1. AZ EGYHÁZ FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA ÉS JELENTŐSÉGE

I. A fogalom jelentése

1. Az “egyház” és a “gyülekezet” szavak használata és gyakorlati alkalmazása a görög “ekklészia” szó magyar változataként került be a köztudatba.

• A görög nyelvterületen ezt a szót alkalmazták mindenféle összejövetel kifejezésére, amikor összehívták az embereket.
• Profán jelentése szerint a politikai erőt képviselő nép gyűlését és gyülekezetét jelölte ez a szó.
• Erre a profán jelentésre utalt Pál apostol, amikor az efézusbeliek előtt védekezik Demeter támadása ellen.
• “Ha pedig egyéb dolog felől van valami panaszotok, a törvényes népgyűlésen majd elintéztetik.” Csel. 19,39.
• Ez a profán jelentés kerül át a vallási életbe is, amikor a hívők közössége együtt van, mint egy testület: “amikor egybegyűltök a gyülekezetben”. I. Kor. 11,18.

2. Az Ószövetség görög fordítása, a Septuaginta a héber “gahal” szót fordítja ekklésziának.

• Az ószövetségi iratokban is összejövetelt jelent ez a szó, Izráel fiainak a népgyűlését, vagy a nép vezetőinek a tanácskozását. V. Móz. 9,10. 18,16. Józs. 8,35. 20,2. I. Kir. 8,14. I. Krón. 28,8. Neh. 8,2.
• Az ekklészia mindig a héber gahal szó fordítása, ezt az utóbbit viszont néha már más szavakkal is szokták fordítani, nevezetesen a “synagóge” -val.
• Az egyház és a zsinagóga két rokon értelmű szó a Bibliában.
• Csak akkor kerülnek egymással szembe, amikor a keresztények maguknak sajátítják ki az egyiket, a másikat pedig a zsidók számára különítik el.

3. Az előzőek szerint teljesen természetes, hogy Jézus, amikor kiválasztotta és megszervezte Isten új népét, a régi folytatásaként, akkor az Isten népe között használatos régi “ekklészia” kifejezést alkalmazta annak megjelölésére. Mt. 16,18.

• Hasonlatosképpen az első keresztény nemzedék is, Isten áj népének tudva magát, olyan önmegjelölést fogadott el, amely az Írásokból származtatva ezt a tényt fejezte ki. I. Pét. 2,10.
• “Az Isten gyülekezetének..... a Krisztus Jézusban megszentelteknek, elhívott szenteknek, mindazokkal egybe, akik a mi Urunk Jézus Krisztus nevét segítségül hívják bármely helyen, a magukén és a miénken.” I. Kor. 1,2.
• Izráel, a pátriárkák testi leszármazottja és az Egyház között egyszerre szakadás is történt, de ugyanakkor a folytonosság is megmaradt.
• Ezért van az, hogy az újonnan választott népre is a régi neveket alkalmazza Isten Igéje, mindkettőt ekklésziának nevezi.

4. Az újszövetségi Írások azonban már tágabb és gazdagabb értelemben használják és alkalmazzák az ekklészia szó jelentését.

• Általában azt a helyet nevezik ekklésziának, ahol a hívők istentisztelet megtartására gyűlnek össze: “mikor egybegyültök a gyülekezetben”. I. Kor. 11,18.
• Ez a hely lehet egy adott városban lévők bármilyen helyen lévő gyülekezete, ahol az istentiszteleteket tartják. I. Kor. 16,1. Csel. 16,13.
• De lehet valakinek az otthona, a családi háza is, ha a hívek közössége itt tartja az istentiszteleteket. I. Kor. 16,19. Kol. 4,15.
• Esetenként egy adott földrajzi területen lévő gyülekezetek közösségét nevezi a Biblia ekklésziának. Csel. 9,31.
• Tágabb értelemben pedig az Istenhez hűséges mennyei és földi teremtmények együttes közösségét is ekklésziának tekinti. Eféz. 1,20-22. I. Kor. 12,28.

