14.  A CSALÁD, MINT ISTEN AJÁNDÉKA

I. Az Isten által adott minta

1. Ádám megteremtése után mi volt az, ami további munkára késztette Istent?

• Isten megállapít egy nagyon fontos gyakorlatias tényt: ”Nem jó az embernek egyedül lenni; szerzek néki segítő társat, hozzá illőt”. I. Móz. 2,18.
• Mivel a szeretet Istene mindig adni akar, mindig jobbá szeretné tenni teremtményeinek az életét, ezért az előbbi megállapítás azt jelentette, hogy Isten cselekedni fog az ember érdekében.
• Ez a cselekvő szándék azzal kezdődött, hogy Isten hozzáfogott a szárazföldi állatok megteremtéséhez, és mindegyiket oda vitte az ember elé megmutatni, és hogy nevet adjon az állatoknak.
• “De az embernek hozzá illő segítő társat nem talált.” I. Móz. 2,20/b.
• Természetesen nem Istennek volt szüksége erre a megállapításra, hiszen Ő teremtette az embert, és Ő nagyon jól tudta, hogy Ádámnak milyen társra van szüksége.
• Isten azt akarta, hogy Ádám is érezze, hogy neki egy olyan társra van szüksége, aki sokkal közelebb áll hozzá, mint a legkedvesebb állat.

2. Milyen módon teremtette meg Isten a második emberi lényt, vagyis Évát?

• Isten olyan társat akart adni Ádámnak, aki egy test vele, ezért úgy fogja majd szeretni Őt mint önmagát, mint a tulajdon testét. Eféz. 5,28-29.
• Ennek érdekében Ádám egyik oldalbordáját formálta új emberré, hozzá illő segítőtárssá: “alkotá az Úr Isten azt az oldalbordát, amelyet kivett az emberből, asszonnyá, és vivé az emberhez”. I. Móz. 2,22.
• Amikor meglátta Évát, azonnal vonzalmat érzett magában az újonnan teremtett emberi lény iránt, mert miként mondotta: “ez már csontomból való csont, és testemből való test”. I. Móz. 2,23/a.
• “Ez asszonyembernek neveztessék, mert emberből vétetett.” I. Móz. 2,23/b.
• A felébredés után azonnal felismerte magában azt a bensőséges vágyakozást és ragaszkodást, amit ez a különleges teremtési cselekmény felszínre hozott benne

3. Milyen eseménnyel tette Isten ünnepélyessé a hatodik napot, amiről csak közvetve kapunk tájékoztatást a Bibliából?

• Az újonnan teremtett emberpárt egy családdá szerkesztette össze Isten.
• A házasság és a család intézménye tehát a teremtő Isten alkotása és ajándéka, és eredete még a bűneset előtti világból való.
• Isten eredeti szándéka az volt, hogy általuk benépesüljön a Föld, ezért arra fel szólította őket: “szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a Földet”. I. Móz. 1,28.
• Az első házasság követendő minta volt az utánuk következő generációk számára.
• Isten azt akarta, hogy a szeretet közösségben élő család legyen az elkövetkező emberi társadalom egyik legtartósabb és legbiztosabb alkotórésze.

II. A párválasztás alapelvei

1. Mire figyelmeztette Isten az első emberpárt a születendő gyermekeikkel kapcsolatban?

• Isten szándéka szerint a következő generációk életében is ki fog alakulni a maga idejében az a vonzalom és ragaszkodás, mint ami Ádámban, amikor meglátta azt, akit Isten az Ő számára teremtett. I. Móz. 2,24.
• Az a tény, hogy a gyermek “elhagyja az atyját és az anyját” akkor következik be, amikor a gyermek testben, lélekben és értelemben is megérett és felnőtté vált, és így már függetleníteni tudja magát a szüleitől.
• Ez az elszakadás éppolyan törvényszerű esemény, mint amikor a magzat válik éretté arra, hogy elhagyja az anyaméhet.
• Az anyához kötődésnek egy bizonyos formája megszakad ekkor, és a kisbaba egy új dimenzióban éli tovább az életét.
• Viszont ebben az időben is szüksége van a szülők segítségére, támogatására, tanácsára és élettapasztalatára.

