7.  A MEGÍGÉRT SZABADÍTÓ

I. Amikor az időnek teljessége elérkezett

1. Mit tudhatunk arról a történelmi korról, amikor a megígért Messiás megszületett?

• A zsidó nép a Római Birodalom uralma alatt élt, római provinciaként.
• Ebben az időben Augusztus volt a Római Birodalom császára, aki elrendelte, hogy “mind az egész föld össze írattassák”(Luk. 2,1.).
• A rómaiak megbízása alapján az edomita származású Nagy Heródes királysága volt a közvetlen hatalom Júdeában. Mt. 2,1.
• A zsidó nép történelmét ebben az időben is az állandó zavargások és felkelések jellemezték, mindent megtettek azért, hogy a rómaiak elnyomása alól felszabaduljanak.

2. Volt-e meghatározott ideje a Messiás születésének az Isten megváltási tervében?

• Pontos ideje volt ennek az eseménynek, és amikor ez az idő elérkezett, akkor “kibocsátotta Isten az Ő Fiát, aki asszonytól lett”(Gal. 4,4.).
• Erről az időpontról nem sokat tudhatunk sem prófétikusan előre, sem visszamenőlegesen a megtörtént eseményre, mivel semmilyen ihletett kijelentés nem történt erre vonatkozóan.
• Lukács, a leghitelesebb evangélista történész, aki “eleitől fogva mindennek szorgalmasan utána járt” (Luk. 1,3.), még Ő sem tudta megadni Jézus születésének az időpontját.
• Jézus születésének évét valószínűleg i.e: 3-4 közötti időre lehet tenni.
• Időszámításunkat Róma város alapításának 753. évétől számítjuk. (Engel Pál: Világtörténet évszámokban 17. old. Gondolat Kiadó)
• Heródes halála viszont Róma alapításától számított 750. évében történt. (Vanyó László: Ókeresztény írók IV. kötet 446. old. 121. pont)
• Jézus nem sokkal Heródes halála előtt született.

3. Mit tudhatunk Jézus születésének arról az időpontjáról, amit szinte az egész keresztény világ elfogad, mely szerint december 25-én született?

• A karácsony ünnepének dátuma nem a Bibliából, hanem csak a negyedik század elején a római pogány kultúrából került a kereszténység gyakorlatába.
• A Nagy Konstantin türelmi rendelete utáni időben az Egyház inkább a kiegyezés és a megalkuvás útját választotta a pogányokkal.
• “Elfogadta a pogány ünnep külsőségeit, de azokat saját tanaiból vett tartalommal és jelentéssel látta el és fiatalította meg. Általában úgy, hogy saját hittitkaira való vonatkozásokat magyarázott bele a pogány természetimádást jelentő szertartások és szokások közül mindazokba, amelyek ilyen értelemcserére alkalmasak voltak. Így lett eszközeiben ugyan igen naiv, de célzatában már nagy bölcsességre valló számítás útján a Dies natalis Solis invicti (a legyőzhetetlen Nap születése, ill. újjászületése napja) a világ lelki napjának, az emberiség Üdvözítőjének születése ünnepévé Rómában.” (Katona Lajos: Folklór-Kalendárium 276. old. Gondolat Kiadó: 1982.)
• A Biblia valószínűleg azért hallgat a Messiás születésének időpontjáról, mert Isten nem azt akarja, hogy mi a gyermek Jézuskával foglalkozzunk.
• Nekünk már felnőtt Jézusunk van, akiben mi a személyes Megváltónkat kell lássuk.
• Erről a Megváltó Jézusról viszont nagyon részletes tájékoztatást ad Isten a Bibliában.