5. Az előzőek szerint az ekklészia tehát jelenti a gyülekezés épületét is és a benne lévő hívek közösségét is.

• Vannak, akik szívesen hallanák azt, hogy az ekklészia csak az épületre, az Egyház intézményeire vonatkozó kijelentés.
• Mert akkor az ekklésziával kapcsolatos isteni elvárásokat nem kell a személyes és közösségi életünkre alkalmazni.
• Mások viszont esetleg azt hallanák szívesen, hogy az ekklészia csak a hívő emberek közösségét jelenti.
• Mert akkor az épülettel kapcsolatban nem kell olyan megkülönböztetett módon foglalkozni és viszonyulni.
• Pedig az ihletett írásokban nagyon komoly eligazító kijelentéseket kaptunk ezzel kapcsolatban.
• “Az istentiszteletek idejére, helyére és módozatára vonatkozólag szabályokat kell felállítani. Semmiféle szent és istentisztelethez tartozó dologgal nem szabad tiszteletlenül, vagy közömbösen bánni... Az áhítatos hívek tisztelettel lépjenek be a gyülekezeti helységbe és csendesen foglalják el a helyüket... Mégha egyéb helyeken megengedettnek tartjuk is a suttogást, nevetgélést és beszélgetést, az összejövetel házában, ahol az Urat imádjuk, ne legyen ez megengedve... Az Isten házának körzetét szent ünnepélyességgel kell körül venni. Ne legyen régi barátok találkozó helye, vagy mindennapi gondolatok kicserélésének és világi ügyek elintézésének a szinhelye... Ez az a hely, ahol Isten találkozik az Ő népével és megáldja azt.” (Vegy.Bizonyságtétel: 200-203.)

• “Ne jöjj ide közel! Old le a te saruidat lábaidról; mert a hely, amelyen állasz, szent föld.” II. Móz. 3,5.

6. A Biblia úgy mutatja be az Egyházat, mint amit Isten alapított, ezért “Isten anyaszentegyházának”, “Isten gyülekezetének” nevezi. Csel. 20,28. I. Kor. 1,2.

• A hajdani Izráellel az volt Isten vágya, hogy általa létre hozza a legnagyobb egyházat, egy olyan gyülekezetet, ahová a világ minden népének képviselői összegyűlnek az igaz Isten imádatára.
• Küldetését elveszítve azonban a zsidóság már csupán csak egy nép lett a többi között, de többé nem tekinthető az Isten egyházának.
• Helyettük Isten egy új népet hívott el, egy új egyházat alapított, amely tovább viszi az Tőle kapott küldetést az egész világon. Mt. 21,41. 43.

II. Az Egyház rendeltetése és természete

1. A téma vizsgálata közben többféle kérdés is felvetődhet bennünk.

• Mi a rendeltetése a Jézus által alapított Egyháznak, és milyen emberek közössége alkotja Jézus Krisztus Egyházát?
• Ezekre a felmerülő kérdésekre a következőket mondhatjuk:
• Legyen egy biztonságot nyújtó menedékhely a bűn világában, az elmagányosodás ellen a közösség védelme.
• Az Ősellenség megtévesztő befolyása ellen is védelmet ad a közösség, mert “a megmaradás a tanácsosok sokasága által van”. Péld. 24,6/b.
• Az Egyházhoz való tartozás egyúttal a Krisztushoz való kapcsolódásunk látható megnyilatkozása is.
• A gyülekezet olyan hely, ahol különleges módon táplál és tanít bennünket Isten, és ahol közösségben imádhatjuk és dicsőíthetjük Őt.
• “Isten kegyelmének színtere, ahol készségesen nyilvánítja ki az emberi szíveket átalakító hatalmát.” (A.T. 9,2.)
• A Biblia különböző hasonlatok által mutatja be az Egyházat, ami által nagyon színes és sokrétű képet kapunk az Egyház természetéről.

2. Pál apostol az emberi testhez hasonlítja az Egyházat. I. Kor. 12,12-13. 27.

• Mert ahogy a test él, mozog és tevékenykedik, olyan aktív módon kell az Egyháznak is léteznie és jelen lenni a világban.
• Ennek a testnek Jézus Krisztus a feje, ezért az Egyháznak Krisztus irányítása alatt kell működnie.
• Ahogy a fej az egész testünket behálózó agyi idegek útján irányítja a testünket, hasonlóan irányítja Jézus is a gyülekezetet, az Egyház működését felügyelő “egyházszervezet” rendszere által.
• Ilyen módon kapta az Egyház a Krisztus helyében való cselekvés hatalmát. Mát. 18,18.
• A test hasonlata szemlélteti, hogy a tagok egymással összhangban végzik a saját feladataikat “a szentek tökéletesbítése céljából.... Krisztus testének építésére”. Eféz. 4,12.
• Az a tény, hogy a tagok egy test tagjai, azt is jelenti, hogy egy közösséget alkotnak, egymásért élnek, együtt éreznek a másikkal.