2. Van-e a szülőknek valamilyen feladata ezzel kapcsolatban, kell-e kezdeményezniük gyermeküknél ennek a kibontakozását, vagy teljesen Isten fogja elvégezni ezt?

• Ahogy a szülők mindent megtesznek annak érdekében, hogy a gyermekük önállóan tudjon járni, pedig a kötődésnek egy bizonyos formája újra el fog szakadni, hasonlóképpen kell a gyermeküket segíteni ahhoz is, hogy az éretté válás idejében is képesek legyenek biztonságosan megtenni az elszakadásnak az újabb lépéseit.
• Amikor ez az idő elérkezik, akkor a józan gondolkodású szülő el engedi gyermekét az önállósodásában.
• Lehet, hogy fájdalmas szülésként éli meg ezt is, de elkerülhetetlenül át kell esni rajta mindkét szülőnek.

3. Mikor következhet be egy gyermek életében az, hogy “elhagyja az atyját és az anyját”?

• Az “elhagyja” nem azt jelenti, hogy elköltözik a szülői háztól, hanem a szülőkhöz való kötődésből az éretté vált ember függetlenségének az önállóságába lép ki az élet minden területén.
• Mivel ez az elszakadás az éretté válás természetes következménye, ezért ez akkor is be fog következni, ha a gyermek soha sem köt házasságot, és soha sem hagyja el a szülői házat.
• A házastársi viszony mindenképpen felülmúlja a szülő-gyermek kapcsolatot.
• Ilyen vonatkozásban a szülői kapcsolat “elhagyása” lehetővé teszi egy másik személyhez való kapcsolódást, és a ragaszkodó szeretetet.
• E folyamat kibontakozása nélkül nem lehet a házasságnak szilárd alapja.

4. Milyen külső jelek alapján készülhet fel egy szülő arra, hogy gyermeke beérett az elszakadásra?

• Az elszakadásra való érettség különböző területen szokott jelentkezni.
• Az értelem és a gondolkodás megkomolyodik.
• A könnyelműséget felváltja a reális értékítélet.
• Már felelősséggel képes vállalni cselekedeteinek következményeit.
• Az önzésből fakadó “értem van mindenki” szemléletet felváltja a másokért élés felelősségének tudata és készsége.

5. Mi az, ami egyre jobban tudatosul egy elszakadásra érett fiatalban?

• Egyre inkább tudatosul benne az, amit Isten az Édenben mondott: “nem jó az embernek egyedül lenni”. I. Móz. 2,18.
• A szülői ház szeretete és biztonsága ellenére egyre inkább érzi, hogy egyedül van, és társra van szüksége.
• Ez az állapot természetes reakcióként fogja kiváltani belőle azt, amit a Biblia úgy fogalmaz meg, hogy “immár felkelek....... és keresem azt, akit szeret az én lelkem”. Én.Én. 3,2.
• A keresés azt a belső vágyakozást fejezi ki, hogy meg akarja találni azt, akit az Isten rendelt neki hozzá illő segítő társul.

6. Szabad-e ezt a vágyakozást külső eszközökkel hamarabb felébreszteni, miként azt korunk szexuális propagandája teszi?

• Isten a Biblián keresztül arra figyelmeztet, hogy “fel ne költsétek, és fel ne serkentsétek a szerelmet addig, amíg nem akarja”. Én.Én. 2,7. 3,5. 8,4.
• Amíg ez a szerelmi vágyakozás nem az éretté vált ember belső igényeként támad fel, addig Isten és ember elleni bűn azt előcsalni.
• Minden ilyen irányú szándék és tett durva elváltozást eredményez a fiatalok személyiségében, úgy az érzelmek mint a gondolkodásuk területén.
• A tömegtájékoztatási eszközök szexuális propagandája a legdurvább támadás az Isten által adott család intézménye ellen.

7. Milyen természetes készséggel rendelkezik az, akiben már kialakult az a ragaszkodó szeretet, amit Isten ígért az Édenben?

