| I. Bevezetés |
II. A szétszórtan élő nyáj egyesítése |
III. Fussatok ki Babilonból én népem! |
 |
| IV. A nagy aratás | V. A Vőlegényre váró szüzek szerepe |
| I. Bevezetés |
II. A szétszórtan élő nyáj egyesítése |
III. Fussatok ki Babilonból én népem! |
|
| IV. A nagy aratás | V. A Vőlegényre váró szüzek szerepe |
1. Az Egyház melyik előtörténetéhez hasonlítható az a körülmény, ami a hangos kiáltás első munkájának eredményeként valósul meg?
– A történelem több területen is ismétli önmagát, így a Jézus által alapított Egyház életében is, annak kezdeti és befejező szakaszában fedezhetünk fel ilyen ismétlődést.
– Az Egyház kibontakozásának idején Jézus eltávozása sokkolóan hatott a magukra maradt tanítványokra, akik a felházi együttlétükön végre teljesen kinyitották szívüket és értelmüket Isten előtt, és bensőséges közösségben kívánták megismerni Isten akaratát.
– Ennek eredményeként megváltozott az egymáshoz és az Istenhez való viszonyuk.
– Ezért kiáradhatott rájuk a Szentlélek, mint „korai eső”, és képesítette őket arra a misszió munkára, amivel Jézus bízta meg őket.
– Ez a missziós megbízatás először még csak „Izráel házának eltévelyedett juhaihoz” küldte őket, vagyis amikor „a Szent Lélek eljő reátok: lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában”. Mt. 10,6; Csel,1,8/a.
– Csak a zsidó nép számára szabott kegyelmi idő lejárta után vált érvényessé az a parancs, hogy „a földnek mind végső határáig” menjenek, és „tegyenek tanítványokká minden népeket”. Csel. 1,8/b; Mt. 28,19/a.
2. Hogyan fog megismétlődni az, ami az apostoli korban történt a tanítványok felkészülésében, és az Isten művében végzett missziójukban?
– Ahogy a korai tanítványoknak szüksége volt arra a felházi élményre, ami megváltoztatta a lelki és missziós életüket, akként a mai tanítványoknak is szüksége van egy ilyen isteni közbeavatkozásra, hogy végre igazi változás következzen be.
– Ma is szükség van valamilyen isteni közbeavatkozásra, hogy az Egyházban lévők végre felébredjenek, igazán és teljes szívből, és ebben segít a hangos kiáltás evangéliuma, amely Krisztus központú gondolkodásra és gyakorlati életre késztet.
– Azt még nem tudjuk, hogy Isten milyen evilági eszközzel fogja felrázni népét az alvó, langymeleg állapotából, de készüljünk rá, mert valami történni fog.
– Az is lehet, hogy a vasárnapi törvény kiadása fog olyan felrázó hatással lenni, aminek következtében Isten népe felébred, és teljes szívből keresi az Urat.
– Ha ez a változás bekövetkezik, akkor ennek elismeréseként Isten kiárasztja népére a „késői esőt”, vagyis a Szentlelkét, ami éppen úgy fogja képesíteni őket arra a misszióra, amit Isten elvár tőlük, mint a korai időkben az apostolok közösségét.
– Ez a megbízatás akkor majd tőlünk is azt várja el, hogy először a „más akolban” lévőket, vagyis az ott élő őszinte hívő embereket hívjuk ki, hogy végre „egy nyáj, és egy pásztor” legyen. Jn. 10,16.
1. Milyen módon jön segítségére Isten a hangos kiáltás mozgalmának, és hogyan veszi Isten a saját kezébe ezzel az evangélium hirdetésének ügyét?
– Ebben az időben egy szózat fog hallatszani „a Mennyből”, amely felszólítja Isten Egyházának szétszórtan élő részét, hogy fussanak ki Babilonból. Jel. 18,4.
– Mivel az angyal már korábban „leszállt” a földre, ez a szózat pedig közvetlenül a Mennyből jön, ezért ez az üzenet elsődlegesen nem az angyal által jelképezett mozgalomnak tulajdonítható, hanem egy új isteni közbeavatkozásnak kell tekinteni.
– Ez a mennyei közbeavatkozás azt jelenti, hogy Isten közvetlenül akar befolyást gyakorolni az emberekre, megmentésük érdekében.
– Így történt ez az apostolok idejében is a pünkösdi esemény után, amikor isteni csodaként élték át, hogy naponta több ezren is megtértek. Csel. 2,41; 4,4.
– Ez a szózat nem más, mint Jézusnak, a Főpásztornak a hangja, aki a Szentlélek által fogja kihívni a más „aklokban” lévő juhait. „mert azok ismerik az Ő hangját”, és „hallgatnak majd az én szómra”. Jn. 10,4. 14. 16. 27.