3. Máshol Krisztus menyasszonyának nevezi a Biblia a gyülekezetet. II. Kor. 11,2/b.

• Ez a hasonlat azt jelenti, hogy Krisztus Egyházának szépnek és vonzónak kell lennie, mint egy menyasszonynak.
• Ennek érdekében fel kell ékesítenie magát, hogy szépsége által magára vonja az emberek figyelmét. I. Pét. 3,3-4. Mt. 5,16.
• A menyasszony a szeretetével és ragaszkodásával kötődik a vőlegényéhez, így kell az Egyháznak is ragaszkodni Krisztushoz.
• Krisztus tisztán, szeplőtelen szűzként akarja magához fogadni az Egyházat, mint menyasszonyát.
• Ellenkező esetben az Egyház romlottá és paráznává válik, és így Isten ellenségévé lesz. Jak. 4,4. Jel. 17,2.

4. A gyülekezetet Krisztus aklának és nyájának is nevezi a Biblia.

• Akolnak azért, mert itt akarja összegyűjteni és számontartani Jézus az övéit.
• Nyájának pedig azért, mert Ő vigyáz ránk, Ő táplál bennünket, és az Ő tulajdonai vagyunk.
• A nyájához való tartozás által valósítja meg azt is, hogy megismerjük egymást, figyeljünk egymásra és segítsük egymást.
• Nyája között ad lehetőséget arra is, hogy megismerjük az Ő hangját, és tanuljunk meg hallgatni az Ő szavára.
• Ezáltal akkor is tudjuk Őt követni, ha körülöttünk támadt sötétség egy rövid időre eltakarja előlünk.

5. A Szentírás Isten szent templomának is nevezi az Egyházat úgy az ótestamentumi időkben, mint napjainkban. Eféz. 2,19-22.

• Ez mindenek előtt azt jelenti számunkra, hogy Isten a Szentlélek által közöttünk akar lenni.
• Ennek a templomnak Jézus Krisztus az alapja, ezért a pokol hatalmai sem vehetnek rajta diadalt. Mt. 16,18. I. Kor. 3,11.
• Mivel egy biztos sziklán épült fel, ezért a megpróbáltatások viharai sem képesek elsodorni. Mt. 7,25.
• Ez a templom nem holt anyagból épül, hanem élő kövekből, hiszen az építőkövek a Mester keze alatt növekedhetnek és fejlődhetnek. I. Pét. 2,5.
• Ebbe a templomba mindenki beépülhet élő kőként, a mennyei Mester keze alatt.
• Helyét pedig az határozza meg, hogy a mennyei Mester milyen szinten tudja a jellemformáló munkáját elvégezni rajta.
• “Ha valaki Isten templomát megrontja, megrontja azt az Isten” I. Kor. 3,17.
• “Mert mi szövetsége van igazságnak és hamisságnak?... Vagy mi egyezése Isten templomának a bálványokkal?” II. Kor. 6,14-16.
• Megkülönböztetett tisztelet kell övezze az Egyházat, mert Isten is rendkívül nagy becsben tartja.
• Ez vonatkozik a közösségben végzett istenimádatunk helyére is, és a hívő emberek közösségére is.
• Ezért nem mindegy, hogy miként viselkedünk Isten házában.

6. Ebben a témakörben Pál apostol azt is mondja, hogy “az élő Istennek Egyháza, az igazságnak oszlopa és erőssége”. I. Tim. 3,15.

• Ez azt jelenti, hogy Krisztus Egyháza a Tőle kapott igazság letéteményese és erőssége.
• Ez az igazság védi az Egyházat Sátán hamis tanításaival szemben és minden vonatkozású ártó befolyásától.
• Ugyanakkor az Egyháznak is védelmeznie kell az igazság tisztaságának a fennmaradását.
• Mert még az Egyházon belül is támadnak emberek, “akik fonák dolgokat beszélnek”, akik megtéveszteni akarják “még a választottakat is”. Csel. 20,29-30. Mt. 24,24. II. Kor. 11,13-15.
• Ha az Egyház tagjai közül valaki azt állítja, hogy új világosságot kapott, akkor az Egyház közössége által választott, ismerettel és tapasztalattal bíró embereknek kell azt megvizsgálni az írások alapján. Ésa. 8,20.
• “A megmaradás pedig a sok tanácsos által van.” Péld. 11,14.

7. Mivel Isten “eleve elhatározta, hogy minket a maga fiaivá fogad Jézus Krisztus által”, ezért a hívők közössége, mint gyülekezet, az Isten családját alkotja. Eféz. 1,5.

