a végidő eseményei – 4.

A késői eső, és kiáradásának körülményei

I. A „késői eső”, mint jelkép

II. A „késői eső”-t megelőző körülmények

III. Egy „más szózat a Mennyből”

IV. A „késői eső” ideje

 

Tartalomjegyzék

Összesítőlap

Főoldal

 

I. A „késői eső”, mint jelkép

1.    Honnan ered ez a jelképes fogalom, hogy „késői eső”, és mit akar kifejezni?

      A vízben szegény Palesztinában létkérdés volt, hogy megjön-e az eső időben.

      Isten azt szeretné, hogy a lelki életünkben is létkérdésnek tekintsük az Istentől megígért lelki eső beteljesedését.

      Isten Igéje a Szentlélek különleges kiáradásáról beszél úgy, mint valami esőről, ami korai és késői eső formájában kerül kitöltésre Isten népére. Jóel. 2,23; 28.

      Ez a természet világából vett kép azt mutatja be, hogy a korai eső az elvetett igemag kihajtását és növekedését hivatott előidézni és segíteni.

      A késői eső pedig a már a növekedés beérését és gyümölcstermését segíti elő.

      „Az Úr a természetnek ezeket a jelenségeit használja fel, hogy a Szentlélek munkáját szemlél­tesse… Így adja Isten Szentlelkét, hogy a lelki növekedés folyamatát munkálja, fokról-fokra.” (B.T.Préd.r. 501,1.)

2.    Tudhatjuk azt, hogy ezek a jelképes események mikor teljesednek be Isten népének életében?

      Miként a korai eső, úgy a késői eső is több vonatkozásban teljesedik be jelképes formájában Isten népén.

      A teljesedése megfigyelhető történelmi és egyetemes vonatkozásban is.

      Korai eső volt a tanítványok pünkösdi élménye, amely a keresztény egyház növekedését segítette elő.

      Késői eső lesz az, amely az utolsó nagy aratást megelőzi, amely a keresztény egyház beérését fogja elősegíteni az aratásra.

      Másrészt viszont a személyes életünkben is teljesednek ezek a jelképek.

      Korai esőre van szükségünk, hogy a szívünkbe hullott isteni magvak növekedni és fejlődni tudjanak.

      Viszont a késői eső áldása tölti meg kalászainkat, érleli be a gyümölcstermésünket.

II. A „késői eső”-t megelőző körülmények

1.     A késői eső kiárasztását megelőzően hogyan akarja Sátán megtéveszteni az embereket, amivel azt a látszatot szeretné kelteni, mintha az Isten Lelke munkálkodna közöttük?

       Ennek érdekében feltámadnak a karizmatikus mozgalmak szenzációs megnyilatkozásai, betegek gyógyulnak meg, és egyéb csodák történnek, amik a hiányos ismerettel rendelkező emberek csodálatát váltják ki.

      Ezzel párhuzamosan a világ minden területén megjelennek az okkult jelenségek és eszmei irányzatok, amik nagyon erőteljesen ostromolják az embereket a médiákon keresztül, és próbálnak uralmat nyerni az emberek gondolkodásában.

      Sátán a halál utáni léttel próbálja megtéveszteni az embereket, ennek érdekében felerősíti a spiritiszta jelenségeket, és az embereknek halálközeli élményt ad.

      „Sátán, mint hatalmas fővezér, harcba szállt és a végső hátralévő időben minden elképzelhető módszer által dolgozik, hogy bezárja az ajtót a világosság előtt, amit Isten, az ő népére akar árasztani.” (3S.M. 389. - U.N.E. 119,5.) v.ö: És.60,1-2.

      A hamis ébredési mozgalmakban megnyilatkozó gyógyító csodákkal próbálja a saját oldalára állítani az embereket még a „késői eső” kitöltetése előtt.

      „A gonosz lelkek befolyása alatt az emberek csodákat tesznek. Az embereket varázsszavuk által megbetegítik, és azután visszavonják szavukat, rábírván másokat, hogy mondják; azok, akik betegek voltak, csodálatosan meggyógyultak. Ezt Sátán ismételni fogja… A látszólagos gyógyulás eme munkája még a h.n. adventistákat is próbára fogja tenni.” (U.N.E. 117.)