– Ennek a szózatnak a munkája a Szentléleknek, a késői esőben megtörténő kiárasztása által fog bekövetkezni, Jézus a Szentlélek befolyása által fogja megszólítani az embereket, és így következik majd be ez a nagy egybegyűjtés.
– Ez az egybegyűjtés azonban már nem egy hagyományos értelemben vett egyházszervezetben fogja hívni az embereket, hiszen az Ige azt mondja, hogy ekkor Jézus a saját kezébe veszi nyájának egybegyűjtését.
– „Ímé, megyek a pásztorok ellen, és előkérem nyájamat az ő kezükből, s megszüntetem őket a nyáj legeltetésétől” Ezék. 34,10.
– „Én magam legeltetem nyájamat, s én nyugosztom meg őket, ezt mondja az Úr Isten;” Ezék. 34,15.
– Ez azt is jelenti, hogy ettől kezdve már nem bízza nyáját emberek közül való pásztorokra, hanem a saját kezébe veszi nyájának gondozását.
2. Mi az, amit Péter apostol pünkösdi prédikációjából ismerhetünk meg a végidő eseményeivel kapcsolatban, a „késői eső” kitöltetésével összefüggésben?
– Az Isten választott népe számára a megtérésre alkalmas idő, a bűnök rendezésének lehetősége csak addig tart, amíg a késői eső kiáradása be nem következik, ezután ugyanis már csak két esemény várható.
– „eljöjjenek a felüdülés idei az Úrnak színétől” Csel. 3,19/b.
– „elküldje a Jézus Krisztust, a ki néktek előre hirdettetett” Csel. 3,20.
– Az Isten bűntörlő kegyelmének megtörténte a kegyelem lezárulását jelenti, mivel Isten nem árasztja ki Szentlelkét tisztátalan emberekre, vagyis addigra már döntött felettük.
– A kegyelemidőnek ez a lezárása azonban nem egyetemes, hanem csak Isten népét érintő változás, akik a Szentlélek kiárasztásában részesülnek, mert felettük már átvonult Isten bűntörlő kegyelmének ítélete, a vizsgálati ítélet befejeződött felettük.
– „Isten megsemmisítő ítéletének ideje egyúttal az Isten irgalmasságának az ideje is azok részére, akiknek semmi alkalmuk sem volt az igazságot megismerni. Az Úr szeretettel fog rájuk tekinteni, kegyelmes szíve megindul irántuk, irgalmas karja még mindig ki van tárva megmentésükre, mialatt azok számára bezáródott az ajtó, akik nem akartak bemenni.” (Rew.Her. 1906. júl. 5. - S.D.A. C. 7. 979. - UNE. 127-128)
– Isten népe számára ez az esemény a kegyelem idő végét jelenti, miközben az emberek többi osztálya számára még nyitva áll a kegyelem ajtaja.
3. Milyen vonatkozásban ismétlődik a jövőben az a történelmi esemény, aminek az Ószövetség idején, a Babilonban lévő Isten-népével kellett megtörténjen?
– Ahogyan az Ószövetség idején, úgy Isten most is ki akarja hívni az övéit, a Babilont képező egyházakból, hogy jöjjenek Jeruzsálembe, az ő választott népe közé.
– Mivel Jézusnak más akolban is vannak juhai, ezért a kegyelmi idő lezárása előtt szeretné kihívni onnan őket, hogy egyetlen közösségben egyesítse nyáját. Jn. 10,16.
– Azokat hívja, akik életük korábbi szakaszából már ismerték a Főpásztor hangját a Bibliából, ezért meg tudják különböztetni minden más hangtól. Jn. 10,4/b.
– Jézus azokat hívja ki, akik a rendkívüli bűnáradat ellenére is megőrizték lelki tisztaságukat, akik nem hajtottak térdet a modern kor Baáljai előtt, csupán azért, mert a környezetükben mindenki ezt tette.
– Amikor az apostolok már részesültek a korai eső áldásában, akkor először még csak Izráelben lehetett munkálkodniuk, és majd csak később mehettek el a föld végső határába is hirdetni a Jézusról, mint Megváltóról szóló üzenetüket.
– Így kell majd nekünk is először csak a már Istennel közösségben élők kihívására és összegyűjtésére összpontosítani, és csak ezt követően az egész világra.
4. Más példázatában mihez hasonlítja Jézus azt a jelenséget, amikor a „más akolban” lévőket hívja be azok közé, akik már korábban is ott voltak?
– A szőlőmunkásokról elmondott példázatában beszél arról, hogy némelyeket csak az utolsó órában hív meg, hogy jöjjenek az Ő „szőlőjébe” dolgozni. Mt. 20,6-7.
– Ekkor teljesedik be Jézusnak a szőlőmunkásokról mondott példázata, ekkor jelennek meg az utolsó, vagyis a tizenegy órás munkások Isten szőlőskertjében.