• Két hasonlattal írja le a Biblia azt, hogy miként történhet az Isten családjához való csatlakozás.
• Az egyik hasonlat szerint örökbe fogadás által, a másik szerint pedig újjászületés által. Róm. 8,14-16. -- Ján. 3,8.
• Ettől kezdve nem szolgák többé, hanem Isten házanépének tagjai. Eféz. 2,19.
• Az Isten családjához tartozás azt is jelenti, hogy igyekeznünk kell az Isten családjában elfogadott normák szerint élni. I. Ján. 3,3.
• Isten családjának tagjai “Atyának” szólíthatják Őt, egymáshoz pedig testvérekként kell viszonyulniok. Mt. 6,9. Róm. 8,15-16. Mt. 23,8/b.
• A család hasonlata az összetartó, egymást segítő emberek közösségét is kifejezi.

8. Az Egyháznak a történelem folyamán harcolni kellett a külső és belső ellenségek ellen, ezért a Biblia a jelenre vonatkoztatva csak egy küzdő Egyházról beszél.

• Ez mindenek előtt azt jelenti, hogy bár jelentős eredményeket ért el a küzdelemben, de még nem tekinthető a győzedelmes Egyháznak., hiszen még nagyon sok fogyatkozása és tökéletlensége van.
• Jézus különböző példázatokkal szemléltette a küzdő Egyház belső állapotát és helyzetét.
• Ez azt jelenti, hogy adva van egy nagyon vegyes összetételű választott nép.
• Ahol még “konkoly” is van, “balga szüzek” is vannak, és még “gonosz szolgák” is vannak.
• Másrészt viszont az előzőek ellentéteként ott van a hűségesek maradéka, akik minden körülmények között is ragaszkodnak Istenhez és igazságához. Ezék. 9,3-4.
• “Bizonyságot teszek testvéreimnek, hogy Krisztus gyülekezete a maga gyengesége és fogyatékossága dacára, úgy amint van, mégis az Úr Jézus figyelmének legfőbb tárgyát képezi.” (B.T.Préd.rész. 3,1.)

III. Az Egyház felismerésének lehetőségei

1. Az adventisták az Egyház lényegét a következőképpen határozzák meg a Biblia útmutatása alapján:

• Az Egyház, vagyis “a gyülekezet azoknak a közössége, *akiknek Jézus Krisztus a szívükben él, *akik Őt mint Üdvözítőjüket fogadták el, *akik Őt és egymást szeretik, *és szavának úgy, amint azt megértették engedelmeskednek. Ez azt jelenti, hogy az Isten gyülekezetéhez való tartozás próbaköve tulajdonképpen Jézus Krisztus” (Dr. Gottfried Oosterwal: Misszió egy megváltozott világban 32. old)

2. Az előbbi megállapításból adódik, hogy Jézus Krisztus Egyházának van egy látható és egy láthatatlan része.

• A “látható Egyház” azoknak az embereknek a közössége, aki egy mindenki által látható és megismerhető szervezett közösségbe tömörülve hirdetik az örökkévaló evangéliumnak azt a jelenvaló igazságát, amit Isten különösen ahhoz a történelmi korhoz küldött. Mt. 24,14. Jel. 14,6-13.
• A “láthatatlan Egyház” pedig azokat az embereket foglalja magába, akik a különböző egyházakban szétszórtan, általunk ismeretlenül és láthatatlanul élnek őszinte, istenfélő életet. Ján. 10,16.

3. János apostolon keresztül Isten segítséget ad ahhoz,, hogy a látható Egyházat mindenki felismerhesse és megtalálhassa, ezért Jézus két különleges ismertetőjelet ad a végidő Egyházáról: Jel. 12,17/b.

• Megőrzik és megtartják Isten parancsolatait.
• Ez olyan emberek közösségét határozza meg, akik a törvényt az Isten által adott változatlan formájában őrzik, és életükben kiélik.
• Amikor még a keresztény világ sem veszi figyelembe az erkölcsi törvényt úgy, ahogy Isten adta azt a Hóreben.
• Amikor az egész kereszténység azt akarja elhitetni az emberekkel, hogy Jézus a kereszthalálakor eltörölte az örök erkölcsi törvényt, a Tízparancsolatot.
• Amikor az egész világ figyelmen kívül hagyja az Isten által adott erkölcsi normákat.
• Akiknél ott van a Jézus Krisztus bizonyságtétele.
• Mivel János apostol később azt mondja, hogy a Jézus Krisztus bizonyságtétele nem más, mint a prófétaság lelke, ebből az következik, hogy ezek az emberek az Istentől származó prófétai kinyilatkoztatások birtokosai.
• Mert ismerik és értik a prófétai kinyilatkoztatást, nem tekintik azt titoknak.
• Mert az abban lévő üzenetet hirdetve ők is prófétai népnek tekinthetők.
• Jelenti azt is, hogy a prófétaság lelki ajándéka megtalálható közöttük.
• Ez a kijelentés fordítható úgy is: “akiknél ott van a Jézus Krisztusról való bizonyságtétel”.