19. Egy fenyegető veszély, amely minden kereszténynek szól

Az okkultizmushoz, és különösen annak legfőbb részterületéhez, a spiritizmushoz való hozzáállásban az utóbbi évtizedekben bámulatos változások mentek végbe, – és ezek mindannak ellenére, hogy a technika és a tudomány korszakában élünk, és amikor azzal dicsekszünk, hogy minden idők legfelvilágosultabb nemzetsége vagyunk.

Különösen feltűnő a keresztény hitigazságok szélesen elterjedt elvetése. Ezzel ugyanakkor egy bámulatos hiszékenység áll szemben. A rendezvényeket, amik a keresztény hit terjesztésén és elmélyítésén fáradoznak, sok helyütt alig látogatják, miközben nagy visszhangra találnak a meghívások az olyan előadásokra és demonstrációkra, ahol a pszichológia határterületeiről van szó.

1971-ben Amsterdamban volt megtartva az “Európai kongresszus az evangélizáció érdekében”, amelyen Richard Kiese tartott egy referátumot a “Spiritizmusról és okkultizmusról”. Ebből a referátumból veszünk ki egy néhány igen érdekes részletet:

Spiritiszta és okkultista praktikánsok egy új támadó erőt bontakoztatnak ki. NSZK-ban több mint három míllió praktikáns okkultista van, akik ugyan biztonsági okokból a nagy vallásközösségekben 237. oldal maradnak. Beláthatatlan azoknak az embereknek a száma, akiket babonás elképzelések uralnak. A felnőttek 30 %-a hisz a horoszkópokban, és 25 %-a azon az elképzelésen van, hogy vannak emberek, akik igézés által, méregszerek által, vagy csupán érintés által valamiféle varázserőt tudnak kiváltani.

Megszállottak, varázslók, egészségesre-imádkozók és jósok, Torinó és Palermó között ezrével vannak. Egy olasz hetilap közli, hogy százezrek, sőt talán milliók menekülnek a mágia világába.

A többi európai országokban és más kontinenseken is hasonló kép mutatkozik. Az amerikai filmszínésznő, Sharon Tate és barátja meggyilkolásával kapcsolatos letartóztatások Hollywoodban ráirányították a figyelmet az újonnan felmerülő boszorkányságra és sátánkultuszra az Egyesült Államokban, és különösképpen egy néhány amerikai egyetemen. Újabban egy reneszánsz okkultizmusról beszélnek.

A nyilvános életet Brazíliában szinte teljesen a spiritizmus uralja. A lakosság 36 %-a spiritiszta. Mialatt az umbanda-spiritizmus fehér mágiát űz – Jézust embernek tartják és bibliai idézeteket használnak fel –, azalatt a macumba-spiritizmus a fekete mágiát állítja szolgálatába, és legújabban szociális intézményeket is vezet. A kép kerek lesz előttünk, ha belegondolunk, hogy Kelet-Ázsiában egy milliárd ember él az őskultuszban, és 300 millió afrikai meg van győződve a mindent-démonizálhatóságról.

238. oldal Ez a rövid áttekintés azt mutatja, hogya spiritizmus és az okkultizmus globális dimenziókat ért el. Mialatt egy elfajult teológia és a racionalista gondolkodás az ördögöt a középkorba helyezi, azalatt átszövik a babonák, a mágia és a halottidézés a nyilvános- és magánélet majdnem minden területét. Hasonló a helyzet, mint a XIX. század végén. Amikor azt állították, hogy az ördög meghalt, és Nitsché az Isten halálát hirdette, a nyugati világot a kopogtató szellemek ragálya lepte meg.

A spiritiszták egy világszéles propagandát fejtenek ki, és úgy beszélnek a spiritizmusról, mint a jövőbeli világvallásról. Követőik számát 1977-ben már százmillióra becsülték. A “Materialdienst”1 (Anyagszolgáltatás) című evangélikus folyóirat ezt magyarázta: “Nem csak a lelkek egyenkénti gondozása kényszerít bennünket arra, hogy a spiritizmust és az okkultizmust komolyan vegyük. A végidők eseményeit csak akkor tudjuk a rendes helyére tenni és megmagyarázni, ha tudatos lesz előttünk, hogy egy démonizált világdiktatúra felé tartunk, ami végül sátánizmusban fejeződik be. A támpontok világosan kirajzolódnak. A politikusokat – mint már sokszor a történelemben jövendőmondók, mágikusok, látnokok és csodagyógyítók bolondítják. A művészek iszapos péppé keverik a káótikust és labilist, az eltorzítottat és kínzót, a komort és a trágárt. Ennek a stílusnak a lúgjában szétbomlik az emberi arc, és ami ennek szétfolyó kontúrjából kitetszik, azt tartják eredetinek.