– Jézus így egyesíti övéit abban a hatalmas misszió munkában, amikor az egész világra kell majd elvinni az örökkévaló evangélium üzenetét.
5. Vannak, akik úgy gondolják, hogy Jézus a tizenegy órás munkásokat azért hívja meg, mert velük akarja befejezni az egész világot megszólító missziót. ‒ Valóban mellőzni fogja Isten azokat, akik már korábban is a „szőlőjében” dolgoztak?
– Jézus a példázatában nem beszél arról, hogy az előzőleg felfogadott munkásait elbocsátotta volna akkor, amikor a tizenegy órás munkásokat felfogadta.
– Ez a példázat inkább arról szól, hogy a legutoljára felfogadott munkásokat csak csatlakoztatja a korábbi munkásokhoz, hogy ettől kezdve együtt fejezzék be a munkát.
6. Mi az, ami kiváltja az emberekből azt, hogy elhagyják az eddigi közösségüket, és az adventvárókhoz csatlakozzanak?
– A vasárnapi törvény kiadása miatt egy lelki küzdelem alakul ki a nagy nyilvánosság előtt, ami sokaknak felnyitja a szemét, mert ekkor értik meg a szombat szentségét.
– Ezzel egy időben Isten népén feltámad a Szentlélek kiáradása következtében az Isten dicsősége, aminek érzékelése segítséget jelent az embereknek annak eldöntésében, hogy hol a helyük. Ésa. 60,1-4. Jóel 2,28; 32.
– Azt nem tudjuk, hogy ez az isteni dicsőség miként fog láthatóvá válni azokon, akik részesülnek benne, de a velük kapcsolatba kerülő emberek érzékelni fogják.
1. Az Úr művében való együttmunkálkodáson kívül mi indokolja még, hogy Jézus bizonyos embereket ki akar hívni a Babilont képező egyházakból?
– Mert Jézus az „én népem”-nek tekinti őket, máshol pedig azt mondja, hogy ők az „én juhaim”, ezért nekik ott a helyük az Isten nyájában, a többi között, vagyis népe között.
– A kihívás másik oka az, hogy „ne legyenek részesek az ő bűneiben”, mármint Babilon bűnében, annak lelki paráznaságában. 18,4.
– A mi kegyelmes Istenünk mindig megemlékezik arról, hogy mi csak por vagyunk, és eszerint ítél meg bennünket, és viszonyul hozzánk. Zsolt. 103,14.
– Egyedül csak Isten tudja, hogy az ember nem tud mindig, és minden körülmények között szembefordulva ellenállni a bűn befolyásával és kísértéseivel.
– Vannak helyzetek és körülmények, amikor a legbiztosabb lábak is meginognak, mert „elfáradnak, meglankadnak és megtántorodnak a legkülönbek is”. Ésa. 40,30.
– Ezért kellett Istennek már az Ószövetség idejében is újra és újra közbelépni, és külön választani a Benne hívő embereket a környezetük befolyásától.
– Az özönvíz alkalmával Noét és családját mentette ki a bűn áradatából.
– Sodoma és Gomora pusztulásakor Lótot és családját szabadította meg.
– Ezért kellett Ábrahámot is kihívni Úr városából, mert addigra már a közvetlen családjának tagjai is bálványimádók lettek. Józs. 24,2.
– Ezért hívja ki Isten most is az övéit Babilonból, mert a bűn és a gonoszság olyan hatalommal és megtévesztő befolyással fog utat törni az emberek között, hogy egy idő után már elveszítenék a kitartásukat és az ellenálló képességüket.
– Sátán ugyanis ebben az időben a választottak megtévesztésére összpontosít, és ez ellen jelent bizonyos szintű védelmet a más lelki közegbe kerülés. Mt. 24,24.
2. Hogyan lehet meghatározni a Biblia szerinti Egyház lényegét, milyen emberek közössége tekinthető Jézus Krisztus Egyházának, illetve „nyáj”-ának”, és őket hová, milyen közegbe fogja összegyűjteni ebben az időben?
– Isten Egyháza alapvetően két részből tevődik össze, a „látható Egyház” és a „láthatatlan Egyház” részekből.
– A „látható Egyház” azoknak az embereknek a közössége, akik egy mindenki által látható és megismerhető szervezett közösségbe tömörülve hirdetik az örökkévaló evangéliumnak azt a jelenvaló igazságát, amit Isten különösen ahhoz a történelmi korhoz küldött. Mt. 24,14. Jel. 14,6-13.
– A „láthatatlan Egyház” pedig azokat az embereket foglalja magába, akik a különböző egyházakban ‒ „aklokban” ‒ szétszórtan, általunk ismeretlenül és láthatatlanul élnek, őszinte, istenfélő életet. Jn. 10,16.