2.     Mi lesz Sátán mesterműve az emberek megtévesztésére, aminek előkészítő munkája már most is érezteti erőteljes befolyását az emberek között?

      Sátán már Édentől fogva próbálja elhitetni az emberrel, hogy a halállal nem szűnik meg a létezés, hanem csak egy másik dimenzióba kerül.

      Első kijelentése az volt az ember felé, hogy „nem haltok meg”.

      Napjainkban pedig már a kereszténység legnagyobb része is hisz abban, hogy a halál csak a „test” halálát jelenti, a „lélek” viszont tovább él.

      Ezt a régóta megalapozott hiedelmet használja fel Sátán arra, hogy az elbukott angyalait a meghalt rokonok képében jelenítse meg, akik még a megjelenített személy hangját is tökéletesen utánozni fogják.

      „Sátánnak hatalma lesz ahhoz, hogy a Jézusban elszunnyadt rokonaink vagy barátaink alakjában jelenjék meg előttünk. Úgy tünteti fel, mintha ezek a barátaink megjelennének közöttünk, mert az általunk jól ismert szavaikat mondják, amelyeket életükben is használtak, fülünket ugyanazok a hangok ütik meg, mint amelyekből az életben megismertük őket. Mindennek egyedüli célja, hogy csapdába esve, hitelt adjunk ennek a csalásnak.” (T.L. 73-74.)

      „Sátán… bámulatos pontossággal utánozza az ismerős tekintetet, a jól ismert szavakat, a hanghordozást. A hamisítvány tökéletes. Sok ember, akit megvigasztal az a tudat, hogy szeretteik a menny boldogságát élvezik, a veszély gyanúja nélkül ‘hitető lelkekre és gonosz lelkek tanításaira’ hallgat.” (N.K. 491-492.)

3.     Mivel Sátán megtévesztő csalásainak középpontjában a spiritiszta jelenségek fognak állni, ezért tudnunk kell, hogy mit tanít a Biblia a halálról, a holtak állapotáról, mi történik az emberrel, amikor meghal?

       Mindenek előtt azt kell tudni, hogy a Biblia kijelentései szerint az ember minden életfunkciója megszűnik, amikor bekövetkezik a halál.  Préd. 9,7-8.  12.

      Megszűnik a szellemi, vagyis az értelmi tevékenység.

      „Semmit sem tudnak… mivelhogy emlékezetük elveszett… okoskodás, tudomány, bölcsesség nincs a Seolban, ahová menendő vagy.”

      Megszűnik a lelki, vagyis az érzelmi tevékenység és reakció.

      „Szeretetük, gyűlöletük, gerjedezésük elveszett.”

      Megszűnik a testi, vagyis a fizikai tevékenység.

      „Többé semmi részük sincs semmi dologban… semmi cselekedet nincs a Seolban.”

      Vagyis a Biblia nem választja szét még a halálban sem, az ember személyiségének hármas egységét: test, lélek, szellem.

      Még Jézus haláláról is ilyen módon tesz bizonyságot a Biblia:

      „…annak felette az én testem is reménységben nyugszik, mert nem hagyod az én lelkemet a sírban, és nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson.”  Csel. 2,26-27.

3.    A halál folyamatát és mibenlétét illetően, van-e különbség az ember és az állat halála között?

      Amikor a Biblia elemzi a halálnak ezt a folyamatát, akkor nagyon határozottan megállapítja, hogy ebben a folyamatban nincs különbség az ember és az állat között. Préd. 3,19-21.

      Azt senki sem gondolja, hogy az állatok lelke is a Mennybe vagy a pokolba kerül, mindenki csak az ember lelkéről feltételezi ezt.

      Ezért Isten a következő megállapításokat adja nekünk az előző igeszakaszban:

      „Az ember vége hasonló az oktalan állat végéhez”.

-     „Ahogy meghal az egyik, úgy hal meg a másik is.”

      „Mindegyik ugyanazon egy helyre megy.”

-     „Mindegyik porból való, és mindegyik porrá lesz.”

      „Ugyanaz a lélek van mindegyikben.”

-     Ezért nem megy máshová egyiknek a lelke sem, mert mindegyikből Istenhez tér vissza, aki adta azt. Préd. 12,9.

