1. Melyik az a történelmi kor, amelyiket
méltán nevezhetjük az emberiség őstörténetének?
Az emberiség történelmét a Biblia szerint is fel lehet osztani különböző
szakaszokra.
Az első ilyen szakaszt őstörténetnek is nevezhető, amely a bűnesettől a
vízözönig terjed.
Erről az időszakról a Bibliától független hitelesnek tekinthető történelmi
feljegyzés nem áll az emberiség rendelkezésére.
A Biblia is csak egy nagyon rövid és tömör történeti leírást ad erről a
korszakról.
2. Mit mond el a Biblia nagyon hangsúlyosan
erről a történelmi korról?
Első helyen kell említeni azt a tájékoztatást, hogy a bűn hatalma és befolyása
milyen szédítő iramban és mértékben terjedt el az emberek között.
Ádám első gyermeke már testvérgyilkossá lett. I. Móz. 4,8.
Kain és utódai pedig az Istentől kapott
képességeket szinte csak a bűnözésre használták fel.
Bálványimádás, erkölcstelenség, többnejűség.
I. Móz. 4,19.
Erőszakosság és gyilkosság.
I.
Móz. 4,23.
3. Mik voltak azok az Isten által
adott dolgok és körülmények, amiket Sátán arra tudott felhasználni, hogy
a bűn nagyon gyorsan terjedjen el az emberek között?
Az akkori emberek életidejének rendkívüli mértéke: Ádám 930, Énós 905,
Methusélah 969, Lámekh 777, stb. I. Móz. 5,5. 11. 27. 31.
Rendkívüli termetükből adódóan hatalmas
fizikai erővel rendelkeztek, Mózes ezért óriásoknak nevezi őket. I.
Móz. 6,4. V. Móz. 3,11.
Olyan magas szintű szellemi képességgel
rendelkeztek, hogy nem volt szükségük írásra, minden ismeretet emlékezetben
őriztek meg.
Fokozott értelmi képességük rendkívüli találékonysággal és gyakorlati ügyességgel
is párosult.
Szinte már az első generáció feltalálta
a zenét és a zeneszerszámok készítését, és volt mivel elkészíteni, tehát
már megfelelő szerszámokat is készítettek hozzá. I. Móz. 4,21.
Mások a fémmegmunkálás tudományát fedezték fel. I. Móz. 4,22.
4. Az Istentől való eltávolodás következtében
milyen két táborra szakadt el egymástól az emberiség?
Miközben inkább a bűn és a bűnözés volt jellemző ebben a korban az emberek
között, ugyanakkor mégis volt egy kis csoport, akik továbbra is ragaszkodtak
Isten törvényéhez, és hűen őrizték az Istennel való kapcsolatukat.
A Biblia sajátos módon emberek fiainak nevezi azokat, akik inkább a bűnt
választották, míg Isten fiainak nevezi azokat, akik inkább maradtak az
Istennel való közösség mellett.
Kain és családja köré csoportosultak
az emberek fiai, akik mindig mélyebbre süllyedtek a bűnös életben. I.
Móz. 4,8-24.
Séth és családja köré pedig azok csoportosultak,
akik az Édenben ígért Szabadítóba vetett hittel hűségesek maradtak Istenhez.
I. Móz. 5. fejezet
Az “Isten fiai” megjelölés hasonló módon történik itt is, mint az
Újtestamentumban.
A megígért Megváltóba vetett hit által
ők is Isten gyermekei és fiai lehettek, miként mi is. Róm. 8,14-16.
5. Mikor és mitől vált Isten számára
elviselhetetlenné a bűn romboló befolyása?
A bűn terjedése azáltal tetőzött, hogy már az Isten fiai is engedtek a
bűn varázslatos befolyásának azáltal, hogy a kétféleképpen élő és gondolkodó
emberek vegyes házasságok által összekapcsolták az életüket.
I. Móz.
6,1-2.
Így azonban az Isten fiai között is
mindjobban elhomályosult az Isten ismerete, és az iránta való hűség jelentősége.
Ezzel együtt az Isten iránti szeretetet
felváltotta a bűnös életmód szeretete.
“És látá az Úr, hogy megsokasult az ember gonoszsága a földön, és hogy
szíve gondolatának minden alkotása szüntelen csak gonosz.”
I. Móz.
6,5.
