a végidő eseményei – 6.

A végidő nagy hitpróbája

I. A fenevad képének felállítása

II. Az előkészítés folyamata

III. A vasárnapi törvény kiadása

IV. A vasárnapi törvény fokozatai

 

Tartalomjegyzék

Összesítőlap

Főoldal

 

I. A fenevad képének felállítása

1.  A Jelenések könyvében olvashatunk egy nagy hitpróbáról, amit a „fenevad képe” által kibocsátott rendelet fog kiváltani, ‒ de mivel azonosítható ez a hatalom?

   Mint minden képnek ‒ így a „fenevad képének” is ‒, alapvetően hasonlítania kell az eredetihez, vagyis magához a „fenevad”-hoz”.

   Ezt a fenevadat János apostol bemutatása alapján a Pápaság intézményével lehet azonosítani, aki évszázadokon keresztül Isten hűséges gyermekeit üldözte, és kegyetlen halálra adta.

   Az eredeti „fenevad” központi szándéka az volt, hogy az általa képviselt eszméket az egész lakott földre eljuttassa, és ezáltal az egész emberiséget egy hatalmas egységbe tömörítse, az ő vezetése és uralkodása alatt.

   Ezt a szándékát minden eszközzel segítette, ezért, ahol az érvek nem hatottak, ott erőszakot és fegyvert használt az akarata és szándéka érvényesítésére.

    A fenevad képének a felállításában is ezeket a tüneteket lehet majd megfigyelni.

    A „fenevad képe” nem lehet más, mint a hamis és bukott vallásoknak olyan szervezete, amely Rómához hasonlóan erőszakkal akarja a tantételeit elfogadtatni.

   „A ’fenevad képe’ a hitehagyó protestantizmusnak azt a formáját ábrázolja, amely akkor alakul ki, amikor a protestáns egyházak, dogmáik megtartásához, a polgári hatalom segítségét igénylik.” (NK. 397,1.)

2.  Ez a „földből feljövő fenevad”, amely a „fenevad képét” fogja elkészíteni, hogyan és milyen módon próbálja elfogadtatni az emberekkel ezt a szándékát?

    Szándékának hatékonyságát azzal szeretné fokozni, hogy azt mondja majd „a föld lakosainak”, hogy „csinálják meg a fenevad képét” Jel. 13,14/k..

   Ez a felszólítása egyrészt azt jelenti, hogy az emberek tömegeit igyekszik megnyerni a szándékának megvalósításához.

   Másrészt azt a következtetést erősíti, hogy ez a hatalom egy demokratikus államrendszer, ezért akarja bevonni a föld népét is, a tervének végrehajtásához.

   „Itt világosan elénk van tárva egy kormányforma, mely szerint a törvényadó hatalom a nép kezében nyugszik.”  (NK  394,3.)

    A „föld lakosainak” bevonása arra is utalást ad, hogy a „fenevad képét” felállító vallási szervezetben az elvilágiasodott amerikai protestantizmus viszi és vállalja majd a vezető és kezdeményező szerepet.

   Ez abból kitűnik, hogy Amerika Alkotmánya rögzíti, a törvényadó hatalom a nép kezében van, ezért csak a nép akaratán keresztül szólalhat meg.

    Másrészt viszont a látomás-sorozat arra irányítja figyelmünket, hogy a „földnek minden lakosa imádja” majd a fenevadat. Jel. 13,3/b;  8/a.

   Ebből pedig az következik, hogy a demokratikus politikai hatalmak nemcsak Amerikában fogják támogatni a „fenevad képének” elkészítését, és imádatának kényszerítését, hanem az egész világon.

3.  Mit tudhatunk a „fenevad képének” felállításával kapcsolatos szándékáról, hogyan és milyen módon próbálja megvalósítani?

    A „fenevad képének” felállítása két fokozatban fog kibontakozni.

    Először egy olyan vallási szervezetet kell létrehozni, amelynek központi szándéka az lesz, hogy az általa képviselt eszmék, az egész lakott földre terjedjenek ki az ő vezetése alatt.

   E szándékának megvalósulását láthatjuk már az Egyházak Világtanácsának ökumenikus törekvéseiben kibontakozni.

    A képfelállítás második fokozata majd csak akkor valósul meg, amikor ez a szervezet az általa képviselt eszméket és elgondolásokat rá tudja kényszeríteni az emberekre, imádatot kényszerítve ki belőlük.

4.  Milyen módon fogja hatékonnyá tenni a végrehajtás módját, ‒ egyrészt, hogy megnyerje az embereket, ‒ másrészt pedig, hogy kikényszerítse az engedelmességet azoktól, akiket nem tud megnyerni?

        Ezt a szándékát úgy próbálja végrehajtani, hogy a fenevad képébe „lelket ad”, hogy az megszólaljon, majd pedig nagy jeleket tesz”, és „elhiteti a földnek lakosait a jelekkel, amelyek adatának néki”. Jel. 13,13-15/a.