• A ragaszkodó szeretet kész megtanulni a lemondás leckéjét.
• Lemondani olyan dologról, amit nem engedhet meg magának addig, amíg nem találta meg azt, akit szeret az ő lelke.
• Lemondani a társ birtoklásáról, amikor az elfoglalt, esetleg csöndre és nyugalomra van szüksége.
• A megtalált társ kedvéért lemondani az önálló és független tervezgetésről és azok megvalósításáról.

8. Mikor kell elkezdeni ezt a leckét a gyermeknek megtanulni, illetve megtanítani vele?

• A lemondás leckéjét már kicsi kortól kezdve tudatosan kell a gyermekekkel megtanítani, ellenkező esetben még a házasságában is boldogtalan lesz, mivel nem teljesedik minden igénye és vágya.
• Aki viszont időben megtanulta ezt a leckét, az nem fogja boldogtalannak érezni magát attól, hogy nem minden az Ő elképzelése és kívánsága szerint történik.
• A nagy lecke és feladat tehát az, hogy képesek legyünk teljes életet élni a sok teljesületlen kívánság ellenére is.

9. A Bibliában adott kinyilatkoztatás szerint elsősorban mire vonatkozik Istennek az a meghatározása, hogy “lesznek egy testté”?

• Az Isten szerinti sorrendben csak a harmadik dolog lehet az, hogy “lesznek ketten egy testté”.
• A Biblia erkölcsi tanítása szerint ez a dolog nem előzheti meg a másik kettőt.
• Nagyon sokan gondolkodnak úgy - még keresztények is, - hogy “egy testté lenni” a másik emberrel csak szexuális érintkezés által következik be.
• Isten azonban elsősorban nem ilyen vonatkozásban gondolja az eggyé válást.
• Ezzel a kijelentéssel Isten vissza akarja irányítani figyelmünket az első házastárs közötti szeretet kapcsolat mélységére.
• “Mint a férfi része, mint csontjából való csont, testéből való test, legyen második “én”-je; mutasson ez arra a szoros egységre, gyengéd kötelékre, szeretetteljes ragaszkodásra, melyet ez a viszony magában rejt.” (P.P. 25,2.)
• Isten azt akarja, hogy minden fiatal úgy érezzen, mint egykor Ádám, amikor megtalálta azt, “akit szeret az ő lelke”.

10. Minek a hátterén valósulhat meg ez az isteni szándék a házasságban, egyszerre történik meg, vagy egy folyamat eredményeként alakul ki?

• Amikor Pál apostol arról beszél, hogy a házasságban a férfi és a nő eggyé lesz, akkor a közöttük kialakult ragaszkodó szeretet kapcsolatára utal.
• Miként a Szentháromság tagjait egy Istennek kell tekintenünk, noha nem azonos személyek, akként a férfi és a nő is csak együtt alkotja a teljes “ember”-t.
• A férfi és a nő is magában hord olyan sajátos testi, lelki és szellemi vonást, ami hiányzik a másikban, de éppen így egészítik ki egymást.
• Ezen a területen nem merülhet fel az egyenlőség gondolata, csak a különbözőségé, amit viszont a ragaszkodó szeretetnek kell egybeszerkeszteni.
• Ettől az időtől kezdve nem gondolkodhatnak úgy, hogy én és te, helyette az eggyé válás kifejezésének kell lépnie -“mi”, és ettől sokkal szebbé válik az egész világ.
• A másikat olyannak tekinti, mintha belőle lenne egy rész, ezért együtt örül és együtt szenved vele mindenben.
• Istennek az a kijelentése, hogy “lesznek ketten egy testté”, arra mutat, hogy ez az eggyé válás nem egy pillanat műve, hanem egy hosszú folyamat eredménye, amiben mindig tökéletesebb lehet a két ember kapcsolata és eggyé válása. Mt. 19,5.
• Az eggyé válásnak ez a gondolata viszont nem jelenti azt, hogy mindkét félnek fel kell adni az egyéniségének személyes vonásait.
• Ezeket a személyes vonásokat továbbra is megőrizheti, sőt meg is kell őriznie, de kiegészülve a választott társ iránti megkülönböztetett, ragaszkodó szeretettel.
• Az akarat szabadságával továbbra is rendelkezik, de itt is kiegészül az “én” a “mi” fogalmával.
• Az egyénileg hozott döntésekért viszont továbbra is egyénileg kell vállalni a felelősséget, ezt nem lehet áthárítani a másikra.