239. oldal A gazdálkodók tucatszámra a horoszkópok prognózisa szerint állítják be magukat, és a teológusok gyakran észre sem veszik, hogy olyan eredményekre jutottak, amiket Dél-Amerika umbanda-spiritizmusa is minden gondolkozás nélkül is akceptálni tud. A hamis tanok bevándorlása és a pogány vallások előrenyomulása csatlakozik még ehhez az összképhez, amit végül csak a spiritisztikus és okkult dimenziók hátterén lehet helyesen megítélni.”

Ez a fejlődmény félig sem volna olyan veszélyes, ha a magukat Krisztushoz tartozónak valló hivők ezen a területen is egy szilárd, Isten szavára alapozott meggyőződéssel rendelkeznének. Sajnos, sikerült a spiritisztáknak egy masszív betörést elérni az egyházakba tartozók sorai közé. Erről még egy néhány dolgot fel kell vezetnünk, hogy az óra komolysága még tudatosabb legyen előttünk. Hisz az sem ritkaság már, hogy teológusok, mint a spiritizmus kézalá-dolgozói tevékenykednek. A “parapszichológia” magasztosan csengő neve alatt (ez a lelkiéletnek az értelmen felül álló ,okkult területeivel foglalkozik) még a nagy egyházak épületeiben és templomaiban is rendeznek előadásokat, amik a halottak megjelenésében való hitet reklámozzák.

Néhány évvel ezelőtt megjelent egy cikk egy amerikai sajtóban, amit az Associated Church Press (egy egyházi nyomda) adott ki, és ami ezt a cimet viselte: “Psychic Knock at the Church’s Door” (értelmen felül álló kopogtatások az egyház ajtaján). 240. oldal A cikk írásának az indítóoka a következő tudósítás volt: Don, egy 19 éves fiatalember 1959. aug. 22én nyirokrákban meghalt. A szülők beszéltek vele – állítólag – egy néhány évvel később. Tömegesen vették az emberek az újságokat, amik a “halottal való beszédet” tartalmazták. Az egyik vevője James A. Pike volt, az episzkopális egyház püspöke, aki a Biblia iránti hitetlenségéről volt ismert az egész vidéken. Nem csak a Biblia Szerzőjében kételkedett, hanem egyáltalán Isten létezésében is. Akkoriban még egy halál utáni életben sem hitt.

1966-ban Pike fia, James öngyilkos lett. Pike aggódva efelett a tett felett, konzultált egy médiumot, a neve Éva Twigg volt. Pike elbeszélte, hogy egy londoni szeánszon került először kapcsolatba James-szel, aki ezt mondta: “Nem vagyok a tisztító tűzben”. Ettől kezdve Pike püspök a spiritizmus zászlóvivőinek egy bátor harcosa lett. 1956.

1956. márciusában ismert amerikai keresztényeknek egy nagy csoportja megalapította Chicagoban a “Spiritual Frontiers Fellowship” nevű egyesületet, azzal a kihirdetett céllal, hogy az a pszichikus megjelenések tanulmányozásának szenteli magát. A program egyik része magába foglalta a médiumok általi gyógyítást is. Sőt a régi híres “Foundry Methodist Church” – methodista templomban a világhíres médium, Arthur Ford is lehetőséget kapott, hogy beszéljen. Greenwoodban, Dél-Carolinában egy reggelihez 7 órakor többek között az össszes protestáns és katolikus pap is megjelent, hogy hallja Fordot.

241. oldal Különösen csábítóak a gyógyító hadjáratok. E.F. Folkenberg evangélistának egy egész sor ilyen vonatkozású adatot köszönhetünk. Említsük meg Gordon Turner tevékenységét. Nagy-Londonigyógyító hadjárata aspiritizmusnak a testi gyógyulásra helyezett növekvő hangsúlyozását szemlélteti. Turner vezetése alatt London városában nagyszámú spiritiszta hadjáratot eresztettek útnak.

