6.  A MEGVÁLTÁS TÖRTÉNETE AZ ELSŐ ADVENTIG

I. Teremtéstől a vízözönig

1. Melyik az a történelmi kor, amelyiket méltán nevezhetjük az emberiség őstörténetének?

• Az emberiség történelmét a Biblia szerint is fel lehet osztani különböző szakaszokra.
• Az első ilyen szakaszt őstörténetnek is nevezhető, amely a bűnesettől a vízözönig terjed.
• Erről az időszakról a Bibliától független hitelesnek tekinthető történelmi feljegyzés nem áll az emberiség rendelkezésére.
• A Biblia is csak egy nagyon rövid és tömör történeti leírást ad erről a korszakról.

2. Mit mond el a Biblia nagyon hangsúlyosan erről a történelmi korról?

• Első helyen kell említeni azt a tájékoztatást, hogy a bűn hatalma és befolyása milyen szédítő iramban és mértékben terjedt el az emberek között.
• Ádám első gyermeke már testvérgyilkossá lett. I. Móz. 4,8.
• Kain és utódai pedig az Istentől kapott képességeket szinte csak a bűnözésre használták fel.
• Bálványimádás, erkölcstelenség, többnejűség. I. Móz. 4,19.
• Erőszakosság és gyilkosság. I. Móz. 4,23.

3. Mik voltak azok az Isten által adott dolgok és körülmények, amiket Sátán arra tudott felhasználni, hogy a bűn nagyon gyorsan terjedjen el az emberek között?

• Az akkori emberek életidejének rendkívüli mértéke: Ádám 930, Énós 905, Methusélah 969, Lámekh 777, stb. I. Móz. 5,5. 11. 27. 31.
• Rendkívüli termetükből adódóan hatalmas fizikai erővel rendelkeztek, Mózes ezért óriásoknak nevezi őket. I. Móz. 6,4. V. Móz. 3,11.
• Olyan magas szintű szellemi képességgel rendelkeztek, hogy nem volt szükségük írásra, minden ismeretet emlékezetben őriztek meg.
• Fokozott értelmi képességük rendkívüli találékonysággal és gyakorlati ügyességgel is párosult.
• Szinte már az első generáció feltalálta a zenét és a zeneszerszámok készítését, és volt mivel elkészíteni, tehát már megfelelő szerszámokat is készítettek hozzá. I. Móz. 4,21.
• Mások a fémmegmunkálás tudományát fedezték fel. I. Móz. 4,22.

4. Az Istentől való eltávolodás következtében milyen két táborra szakadt el egymástól az emberiség?

• Miközben inkább a bűn és a bűnözés volt jellemző ebben a korban az emberek között, ugyanakkor mégis volt egy kis csoport, akik továbbra is ragaszkodtak Isten törvényéhez, és hűen őrizték az Istennel való kapcsolatukat.
• A Biblia sajátos módon emberek fiainak nevezi azokat, akik inkább a bűnt választották, míg Isten fiainak nevezi azokat, akik inkább maradtak az Istennel való közösség mellett.
• Kain és családja köré csoportosultak az emberek fiai, akik mindig mélyebbre süllyedtek a bűnös életben. I. Móz. 4,8-24.
• Séth és családja köré pedig azok csoportosultak, akik az Édenben ígért Szabadítóba vetett hittel hűségesek maradtak Istenhez. I. Móz. 5. fejezet
• Az “Isten fiai” megjelölés hasonló módon történik itt is, mint az Újtestamentumban.
• A megígért Megváltóba vetett hit által ők is Isten gyermekei és fiai lehettek, miként mi is. Róm. 8,14-16.

5. Mikor és mitől vált Isten számára elviselhetetlenné a bűn romboló befolyása?

• A bűn terjedése azáltal tetőzött, hogy már az Isten fiai is engedtek a bűn varázslatos befolyásának azáltal, hogy a kétféleképpen élő és gondolkodó emberek vegyes házasságok által összekapcsolták az életüket. I. Móz. 6,1-2.
• Így azonban az Isten fiai között is mindjobban elhomályosult az Isten ismerete, és az iránta való hűség jelentősége.
• Ezzel együtt az Isten iránti szeretetet felváltotta a bűnös életmód szeretete.
• “És látá az Úr, hogy megsokasult az ember gonoszsága a földön, és hogy szíve gondolatának minden alkotása szüntelen csak gonosz.” I. Móz. 6,5.