– Az adventista hitvallás szerint: „A gyülekezet azoknak a közössége, *akiknek Jézus Krisztus a szívükben él, *akik Őt, mint Üdvözítőjüket fogadták el, *akik Őt és egymást szeretik, *és szavának úgy, amint azt megértették, engedelmeskednek.” (Dr. Gottfried Oosterwal: Misszió egy megváltozott világban 32. old)
– Az előbbiből következik, hogy Jézus a nagy egybegyűjtés idején nem egy „akol”-ba, nem egy szervezetbe hívja ki az övéit, Jézus csak egy „nyáj”-ban akarja tudni az övéit, és ennek az egyesített nyájnak Ő lesz a Pásztora. Jn. 10,16.
– Az Egyház, azoknak az embereknek a közössége, akiknek a neve az „élet könyvébe” be van írva. 1Tim. 3,15. Zsid. 12,23. 1Pét. 4,17/a. Jel. 13,8/b. 21,27/b.
– Az Egyházban azonban nemcsak üdvösségre jutó emberek vannak, hiszen Jézus még az élet könyvéből ki fogja törölni azok nevét, akik nem maradnak mindvégig állhatatosak és hűek Istenhez. Jel. 3,5/a. Mt. 24,13.
– Ezért ilyen szempontból mindig meg kell különböztetni egymástól a „küzdő Egyházat”, illetve a „diadalmas és győztes Egyházat”.
– A „küzdő Egyházban” ugyanis még ott vannak a „balga szüzek”, a „konkolyok” és a „gonosz szolgák is”. Mt. 25,1-13. 13,24-42. 24,45-51.
3. Milyen információt ad Isten arra vonatkozóan, hogy a kereső emberek felismerhessék Jézusnak azt a nyáját, ahová menniük kell majd a kihívás idején, hiszen annyiféle egyház és vallási irányzat létezik, és mindegyik Isten népeként kínálja magát?
– Jézus két különleges ismertetőjelet ad annak érdekében, hogy ezzel segítsen mindenkinek felismerni Isten Egyházának a végidőben élő maradékát. Jel. 12,17.
– Ők „az Isten parancsolatainak megőrzői”, vagyis megtartják és képviselik.
– Amikor az egész világ figyelmen kívül hagyja az Isten által adott erkölcsi normákat.
– Amikor még a keresztény világ sem veszi figyelembe az erkölcsi törvényt úgy, ahogy Isten adta azt a Hóreben.
– Amikor az egész kereszténység azt akarja elhitetni az emberekkel, hogy Jézus a kereszthalálakor eltörölte az örök erkölcsi törvényt, a Tízparancsolatot.
– „Akiknél ott van a Jézus Krisztus bizonyságtétele”.
– Akiknél a Jézus Krisztus bizonyságtétele van, azok számára a teljes Biblia képezi az egyedüli zsinórmértéket, mert az egész Biblia Jézus Krisztustól származó kijelentés, hiszen Ő volt a szent próféták Istene. Jel. 22,6; 16.
– Akiknél megtalálható a prófétaság ajándéka, és a prófétai üzenetek ismerete és hirdetése is, hiszen „a Jézus Krisztus bizonyságtétele” nem más, mint „a prófétaság lelke”. Jel. 19,10.
4. Milyen oka van még annak, hogy Isten feltétlenül ki akarja hívni népét Babilonból ebben az időben, ami miatt ekkor már nem maradhatnak közöttük?
– Isten kihívásának okát az képezi, hogy az övéit meg akarja védeni a bűnös világra bekövetkező ítéletek következményétől, ami az egész Istentől elfordult világra fog majd ekkor jönni: vagyis „ne kapjanak az ő csapásaiból”. 18,4.
– A hét csapás büntető ítéletei alatt Isten oltalmat akar biztosítani az övéinek.
– Ahogy egykor Noét és családját a bárkába menekítette, most is szeretné elkülöníteni az övéit azoktól, akikre haragjának csapásai fognak hullani.
– „Mert az ő bűnei az égig hatottak, és megemlékezett Isten az ő gonoszságairól”. 5. vers.
– Isten oltalmazó takarója csak azokra lesz kiterítve, akik a jelképes Babilonból való kifutás által készek voltak inkább az Isten által adott jel oltalmába kerülni.
– Ez az esemény ismétlődése lesz annak a szabadulásnak, amelyet az egyiptomi csapások ideje alatt élt át Izráel népe, amikor az ajtóra kent vér oltalmat biztosított az öldöklő angyal ítéletével szemben.
– Így szeretne Isten védelmet biztosítani mindazoknak, akik ragaszkodnak törvényéhez, ezért a szombat által lesznek elpecsételve, és ez a megkülönböztető jel Isten oltalma alá helyezi őket.