4. Milyen információval rendelkezhettek a zsidók a Messiás születésével kapcsolatban a prófétai írásokból?

• Jézus születésével kapcsolatban három ószövetségi pillanatkép-prófécia kapott hangsúlyt.
• Az egyik szerint csillag fogja jelezni az Izráel szabadító Királyának a születését. IV. Móz. 24,17.
• A napkeleti bölcseket ez a csillag vezette el betlehemi jászolig a gyermek Jézushoz, - “Láttuk az Ő csillagát”, mondották a bölcsek. Mt. 2,1-2.
• Ez a csillag viszont nem valamilyen égitest csodálatos jelzése volt, mint ahogy nagyon sokan képzelik ezt még ma is.
• Az égi jelekből való tájékozódást, és a csillagjóslásnak minden formáját ugyanis maga Isten nagyon szigorúan megtiltotta népének. És. 47,12-14.
• Ez egy olyan isteni jel volt, amely egészen alacsonyan ment az emberek előtt, hogy az utat tudta mutatni, és még azt a házat is meg tudta mutatni, ahol a gyermeket megtalálhatják.
• A másik prófécia azt jelezte, hogy a Júdeai Betlehemben kell a Messiásnak megszületnie. Mik. 5,2.
• Ennek a próféciának az ismeretében irányította Heródes Betlehembe a napkeleti bölcseket. Mt. 2,4-6.
• A harmadik prófécia pedig arról szólt, hogy szűztől fog megszületni a Messiás. És. 7,14. - Mt. 1,18-25.

5. A zsidók Messiás várásával kapcsolatban milyen jellegzetes körülményekről tudunk a Biblia feljegyzései szerint?

• A Messiás várás legáltalánosabb jelensége a közömbösség volt.
• Ezt nem nyíltan vallották, inkább csak abból lehet következtetni, hogy meglepte őket és váratlanul érte a Messiás megjelenése, és nem fogadták örömmel.
• A másik nagy tábor érdekből várta a Messiást, az atyák eltorzított írásmagyarázata alapján.
• Eszerint királyként kellett volna megjelennie, aki a rómaiak elnyomása alól kiszabadítja Izráelt.
• Ez a várakozásuk két dolog miatt nem teljesülhetett:
• Ige értelmezésükben nem választották szét a két advent eseményeit, és ez félre vezette őket.
• Mivel nem ismerték fel az Istentől való meglátogatásuk idejét, ezért Isten eredeti terve nem teljesedhetett be rajtuk. Luk. 19,41-44.
• Ha felismerték volna, akkor az És. 62.-ben leírt és Luk. 1. és 2. fejezetben elismételt szövetségi áldások rájuk áradtak volna. Luk. 1,67-75.
• Voltak olyanok is, akik nemcsak várták, hanem kutatták is az Írásokat, személyes vezetést és isteni útmutatást kerestek a próféták kinyilatkoztatásaiban.
• A Messiás várók között voltak olyanok is, akiknek Isten kijelentést is adott az eljövendő Messiás születésére vonatkozóan.
• Mária Jézus anyja, először angyal által kap kinyilatkoztatást, majd később Keresztelő János anyján Erzsébeten keresztül. Luk. 1,26-35. 39-43.
• Ilyen személy volt Simeon is, aki a templomi bemutatásnál megáldotta a gyermek Jézust. Luk. 2,25-32.

II. Az Isten-ember

1. A Bibliában adott információk alapján mit tudhatunk Jézus születésének körülményeiről, milyen vonatkozásban különbözött Ő a többi embertől?

• A Szentlélektől fogantatás eseményében Isten - csak általa ismert módon, de valóságosan - egy földi anya méhébe helyezte a Szentháromság egyik tagjának a személyiségét.
• Az Istenségnek ez a Személye emberi természetet és testet kapott ebben az eseményben, az Isten teremtő hatalma által. Zsid. 10,5.
• Az Istenséghez való viszonyában egy minőségi változás következett be, aminek kihatása az egész örökkévalóságra kihat.
• Ebben az állapotában Ádámhoz hasonlóan az Isten Fiává lett, ahogy az a megváltás tervében már eleve le volt fektetve. Zsid. 1,5/b. Mát. 3,17.
• Az isteni személyisége azonban az emberi testben is megőrizte a kizárólag Istent megillető tulajdonságokat.

2. Milyen bizonyítékot ad a Biblia arra vonatkozóan, hogy Jézus nemcsak ember volt, hanem teljesen Isten is?

• Önmagában van az élete, tehát nem függ senkitől és semmitől. Ján. 5,26. 10,17-18.
• A Teremtő Isten hatalmának megnyilatkozása, ami által nagyon sok csodát tett az emberek között. Zsid. 1,3.
• “A tenger megismerte hangját és engedelmeskedett parancsának. Betegség és halál meghajolt tekintélye előtt, és zsákmányukat visszaadták Neki. A Nap felismerte Őt, és haláltusája alatt homályba burkolózott. A sziklák ismerték Őt, és kiáltására remegve hasadtak darabokra. Az élettelen természet ismerte Krisztust, és tanúbizonyságot tett istenségéről.” (EGW: J.É. 679. old.)
• A bűnök megbocsátásának joga is az isteni hatalmáról tett bizonyságot. Luk. 5,20-25.
• Elfogadta az Istent megillető tiszteletet és imádatot. Mt. 14,33. Ján. 5,23.