6. Milyen cselekedetre szánta el magát Isten, hogy a bűnnek ezt a folyamatát megfékezze?

• “És mondá az Úr: Eltörlöm az embert, akit teremtettem, a földnek színéről; az embert, a barmot, a csúszó-mászó állatokat, és az ég madarait; mert bánom, hogy azokat teremtettem.” I. Móz. 6,7.
• Isten ezzel a határozott ítélettel volt kénytelen megfékezni az emberi gonoszság és bűn uralmát és terjedését. I. Móz. 6,13.
• Ha Isten nem szánja el magát erre a lépésre, akkor a bűnbe süllyedt emberiség előbb-utóbb önmagát pusztította volna el.
• De akkor a megváltási terv nem valósulhatott volna meg, és akkor senki sem részesülhetne üdvösségben.

7. Milyen módon nyilatkozott meg Isten szeretete ebben a rettenetes ítéletben és az azt megelőző eseményekben?

• A vízözön ítéletében egyetlen ember sem veszett el ártatlanul, mert mielőtt bekövetkezett volna, 120 éven keresztül hangzott Isten megtérésre szólító üzenete. I. Móz. 6,3.
• Isten béketűréssel várt Noé napjaiban, a bárka készítésekor az emberek megtérésére, de ők inkább engedetlenek maradtak. I. Pét. 3,20.
• Isten még ekkor sem a bűnös felett mondott ítéletet, hanem a bűn felett; de akik még ekkor is inkább a bűnhöz ragaszkodtak, azokat kénytelen volt a bűnnel együtt megsemmisíteni. Róm. 6,3.
• A Bibliában adott jövendölések megdöbbentő hasonlóságot mutatnak be a Noé kora és Jézus dicsőséges visszajövetelét megelőző időszak között. Mt. 24,38-39.
• Isten a bűnösnek már Édentől kezdve a kegyelmét kínálja. II. Kor. 5,19-21.
• A bűneihez ragaszkodó ember viszont saját maga választja meg sorsát a Biblia szerint.

8. Miért nem tudtak bemenni az emberek a Noé által készített bárkába, amikor megkezdődött az özönvíz?

• Amikor már mindenki hallott Noétól a várható isteni ítéletről és a menekülés lehetőségéről, de úgy döntöttek, hogy nem élnek az Isten által kínált lehetőséggel, akkor Isten bezárta a bárka ajtaját, és még Noé sem tudta azt többé kinyitni. I. Móz. 7,13-16.
• Az egész emberi családból csak Noé és családja maradt hűséges Istenhez, és élt a szabadulásnak azzal a lehetőségével, amit Isten biztosított. I. Móz. 6,8-9. 7,1. 7.

II. A pátriárkák és az ősatyák kora

1. Mi volt az, amitől még Noé és családja sem volt mentes, ami éppen ezért továbbra is meghatározta az emberiség sorsát?

• A bűnre való örökletes hajlamtól Noé és családja sem volt mentes, ezért ezt ők is tovább örökítették utódaikra.
• Ennek az állapotnak természetes következménye volt, hogy Noé utódai is elfordultak Isten eredeti szándékától, és így újra kialakult a két irányzat az emberek között.
• Ahogy a bűneset után Kain lett a vezére az Isten ellen lázadó embereknek, úgy lett az özönvíz utáni időben Nimród, aki méltó utóda volt Kainnak.
• Különösen két dologban vezette lázadásra kortársait Isten eredeti szándékával szemben:
• Isten terve az volt, hogy az emberek szaporodjanak és sokasodjanak, és ezzel egyidejűleg töltsék be a földet. I. Móz. 1,28. 9,1.
• Sátán azonban arra késztette az embereket, hogy Isten tervével ellentétbe inkább városokat építsenek, oda tömörüljenek, és így birodalmat hozzanak létre a mások fölötti uralkodás erődítményeiként. I. Móz. 10,8-12.
• Isten az özönvíz után azt mondta: “Szövetséget kötök ti veletek, hogy soha ezután el nem vész özönvíz miatt minden test; és soha sem lesz többé özönvíz a földnek elvesztésére.” I. Móz. 9,11-16.
• Sátán elhitette velük, hogy nem bízhatnak meg Isten ígéretében; mert ha nem tartják meg törvényét, akkor újra özönvízzel próbálja majd elpusztítani őket, ezért egy rendkívüli építménnyel el akarták kerülni ezt az ítéletet. I. Móz. 11,4.
• “Egyik céljuk a torony építésével az volt, hogy biztosítsák magukat egy újabb özönvíz esetére. A veszély minden lehetőségét elkerülik - gondolták -, ha sokkal magasabbra építik a tornyot, mint ahová az özönvíz elért. És azt remélték, hogy ha a felhők fölé tudnak emelkedni, akkor kideríthetik az özönvíz okát is.” (P.P. 89,1.)

