meghatározza további sorsukat, akkor Jézus is véglegesíti az általuk meghozott döntéseket.  Jel. 22,11.

   Jézusnak ezzel a kijelentésével mindenki számára lejár az Isten által biztosított kegyelem, ezután többé senki sem járulhat  a kegyelem királyiszéke elé.

4.  Mi a különbség a korábbi zárt ajtók esetei, és a között, amikor a végső időben zárja be Isten a kegyelem ajtaját?

-   A korábbi esetekben mindig kegyelemmel elegyített volt az ítélet a bűnös embereken.

-   A kegyelem ajtajának a végidőben bekövetkező lezárása azonban már kegyelem nélkül való lesz.

   „Az is iszik az Isten haragjának borából, a mely elegyítetlenül töltetett az ő haragjának poharába”. Jel. 14,10.

   Az „elegyítetlen” görög szó azt is jelenti, hogy hígítatlan, tömény, vagyis már nincs benne kegyelem, csak a tömény ítélet.

5.  A végidő eseményeivel összefüggésben Isten csak egyszer zárja be a kegyelem ajtaját, vagy többször is, még ha nem is ugyanazok számára?

-   Az Isten választott népe számára a megtérésre alkalmas idő, vagyis a bűnök rendezésének lehetősége csak addig tart, amíg a késői eső kiáradása be nem következik.

-  A Lélek kiáradása ugyanis csak azután fog megtörténni, amikor Isten népe felett már átvonult Isten bűntörlő kegyelmének ítélete, vagyis a vizsgálati ítélet felettük már befejeződött.

   Péter apostol pünkösdi prédikációjában, mint egy „pillanatkép” próféciában is ez fogalmazódik meg:

  „Bánjátok meg azért és térjetek meg, hogy eltöröltessenek a ti bűneitek, hogy így eljőjjenek a felüdülés idei az Úrnak színétől. És elküldje a Jézus Krisztust, a ki néktek előre hirdettetett.” Csel. 3,19.

-   Isten népe számára az Úrtól jövő felüdülés, vagyis a késői eső eseménye jelenti a kegyelem idő végét, mert a bűntörlő kegyelem ideje átvonult felettük, miközben az emberek többi osztálya számára még nyitva áll a kegyelem ajtaja.

   „Isten megsemmisítő ítéletének ideje egyúttal az Isten irgalmasságának az ideje is azok  részére,  akiknek  semmi  alkalmuk sem volt az igazságot megismerni. Az Úr szeretettel fog rájuk tekinteni, kegyelmes szíve megindul irántuk, irgalmas karja még mindig ki van tárva megmentésükre, mialatt azok számára bezáródott az ajtó, akik nem akartak bemenni.” (Rew.Her. 1906. júl. 5. -  S.D.A. Comm. 7. köt. 979.)

-   „Akik nem akartak bemenni”, azokat jelentik, akik ismerték a belépés lehetőségét, vagyis ismerték a jelen időre szóló igazságot, de nem akartak jó döntést hozni.

   Ezek az emberek az Isten népének tagjai, akik „inkább szerették a sötétséget, mint a világosságot” (Jn. 3,19.), vagyis inkább szerették a világot, mint az Istennel való élő közösséget.