      A halál folyamatát tekintve pedig „az embernek nagyobb méltósága nincs az oktalan állatoknál”. Préd. 3,19.

      Ezt erősíti meg a Bibliának az özönvíz történetéről szóló beszámolója is.

      „És oda vesze minden földön járó test, madár, barom, vad, és a földön nyüzsgő minden csúszó-mászó állat; és minden ember. Mindaz, aminek orrában élő lélek lehelete van, a szárazon valók közül mind meghala.” 1Móz. 7,21-22.

III. Egy „más szózat a Mennyből”

1.     Milyen állapotban lesz Isten népe a késői eső idején, Isten hogyan segít népének akkor, amikor az üzenetnek már nemcsak az Egyházon belül kell hangozzon?

      A Bizonyságtételből azt tudjuk, hogy a harmadik angyal üzenetét a jel 18 angyalának hangos kiáltása kell felerősítse, a hangos kiáltás üzenetének pedig a késői eső kell erőt és súlyt adjon.

      Ebben az időben egy ébredési mozgalom hullámzik végig Isten népe között, aminek hatására sokak életében megújulás kezdődik el, ez fog majd változást hozni.

      „Hamarosan olyan ébredés lesz, amely sokakat meglep.” (u.n.esem. 144,1.)

      „A hit és az ima emberei a Lélek indítására szent lelkesedéssel lépnek elő, hogy azt hirdessék, amit Isten mond nekik.” (NK 540.)

       „Elérkezett az ideje annak, hogy egy átható reformáció történjen. Ha ez a reformáció megkezdődik, akkor az ima lelke fogja áthatni a lelkeket és a gyülekezettől el fogja űzni a békétlenség és a veszekedés lelkét. Azok, akik nem éltek keresztényi egyetértésben, szorosabban fognak egyesülni egymással. Egy tag, aki helyes módon dolgozik, más tagokat fog magához vonni, akik vele együtt fognak imában küzdeni a Szentlélek elnyeréséért. Akkor semmi zavar sem lesz, mert mindnyájan összhangban lesznek a Szentlélek szándékával. Azok az akadályok, amelyek elválasztották a hívőket egymástól, le lesznek döntve, és Isten szolgái mindnyájan egy véleményen lesznek. Az Úr egyesülni fog az ő szolgáival.” (8T 251,1.)

      Később azonban Istennek mégis közbe kell avatkoznia, vagyis Isten népének állapota még sincs rendben minden területen, az újabb mennyei segítségnek ugyanis ezért kell jönni, mert a hangos kiáltás lendülete is elerőtelenedik valami miatt.

      Ennek a részleteit nem ismerjük előre, de a késői eső azért lesz kitöltve Isten népére, hogy „erőt adjon a harmadik angyal hangos szavának”. (T.L. 72,f.)

2.     Mi jön a segítségére a negyedik angyalnak akkor, amikor Sátán erőfeszítése miatt a hangos kiáltás üzenete is kezd elgyengülni?

      Egy szózat hallatszik a Mennyből, ami nem a negyedik angyal hangos kiáltásának részeként hangzik el, hanem attól függetlenül, annak kiegészítéseként.

      Ez a szózat közvetlenül a Mennyből szólítja meg az embereket: „Hallék más szózatot a Mennyből”.  Jel. 18,4/a.

      Felszólítja Isten népének láthatatlan részét, akik ekkor még a különböző Egyházakban vannak, hogy „fussatok ki belőle én népem”. Jel. 18,4/b.

      Ez a felszólítás a hangos kiáltás második hullámaként következik be, ekkor ugyanis csak a „Babilonban” lévők kihívása történik.

      Ez az Isten népét felszólító szózat Jézus hangjának a hívása, hiszen Ő meg is ígérte, még az első advent alkalmával, hogy a maga idejében ki fogja hívni a más aklokban lévőket az Ő nyájába.

      „Mert ismerik az Ő hangját… ismernek az enyéim… azokat is elő kell hoznom, és hallgatnak majd az én szómra.”  Jn. 10,4.  14.  16.

      Így gyüjti nyáját egyetlen Pásztor vezetése alá a különböző aklokból. Jn. 10,16.