3. Jézus mint Isten is született valamikor, vagy csak az emberi természetére vonatkoznak a születésével kapcsolatos kijelentések?

• A Jézus születésére utaló kijelentések minden esetben az Isten Fiának születésével kapcsolatosak. Zsid. 1,5-6. Ésa. 9,6.
• Jézus viszont csak a betlehemi testtélételkor lett az Isten Fiává, előtte nem volt.
• Az ószövetségi időkben ezért sohasem mutatkozik be úgy, hogy én az Isten Fia vagyok.
• Ez a születés azonban már a világ megalapítása előtt el lett döntve, de csak akkor lépett életbe, amikor szükség volt rá.

4. Mit tudhatunk Jézus gyermekségéről, neveltetéséről, körülményeiről?

• Jézus gyermekségéről és ifjú koráról nagyon szűkszavúan tájékoztat bennünket a Biblia. Luk. 2,40. 51-52.
• Már tizenkét éves korában kibontakozott a különleges szellemi és lelki képessége. Luk. 2,46-47.
• Ettől kezdve a saját részére mindenek felett való feladatként a mennyei Atyjának dolgaival való foglalkozást jelölte meg.
• Élete által már ekkor is példát adott arra, amit később a tanításaiban is különös hangsúllyal képviselt. Mk. 8,34-36.
• “Keressétek először az Istennek országát.” Mt. 6,33.

III. A megjövendölt Messiás

1. Jézus kezdettől fogva Messiásként élt itt az emberek között, vagy csak egy bizonyos időtől fogva, egy esemény által lett Messiássá?

• A héber eredetű Messiás, illetve a görög eredetű Krisztus szavunk, magyarul Felkentet jelent.
• Jézus a Szentlélektől való felkenetése által lett Messiássá, ezért a messiási küldetését is csak ezután kezdte meg, amikor ez az esemény a Jordán partján megtörtént.Mk. 1,9-10.
• A Messiás felkenetésének ezt az eseményét Ésaiás próféta jövendölte meg. Ésa. 61,1.
• A Szentléleknek itt a keresztség alkalmával történő különleges megnyilatkozása avatta Messiássá Jézust.

2. Hogyan gondoskodott az Atya Isten arról, hogy Jézusnak a nép előtt ne kelljen önmagát bemutatnia mint Messiást?

• Isten egy hatalmas prófétát támasztott Keresztelő János személyében, aki az előkészítő munkáján túl a keresztség alkalmával úgy mutatta be az embereknek, mint “az Istennek ama Báránya, aki elveszi a világ bűneit”. Ján. 1,29.
• Az a körülmény, ahogy a Szentlélek általi felkenetése történt, szintén bizonyságtétel volt a mennyei küldetéséről. Mt. 3,16.
• A leghitelesebb bemutatás viszont az Atya részéről történt, aki az ott lévő emberek hallatára nyilatkoztatta ki Őt a saját Fiaként.
• “Ez amaz én szerelmes Fiam, akiben én gyönyörködöm” Mt. 3,17.

3. Hogyan készült fel Jézus a messiási küldetésére a Jordánban történt keresztsége után?

• A Szentlélektől késztetve a puszta magányába és csendjébe vonult vissza, hogy imával és böjtöléssel készüljön arra a szolgálatra, amit Messiásként kell elvégeznie.
• Amikor már negyven napja böjtölt és megéhezett, akkor megjelent előtte Sátán, hogy megkísértse Őt. Mt. 4,2-3.
• Sátán kísértései arra irányultak, hogy az Isten-ember Messiás olyan erőket vegyen igénybe önmaga számára, ami a többi embernek nem áll a rendelkezésére.
• Ha Jézus egyetlen alkalommal is igénybe veszi az isteni hatalmát, hogy könnyítsen a helyzetén, akkor többé nem lehetett volna a mi helyettesünk, mint Megváltó.
• Jézus megkísértésének tényét két szempont alapján tudjuk megérteni.
• Kísérthetősége és lelki tisztasága szempontjából Ő a második Ádám, akiben Sátánnak még nincs semmilye sem, de a Kísértő éppen azon munkálkodik, hogy ez ne maradjon így.
• Bár hozzánk hasonlóan kísértetett meg, de csak külső befolyásolással, mivel Jézusban nem volt benne a “bűn kovásza”, a bűnre való hajlam.
• A kísértés körülményei azonban már nem hasonlíthatók az Éden biztonságához, és Jézus emberi képességei is a bűn négyezer éves gyengeségeit és torzítását viselik.