– „A Mindenható kiteríti oltalmazó takaróját a választottak fölé, mert jól tudja, hogy odakünn védelem nélkül maradnak, kitéve Isten haragjának, amely a hét utolsó csapásban nyilatkozik meg.” (TL. 32,2.)
1. A Biblia többféle aratásról ad tájékoztatást, nekünk viszont meg kell tudnunk különböztetni őket egymástól, hogy mikor és milyen módon fognak beteljesedni.
– A Bibliai próféciák négy egymástól teljesen független aratásról beszélnek
– Az aratás első fázisa egy folyamatosan végzett munka, amivel kapcsolatban azt mondta Jézus: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés”, máskor pedig azt: „Más a vető, más az arató”. Mt. 9,37-38. Jn. 4,35-38.
– Az aratás második fázisában gyűjti össze Jézus egyetlen nyájban azokat, akik eddig vagy a „látható” vagy a „láthatatlan” egyházrészben voltak.
– Jézus ekkor hívja ki a „más akolban” lévőket, akik különböző egyházakban élték a hitéletüket, de akiket Jézus úgy tartott számon, mint akik az Övéi, mert „ismerem az enyéimet, és engem is ismernek az enyéim”. Jn. 10,14; 16.
– Az aratás harmadik fázisa nem sokkal a kegyelemidő lezárása előtti időben fog megtörténni.
– Erről az aratásról Jézus azt mondta: „Mihelyt pedig a gabona arra való, azonnal sarlót ereszt reá, mert az aratás elérkezett”, ez az esemény ugyanis egy egyetemes összegyűjtése lesz azoknak, akik készek Isten mellett dönteni a végső nagy küzdelemben. Márk. 4,29.
– Az aratás negyedik fázisa Jézus visszajövetelekor fog megtörténni, amikor a megváltottak összes serege, Ádámtól kezdve össze lesznek gyűjtve. Jel. 14,14-16.
– Ebben az aratásban már nem embereket, hanem mennyei angyalokat használ eszközként Jézus, ‒ „az aratás a világ vége; az aratók pedig az angyalok”. Mt. 13,39.
– Mivel azok, akik ebben az aratásban lesznek egybegyűjtve, többségükben még halottak, és a föld porában nyugszanak, ezért Jézusnak előbb fel kell támasztani őket. 1Thess. 4,16-17.
– Az aratás ötödik fázisában viszont már nem az igazakat gyűjtik össze, hanem a gonoszokat „az Isten haragjának nagy borsajtójába”, vagyis a hét csapás ítélete fogja súlytani őket. Jel. 14,17-20.
2. Miért ad Isten felvilágosítást arról, és mi a jelentősége annak, hogy az emberiség aratása különböző időben, módon és céllal fog bekövetkezni?
– Ennek az a rendeltetése, hogy a megismerésük által még időben döntésre késztessen minden embert, illetve, hogy egyeseket bevonjon a Vele való együttmunkálkodásba.
– Ugyanis nem mindegy, hogy ki által, mikor és milyen módon leszel learatva, illetve hová leszel begyűjtve.
– Ma még Isten munkatársaként akár arató is lehetsz, ebben az esetben Isten meg fog ajándékozni „az aratók örömével”, mert Krisztushoz vezetni embereket, igazi, boldogító érzés. Ésa. 9,3.
– Még az is öröm, ha egy lelket vezethetünk Krisztushoz, de amikor ez az aratás szintjén történik: „akkor meglátod és ragyogsz az örömtől, remeg és kiterjed szíved, mivel… hozzád jő a népeknek gazdagsága.” Ésa. 60,5.
– Kerülhetsz azonban egyszerűen csak mint learatott gabona az Isten tárházába, ami azonban a kárhozattól való szabadulást, és az örök élet lehetőségét biztosítja.
– De kerülhetsz az Isten haragjának borsajtójába is, ami viszont a kárhozat ítéletét, a második halált, a végső és teljes megsemmisülést jelenti.
– Most még magad választhatod meg életed célját, és egyben a következményét is.
– De ez a döntés örökre és véglegesen megpecsételi minden ember sorsát, a választás viszont teljesen a mi kezünkben van.
– Krisztus szeretne mindenkit a jó oldalra állítani addig, amíg tart a kegyelem.
3. Amikor végre bekövetkezik, hogy Isten összegyűjti az övéit egyetlen nyájban, akkor mit szeretne rájuk bízni, mi az, amit nekik együtt, még el kell végezniük?
– Isten ekkor fogja odaállítani őket az egész világ elé, hogy szavukkal és életükkel hirdessék az örökkévaló evangéliumot.
– Ezt az egyesülést akarta Jézus bemutatni a szőlőmunkásokról mondott példázatában, amiben azt mondja el, hogy az utolsó órában még egy csoportot fog csatlakoztatni azokhoz, akik addig is az Úr szőlőjében dolgoztak, és ettől kezdve együtt dolgoznak.