      Ha Sátánnak nem sikerül elvennie az emberektől a Bibliát, akkor az embereket szakítja el a Bibliától az okkult jelenségek szenzációt keltő befolyásával.

      Napjainkban az emberek már nagyobb figyelmet fordítanak a természetfeletti jelenségeknek, mint hogy időt szánnának az Isten igazságának megismerésére.

      János kijelentéséből viszont az is kitűnik, hogy ez a „földből feljövő fenevad”, aki a kép felállításáért munkálkodik, valójában csak egy eszköz, hiszen rajta keresztül már a sátáni, a démonikus erők akarnak és fognak megnyilatkozni, a természetfeletti (okkult) jelenségek által.

        Az egyre népszerűbb, spiritiszta eredetű, karizmatikus befolyásoltság alatt, Sátán szólaltatja meg ennek a vallás-politikai szervezetnek a törvényhozó testületét is.

      Ebben a megszólalásban olyan törvények kibocsátására kerül sor, ami az egyes emberek vallási és lelkiismereti szabadságát lesznek hívatottak korlátozni.

5.  Milyen szövetségnek kell még létrejönni ahhoz, hogy a „fenevad képe” végrehajthassa mindazt, ami az emberek imádatának kikényszerítéséhez szükséges?

    A bukott egyházak és az államhatalom újra egymásra találnak, aminek ugyanaz lesz a következménye, mint ami már korábban is volt az emberiség történelmében. 

   „És adaték néki, hogy… azt mívelje, hogy mindazok, akik nem imádják a fenevad képét, megölessenek.” Jel. 13,15.

    Vagyis gyűlöletet és erőszakot fog alkalmazni azokkal szemben, akik másként mernek gondolkodni vallási és lelkiismereti kérdésekben.

    Ez a vallás-politikai hatalom minden egyes imádójára egy bélyeget fog tenni, „a jobb kezükre vagy homlokukra”, amiben vagy a nevét, vagy a nevének számát kell magán viselnie a megbélyegzett embernek.  Jel. 13,15-17.

   Ez a bélyeggel való megjelölés, az emberek elkötelezettségét fogja jelenteni a fenevad imádása mellett.

II. Az előkészítés folyamata

1.  Van annak valamilyen bibliai alapja, hogy a végidőben, a keresztény egyházak és a különböző vallási felekezetek, egy általános szövetségben akarnak egyesülni?   

    A bibliai próféciák szerint, a „fenevad képének” felállításával kapcsolatos törekvések, egy általános szövetséget hoznak létre a világ vallásos közösségei között, a Pápaság intézményének vezetése és uralma alatt.  Jel. 13,8/a;  12/b-13.

   Ez a szövetség három táborból tömöríti össze azt a hatalmas tömeget, amelyben egymástól teljesen eltérő életet élő, és eltérő ideológiát képviselő emberek fognak össze: „sárkány… fenevad… hamis próféta”. Jel. 16,13-14.

   Ezt a vallásos egység-szövetséget a protestáns Amerika fogja kezdeményezni, de a Pápaság vezetése alatt fog működni. Jel. 13,11-14; 

   Ez a hármas egység csak a hetedik csapás alatt bomlik szét. Jel. 16,19.

    Az általános vallási szövetség mellett a politikai hatalom egy kézben való birtoklásáért is erőfeszítések fognak történni. Jel. 17,1-2;  12-13.

   A politikai erők beszervezésében a démoni erők segítségével már mind a három irányzat együtt munkálkodik a közös cél érdekében.  Jel. 16,13-14/a.  

     A vallási irányzatokat és politikai erőket a „feneved”, a Pápaság fogja megitatni és lelkileg részeggé tenni a hamis tanításaival, a „paráznaságának részegítő italával”, a Krisztus iránti hűtlenségéből született téveszméivel. Jel. 14,8;  17,2;  18,3.

   „E két nagy tévedéssel - a lélek halhatatlanságával és a vasárnap szentségével - fogja Sátán az embereket csalásainak foglyává tenni. Míg az előbbi a spiritizmus alapját rakja le, az utóbbi Rómával hozza közös nevezőre az embereket. Az Egyesült Államok protestánsai elsőként fognak a szakadékon át kezet nyújtani a spiritizmusnak; és átnyúlnak a mélység felett is, hogy a római hatalommal fogjanak kezet. E hármas szövetség hatására ez az ország követni fogja Rómát a lelkiismeret jogainak sárba tiprásában.