4. A Galileában tartott első prédikációja alkalmával mit akart Jézus hangsúlyossá tenni az Őt hallgató emberek előtt?

• Jézus keresztségénél történt felkenetés eseményét a Biblia már közel 600 évvel korábban megjövendölte, és egy meghatározott történelmi időbe beépítette.
• Ezért tanítói szolgálatát ennek a próféciának a meghirdetésével kezdte meg: “Betelt az idő, és elközelített az Istennek országa”. Mk. 1,15.
• Ezt az eseményt és annak időpontját Dániel próféta jövendölte meg. Dán. 9,25/a.
• A Messiás színre lépésének idejét meghatározó prófécia kiindulási pontja a Jeruzsálem újjáépítésére kiadott parancs keletkezésének az ideje.
• Jeruzsálem újraépíttetésével kapcsolatban azonban több parancs lett kiadva, a bibliai feljegyzésekből négy ilyen parancsot ismerhetünk meg.
• Círus parancsa                    536-ban       Ezsd. 1,1-4.
• Dárius parancs                    519-ben       Ezsd. 6,1-12.
• Artaxerxes Longimánus       457-ben       Ezsd. 7,1-26.
• Artaxerxes Longimánus       444-ben       Neh. 2,1-9.

5. Honnan tudhatjuk azt, hogy a Jeruzsálem újjáépítésére kiadott négy parancs közül melyiket veszi figyelembe a Biblia?

• A történelmi tények alapján azt mondhatjuk, hogy a Dániel által adott meghatározás Artaxerxes első parancsát veszi figyelembe.
• Csak erre a parancsra tudott befejeződni Jeruzsálem újjáépítése.
• Artaxerxes parancsa nemcsak a város, hanem a zsidó állam helyreállítására is vonatkozott.
• A könnyebbik megoldás viszont az, ha a beteljesedés hátterén visszafelé pörgetjük az eseményeket.
• Mivel a Messiás működésének kezdő időpontját már ismerjük, ezért innen vissza számolva csak a 457-ben kiadott rendelet jöhet számításba.

6. Milyen általános szabályt kell ismerni ahhoz, hogy a próféciákban adott időmeghatározásokat jól tudjuk érteni és alkalmazni?

• Amikor a bibliai próféciákban időmeghatározás is van, akkor szinte minden esetben jelképes időegységről van szó.
• Ez azt jelenti, hogy egy 24 órás nap alatt egy évet kell érteni. Ezék. 4,5-6. IV. Móz. 14,34.

7. Hogyan lehet a Dániel által adott jövendölést a történelem idősíkjába beilleszteni?

• Amikor az angyal részekre bontja a zsidók számára adott kegyelmi időt, akkor három időegységre bontja fel azt, amelyből kettőnek kell beteljesedni a Messiás fejedelemig.
• A feladat tehát csak az, hogy az angyal által meghatározott időmennyiségből ki kell vonni azt az időmennyiséget, amennyi az időszámítás előtti korban már eltelt, és akkor megkapjuk eredményként, hogy az időszámítás utáni korban mikor kell a Messiás fejedelemnek színre lépnie az emberiség történelmében.
• A meghatározott időegység                                  483 év -
• Ebből az időszámítás előtti korban eltelt               457 év
•                                                                        -------------
• Az időszámítás utáni korra tehát megmarad            26 év
• A pontos időmeghatározás miatt szükséges figyelembe venni még két adatot.
• Régen a tavasz első újholdjával kezdődött az év, és nem a tél közepén, mint most.
• Ez viszont a prófécia szempontjából azt jelenti, hogy a prófécia által meghatározott 26. év a mi időszámításunk szerint a 27. év tavaszán jár le vagyis a 27. év márciusának végén.
• A Jeruzsálem újjáépítésére vonatkozó parancs viszont az év közepén, vagyis ősszel lett kiadva.
• Ebből az következik, hogy az időszámítás előtti korban csak 456,5 év vehető számításba.
• Ezért az időszámítás utáni időre nem csak 26 év marad, hanem 26,5 év.
• Mindezeket figyelembe véve tehát, Jézus keresztségének ideje a pontos számítás szerint, ahogy azt Dániel próféta megjövendölte, az időszámítás utáni kor 27. évének őszére esik.