Hadjáratai határozottan egy propagandának tekinthetők, amiknek az volt a célja, hogy a spiritiszta gyógyítások bemutatása által a spiritiszta templomokat új követőkkel töltsék meg. A saját spiritiszta evangélizáló csoportjával, ami 10-15 gyógyítóból áll, valamint a helyi templomok gyógyítóinak támogatásával, gyakran a legnagyobb előadótermeket bérelik ki egy-egy területen. Gyógyítási összejöveteleibe bele van vonva a lelkiénekek elragadtató előadása egy különleges zenei betéttel. A nyilvánosság érdeklődése nagy. Általában hosszú sorokban állnak, hogy ezekre a gyógyulási összejövetelekre bemehessenek. A mellékbejáratokat is gyakran zsúfolt szorongásig árasztja el a tömeg, akiknek már nem jutott hely a főteremben, és meg kell elégedniük Turnernak egy rövid személyes megjelenésével.

Nagy-Londoni hadjárata oly nagy nyilvános sikernek örvendett, hogy rögtön terveket fektettek le egy olyan hadjárat indítására, ami egész Angliát magába foglalja, és amely szerint minden várost szisztématikusan hasonló módon áldolgoznak.

A spiritiszta gyógyítók feje Angliában – valószínű – Harry Edwards, aki a brit sajtójelentések 242. oldal szerint, különböző alkalmakkor a királyi család több tagjának jelentést tett. London perifériájának egy tágas helységébe beköltözve is igen nehezére esik Edwardnak és az ő különlegesen kiképzett segédjének, hogy a gyógyulást keresők áramlatával megbirkózzon. Már több esetben meghívták őt, hogy gyógyítási bemutatóit az anglikán egyház vasárnapesti istentiszteletén vezesse le.

Az egy olyan pillanat, amit nem lehet egykönnyen elfelejteni, amikor az ember látja, hogy egy öreg, nyomorodott, köszvényes asszonyt a szónoki dobogóra visznek, arca torzult a fájdalomtól, és aztán öt perc múlva egy fájdalommentes spiritiszta gyógyítás után – ha bizonytalanul is, de segítség nélkül – saját helyére visszamegy... – egy látszólagos gyógyult!

Terveket fektettek le a jövőre, amikor a spiritiszta líceum-mozgalom megalakult. Programjuknak megfelelően – ami a megszokott vasárnapi hittan óráktól valamivel különbözik – szándékuk abban áll, hogy a “spiritizmus természetes alapelveit a fiataloknak is átadják, úgy hogy ha azok felnőnek, természetes módon csatlakozzanak a spiritizmushoz.”

Egy felettébb szokatlan élmény az, líceumi gyermekek százait egy nagy városi előadóteremben zsúfolva látni, és tőlük nagy komolysággal vallásos énekeket énekelni hallani! A líceum-program magába foglal énekeket, áhitati gyakorlatokat, testi felüdülést és jóslást.

Nem nehéz elképzelni egy állat-szeánsznak a 243. oldal gyermek fogékony elméjére gyakorolt hatását. Egy kisfiú elmesélte kedvenc kutyájának, Princnek a történetét, amit hat hónappal azelőtt egy autó halálra gázolt. Elképzelhetik ennek a kisfiúnak az érzéseit, amikor egy gyermek-szeánszon Princ hirtelen látszólag materializálódott, hogy kedvelt művészmutatványokat mutasson be, és hogy kisgazdája szeretetének örvendjen. Milyen sikerünk lenne, ha ezt a kisfiút meg akarnánk győzni afelől, hogy amit látott és hallott, az a valóságban egyáltalán nem az ő kedvenc kutyája volt?

Mindezek a tudósítások sok kérdésre adnak nekünk okot: vajon a spiritizmus foglyul ejti az egész világot? Kell hogy a keresztény egyházak kezüket nyújtsák ezeknek a csinálmányoknak, amik a Bibliában ördögi lelkek működésének vannak nevezve? A gyászolókat az ördögi erők csaló kinyilatkoztatásai kell hogy vígasztalják, ahelyett, hogy az evangélium megbízható igéreteiből merítenének bátorságot és reménységet? Sátáni erőknél kell gyógyulást keresni a keresztényeknek, azoknál, akik magukat nagy hangon csodagyógyítóknak magasztalják, és így kell a sötétség hatalmainak kényszere alá kerülni?