– Ez a körülmény teszi lehetővé Krisztus jellemének a hatékony bemutatását a világ előtt.
– Mert „Krisztusnak nincs hőbb vágya, minthogy olyan emberek képviseljék, akik a világnak az Ő jellemét és lelkületét mutatják be. A világnak pedig semmire sincs égetőbb szüksége, minthogy lássa a Megváltó szeretetét emberek által megnyilatkozni.” (KP 314,1.)
4. Hogyan mutatja be Ésaiás próféta a Szentlélek hatalmának befolyása alatt bekövetkező végső nagy egybegyűjtés eseményét?
– Ésaiás szerint, amikor ez beteljesedik, akkor tömegek fognak özönleni az Isten által egybegyűjtött és megdicsőített népéhez, mert meglátták rajtuk feltámadni az Isten dicsőségét. Ésa. 60,2-5.
– „Krisztus dicsőségének megnyilatkozása a belső, a lelki ember szépsége által, a mennyet annyira közel hozza, hogy felismerhető mindenki, akiben Krisztus lakik. A bennünk lakozó Krisztus dicsősége embereket ejt foglyul.” (KP 315,2.)
– „A fénysugarak mindenhova bevilágítanak, és az igazság tisztán felragyog… Az igazság ellen szövetkező erőkkel szemben sokan az Úr oldalára állnak.” (NK 545,f)
– Ebben a nagy aratásban már együtt vannak az Isten Egyházának a látható és láthatatlan részéből valók, és együtt fejezik be az evangélium hirdetésének utolsó munkáját.
5. Szeretnél-e részese lenni annak a csodának, amikor az Isten népén feltámadó dicsőség, a Krisztus jellemének és szeretetének kisugárzása megragadja az emberek figyelmét, és Istenhez vezetni őket?
– Amennyiben igenlő választ adsz a lelked mélyén, akkor tegyél is meg mindent annak érdekében, hogy Isten mindenekelőtt a te lelkedben végezhesse el azt, amire szükség van ahhoz, hogy Szentlelkét áraszthassa ki rád.
– Jézus is erről beszélt, amikor azt mondta: „Úgy fényljék a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat”. Mt. 5,16.
6. Az aratás harmadik fázisában mi lesz a hangos kiáltás üzenete, mit kell hirdetniük azoknak, akik ebben az utolsó nagy munkában részt fognak venni?
– Az aratásnak ebben a fázisában teljesedik be a hangos kiáltásnak az a feladata és célja, amikor az egész világ megszólítását kell elvégezni.
– Ebben az aratásban Isten hírnökei nagy hatalommal fognak olyan üzenetet hirdetni, amely képes lesz érinteni az emberek szívét, és döntésre késztetni őket.
– „A hangos kiáltás alatt az egyház az általa felmagasztalt Urának a gondoskodó közvetítésétől támogatva, a megváltás ismerete oly bőségesen terjed, hogy a világosság eljut minden nagy- és kis városba.” (Ev 694 (1904)
– „Ebben az időben Istentől jövő üzenetnek kell hirdettetni, amelynek megvilágosító hatása és megmentő ereje van. Ebben az üzenetben Isten jellemét kell ismertetni, hogy a világ sötétségét az Ő dicsősége, jósága, irgalmassága, és igazságának világossága ragyogja át.” (KP. 310,2.)
– „A világnak adandó kegyelmi fény utolsó sugara, s a könyörület utolsó üzenete legyen kinyilatkoztatása Isten jellemének, ami: a szeretet. Nyilvánítsák ki Isten gyermekei az Ő dicsőségét.” (KP. 310,4.)
– „A harmadik angyalt követő angyal üzenete a világ minden részének szól. Ez az aratás üzenete, és az egész földet megvilágítja Isten dicsősége.” (Letter 86, 1900.)
– Ez a szíveket érintő hatalom a Szentlélek kiáradásával elnyert mennyei erő adja, ezzel az erővel történnek azok a csodák is, amik jelül adatnak, hogy meggyőzzék az embereket arról, hogy Isten melyik oldalon áll. Mk. 16,17-18.
– „Krisztus követőinek is fényt kell árasztaniuk a sötét világban. A Szentlélek Isten Igéjéből fényt sugároz, és ez a világosság átformálja annak életét, aki befogadja. A Szentlélek az emberi szívekbe plántálja az Ige elveit, és kialakítja bennük Isten tulajdonságait. Krisztus dicsősége fényének - Krisztus jellemének - vissza kell tükröződnie követőiben. Így dicsőítik meg Istent, és megvilágítják a Vőlegény házához, Isten városához, a Bárány menyegzői vacsorájához vezető utat.” (KP. 309,3.
