A bibliai időpróféciákkal kapcsolatban feltett kérdésére a következő magyarázatot adhatom.

Az arámi “iddán” szó - amelyet a Bibliánk “idő”-nek fordít - a következő helyeken fordul elő Dániel könyvében:

• “Az ő emberi szíve változzék el, és baromnak szíve adassék néki, és hét idő múljék el felette.” Dán. 4,13.

• “Hogy pedig láta a király Vigyázót és Szentet leszállani az égből, és azt mondá: Vágjátok le a fát és pusztítsátok el azt; de gyökereinek törzsökét a földben hagyjátok, és vas és érc láncokba verve a mező füvén, és égi harmattal öntöztessék és a mezei barmokkal legyen része, a míg hét idő múlik el felette;” Dán. 4,20.

• “És kivetnek téged az emberek közül, és a mezei barmokkal lesz a te lakozásod, és füvet adnak enned, mint az ökröknek, és égi harmattal öntöznek téged, és hét idő múlik el feletted, mígnem megérted, hogy a felséges Isten uralkodik az emberek birodalmán, és annak adja azt, a kinek akarja.” Dán. 4,22.

• “És az idő elteltével én, Nabukodonozor, szemeimet az égre emelém, és az én értelmem visszajöve, és áldám a felséges Istent, és dícsérém és dicsőítém az örökké élőt, kinek hatalma örökkévaló hatalom és országa nemzedékről-nemzedékre áll.” Dán. 4,31.

• “És sokat szól a Felséges ellen és a magasságos egek szenteit megrontja, és véli, hogy megváltoztatja az időket és törvényt; és az ő kezébe adatnak ideig, időkig és fél időig.” Dán. 7,25.

• “És hallám a gyolcsba öltözött férfiút, a ki a folyóvíz felett vala, hogy felemelé az ő jobb kezét és bal kezét az ég felé, és megesküvék az örökké élőre, hogy ideig, időkig és fél időig, és mikor elvégezik a szent nép erejének rontását, mindezek elvégeztetnek.” Dán. 12,7.

Ezeken a bibliahelyekben az “iddán” kifejezés minden esetben kétségtelenül “egy év”-et jelent.

Az “iddánin” kifejezést, - amelyet a Bibliánk “idők”-nek fordít - a masszoréták többes számnak tekintették és úgy is pontozták. A tudósok többségének véleménye szerint azonban inkább az “iddán” szó duális alakjának tekinthetjük - és úgy is kellett volna pontozni - amely esetben a jelentése: “két idő”.

A “pelég” kifejezést, a Károli-féle fordítás “fél” szóval adja vissza igen helyesen, akárcsak a Revised Version nevű angol fordítás.

Ha a próféta által megjelölt időmennyiség terjedelmét ki akarjuk számítani, érdemes mindenek előtt párhuzamot vonni a hasonló, illetve azonos vonatkozású időpróféciák között, amelyek ugyan más kifejezéssel, de mégis ugyanazt az időperiódust jelölik meg.

• A Biblia ezt az időperiódust esetenként “ideig, időkig és az időnek feléig” szavakkal határozza meg, vagyis három és fél időről beszél. Pl: Dán. 7,25. 12,7. Jel. 12,14.

• Ugyanerről az időszakaszról máshol úgy beszél, mint “ezer kétszáz hatvan nap”. Pl: Jel. 11,3. 12,6.

• Megint máshol pedig “negyvenkét hónap”-ként határozza meg ezt az időegységet. Pl: Jel. 11,2. 13,5.

Ha figyelembe vesszük a Bibliának ezeket a kijelentéseit, amik ugyanarról az időegységről, de mindig más időjelképpel ad meg, akkor nekünk már csak egy összevető számítást kell elvégeznünk. Ennek eredményét a következőképpen összegezhetjük:

• A három és fél idő egyenlő a negyvenkét hónappal, illetve az ezer kétszázhatvan nappal.

• Az “idő”, mint prófétai év olyan időmennyiséget jelöl meg, amely tizenkét harminc napos hónapból, illetve háromszázhatvan napból áll.

Vigyáznunk kell azonban egy nagyon fontos dologra. Nem szabad összetéveszteni a prófétai évet - amely 360 napnak vagy 12 hónapnak felel meg - a zsidó naptári évvel, amelyről köztudott, hogy változó hosszúságú, sem pedig a mai napévvel, amely 365 napból áll, minden negyedik évben pedig 366 napból. De nem szabad összetéveszteni a prófétai hónapot sem az általunk használt naptári hónapokkal, sem pedig a zsidó hónapokkal, amelyek szintén váltakozva hol 29 napból áll, hol pedig 30 napból.

A “prófétai év” 360 “prófétai nap”-ot jelent, egy “prófétai nap” viszont megfelel egy valóságos évnek. Ezt nem mi emberek döntöttük el így, hanem Isten határozta meg részünkre azáltal, hogy ugyannak az időszakasznak a terjedelmét hol hónapokkal, hol napokkal, hol pedig évekkel fejezte ki. Ezek egybevetéséből derül ki, hogy hány napból áll egy prófétai év és egy hónap.

Fontos figyelembe venni, hogy a 360 napos prófétai év nem szószerinti év, hanem szimbolikus (jelképes) év, ebből következik, hogy a bennefoglalt 360 nap sem lehet szószerinti vagy csillagászati nap, hanem prófétai értelemben vett napnak kell tekinteni, vagyis jelképes kifejezésnek.

A IV. Móz. 14,34. és az Ezék. 4,5-6. Verseiben mutatkozó “év-nap” elv szerint a jelképes prófécia egy napja megfelel egy-egy szószerinti évnek. Ilyen módon a prófétai év vagy a prófétai szóhasználat szerinti “egy idő”, 360 valóságos (csillagászati) évet jelent. Hasonló módon egy 1260 “prófétai nap”-ból álló időperiódussal ugyanolyan számú valóságos évet jelöl meg a prófécia.

A “nap-év elv” érvényességét és helyességét fényesen igazolta az a sok pontosan beteljesedett isteni jövendölés, amelyeknek az időtartamát ennek az elvnek az alapján számították ki.