Adjuk meg magunknak a választ, úgy ahogy azt George Vandeman² megfogalmazta: “Nagyon jól tudom, milyen nehéz azt a gondolatot felfogni, 244. oldal hogy gonosz angyalok valóban vihetnek véghez csodákat. De ők megtehetik azt, és meg is teszik. És én meg vagyok győződve, hogy ez a tény a kulcsa annak, hogy megértsük az okkult jelenségeket, amikkel ma bombázva vagyunk. Kérem, tegyék világossá maguk előtt ezt az egyet: a természetfeletti, a csodálatos, nem feltétlen Istentől kell hogy jöjjön!...

Egy bukott angyalnak minden további nélkül lehetséges, hogy más lénynek öltözködjön, hogy tényleg egy szeretett elhunytnak az alakját öltse magára. Ezek a lények az angyalok intelligenciájával rendelkeznek és évezredes tapasztalatokkal, és ezek mesterek a megszemélyesítésben, és információkban sem szűkölködnek. Ha azt az utasítást kapják, hogy egy családot éveken keresztül figyeljenek, – csoda az, ha ők a nagyapa hangját ismerik, és tudják, hogy Zsuzsa néni milyen frizurát viselt, és hogy Pista bácsi hol rejtette el a végrendeletet?...

Hadd mondjam, amilyen barátságosan és amilyen komolyan csak mondhatom: az Isten Szava szerint ezek a szellemek, akik elhunyt hozzánktartozóknak adják ki magukat, sem nem halottak, sem nem élő emberek. Ezek egyáltalán nem emberek! Bukott angyalok ezek, akik szeretteink alakját veszik fel!

Isten üzenetét erre a kritikus órára pedig pláne hogy nem találhatjuk meg ezekben a szellemek által mondott triviális (elcsépelt) kijelentésekben, akik néha igazságot mondanak, néha hazudnak...

245. oldal Ó nem, az emberek reménye nincs az okkult fenoménokban, sem egy rideg, zavaros szellem országból eredő üzenetben, s még annyira sem a halottaknál, hanem az élő Krisztusban van! Nem a halottak szavával ’él az ember, hanem minden szóval, amely Isten szájából származik’ (Máté 4,4.). És az Ő szava a legvígasztalóbb ígéreteket tartalmazza, amiket a szenvedő emberiség valaha is kapott: ’Ismét eljövök, és magamhoz veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek’ (Ján. 14,3).

Urunkat szemtől-szembe látni, szeretteinkkel egy soha végét nem érő napnak csodálatos fényében egyesülni, ahol sohasem kell elválni – ez az evangélium, ez az a jövő, amit a Golgota lehetővé tett!”

Micsoda kihívást jelent a hatalmasan növekvő spiritizmus mindazok számára, akiknek Krisztus ügye a szivükön fekszik. Minden kereszténynek szent kötelessége kellene legyen, hogy Isten Szavának igazsága által minden sátáni igénnyel és hazugsággal szemben ellenállást fejtsen ki. A lélek halhatatlanságának bibliaellenes tana által megnyílt az út a sátáni angyaloknak a működésre. Ez a hamis hit a gonosz szellemeknek egyszerűvé teszi, hogy meghaltak szellemeinek prezentálják magukat, és hogy vészteljes művüket végezzék. Épp ezért sürgősen fontos, hogy a halálról és a feltámadásról szóló bibliai tant újra világosan kiemeljük. A lélek halhatatlanságáról szóló görög tanítás a Biblia feltámadási üzenetét messzemenőkig kiszorította. A feltámadás sok keresztény számára már csak egy 246. oldal kétellyel teljes ráadást jelent a lélek halál utáni életéhez. A halottak feltámadásáról szóló központi üzenet kiszorításának következményei végzetes módon mutatkoznak meg a spiritizmusban, és más különböző területeken is.

A spiritizmussal, valamint Sátán minden régi és új csalásával, minden babonával és varázslással szembe kell szállnia minden kereszténynek a Lélek fegyverzetében. Szükségünk van ebben a harcban az Isten Szavára, egy élő hitre, a bibliai hitelveknek egy újólagos átgondolására, és a Jézus Krisztus általi üdvösség reménységére. Csak a Golgota keresztjének fényében lesz az út világos és a győzelem lehetséges.