3.     Tudhatunk-e valamit arról, hogy Jézusnak ez a hívó szózata milyen módon fog megszólalni a valóságban, milyen módon fogja megszólítani az embereket, hogyan fog rájuk olyan hatást gyakorolni, hogy elhagyják a korábbi egyházaikat?

      Ennek a szózatnak a munkája a Szentléleknek a késői esőben megtörténő kiáradása által fog bekövetkezni, Isten ilyen módon ad erőt a negyedik angyal által elindított mozgalomnak, illetve annak a munkának, amit ő végez.

      „Ebben az időben árad ki a késői eső, illetve jő el a felüdülés az Úr színe elől, hogy erőt adjon a harmadik angyal hangos szavának.” (T.L. 72,f.)

      Mivel ez a szózat „a harmadik angyal hangos szavának” ad erőt, ebből következően a Szentlélek a hangos kiáltás mozgalmának a tagjain keresztül fogja az emberek felé kiáltani ezt a hívást.

      Ekkor fog elhangozni először a Babilonból való kihívás: „Fussatok ki belőle én népem”. Jel. 18,4.

      Amikor az ihletett írások azt jelzik, hogy Istennek ez a befejező munkája „szokatlan” lesz, akkor ez arra is vonatkozik, hogy ekkor már nem tud működni a hagyományos értelemben vett egyházszervezeti forma.

      Ebben az időben ugyanis a vasárnapi törvény kiadásának próbája miatt, sokan fogják elhagyni az Egyházat, sőt a legelkeseredettebb ellenségeinkké válnak.

      Ezékiel kijelentése szerint ebben benne lesznek a „vén férfiak”, vagyis a vezetők és lelkészek is, akikre Isten büntető ítélete fog bekövetkezni „mindazokért az útálatosságokért, amelyeket cselekedtek”. Ezék. 9,6; 4.

      Erre vonatkozik Jézusnak az a kijelentése, hogy nem egy „akolba”, vagyis nem egy egyházszervezetbe hívja ki őket, hanem csak egy „nyájba” akarja összegyűjteni az övéit.

      Ahogy az Isten népe között lévőknek is szükségük volt valamilyen isteni ébreszésre, úgy most a Babilonból kihívottak is kaptak isteni segítséget ahhoz a döntésükhöz, hogy megszakítsák kapcsolatukat a korábbi egyházaikkal.

      Ez az időszak ugyan rövid lesz, ugyanakkor hatalmas tömeg áll az Úr oldalára.

IV. A „késői eső” ideje

1.    Van-e meghatározott ideje a késői eső kiárasztásának?

      Zakariás próféta szerint a késői esőnek egy meghatározott ideje van a föld történelmében: „Kérjetek esőt az Úrtól a késői eső idején. Zak. 10,1.

      A Bizonyságtételekben adott kijelentések először 1844-et említik, mint a vég idejének kezdetét, amivel Isten figyelmeztetni akar bennünket a késői esőre, illetve annak idejére.

      „Ha mindazok, akik az 1844. évi mozgalom alkalmával egyesült erővel dolgoztak, elfogadták vol­na a harmadik angyali üzenetet, és azt a Szentlélek erejében hirdették volna, akkor az Úr nagy erővel dolgozott volna fáradozásaik által. A világosság özöne árasztotta volna el a világot, a föld lakosai már évekkel ezelőtt meg lettek volna intve, a befejező munka elvégez­tetett volna, és Krisztus eljött volna népe megváltására.” (NK 430,2.)

      Másodszor az 1888-as Generál Konferenciával kapcsolatban merül fel a késői eső ideje, ha ekkor az Egyház megfelelően viszonyult volna Isten kezdeményezéséhez, akkor elindulhatott volna a beteljesedés. Jel. 18,1.

      „Az ítélet ideje éppen felettünk van, mert a harmadik angyal hangos kiáltása már megkezdődött, Krisztusnak, a bűnbocsátó Megváltó igaz­ságának hirdetésében. Ez ama angyal világosságának a kezdete, akinek dicsősége be kell, hogy töltse a földet.” (R.a.H. 1892. nov.22.)

      „Ebben az időben árad ki a késői eső, illetve jő el a felüdülés az Úr színe elől, hogy erőt adjon a harmadik angyal hangos szavának.” (TL 72,f.)