6. Milyen cselekedetre szánta el magát Isten, hogy a
bűnnek ezt a folyamatát megfékezze?
“És mondá az Úr: Eltörlöm az embert, akit teremtettem, a földnek színéről;
az embert, a barmot, a csúszó-mászó állatokat, és az ég madarait; mert
bánom, hogy azokat teremtettem.” I. Móz. 6,7.
Isten ezzel a határozott ítélettel volt
kénytelen megfékezni az emberi gonoszság és bűn uralmát és terjedését.
I. Móz. 6,13.
Ha Isten nem szánja el magát erre a
lépésre, akkor a bűnbe süllyedt emberiség előbb-utóbb önmagát pusztította
volna el.
De akkor a megváltási terv nem valósulhatott volna meg, és akkor senki
sem részesülhetne üdvösségben.
7. Milyen módon nyilatkozott meg
Isten szeretete ebben a rettenetes ítéletben és az azt megelőző eseményekben?
A vízözön ítéletében egyetlen ember sem veszett el ártatlanul,
mert mielőtt bekövetkezett volna, 120 éven keresztül hangzott Isten megtérésre
szólító üzenete. I. Móz. 6,3.
Isten béketűréssel várt Noé napjaiban,
a bárka készítésekor az emberek megtérésére, de ők inkább engedetlenek
maradtak. I. Pét. 3,20.
Isten még ekkor sem a bűnös felett mondott
ítéletet, hanem a bűn felett; de akik még ekkor is inkább a bűnhöz ragaszkodtak,
azokat kénytelen volt a bűnnel együtt megsemmisíteni.
Róm. 6,3.
A Bibliában adott jövendölések megdöbbentő
hasonlóságot mutatnak be a Noé kora és Jézus dicsőséges visszajövetelét
megelőző időszak között. Mt. 24,38-39.
Isten a bűnösnek már Édentől kezdve
a kegyelmét kínálja. II. Kor. 5,19-21.
A bűneihez ragaszkodó ember viszont
saját maga választja meg sorsát a Biblia szerint.
8. Miért nem tudtak bemenni az emberek
a Noé által készített bárkába, amikor megkezdődött az özönvíz?
Amikor már mindenki hallott Noétól a várható isteni ítéletről és a menekülés
lehetőségéről, de úgy döntöttek, hogy nem élnek az Isten által kínált lehetőséggel,
akkor Isten bezárta a bárka ajtaját, és még Noé sem tudta azt többé kinyitni.
I. Móz. 7,13-16.
Az egész emberi családból csak Noé és
családja maradt hűséges Istenhez, és élt a szabadulásnak azzal a lehetőségével,
amit Isten biztosított. I. Móz. 6,8-9. 7,1. 7.
1. Mi volt az, amitől még Noé és
családja sem volt mentes, ami éppen ezért továbbra is meghatározta az emberiség
sorsát?
A bűnre való örökletes hajlamtól Noé
és családja sem volt mentes, ezért ezt ők is tovább örökítették utódaikra.
Ennek az állapotnak természetes következménye volt, hogy Noé utódai is
elfordultak Isten eredeti szándékától, és így újra kialakult a két irányzat
az emberek között.
Ahogy a bűneset után Kain lett a vezére
az Isten ellen lázadó embereknek, úgy lett az özönvíz utáni időben Nimród,
aki méltó utóda volt Kainnak.
Különösen két dologban vezette lázadásra kortársait Isten eredeti szándékával
szemben:
Isten terve az volt, hogy az emberek
szaporodjanak és sokasodjanak, és ezzel egyidejűleg töltsék be a földet.
I. Móz. 1,28. 9,1.
Sátán azonban arra késztette az embereket, hogy Isten tervével ellentétbe
inkább városokat építsenek, oda tömörüljenek,
és így birodalmat hozzanak létre a mások fölötti uralkodás erődítményeiként.
I. Móz. 10,8-12.
Isten az özönvíz után azt mondta: “Szövetséget kötök ti veletek, hogy
soha ezután el nem vész özönvíz miatt minden test; és soha sem lesz többé
özönvíz a földnek elvesztésére.” I. Móz. 9,11-16.
Sátán elhitette velük, hogy nem bízhatnak
meg Isten ígéretében; mert ha nem tartják meg törvényét, akkor újra özönvízzel
próbálja majd elpusztítani őket, ezért egy rendkívüli építménnyel el
akarták kerülni ezt az ítéletet. I. Móz. 11,4.