III. A család védelmében

1. A bűn rontása miatt milyen szabályokkal próbálja isten védeni a házasság és a család egységét és szeretet-közösségét?

• A házasság tisztaságát két tétel által is szeretné biztosítani a Tízparancsolatban.
• A hetedik parancsolat által már az egész életre kiható szabályozót állít elénk; “Ne paráználkodjál!”. II. Móz. 20,14.
• Jézus azonban mélyebbre hatol, és ezzel az isteni tilalommal már nemcsak a cselekedeteinket akarja szabályozni, hanem a szívünk állapotát is. Mt. 5,28.
• A tizedik parancsolat által pedig konkrétan a házasság védelmét szeretné biztosítani; “Ne kívánd a te felebarátodnak feleségét!”. II. Móz. 20,17.

2. Miért nem akarja, és miért tiltja Isten azt, hogy a hívő egy nem hívő emberrel lépjen házassági kapcsolatba?

• A házasság védelmében adta Isten azt a másik rendelkezését is, mely szerint az Istenben hívő ember ne kössön házasságot hitetlennel.
• “Sógorságot se szerezz velük, a leányodat se adjad az ő fiuknak, és az ő leányukat se vegyed a te fiadnak; Mert elpártoltatja a te fiadat éntőlem, és idegen isteneknek szolgálnak.” V. Móz. 7,3-4.
• “Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában; mert..... mi egyezsége Krisztusnak Béliállal? Vagy mi köze hívőnek a hitetlenhez?” II. Kor. 6,14-15.
• A Bibliában található beszámolók alapján azt kell megérteni, hogy Isten nagyon komolyan gondolja ezt a tilalmát. Ezsd. 9-10. fejezet
• “Ha az igazság ismerője házasságot köt egy hitetlennel, akkor ezzel lábbal tapodja Isten akaratát. Elveszíti Isten jóindulatát, amit később keserűen meg fog bánni.” (Test. IV. 505,1.)
• “Százan és százan áldozzák fel Krisztust és a Mennyet azáltal, hogy megtéretlen személyeket választottak élettársul. Hát ennyire csekély értékkel bír előttük Krisztus közössége és szeretete, hogy előtérbe helyezik ennek a szegény, halandó embernek a társaságát? Oly értéktelennek tartják a Mennyet, hogy készségesen kockára teszik annak örömeit egy olyan ember kedvéért, aki nem szereti a Megváltót.” (Test. IV. 507,2.)

3. Miért nem adhatja Isten a beleegyezését olyan házassághoz, amelyet a rendelkezései által megtiltott az övéinek?

• Mert ezeknek a szabályoknak a figyelmen kívül hagyása veszélyezteti a hívő fél hitét, kapcsolatuk őszinteségét, és mindkettőjük boldogságát.
• “Vajon járnak-é ketten együtt, ha nem egyeztek meg egymással?” Ám. 3,3.
• A vallásos gondolkodásban való különbség az életmódban való különbözőséghez vezet, ami súlyos feszültséget és törést okozhat a házasságban.
• Isten szerinti értelemben nem tud egy testté lenni a házasságban a hívő és a nem hívő ember.
• Mivel az élet alapvető dolgait más-más oldalról közelítik, ezért állandóan feszültség alakul ki közöttük.
• Általában a békesség kedvéért a hívő fél részéről az isteni elvekhez való viszony fellazulása következik be.
• Születendő gyermekeik nevelésében, azok lelki fejlődésében is zavaróan hat a kétféle gondolkodás, és kétféle életcél.