Amikor a spiritizmus még jobban fog hasonlítani a mai névleges kereszténységhez, még több embert fog megtéveszteni és tőrbe ejteni. Sátán alkalmazkodik a mai élet körülményeihez. Világosság angyalaként jelenik meg. A spiritizmus útján meglepő dolgok fognak történni. Betegek gyógyulnak meg, és sok tagadhatatlan csoda fog történni. És mivel a gonosz lelkek úgy tesznek, mintha hinnének a Bibliában, és tisztelik az egyházat, ezért az emberek az isteni erő megnyilatkozásaként fogják elfogadni munkájukat.

Az állítólagos keresztények, és a hitetlenek között ma alig lehet különbséget tenni. Számos egyháztag szereti azt, amit a világ szeret, és könnyen felzárkózik a világ mellé. Sátán egyesíteni akarja őket, hogy mindnyájukat a spiritizmus soraiba sodorva, ügyét erősebbé tegye. A pápistákat, akik a csodákat az igaz egyház jeleként dicsőítik, könnyen megtéveszti ez a csodatévő hatalom; a protestánsok pedig, mivel eldobták az igazság pajzsát, szintén a csalás áldozatai lesznek. Katolikusok, protestánsok és a világ fiai egyaránt elfogadják a kegyesség formáját a kegyesség ereje nélkül, és ebben a szövetségben a világot megtérítő és régóta várt millennium nagyszerű mozgalmának a kezdetét látják.” (N.K. 523-524.)

2.  Miért tekintjük a vasárnapot, mint nyugalomnapot, a „fenevad bélyegének”?

  A 4. parancsolat szombatját Isten rendelte el örök jelként, közte és népe között, amit a hozzá hűségesek homlokára fog pecsételni. Jel. 7,3;  Ezék. 9,4;  Jel. 14,1.

   „Isten törvényének pecsétje a negyedik parancsolatban található. A tíz közül csak ez tünteti fel a Törvényadó nevét és rangját. E parancsolat hirdeti, hogy Isten az ég és a föld Teremtője, és ezért mindenkinél nagyobb tisztelet és imádat illeti meg. A Tízparancsolatnak csak ez az egy rendelkezése utal arra, hogy a törvényt milyen hatalmas lény alkotta.” (NK. 402-403.)

   „Ameddig Istent azért imádjuk, mert Ő a teremtő, addig a szombat lesz ennek a jele és emlékeztetője… A szombat ünneplése az igaz Istenhez való hűségünk jele, ahhoz az Istenhez, "aki teremtette a mennyet és a földet, és a tengert és a vizek forrásait". Tehát az Isten imádására és parancsolatai megtartására felszólító üzenet a negyedik parancsolat megtartására különös súllyal szólít.” (NK. 390,1.)

  Mivel azonban Sátán mindenben olyan akar lenni, mint Isten, "hasonló leszek a Magasságoshoz”, ezért ő is rendelt egy napot, amivel ki akarta váltani az Isten által rendelt nyugalomnapot. Ésa. 14,14.

   Ezért a Pápaság által képviselt hitvallásban eltörölte a Tízparancsolat eredeti szövegéből a szombatra, mint nyugalomnapra emlékeztető szöveget, helyette csak annyi található: „Az Úr napját szenteld meg!”.

   De hogy melyik napot tekinti az Úr napjának, az már nem derül ki a parancsolat szövegéből, csak a hozzá fűzött magyarázatokból tudható meg, hogy a Pápaság a vasárnapot tekinti az Úr napjának.

   Az Isten által adott törvénynek ilyen önkényes megváltoztatása viszont tovább gyűrűzött a protestáns egyházakban is, ezért ma már szinte az egész keresztény világ a vasárnapot fogadja el nyugalomnapként.

   Ezzel a tettével „a pápai hatalom, a szombat megváltoztatásával, megfosztotta a törvényt a pecséttől” (NK. 403,f.)

  Így vezette be a Pápaság intézménye által maga Sátán, a vasárnap-ünneplést nyugalomnapként, az Isten szombatja helyett,

   Ezért a „fenevad bélyege” nem lehet más, mint szombat helyett bevezetet új nyugalomnapnak, a vasárnap ünneplésének kötelezővé tétele.

3.  Honnan indul, ki fogja kezdeményezni majd azt a törvényt, hogy a vasárnap ünneplését kötelezővé tegyék minden ember számára? Jel. 13,16-17.

  Noha a vasárnapot, a Pápaság vezette be nyugalomnapként, a végidő bélyegeként viszont a „fenevad képe”, vagyis a bukott protestantizmus fogja kezdeményezni.

  Ezért a vasárnapnak egyetemes nyugalomnapként való elfogadása fogja képezni azt az összekötő elemet, ami a különböző tantételt valló egyházakat egyetlen szövetségbe tömöríti ebben az időben.

4.  A vasárnapnak egyetemes nyugalomnapként való elfogadásával mit fejeznek ki azok a vallási közösségek, akik a „fenevad képének” szövetségét alkotják?