“Egyik céljuk a torony építésével
az volt, hogy biztosítsák magukat egy újabb özönvíz esetére. A veszély
minden lehetőségét elkerülik - gondolták -, ha sokkal magasabbra építik
a tornyot, mint ahová az özönvíz elért. És azt remélték, hogy ha a felhők
fölé tudnak emelkedni, akkor kideríthetik az özönvíz okát is.” (P.P. 89,1.)
2. Milyen módon avatkozott közbe Isten, hogy ismételten gátat vessen
a bűn rohamos terjedésének?
Isten kétféle módon lépett közbe, hogy
a bűnben szövetkező emberek ne tudják megvalósítani tervüket. I.
Móz. 11,5-9.
Egyrészt összezavarta a nyelvüket, hogy ne tudják megérteni egymást, és
így kénytelenek abbahagyni az építkezés folytatását.
Ez azt eredményezte, hogy Isten eredeti szándéka szerint mégiscsak szétszéledtek
az egész földön.
Ezzel a körülménnyel a bűn szövetségük
széttört, és ezért a városokból szétszóródtak a természet közelébe.
Az Isten által teremtett természet közelsége megszólíthatóbbá tette az
embereket Isten üzenete számára.
3. Noé fiai közül melyiknek a családja
igyekezett megőrizni az Isten ismeretét, és a megváltásba vetett hit reménységét?
Sém utódai őrizték meg leginkább Isten törvényét és ígéreteinek ismeretét.
Ebből a nemzetségből származott Ábrahám, a zsidók ősatyja, aki a mezopotámiai
Úr városában élt i.e.: xx. században. I. Móz. 11,31.
A bálványimádás azonban már szinte egyetemes
volt a sémiták között is ebben az időben, annyira, hogy már Ábrahám rokonságában
is kezdett általánossá válni. Józs. 24,2.
Isten tehát felszólította Ábrahámot
75 éves korában, hogy hagyja el rokonságát és szülőföldjét, mert csak így
tudja megőrizni családját a bálványimádás befolyásától. I. Móz.
12,1. 4.
Isten Ábrahám utódain keresztül akarta megvalósítani a megváltási tervének
az újabb szakaszát.
4. Milyen ígéreteket adott Isten
Ábrahámnak arra az esetre, ha kész együtt működni Vele tervének megvalósításában?
“Nagy nemzetté teszlek, és megáldalak téged, és felmagasztalom a te
nevedet, és áldás leszel.” I. Móz. 12,2.
“És olyanná teszem a te magodat, mint a földnek a pora, hogyha valaki
megszámlálhatja a földnek porát, akkor a te magod is megszámlálható lesz.”
13,26.
Ígérete szerint utódainak fogja adni azt a “tejjel és mézzel folyó földet”,
amin most keresztül fogja vezetni őt
az Úr. I. Móz. 12,5-7. 13,15. II. Móz. 3,8. 17.
Palesztinát korának legfontosabb kereskedelmi útvonalai szelték át.
Ebből adódóan tehát földrajzilag is
a legalkalmasabb terület volt arra, hogy ott Isten neve és törvénye képviselve
legyen.
“És megáldatnak a te magodban a földnek minden nemzetségei.”
I.
Móz. 22,18. 12,3. 18,18.
Ez az ígéret a Messiásra vonatkozott, mint megígért magra; azt ígérte,
hogy Ábrahám családjából fog megszületni a Messiás.
5. Mikor és milyen módon szándékozott Isten Ábrahám családjának adni
ezt a csodálatosan gazdag Kánaánt?
Ez az ígéret, mint a többi is, nem Ábrahám
idejében teljesedett, hanem csak jóval később, egy Isten által meghatározott
időben, négyszáz év múlva. I. Móz. 15,13-16.
Ezt az időt Isten még kegyelmi időnek
szánta az ott élő nemzetek számára.
Ábrahámnak először csak egy küldetést
szánt az ott élő népek között.
Az Isten megismerését és a megtérés
lehetőségét kínálta fel Isten Ábrahámon keresztül.
Ezért nem engedte Ábrahámnak azt, hogy
véglegesen letelepedjen, hanem egyik helyről a másik helyre kellett vándorolnia
közöttük.