2. Milyen módon avatkozott közbe Isten, hogy ismételten gátat vessen a bűn rohamos terjedésének?

• Isten kétféle módon lépett közbe, hogy a bűnben szövetkező emberek ne tudják megvalósítani tervüket. I. Móz. 11,5-9.
• Egyrészt összezavarta a nyelvüket, hogy ne tudják megérteni egymást, és így kénytelenek abbahagyni az építkezés folytatását.
• Ez azt eredményezte, hogy Isten eredeti szándéka szerint mégiscsak szétszéledtek az egész földön.
• Ezzel a körülménnyel a bűn szövetségük széttört, és ezért a városokból szétszóródtak a természet közelébe.
• Az Isten által teremtett természet közelsége megszólíthatóbbá tette az embereket Isten üzenete számára.

3. Noé fiai közül melyiknek a családja igyekezett megőrizni az Isten ismeretét, és a megváltásba vetett hit reménységét?

• Sém utódai őrizték meg leginkább Isten törvényét és ígéreteinek ismeretét.
• Ebből a nemzetségből származott Ábrahám, a zsidók ősatyja, aki a mezopotámiai Úr városában élt i.e.: xx. században. I. Móz. 11,31.
• A bálványimádás azonban már szinte egyetemes volt a sémiták között is ebben az időben, annyira, hogy már Ábrahám rokonságában is kezdett általánossá válni. Józs. 24,2.
• Isten tehát felszólította Ábrahámot 75 éves korában, hogy hagyja el rokonságát és szülőföldjét, mert csak így tudja megőrizni családját a bálványimádás befolyásától. I. Móz. 12,1. 4.
• Isten Ábrahám utódain keresztül akarta megvalósítani a megváltási tervének az újabb szakaszát.

4. Milyen ígéreteket adott Isten Ábrahámnak arra az esetre, ha kész együtt működni Vele tervének megvalósításában?

• “Nagy nemzetté teszlek, és megáldalak téged, és felmagasztalom a te nevedet, és áldás leszel.” I. Móz. 12,2.
• “És olyanná teszem a te magodat, mint a földnek a pora, hogyha valaki megszámlálhatja a földnek porát, akkor a te magod is megszámlálható lesz.” 13,26.
• Ígérete szerint utódainak fogja adni azt a “tejjel és mézzel folyó földet”, amin most keresztül fogja vezetni őt az Úr. I. Móz. 12,5-7. 13,15. II. Móz. 3,8. 17.
• Palesztinát korának legfontosabb kereskedelmi útvonalai szelték át.
• Ebből adódóan tehát földrajzilag is a legalkalmasabb terület volt arra, hogy ott Isten neve és törvénye képviselve legyen.
• “És megáldatnak a te magodban a földnek minden nemzetségei.” I. Móz. 22,18. 12,3. 18,18.
• Ez az ígéret a Messiásra vonatkozott, mint megígért magra; azt ígérte, hogy Ábrahám családjából fog megszületni a Messiás.

5. Mikor és milyen módon szándékozott Isten Ábrahám családjának adni ezt a csodálatosan gazdag Kánaánt?

• Ez az ígéret, mint a többi is, nem Ábrahám idejében teljesedett, hanem csak jóval később, egy Isten által meghatározott időben, négyszáz év múlva. I. Móz. 15,13-16.
• Ezt az időt Isten még kegyelmi időnek szánta az ott élő nemzetek számára.
• Ábrahámnak először csak egy küldetést szánt az ott élő népek között.
• Az Isten megismerését és a megtérés lehetőségét kínálta fel Isten Ábrahámon keresztül.
• Ezért nem engedte Ábrahámnak azt, hogy véglegesen letelepedjen, hanem egyik helyről a másik helyre kellett vándorolnia közöttük.
• Ábrahám minden vonatkozásban eleget tett az Isten kívánalmainak. I. Móz. 21,22. 23,6.