  A vasárnap megszentelésére vonatkozó törvény kiadásával, minden vallási irányzat és politikai hatalom elismeri Rómának azt az igényét és hatalmát, hogy még az Isten törvényét is joga van megváltoztatni.

   „Ez a prófécia akkor fog beteljesedni, amikor az Egyesült Államok kikényszeríti a vasárnap megtartását. E nap megünneplésére Róma a maga felsőbbségének elismeréseként tart igényt. De nemcsak az Egyesült Államok fog meghódolni a pápaság előtt… Mind az Óvilág, mind az Új, a vasárnap tiszteletével - amely kizárólag a római egyház tekintélyén alapszik - hódolni fog a pápaság előtt.”  (N.K. 514-515.)

   „Amikor országunk lemond kormánya elveiről, törvénybe iktatva a vasárnap-törvényt, a protestantizmus e tettével kezet nyújt a pápaságnak.” (5Test. 712.)

   „Amerika, a vallásszabadság országa, egyesül a pápasággal a lelkiismeret erőszakolásában, és kényszeríti az embereket, hogy tiszteljék a hamis szombatot.” (6Test. 352.)

   „A nemzetek követni fogják az Egyesült Államok példáját. Bár ő elől halad, mégis ugyanaz a válság jön népünkre a világ minden részén.” (6Test. 395.)

  Ennek a törvénynek az elfogadásával úgy a közösségek, mint az egyes emberek, Isten helyett a vasárnapot beiktató hatalmat, vagyis a Pápaságot fogják imádni.

   Az Isten-imádatunk egyik módja az, hogy elismerjük és megtartjuk a számunkra az Isten által adott törvényt.

   Aki viszont ebben az időben a Pápaság által bevezetett törvényt tartja meg inkább, vagyis a szombat helyett a vasárnapot fogadja el nyugalomnapként, az a Pápaságot, vagyis a „fenevadat” imádja.

5.  Milyen erőfeszítés húzódik meg abban a törekvésben, hogy az Isten szombatja helyett egy másik napot tartsanak meg az emberek nyugalomnapként?

  Sátánnak, aki az események hátterében áll, már a Mennyben is az volt a szándéka, hogy a mennyei lényektől, Istennek kijáró tisztelet vegye körül: az Isten csillagai fölé helyezem ülőszékemet… hasonló leszek a Magasságoshoz”. Ésa. 14,13-14.

  Később itt a földön is folytatta azt a törekvését, hogy ő ülhessen be Isten templomába, Isten gyanánt mutogathassa magát. 2Thess. 2,4/b.

   Ezt az áhított imádatot, közvetett módon, az általa kiválasztott és teljes mértékben uralt hatalmon keresztül éri el.

   „A pápaság csak Isten törvényének megváltoztatásával tudta Isten föl emelni magát. Mindazok, akik az így megváltoztatott törvénynek tudatosan engedelmeskednek, mindenek fölött tisztelik azt a hatalmat, amely a törvényt megváltoztatta. Aki a pápai törvényeknek engedelmeskedik, az a pápa iránti hűség jelét veszi magára az Isten iránti hűségjel helyett.” (NK. 397-398. old.)

III. A vasárnapi törvény kiadása

1.  A vasárnap megszentelésére vonatkozó, mindenkit kötelező törvény kiadása, mit vált ki Isten népe között, mire fogja késztetni őket?

   Isten ilyen módon avatkozik be népe életébe, hogy alkalmassá tegye őket a késői eső fogadására, mivel annak egyik feltétele az aktív misszió munka.

   „Amikor a gyülekezetek élővé, dolgozó gyülekezetté lesznek, őszinte kérésükre megkapják a Szentlelket… Akkor a Menny ablakai megnyílnak a késői eső záporai számára.”  (R.a.H. 1890. Febr. 25.)

  Ezen a napon a szombatünneplő hívők sem fognak dolgozni, ehelyett az így felszabadult idejüket a misszió munka végzésére fogják felhasználni.

   „Senki sem nyeri el a fenevad bélyegét azzal, hogy bölcsen békességre törekszik, visszatartván magát attól a munkától, ami támadást okoz… A vasárnapot fel lehet használni a munka különböző ágaira, amit az Úrért végezhetünk. Ezen a napon szabadtéri és házi összejöveteleket lehet tartani. Házról-házra lehet missziómunkát végezni. Azok, akik írnak, cikkeik megírásának szentelhetik e napot. Amikor csak lehetséges, tartsunk vallásos szolgálatokat vasárnap. Tegyük ezeket az összejöveteleket hathatósan érdekesekké! Énekeljünk őszinte, megújító éneket, és hatalommal, bizonyossággal beszéljünk a Megváltó szeretetéről!” (9Test. 232. 233.)