Ábrahám minden vonatkozásban eleget tett az Isten kívánalmainak.
I.
Móz. 21,22. 23,6.
1. Amikor közeledett a megjövendölt négyszáz év vége, Ábrahám családja
válságos helyzetbe jutott Egyiptomban, hogyan gondoskodott Isten ebben
a helyzetben népe szabadításáról?
A meghatározott idő közeledtekor szabadítót
támasztott Izráelben, Mózes személyében.
Mózest különleges felkészítés által tette alkalmassá arra, hogy Izráelt
ki tudja vezetni a fogságból, és önálló nemzetté szervezze.
Negyven évig az egyiptomi trón örököseként a legkiválóbb oktatásban részesült
úgy a hadviselés, mint minden más tudományágban. Csel. 7,21-23.
Negyven évig pedig Midián pusztájában az Isten Iskolájában kellett megtanulnia
a szelídséget és alázatosságot, és a feltétel nélküli Istenre hagyatkozás
leckéit. Csel. 7,29-30. IV. Móz. 12,3.
Eredetileg Mózesre bízta Isten azt, hogy Izráelt bevezesse az ígéret földjére,
Kánaánba.
Egy dolog miatt azonban visszavonta Isten ezt az ígéretét, és helyette
a szolgája Józsué vezette be Izráel népét. IV. Móz. 20,11-12.
2. Mi volt a célja Istennek azzal,
hogy kiválasztotta és elkülönítette Izráelt a többi népektől?
Isten azt akarta, hogy a Róla elfeledkezett pogány nemzetek között legyen
egy nemzet, amely által az élő Isten ismerete fenn tud maradni.
A pogányoktól való elkülönülésre vonatkozó
törvények betartása biztosította volna ennek a lehetőségét.
Izráel feladatai közé tartozott volna
az is, hogy a megválás evangéliumának üzenetét juttassa el a föld végső
határáig. II. Móz. 19,5-6. Ésa. 49,6.
Isten szándéka az volt, hogy Izráelt mintaként állítja a többi nemzetek
elé arra vonatkozóan, hogy milyen lehet egy ország, ahol az isteni elvek
uralkodnak, és ahol maga az Isten a király.
3. Sikerült Istennek ezt a csodálatos tervet megvalósítani Izráel népe
által?
Izráel sajnos nem valósította meg ezt az isteni szándékot, mert újra és
újra fellázadtak az Isten uralma ellen.
Az isteni követelményeket mindig szélsőséges
módon értelmezték.
A legtöbb esetben figyelmen kívül hagyták
az Isten figyelmeztető intéseit, és a pogányokkal való barátkozás közben
átvették azok bálványimádó bűnös szokásait.
Máskor pedig annyira elszigetelték magukat
a környező népektől, hogy így teljesen alkalmatlanná váltak a missziós
küldetésre.
Isten mintegy 1500 éven keresztül próbálta Izráelt a megváltás evangéliumának
eszközévé tenni, de csak nagyon változó sikerrel valósult meg.
Egy-egy vezéregyéniség feltűnése döntő
módon befolyásolta az adott történelmi korban Izráel életét.
Végül azonban kénytelen volt Isten elvenni
a szövetség előjogát Izráeltől.
4. Milyen különleges építkezésre
kapott utasítást Mózes Istentől a pusztai vándorlás alatt, és mi volt a
célja Istennek ezzel?
Pontos utasítást adott Mózesnek egy templom építésére, amellyel kapcsolatban
minden részletre pontos utasítást adott. II. Móz. 25,40.
A templomban minden berendezés és szolgálat a megváltás evangéliumát volt
hivatott bemutatni szimbolikusan
Az Ószövetség emberei ezeken a jelképeken keresztül ismerhették meg Isten
önzetlen szeretetét, és az emberért hozott megváltás részleteibe is ezen
keresztül pillanthattak be.
Ezen a módon ismételten azt tanulhatták
meg, hogy Isten úgy gyakorol kegyelmet a bűnös felett, hogy közben igazságos
is marad.
Nem a törvényét törli el, hanem a bűnös
helyett átvállalja a törvény jogos ítéletét.
Ezért kellett az örök erkölcsi törvényt tartó láda félé készíteni a kegyelem
trónját, amely az Isten személyes jelenlétének a helye volt.