III. Izráel, mint Isten választott népe

1. Amikor közeledett a megjövendölt négyszáz év vége, Ábrahám családja válságos helyzetbe jutott Egyiptomban, hogyan gondoskodott Isten ebben a helyzetben népe szabadításáról?

• A meghatározott idő közeledtekor szabadítót támasztott Izráelben, Mózes személyében.
• Mózest különleges felkészítés által tette alkalmassá arra, hogy Izráelt ki tudja vezetni a fogságból, és önálló nemzetté szervezze.
• Negyven évig az egyiptomi trón örököseként a legkiválóbb oktatásban részesült úgy a hadviselés, mint minden más tudományágban. Csel. 7,21-23.
• Negyven évig pedig Midián pusztájában az Isten Iskolájában kellett megtanulnia a szelídséget és alázatosságot, és a feltétel nélküli Istenre hagyatkozás leckéit. Csel. 7,29-30. IV. Móz. 12,3.
• Eredetileg Mózesre bízta Isten azt, hogy Izráelt bevezesse az ígéret földjére, Kánaánba.
• Egy dolog miatt azonban visszavonta Isten ezt az ígéretét, és helyette a szolgája Józsué vezette be Izráel népét. IV. Móz. 20,11-12.

2. Mi volt a célja Istennek azzal, hogy kiválasztotta és elkülönítette Izráelt a többi népektől?

• Isten azt akarta, hogy a Róla elfeledkezett pogány nemzetek között legyen egy nemzet, amely által az élő Isten ismerete fenn tud maradni.
• A pogányoktól való elkülönülésre vonatkozó törvények betartása biztosította volna ennek a lehetőségét.
• Izráel feladatai közé tartozott volna az is, hogy a megválás evangéliumának üzenetét juttassa el a föld végső határáig. II. Móz. 19,5-6. Ésa. 49,6.
• Isten szándéka az volt, hogy Izráelt mintaként állítja a többi nemzetek elé arra vonatkozóan, hogy milyen lehet egy ország, ahol az isteni elvek uralkodnak, és ahol maga az Isten a király.

3. Sikerült Istennek ezt a csodálatos tervet megvalósítani Izráel népe által?

• Izráel sajnos nem valósította meg ezt az isteni szándékot, mert újra és újra fellázadtak az Isten uralma ellen.
• Az isteni követelményeket mindig szélsőséges módon értelmezték.
• A legtöbb esetben figyelmen kívül hagyták az Isten figyelmeztető intéseit, és a pogányokkal való barátkozás közben átvették azok bálványimádó bűnös szokásait.
• Máskor pedig annyira elszigetelték magukat a környező népektől, hogy így teljesen alkalmatlanná váltak a missziós küldetésre.
• Isten mintegy 1500 éven keresztül próbálta Izráelt a megváltás evangéliumának eszközévé tenni, de csak nagyon változó sikerrel valósult meg.
• Egy-egy vezéregyéniség feltűnése döntő módon befolyásolta az adott történelmi korban Izráel életét.
• Végül azonban kénytelen volt Isten elvenni a szövetség előjogát Izráeltől.

4. Milyen különleges építkezésre kapott utasítást Mózes Istentől a pusztai vándorlás alatt, és mi volt a célja Istennek ezzel?

• Pontos utasítást adott Mózesnek egy templom építésére, amellyel kapcsolatban minden részletre pontos utasítást adott. II. Móz. 25,40.
• A templomban minden berendezés és szolgálat a megváltás evangéliumát volt hivatott bemutatni szimbolikusan
• Az Ószövetség emberei ezeken a jelképeken keresztül ismerhették meg Isten önzetlen szeretetét, és az emberért hozott megváltás részleteibe is ezen keresztül pillanthattak be.
• Ezen a módon ismételten azt tanulhatták meg, hogy Isten úgy gyakorol kegyelmet a bűnös felett, hogy közben igazságos is marad.
• Nem a törvényét törli el, hanem a bűnös helyett átvállalja a törvény jogos ítéletét.
• Ezért kellett az örök erkölcsi törvényt tartó láda félé készíteni a kegyelem trónját, amely az Isten személyes jelenlétének a helye volt.