      A késői eső kiáradásának pontos ideje viszont nincs kinyilatkoztatva. Jel. 10,6/b.

      „Nem tudok pontos időről beszélni, hogy mikor történik meg a Szentlélek kiárasztása... Egyetlen biztonságunk az, hogy készen legyünk a mennyei felüdülésre, lámpánk rendben legyen és világítson!” (1SM. 192)

2.    Sokakban felmerül az a gondolat, ha már itt van az ideje, akkor miért kell azt kérni tőle, nem adja Isten azt kérés nélkül is azoknak, akik vágynak rá.

-      Isten semmit sem akar ránk erőltetni, elvárja, hogy kifejezésre juttassuk azt, hogy mi vágyunk utána. Mt. 7,7-8.

      Kéréseinkkel fejezzük ki, hogy szeretnénk részesülni a késői eső áldásában.

      Szeretnénk, ha a Szentlélek képesítene bennünket a mentés szolgálatára.

-      „Ne nyugodjatok elégedetten, hogy az idők rendje szerint majd megjön az eső. Kérjetek! (B.T.Préd.r. 503,1.)

3.    Mit tudhatunk arról, hogyan teljesedik az Isten Lelkének kiáradása?

      Miként a korai eső, úgy a késői eső is több vonatkozásban teljesedik, mint isteni ígéret.

      Mindkét isteni áldásnak van egy történelmi és egyetemes vonatkozásban való teljesedése.

      Korai eső volt a tanítványok pünkösdi élménye, amely a keresztény egyház kibontakozását és növekedését segítette elő.

      Késői eső pedig majd az lesz, amely az utolsó nagy aratást megelőzi, amely a keresztény egyháznak az aratásra való beérését fogja elősegíteni.

      Ugyanakkor személyes életünkben is beteljesednek ezek a jelképek.

      Korai esőre van szükségünk, hogy a szívünkbe hullott isteni magvak növekedni és fejlődni tudjanak.

      De a késői eső áldása tölti meg kalászainkat, érleli be a lelkünk gyümölcstermését.

4.    Mi a feltétele annak, hogy Isten végre kiáraszthassa népére a késői esőt?

       Bűnbánat, megtérés, komoly ima élet, és megszentelődés szükséges hozzá, ez a mi részünk.  Hós. 10,12.  Csel. 3,19.

      „De a mi munkánk a bűnvallomás, a megalázkodás, a bűnbánat és a komoly ima által a feltételek teljesítése, hogy Isten megígért áldásait nékünk adhassa. A szükséges ébredést csak az ima válaszaként várhatjuk” (UNE 133,5)

      „A felüdülés, vagy Isten ereje csak azokra fog áradni, akik előkészítik magukat arra, elvégezve azt a munkát, amelyet Isten bízott rájuk, ugyanis, hogy tisztítsák meg magukat a testnek és a léleknek minden tisztátalanságától, Isten félelmében vivén végbe a megszentelődésüket.” (1Test. 619)

      Az Isten által adott, és általunk megismert világosság szerint kell élni

      „Nem szabad elhanyagolni a legkisebb mértékben sem azt a kegyelmet, amely a korai eső által van szemléltetve. Csak azok nyernek nagyobb világosságot, akik a kapott világosságot kiélik. Ha nem teszünk naponként előhaladást a tevékeny keresztény erények gyakorlásában, akkor nem fogjuk felismerni a Szentlélek megnyilvánulásait a késői esőben. Az hullhat körülöttünk, de nem fogjuk felismerni, sem elnyerni.” (TM 507)

      A Jézus által ránk bízott misszió buzgó végzése is az előfeltételek között van.

       „Amikor a gyülekezetek élővé, dolgozó gyülekezetté lesznek, őszinte kérésükre megkapják a Szentlelket... Akkor a menny ablakai megnyílnak a késői eső zápora számára.” (RH Febr. 25, 1890)

„Isten Lelkének bőséges kiárasztása, mely bevilágítja a földet a dicsőségével, nem fog kiáradni addig, amíg nem leszünk egy megvilágosított nép, mely tapasztalatból tudja, mit jelent Isten munkatársainak lenni. Ha egésszen és teljes szívvel odaszenteljük magunkat Krisztus szolgálatára, Isten el fogja ismerni ezt a tényt, Lelkének mérték nélküli kiárasztásában. De ez nem fog megtörténni addig, amíg a gyülekezet tagjainak nagyobbik része nem munkálkodik együtt Istennel.” (Korai és késői eső 125.)