   „Vasárnap tartózkodj a munkától, ez még nem a fenevad bélyegének a felvétele… Olyan helyeken, ahol az ellenállás annyira erős, hogy felkelti az üldözést, ha vasárnap munkát végzel, akkor testvéreink tegyék ezt a napot igazi missziómunka alkalmává!” (U.N.E. 98,3.)

  A vasárnapi törvény megjelenésével, mint a végidő egyik jelével való szembesülés, a gyülekezeti tagok hűségeseit a lelki életük komolyabb átgondolására fogja késztetni, miként a tanítványokat is az üldözöttségük tudata, ott a felházban.

   „Isten népe között… a közönséges veszély láttán, az uralomért való harc meg fog szűnni; nem fognak afelett vitázni, hogy ki tekinthető közöttük nagyobbnak. A hívők közül senki sem fogja mondani; Én Pálé vagyok, én Apollósé, én meg Kéfásé. Úgy az egyesek, mint mindnyájuk bizonyságtétele az lesz; Én hű maradok Krisztushoz, örvendek Őbenne, mint személyes Megváltómban.”  (6Test. 401.)

   „A tanítványok bűneik megvallásával és elhagyásával, komoly ima és Istennek való odaszentelődés által készültek elő a Szentlélek kiárasztására pünkösd napján. Ennek a munkának, de nagyobb mértékben kell megtörténni most is.” (T.M. 507.)

  A vasárnapi törvény kibocsátása egy Istentől adott jel lesz arra vonatkozóan, hogy Isten gyermekeinek el kell kezdeni a nagyvárosokból való kiköltözködést.

   „Az idő nincs messze, amikor a korábbi tanítványokhoz hasonlóan, puszta és magányos helyeken kényszerülünk menedéket keresni. Amiképpen a júdeai keresztények számára a menekülés jele volt az, amikor a római hadsereg ostrom alá vette Jeruzsálemet, úgy szolgál majd figyelmeztetésül nekünk is az, amikor nemzetünk hatalma a pápai nyugalomnap megtartását fogja kényszeríteni rendelet által. Ez lesz a nagyvárosok elhagyásának az ideje, felkészülve arra, hogy a kisvárosokat is elhagyjuk.” (5Test. 464-465.)

2.  Milyen eseményeket várhatunk nem sokkal a késői eső kiárasztása előtt, amikkel Sátán a maga oldalára akarja állítani az embereket?

  Sátán, a több évezredes tapasztalatát felhasználva, a legkülönbféle módon fog akadályokat gördíteni Isten népének felkészülése és a késői eső kiárasztása elé.

   „Sátán, mint hatalmas fővezér, harcba szállt és a végső hátralévő időben minden elképzelhető módszer által azon dolgozik, hogy bezárja az ajtót a világosság előtt, amit Isten az ő népére akar árasztani.” (U.N.E. 119,5.)  v.ö: És.60,1-2.

  Sátán hamis ébredések feltámasztása által próbálja elhitetni az emberekkel, hogy az Isten milyen hatalmasan munkálkodik azon az oldalon, ahol ő van.

   Az elbukott egyházakban megújulást, karizmatikus lelkületet, és annak kísérő jelenségeit támasztja fel.

   A világban az emberek gondolkodásának középpontjába állítja az okkult, vagyis természetfeletti jelenségeket, lehetőleg tudományos köntösbe öltöztetve.

   Isten népe között reformációt és megújulást hangoztató csoportok támadnak és szakadnak ki, miközben az Egyházat elítélik, és másokat is az elhagyására késztetnek.

   Azonosításukra az üzenetükkel összefüggő magatartásuk szolgál, mert mindig rombolni igyekeznek azt, amit Isten felépített, vagyis az Egyházat.

  Sátán gyógyító csodákkal próbálja a saját oldalára állítani az embereket.

   „A gonosz lelkek befolyása alatt az emberek csodákat tesznek. Az embereket varázsszavuk által megbetegítik, és azután visszavonják szavukat, rábírván másokat, hogy mondják; azok, akik betegek voltak, csodálatosan meggyógyultak. Ezt Sátán ismételni fogja.”

   „Hamarosan csodálatos jelenetek történnek, melyekkel Sátán szoros kapcsolatban áll. Isten Szava kijelenti, Sátán csodákat fog tenni. Embereket beteggé tesz, azután hirtelen visszavonja tőlük sátáni erejét. Akkor meggyógyultnak tekintik őket. A látszólagos gyógyulás e munkája még a h.n. adventistákat is próbára fogja tenni.”

   „Elkészültünk-e a ránk váró küzdelemre, amikor Sátán hazug csodáit még teljesebben mutatják be?”  (U.N.E. 116-117.)

   Sátán angyalai a meghalt rokonok képében jelennek meg, még a hangjukat is tökéletesen utánozni fogják.