– Ez az erő az üzenet tartalmában is meg fog nyilatkozni, amit viszont csak azok fognak érzékelni és megtapasztalni, akik befogadják azt a szívükbe.
– Az angyal üzenetének középpontjában ugyanis a hit általi megigazulás evangéliumának közvetítésével Jézus Krisztus fog állni, Őt kell a szívekbe fogadni. Jn. 1,12.
– Ilyenképpen Jézus Krisztus, az üzenet hirdetőinek életéből is hatalommal fog megnyilatkozni, mert „a bennünk lakozó Krisztus embereket ejt foglyul”. (KP 315,2.)
– Ebben az aratásban egy hatalmas tömeg fog az Úr oldalára állni.
7. Ebben az utolsó munkában Isten a megszokott módtól eltérően fog munkálkodni, oly módon, amely minden emberi tervvel ellentétben lesz.
– Isten olyan utakat és eszközöket fog használni, amelyek által láthatóvá lesz, hogy saját kezébe vette az irányítást.
– „Mert… felkel az Úr… hogy megtegye munkáját, amely szokatlan lesz, és hogy cselekedje dolgát, amely hallatlan lesz” Ésa. 28,21.
– „Az Úr ebben az utolsó munkában a megszokott módtól eltérően fog munkálkodni, oly módon, amely minden emberi tervvel ellentétben lesz… Isten oly utakat és eszközöket fog használni, amelyek által láthatóvá lesz, hogy saját kezébe veszi az irányítást. A munkások meglepődnek az egyszerű eszközöktől, amelyek használatával előidézi és tökéletesíti igazságosságának munkáját.” (TM 300)
– A babiloni fogság idején is szokatlan módon evangélizálta be az akkori civilizált világot, hiszen egy pogány király által juttatta el az örökkévaló evangélium üzenetét „minden népnek, nemzetnek és nyelveknek, akik az egész földön lakoznak”. Dán. 3,31.
– Ehhez pedig csak néhány hűséges emberre volt szükség, akik készek voltak minden körülmények között hűek maradni Istenhez.
8. Mit tudhatunk erről az időszakról, milyen körülmények között kell a hangos kiáltás utolsó üzenetének hangoznia az egész Földön?
– „Amikor az üldözés vihara valóban ránk tör... akkor a harmadik angyal üzenete hangos kiáltássá nő, és az egész földet bevilágítja az Úr dicsősége.” (6T 401 (1900)
– „A munkát, amelyet a gyülekezet elmulaszt a béke és jólét idején, rettenetes válságban kell majd elvégeznie, a legcsüggesztõbb és legijesztõbb körülmények között. A figyelmeztetést, amelyet a világhoz való alkalmazkodás elhallgattatott és visszatartott, a hit ellenségeinek leghevesebb támadásai közepette kell majd továbbadni. Ekkor a gyülekezet felületes, maradi tagjai, akik egyre inkább akadályozták a munkát, megtagadják a hitet, és Isten ügyének esküdt ellenségei oldalára állnak, ahová már régóta húzott a szívük.” (5Test. 463 old.)
– „Nekünk a Szentlélek ereje által kell hirdetnünk a nagy igazságokat az utolsó napokban. Az nem lesz hosszú idő, de mindenki meghallja a figyelmeztetést és meghozza döntését. Akkor jön el a vég.” (6T 24 (1900) Mt. 24,14.
– Így volt ez az apostolok idejében is, és így lesz ez a második advent előtt is.
1. Gondoltál már arra, hogy a tíz szűzről szóló példázat történései a végidő eseményei között valójában a hangos kiáltás üzenetének utolsó fázisával kapcsolatos prófécia?
– A tíz szűzről szóló példázat tanulmányozása közben általában leragadunk a nagyon jól ismert részleteknél, emiatt pedig elsiklunk fontos gondolatok mellett, amiket pedig meg kellene értenünk, és nagyon komolyan vennünk.
– Az okos szüzek ugyanis ekkor a „Vőlegény” házához vezető utat világítják meg az emberek előtt,
– Ezzel viszont valójában a hangos kiáltás üzenetét hirdetik, vagyis a végső nagy aratás munkájában vesznek részt.
– Ha megpróbáljuk elhelyezni a történelem idősíkjában, akkor azt látjuk, hogy ez a példázat a „Vőlegény”, azaz Jézus visszajövetelének várásáról szól, mégpedig közvetlenül a megérkezés előtti időről, ezért mondható, hogy ez a példázat a végidő eseményeivel kapcsolatos prófécia.
– A szüzekkel kapcsolatos események már abban az időszakban történnek, amikor Isten népe számára lejárt a kegyelemidő, mások számára viszont még mindig nyitva áll a kegyelem ajtaja, ezért is igyekeznek azon, hogy az odavezető utat megvilágítsák.