8. Milyen történelmi bizonyítékok állnak még rendelkezésünkre a Messiás színrelépésének idejével kapcsolatban?

• Az egyik információ azt mondja el, hogy Keresztelő János “Tibérius császár uralkodásának tizenötödik esztendejében” kezdte meg a Jordán melléki tartományokban a prédikáló, keresztelő szolgálatát. Luk. 3,1-3.
• “Augustus császár Kr.u. 14. augusztus 19-én halt meg. Utódának tizenötödik éve így Kr.u. 28 augusztus 19-től a 29. év augusztus 19-ig tartott. Az uralkodási éveket így számolták a régi történetírók és kronológusok. Keleten azonban a Szeleukida uralkodók óta a szír időszámítás volt érvényben, amit Palesztina is átvett. Lukácsnál, aki szír születésű, joggal feltételezhetjük ennek használatát. E számítási mód szerint pedig az új uralkodó első uralkodási éve a polgári évvel befejeződött. Ráadásul a szíriai időszámításban az újév napja október elsején volt. Ezek szerint tehát Tibérius első esztendeje igen rövid volt, alig másfél hónap. Kr.u. 14 augusztus 19-től szeptember 30-ig. A Lukács által említett tizenötödik uralkodási év eszerint Kr.u. 27. október 1-től a 28. év szeptember 30-ig tartott. Mivel Jézus hamarosan azután, hogy János elkezdte bűnbánati prédikációit, fellépett, ennek időpontja a 27-28. év fordulója körül volt.” (Gerhard Kroll: Jézus nyomában 199. old)
• A másik információ pedig azt mondja el, hogy “Jézus mintegy harminc éves volt, mikor tanítani kezdett”. Luk. 3,23.
• Mivel időszámításunkat Róma város alapításának a 753. évétől számítjuk, Heródes halála pedig Róma alapításától számított 750. évben történt, Jézus pedig nem sokkal Heródes halála előtt született, ezért itt is jelentkezik a 3-4 éves eltolódás Jézus születése és az időszámítás kezdete között.

IV. A nagy Tanító

1. Miben különbözött Jézus tanítása a papok és az írástudók tanításától?

• Az apostolok beszámolóiban azt olvashatjuk, hogy Jézus tanításában hatalom és átható erő nyilatkozott meg. Ján. 7,46. Mt. 7,29.
• “Ennek az volt az oka, hogy soha ember nem élt úgy, mint Ő. Ha másként élt volna, mint ahogy élt, akkor nem tudott volna úgy beszélni, ahogy beszélt. Szavaiban meggyőző erő volt, mert egy szent és tiszta szívből fakadtak, telve szeretettel és együttérzéssel, jóakarattal és igazsággal.” (EGW: N.L. 339,2.)
• Minden esetben tiszta összefüggéseiben ismertette az Írásokat az emberekkel.
• Tanítása mentes volt minden emberi torzítástól, ezért a Messiás-várással kapcsolatos tévedéseket is igyekezett korrigálni. Luk. 4,16-21. - Ésa. 61,1-2.

2. Milyen eszközöket használt Jézus arra, hogy könnyen érthetővé és maradandóvá tegye tanításainak a lényegét?

• Ha az egyszerű és világos beszédét nem értették meg, akkor a mindennapi életből vett példázatokkal próbálta közelebb hozni mondanivalóját az emberek értelméhez.
• Mivel az irgalmasságról adott tanítását nem értették, ezért elmondta előttük az irgalmas samaritánusról szóló példázatát. Luk. 10,25-37.
• Ha még így sem értették meg, akkor a saját életében bemutatott gyakorlati lecke által tette maradandóvá annak az isteni elvnek a megértését és mibenlétét.
• A tetten kapott bűnös nő esete által mutatta be, hogy mit jelent az Isten szerinti irgalmasság a gyakorlatban. Ján. 8,3-9.

3. Milyen természetes következménye van annak, ha egy ember valóban megértette Jézus tanításainak a lényegét?

• Jézus tanítása arra is kitért, hogy miként valósulhat meg ez az átalakulás egy ember életében.
• A farizeus főemberrel Nikodémussal folytatott beszélgetése közben mondta el ennek a titkát. Ján. 3,3-5.
• “Ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja meg Istennek országát.”
• “Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába.”