      Vágyakozni kell utána, és hittel kell kérni Istentől. Jak.  1,6-7.

      „Imádkozunk olyan komolyan a Szentlélek kitöltéséért, ahogy a tanítványok imádkoztak pünkösd napján! Ha nekik szükségük volt reá abban az időben, nekünk még inkább szükségünk van reá ma.” (5Test. 158  - 1882)

5.    Milyen fontos alapelvet kell szem előtt tartani akkor, amikor a késői eső beteljesedését akarjuk azonosítani korunk egy-egy jelenségével kapcsolatban?

      A késői eső beteljesedését mindig csak a kinyilatkoztatások összességében szabad figyelembe venni.

      Csak akkor beszélhetünk késői esőről, ha minden vele kapcsolatban adott prófétikus kijelentés is beteljesedik.

      Isten népének lelki felkészülése ki kell bontakozzon, mert a mennyei áldás csak tiszta edényekbe hullik.

      Aktív missziómunka végzésre van szükség, mert csak ennek tényét elismerve fogja Isten kiárasztani népére Szentlelkének erejét.

      A késői eső rendkívüli intenzitással fog kiáradni, hiszen ez az isteni áldás záporként fog lezúdulni és kiöntődni, Isten „záporesőt” ígért népének. Zak. 10,1.

      Mivel ez nem egy helyi jelenségként van megjövendölve, vagyis nem cseppekben fog hullani itt is, meg ott is, hanem történelmi eseményként teljesedik be a vég idején, ezért ennek az egész földön egyszerre kell kiáradni Isten népére.

      Isten azt ígérte: „kiöntöm Lelkemet minden testre… azokban a napokban”, vagyis nemcsak egyesekre. Jóel 2,28-29.

1.     Milyen célokat tudunk megfogalmazni a késői eső kiárasztásával kapcsolatban?

      Erőt ad a hangos kiáltás mozgalmának és üzenetének, a szenteket pedig előkészíti arra, hogy megállhassanak a hét csapás ideje alatt.

      „Ebben az időben árad ki a késői eső, illetve jő el a felüdülés az Úr színe elől, hogy erőt adjon a harmadik angyal hangos szavának, és hogy előkészítse a szenteket, hogy megállhassanak a hét utolsó csapás idején.” (TL 71,3.)

      Krisztus jellemének hatékonyabb bemutatását segíti elő.

      „Krisztusnak nincs hőbb vágya, minthogy olyan emberek képviseljék, akik a világnak az Ő jellemeét és lelkületét mutatják be. A világnak pedig semmire sincs égetőbb szüksége, minthogy lássa a Megváltó szeretetét emberek által megnyilatkozni.” (KP 314,1.)

      „A bennünk lakozó Krisztus dicsősége embereket ejt foglyul.” (KP 315,2.)

      Beérleli Isten „gabonáját” az egész földön, a végső nagy aratásra.

      Ez a munka hasonló lesz a pünkösdnapihoz. Miként az evangélium hirdetésének kezdetén a Szentlélek kiáradásával a "korai eső" hullt, hogy szárba szökkentre a kalászt, az evangélium lezárulásakor a "késői eső" fog hullni, hogy beérlelje a termést.” (NK 544,1)

      „Az üzenet nem annyira érveléssel, mint Isten Lelkének mélységes meggyőzése nyomán fog terjedni. Az érvek már korábban elhangzottak. A magvetés megtörtént, és most a mag ki fog kelni, és termést hoz.” (NK 545,f)

      Nagyon sokan fognak ekkor az Úr oldalára állni a különböző egyházakból és a világból is. Jn. 10,16.

      „A fénysugarak mindenhova bevilágítanak, és az igazság tisztán felragyog. Isten őszinte gyermekeit a családi és egyházi kapcsolatok nem tudják már visszatartani. Elszakítják ezeket a kötelékeket. Az igazság mindennél drágább nekik. Az igazság ellen szövetkező erőkkel szemben sokan az Úr oldalára állnak.” (NK 545,f)