– „Isten megsemmisítő ítéletének ideje egyúttal az Isten irgalmasságának az ideje is azok részére, akiknek semmi alkalmuk sem volt az igazságot megismerni. Az Úr szeretettel fog rájuk tekinteni, kegyelmes szíve megindul irántuk, irgalmas karja még mindig ki van tárva megmentésükre, mialatt azok számára bezáródott az ajtó, akik nem akartak bemenni.” (Rew.Her. 1906. júl. 5. - S.D.A. Comm. 7. köt. 979.)
– „Akik nem akartak bemenni”, azokra vonatkozik, akik ismerték a belépés lehetőségét, ismerték a jelen időre szóló igazságot, de mindig rossz döntést hoztak, ők a „balga szüzek”.
2. Az okos szüzek miért nem osztották meg a tartalék olajukat, nem minősíthető önzésnek a magatartásuk, hogy nem segítettek a balga szüzeken?
– Nem tekinthető önzésnek, hiszen az edényben lévő olaj a Szentlélekkel való személyes kapcsolatra vonatkozik, ami nem adható át más részére.
– „Lelkiekben senki sem pótolhatja a más fogyatkozását… A jellem senkire át nem ruházható, és senki sem hihet más helyett. Senki sem veheti a Szentlelket másnak, mert a Lélek gyümölcse a jellem, ami másnak nem adható át.” (KP. 307,2.)
– Ezékiel próféta is azt mondja: „ha volna ez a három férfiú: Noé, Dániel és Jób: akkor ők nem szabadítanának meg sem fiat, sem leányt; az ő igazságukkal csak a maguk lelkét szabadítanák meg, azt mondja az Úr Isten”. Ezék. 14,14; 20.
3. Mi az oka annak, hogy a „Vőlegényre” váróknak csak az egyik része minősül okosnak, a másik része viszont balgának?
– „A bolond szüzek által példázott emberek nem képmutatók. Becsülik és védelmezik az igazságot, az igazság vallóihoz tartozónak érzik magukat, de nem adták át magukat a Szentlélek befolyásának.” (KP. 306,4.)
– „A Szentlélek bírása nélkül pedig mit sem használ az Ige ismerete; mert az igazság elméletben való ismerete Szentlélek nélkül, nem elevenítheti meg a lelket, és nem szentelheti meg a szívet.” (KP. 306,3.)
– „A bolond szüzek által példázott emberek megelégedtek a Lélek gyenge és felületes hatásával.” (KP. 307,f.)
– „Mivel Isten jelleméről nem elmélkedtek, ezért nem ismerik Őt. Nincs közösségük az Úrral, így nem tudják, miként bízzanak Benne, hogyan éljenek Előtte, amiből viszont az következik, hogy istentiszteletük külső formává alacsonyul le.” (KP. 307,1.)
– Ez a bemutatás egy figyelmeztetés, mert most még számunkra is tart a kegyelem, de egyszer ennek a kegyelemnek az ajtaja is be fog záródni.
4. Hogyan kel értelmezni a példázatnak azt a részét, amikor az edényben lévő olajról tesz említést, mit jelent ez a jelképes kifejezés a valóságban?
– A példázatbeli „edény” az emberi szívet jelképezi, amely a Jézussal való személyes kapcsolat által folyamatosan feltöltődik „olajjal”, vagyis Szentlélekkel.
– Mivel pedig a világításhoz szükséges „olajat” az „edényükből” kellett pótolni a szüzeknek, ez azt jelenti, hogy ebben az időben már csak a szívből kisugárzó isteni dicsőség képes világítást biztosítani azoknak, akik a „Vőlegény” házához vezető utat keresik.
– Ésaiás próféta is erre a jelenségre irányítja a figyelmünket, hogy az emberek figyelmét csak a rajtunk feltámadó dicsőség fénye ragadja meg, és készteti döntésre.
– „Mert ímé, sötétség borítja a földet, és éjszaka a népeket, de rajtad feltámad az Úr, és dicsősége rajtad megláttatik. És népek jönnek világosságodhoz, és királyok a néked feltámadt fényességhez.” Ésa. 60,2-3.
– Ezeket Isten azért ismerteti meg velünk, hogy még időben megtehessük a szükséges lépéseket életünk minden területén, főként az Istennel való kapcsolatunkban.
– A hangos kiáltás első fázisában éppen ezért szólítja meg választott népét Isten, hogy alkalmassá tegyen őket ennek a küldetésnek az elvégzésére.
– Isten azt várja tőled, hogy tartsál őszinte önvizsgálatot, és imádkozz, hogy fel tudd ismerni a szükségleteid, és meg tudd tenni mindazt, ami abban segíthet, hogy a szívedbe tudjon töltekezni Szentlélekkel.