   „Sátánnak hatalma lesz ahhoz, hogy a Jézusban elszunnyadt rokonaink vagy barátaink alakjában jelenjék meg előttünk. Úgy tünteti fel, mintha ezek a barátaink megjelennének közöttünk, mert az általunk jól ismert szavaikat mondják, amelyeket életükben is használtak, s fülünket ugyanazok a hangok ütik meg, mint amelyekből az életben megismertük őket. Mindennek egyedüli célja, hogy csapdába esve, hitelt adjunk ennek a csalásnak.

Láttam, hogy a szenteknek teljesen tisztában kell lenniük az igazsággal, ezt pedig csak a Szentírás segítségével érhetik el. Tisztában kell lenniük a holtak állapotával, mert ördögi lelkek gyakran fognak megjelenni nekik szeretett barátaiknak és rokonaiknak alakjában, s szeretnék elhitetni velük, hogy a szombat parancsolata megváltozott, s több olyan tant közölnek, amelyeknek a Szentírás ellentmond. Mindent megtesznek, hogy rokonszenvet ébresszenek, és szavaik bizonyítására csodákat is művelnek. Isten népének fel kell készülnie, hogy ezeknek a szellemeknek a Biblia igazságával ellenállhasson; hogy a halottak semmit sem tudnak, s azok, akik megjelennek nekik, az ördög szellemei. Lelkünket ne a körülöttünk lévő dolgok, hanem a korszerű igazság töltse be, s legyünk elkészülve arra, hogy szelídséggel és félelemmel adjunk számot a bennünk lévő reménységről.” (T.L. 73-74.)

   „Sátán az emberek elé tudja idézni meghalt barátaik hasonmását. Bámulatos pontossággal utánozza az ismerős tekintetet, a jól ismert szavakat, a hanghordozást. A hamisítvány tökéletes…

Amikor e becsapottak elhiszik, hogy a halottak ténylegesen visszatérve érintkezhetnek velük, Sátán megidézi a halottak állítólagos lelkeit. Ezek a lények azt állítják, hogy élvezik a mennyei boldogságot, sőt előkelő helyet foglalnak el a mennyben. Így széltében-hosszában terjed az a tévhit, hogy Isten nem tesz különbséget az igazak és a gonoszok között. Ezek a látogatók, akik állítólag a szellemek világából jöttek, néha helyénvalónak bizonyuló figyelmeztetéseket és intéseket mondanak. Miután megnyerték az emberek bizalmát, olyan tanokat hirdetnek, amelyek aláássák a Szentírásba vetett hitet. Azt a látszatot keltik, hogy érdeklődnek földi barátaik iránt, és közben elfogadtatják velük a legveszélyesebb tévedéseket. Az a tény, hogy igazat is mondanak, és olykor bekövetkező eseményeket is meg tudnak jövendölni, a megbízhatóság látszatát keltik. Hamis tanításaikat tömegek fogadják szívesen, és fenntartás nélkül el is hiszik, mintha azok a Biblia legszentebb igazságai lennének. Isten törvényét elvetik, a kegyelem Lelkét semmibe veszik, és a szövetség vérét szentségtelen dolognak tartják. E látogatók Krisztus istenségét, sőt a Teremtőt is önmagukkal egy szintre helyezik. A nagy lázadó tehát új köntösben folytatja Isten elleni harcát, amely a mennyben kezdődött, és a földön közel hatezer éve tart.”  (N.K. 491-492.)

IV. A vasárnapi törvény fokozatai

1.  A vasárnapi törvény kiadása egyetlen történelmi esemény lesz, vagy pedig olyan folyamat, aminek különböző fokozatai lesznek, egymást követő időpontokban?

  Amikor a vasárnapi törvény próféciájáról beszélünk, akkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy már az 1800-as években is történtek lépések ennek érdekében.

   Az Amerikai Egyesült Államokban már akkor is megpróbálták kezdeményezni, hogy a Kongresszus fogadja el, és iktasson be olyan törvényt, amely a vasárnapot mindenki számára kötelező pihenőnapként rendeli el.

  Noha azóta már többször, újra és újra megpróbálták ezt elérni, eddig azonban még  egyszer sem sikerült ezt a törvényjavaslatot megszavaztatni a többséggel.

  A megjövendölt vasárnapi törvény kiadását Amerika fogja kezdeményezni, és rendeletben kiadni, de később a többi országokban is tovább fog terjedni.

   Ebből következik, hogy ez a rendelet nem egyszerre, egyetemesen fog megjelenni minden országban, hanem fokozatosan terjed szét, és veszik át az egyes országok, a Pápaság nyomására.

2.  Hogyan fogja Isten, népe javára és az evangélium hirdetésére fordítani, ezt a fokozatosan kibontakozó veszélyt?

  Isten a vasárnapi törvény kiadását használja fel arra, hogy népét a késői esőre való felkészülésében megmozdítsa, inspirálja és segítse.