4. Milyen rendelkezéssel próbálja Isten védeni még az előzőeken túl is, a családok szeretet-közösségét?

• A család védelmében adott isteni rendelkezés következő tétele a szülő és a gyermek kapcsolatára vonatkozik.
• Már az erkölcsi törvény ötödik pontja is erre vonatkozik, amiben a gyermekeknek a szüleikkel szembeni kötelességét írja elő Isten. II. Móz. 20,12.
• Pál apostol is erre hivatkozva írja; “Ti gyermekek szót fogadjatok a ti szüleiteknek az Úrban, mert ez az igaz!”. Eféz. 6,1.
• A család szeretet-közösségének védelmében a szülőre sokkal nagyobb és sokrétűbb felelősséget helyezett Isten.
• “Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint, még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.” Péld. 22,6.
• “És ez igék, amelyeket e mai napon parancsolok néked, legyenek a te szívedben. És gyakoroljad ebben a te fiaidat, és szólj ezekről, mikor a te házadban ülsz, vagy mikor úton jársz, és mikor felkelsz, és mikor lefekszel.” V. Móz. 6,6-7.
• “Ti is atyák, ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek azokat az Úr tanítása és intése szerint.” Eféz. 6,4.
• “Ti atyák, ne bosszantsátok a ti gyermekeiteket, hogy kétségbe ne essenek.” Kol. 3,21.

IV. Elválás és újbóli házasság

1. A Bibliában adott isteni rendelkezések értelmében meddig érvényes egy megkötött házasság?

• Jézus nagyon határozott állást foglal el ebben a kérdésben: “Amit azért az Isten egybe szerkesztett, ember el ne válassza”. Mt. 19,6/b.
• A farizeusok viszont azonnal azt kérdezték Jézustól; “Miért rendelte tehát Mózes, hogy váló levelet kell adni, és úgy bocsátani el az asszonyt?”. Mt. 19,7.
• A felvetett kérdésre adott jézusi válasz pedig rátapint a bűn okozta probléma gyökerére.
• “Mózes a ti szívetek keménysége miatt engedte meg néktek, hogy feleségeiteket elbocsássátok, de kezdettől fogva nem így volt.” Mt. 19,8.
• Az elválás tehát eltér Isten eredeti szándékától, csak a bűn okozta keményszívűség következményének tekinthető.
• Isten azonban ebben a dologban sem akarja kényszeríteni az embert.
• Inkább kegyelme által biztosítani akar a bűn okozta körülmények között egy olyan helyzetet, amely egyrészt elviselhető számára, másrészt pedig segít lelkileg talpra állni
• Ezért engedte meg indokolt esetben az elválást.

2. A Bibliai elvek szerint van-e olyan kivételes eset, amikor mégis el lehet válni egymástól a házastársaknak?

• Jézus tanítása szerint csak egyetlen bibliai oka lehet a házasság felbontásának, éspedig a paráznaság vagyis a házasságtörés. Mt. 5,32.
• A szerelem ugyanis még egy olyan ajtónak tekinthető, amelyen át beléphetünk a kölcsönös ragaszkodás kapcsolatába, de szükség esetén - még ha fájdalom árán is - ki is léphetünk ezen az ajtón.
• A házasság viszont már olyan ajtónak tekinthető, amely a belépés után becsapódik, és belülről már nincs rajta kilincs.
• Természetesen ezt az ajtót is fel lehet törni, de sokkal nehezebben, és súlyos jogi, lelki és egyéb következményeket von maga után.
• “Jézus a hegyi beszédben világosan leszögezte, hogy a hűtlenségen kívül, egyéb ok miatt a házasság fel nem bontható.” (GHB 66,1.)

3. Mit tegyen, akinek nincs bibliai oka az elválásra, de nem tud tovább együtt élni a házastársával, mert annyira megromlott a kapcsolatuk?

• Pál apostol nagyon világos útba igazítást ad ebben a kérdésben. I. Kor. 7, 10-11.
• Két eset közül választhat; vagy megbékül a házastársával, vagy házasság nélkül maradva egyedül él tovább.
• Az Isten szerinti egybeszerkesztés törvénye mindenkit köt addig, amíg a házastársa él.
• Ha viszont időközben meghal, akkor az életben maradt fél szabaddá válik az egybeszerkesztés törvénye alól. I. Kor. 7,39.

4. A már házasságban élőket milyen esetekben szabadítja fel a Biblia egy új házasság megkötésére?

• Paráznaság esetén az ártatlan fél újra házasságot köthet az Úrban.
• Az egyik házastárs halála esetén az életben maradt fél köthet újra házasságot.