  A korai időben a tanítványok is az üldözéstől való félelmükben húzódtak vissza egy családi ház rejtekébe, de Isten ezt arra használta fel, hogy Szentlelke által önvizsgálatra és bűnbánatra késztesse őket.

   Később pedig ugyancsak az üldözések elől menekülve mentek mindig messzebb Jeruzsálemtől, és így vitték magukkal az evangélium üzenetét.

  Így fogja Isten a végidőben is elterelni figyelmünket az önző érdekeinkről, hogy helyette az Istennel, és az egymással való közösségünkre koncentráljunk.

3.  Mire kell figyelmeztesse Isten népét a vasárnapi törvény első kiadása?

  Ez az esemény egy Isten által megnevezett jelként szolgál arra, hogy el kell hagyni a nagy városokat, és fel kell készülni arra, hogy fokozatosan a kisebb városokat is.

   „Amiképpen a júdeai keresztények számára a menekülés jele volt az, amikor a római hadsereg ostrom alá vette Jeruzsálemet, úgy szolgál majd figyelmeztetésül nekünk is az, amikor nemzetünk hatalma a pápai nyugalomnap megtartását fogja kényszeríteni rendelet által. Ez lesz a nagyvárosok elhagyásának az ideje, felkészülve arra, hogy a kisvárosokat is elhagyjuk.” (5Test. 464-465.)

  Ettől kezdve ugyanis az Isten büntető ítéletei fogják súlytani a nagyvárosokat, és Isten szeretne megőrizni bennünket ezektől a csapásoktól.

  A nagyvárosokat azért is el kell majd hagyni, mert az emberek gonoszsága olyan mértékű lesz, aminek közelségétől Isten gyermekeinek el kell különülni.

  A gonoszság általános megnövekedése a nagyvárosi emberek lelkében talál először visszhangra, ami az Isten választottainak az üldözésében is meg fog nyilatkozni.

4.  A „fenevad bélyegének” felvételét jelenti az, ha nem dolgozunk vasárnap, mikor kiadják a vasárnapi törvényt, és mindenki számára kötelezik a betartását?

  A vasárnapi munkaszünet betartása nem jelenti a fenevad bélyegének a felvételét, inkább csak egy bölcs magatartást, hogy ne provokáljuk ki idő előtt az üldözést.

  A vasárnapi kötelező munkaszünet a misszió végzésére nyit lehetőséget, amit ki-ki a saját képességei és lehetőségei szerint használhat ki.

5.  Mikor és milyen fokozatokban jelenik meg a vasárnapi törvény?

  Mivel sem az időpont, sem a kiadások száma nincs kinyilatkoztatva, ezért nem tudhatjuk, hányszor fog mindig szigorúbb változatban megjelenni a vasárnapi törvény.

   Közvetett információk alapján azonban három egymás után következő időszakot tudunk meghatározni.

   Ezek olyan alkalmak lesznek, amikor a vasárnap törvény mindig szigorúbb változatban kerül kiadásra, mindenki számára kötelező előírásként.

   Ugyanakkor ezek az alkalmak Isten hűségeseit mindig nagyobb és nagyobb hitpróba elé állítja.

  Mivel a vasárnapi törvény először az egyházak egyesülésének hátterén fog kibontakozni, a Pápaság iránti hódolat jegyében, ezért ennek az első megnyilatkozásának már a „késői eső” kiáradása előtt be kell következzen.

   „Sátán… minden elképzelhető módszer által azon dolgozik, hogy bezárja az ajtót a világosság előtt, amit Isten az ő népére akar árasztani.” (U.N.E. 119,5.)  v.ö: És.60,1-2.

   „Amint a próbák sűrűsödnek körülöttünk, mind az elkülönülés, mind az egység láthatóvá válik majd sorainkban… Akkor duzzad majd a harmadik angyal üzenete hangos kiáltássá, és az egész világot be fogja ragyogni az Úr dicsősége.” (6Test. 400. 401.)

  Mivel pedig a „késői eső” hatására bekövetkező nagy aratás hatalmas tömegeket von ki Sátán uralma alól, ez felbőszíti őt és seregét, ezért ekkor még szigorúbb változatban fogják kiadni a korábbi rendeletüket.

   Közvetlenül a kegyelemidő lezárása előtt következik be az az időszak, amikor törvény rendelettel vonják meg az adás-vétel lehetőségét azoktól, akik nem akarják felvenni magukra a „fenevad bélyegét”. Jel. 13,17.

   „Az Úr világosan megmutatta, hogy a fenevad képe készen lesz a kegyelemidő lezárása előtt. Ez lesz Isten népe számára az a nagy próba, amely által örök sorsuk eldől.” (2Sel.Mess. 77.,3. – ang. 81.old)

   „Ez lesz az a próba, amelyben Isten népének ki kell tartani, mielőtt el lehetnek pecsételve.” (7SDA BC. 967.)

  A vasárnapi törvény legszigorúbb változata viszont a hetedik csapás kitöltése előtti időben jelenik meg, amikor odáig ragadtatják magukat az Isten-ellenes szövetségben állók, hogy „mindazok, akik nem imádják a fenevad képét, megölessenek. Jel. 13,15.

   „Amikor a keresztény világban különösen kiéleződik a szombat körüli vita, és a vallási tekintélyek a világi hatalmasságokkal összefogva rákényszerítik az emberekre a vasárnap megtartását, egy maroknyi nép, amely határozottan megtagadja a népszerű rendelet iránti engedelmességet, egyetemes gyűlölet tárgyává válik… végül azok ellen, akik megszentelik a negyedik parancsolatban foglalt szombatot, egy rendelet fog megjelenni, amely a legszigorúbb büntetésre méltónak ítéli ezeket a hivőket, és megengedi az embereknek, hogy egy meghatározott idő után megöljék őket.” (NK. 548,1.)

6.  Mikortól tekinthető a vasárnap ünneplése a „fenevad bélyegének” felvételeként?

  A vasárnap nyugalomnapként való megtartása önmagában még nem jelenti a „fenevad bélyegének” felvételét.

   „…ma is vannak minden egyházban igaz keresztények - beleértve a római katolikus egyházat is -, akik őszintén hiszik, hogy a vasárnap Isten szombatja. Isten elfogadja becsületességüket és szándékuk őszinteségét. De eljön az az idő, amikor a vasárnap megtartását törvény teszi kötelezővé, és a világ tisztán fogja látni, hogy melyik az igazi szombat. Ha valaki akkor szegi meg Isten törvényét, hogy olyan parancsnak engedelmeskedjen, amely csak Róma tekintélyének bélyegét viseli magán, ezzel Isten fölé helyezi a pápaságot. Rómának hódol, és annak a hatalomnak, amely érvényt akar szerezni a Róma által elrendelt ünnepnek. A fenevadat és annak képét imádja. Amikor az ember elveti azt az ünnepet, amelyet Isten a maga hatalma jelének nevez, és helyette a Róma által választott hatalmi jelvényt tartja tiszteletben - ezáltal elfogadja a Róma iránti hódolat jelét: ’a fenevad bélyegét’. Ez azonban csak akkor lesz aktuális, amikor a kérdés világosan feltárul az emberek előtt, és választaniuk kell Isten törvénye és az emberi rendelések között. Aki ekkor is a törvényszegés mellett dönt, azt felveszi ’a fenevad bélyegét’.” (NK. 400-401. old.)

  A „fenevad bélyegének” felvételévé csak akkor válik a vasárnap megtartása, amikor ugyan mindenki tisztán fogja látni, hogy melyik az igazi nyugalomnap, a törvény kiadásának hatására azonban inkább a földi hatalmaknak engedelmeskednek.

   Ha valaki akkor szegi meg Isten törvényét, hogy olyan parancsnak engedelmeskedjen, amely csak Róma tekintélyének bélyegét viseli magán, ezzel Isten fölé helyezi a pápaságot.” (u.o:)

7.  Miért fog ebben az időben a harmadik angyal üzenete hangos kiáltásként hangozni az emberek felé, mi Isten szándéka azzal, hogy ilyen hangsúlyos üzenettel bízza meg népét a végső időben?

   A harmadik angyal üzenete a legfélelmetesebb fenyegetés, amely valaha is halandókhoz szólt, hiszen Isten büntető ítéletének kegyelem nélküli kitöltetésére figyelmezteti a Föld lakosait.

   Ez az üzenet csak azokat szólítja meg, akik az isteni figyelmeztetés ellenére is, inkább „a fenevadat és annak képét imádják, és bélyegét felveszik vagy homlokukra vagy kezükre”. Jel. 14,9.

   „Szörnyű bűn lehet az, amely Istent olyan haragra indítja, amelybe nem vegyül kegyelem. Mindenki tisztán láthat e fontos dologban.” (NK. 401,1.)

  Isten sohasem ítélkezik a bűnös ember felett addig, amíg előtte nem figyelmeztette, és nem adta meg neki azt a lehetőséget, hogy felismerje a bűnt, és elszakadjon tőle.

   „Mielőtt Isten ítélkezne, előtte óva inti a világot ettől a bűntől, hogy mindenki megtudja, miért fog ítélete lesújtani, és hogy mindenkinek alkalma legyen megmenekülni a büntetéstől.” (NK. 401,1.)

   Ezért, János apostol kijelentése szerint egyszer bekövetkezik az is, hogy mindenki elismeri Isten igazságos ítéleteit: „eljönnek mind a pogányok és lehajolnak előtted; mert a te ítéleteid nyilvánvalókká lettek.” Jel. 15,4.