| I. A Szentlélek eljövetele | III. Ti miért vettetek Szentlelket? |
|
||
| II. Vettetek-e Szentlelket? |
Jézus a Szentlélek kitöltetését ígérte meg tanítványainak, annak ígéreteként, hogy általa velük marad minden nap a világ végezetéig, ezért korábban Vigasztalóként ígérte meg az eljövetelét. Jn. 14,26. 15,26.
A Szentlélek ígéretével Jézus egy felhatalmazó képesítésről biztosította a tanítványait, amivel az egész világ előtt az Isten hitelesítő pecsétjét hordozhatják magukon az evangélium hirdetése közben.
“Azokat pedig, a kik hisznek, ilyen jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek; új nyelveken szólnak. Kígyókat vesznek föl; és ha valami halálost isznak, meg nem árt nékik: betegekre vetik kezeiket, és meggyógyulnak.” Mk. 16,17-18.
Mivel idegen országokban más nemzetek között is prédikálniuk kellett az evangéliumot; ezért meg kellett kapniuk azt a különleges képességet is, hogy más, idegen nyelveken is tudjanak beszélni.
A Szentlélek kitöltésével beszédük tisztává, egyszerűvé, szabatossá vált szóban és hangsúlyban egyaránt, akár a saját nyelvükön beszéltek, akár idegen nyelven mondták el az evangélium örömhírét.
Először a nagy missziós körútra való kiküldés előtt részesítette Jézus a tanítványokat a Szentlélek erejének
“Minekutána pedig összehívta Jézus az ő tizenkét tanítványát, ada nékik erőt és hatalmat minden ördögök ellen, és betegségek gyógyítására. És elküldé őket, hogy prédikálják az Isten országát, és betegeket gyógyítsanak.” Lk. 9,1-2.
Másodszor a feltámadása után látta szükségét annak, hogy a Szentlélek különleges erejéből adjon át nekik.
“A miként engem küldött vala az Atya, én is akképpen küldelek titeket. És mikor ezt mondta, rájuk lehelle, és monda nékik: Vegyetek Szent Lelket:” Jn. 20,22.
Harmadszor viszont az eltávozása utáni időre ígérte meg, hogy a Szentlélek el fog jönni hozzájuk és különleges erővel fogja felruházni őket.
“Hanem vesztek erőt, minekutána a Szent Lélek eljő reátok: és lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és Samariában és a földnek mind végső határáig.” Csel. 1,8.
“Ama vigasztaló pedig, a Szent Lélek, a kit az én nevemben küld az Atya, az mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, a miket mondottam néktek.” Jn. 14,26.
“De mikor eljő amaz, az igazságnak Lelke, elvezérel majd titeket minden igazságra... és a bekövetkezendőket megjelenti néktek.” Jn. 16,13.
“És az (a Vigasztaló), mikor eljő, megfeddi a világot bűn, igazság és ítélet tekintetében:” Jn. 16,8.
Egyrészt azért, mert a Szentlélek erejének és hatalmának különböző fokozatait nyerhetjük el egy-egy alkalomra, Isten ugyanis mindig a szükségletek szerint adja Lelkét azoknak, akik kérik azt Tőle.
Másrészt viszont azért történt így, mert a Szentlélek kiáradása nem a “médek és perzsák” visszavonhatatlan törvénye szerint történik, mi ugyanis elég törékenyek vagyunk az Istennel való állandó, élő kapcsolatunk vonatkozásában.
A tanítványok saját bőrükön tapasztalták meg, mit jelent az, amikor nincsenek élő közösségben Istennel, mennyire nem úgy történnek a dolgok, mint korábban.
Amikor hatalomvágy és versengés töltötte be a szívüket, képtelenek voltak olyan dolgok véghezvitelére, amit korábban rendszeresen gyakoroltak, mert időközben hitetlenekké váltak. Mk. 6,13. Lk. 10,17. - Mt. 17,14-20.
Pünkösd előtt egy bensőséges együttléttel készültek elő arra, hogy Isten a Szentlélek által egy különleges keresztségben részesíthesse őket.
A Szentlélek tüzes nyelvek formájában jelent meg közöttük, és nyugodott meg minden jelenlevőn. Csel. 2,2-11.
Jelképe volt ez annak az adománynak, amely képessé tette őket, hogy olyan nyelven is folyékonyan beszéljenek, amiket azelőtt nem is ismertek.
A tűz pedig azt az izzó buzgóságot szemléltette, ahogyan az apostolok kimennek az evangélium hirdetésére az egész világon, másrészt pedig azt az erőt fejezte ki, amely a munkájukat kísérni fogja.
Ez a keresztség a Szentlélek állandó jelenlétét és segítségét jelentette az újonnan szerveződött Egyház és az újonnan induló misszió számára.
“A Lélek kiárasztása pünkösd napján a Menny üzenete volt arról, hogy a Megváltó ünnepélyes felkenetése megtörtént. Ígérete szerint elküldte a Szentlelket a mennyből, annak jeléül, hogy immár mint Pap és Király, övé minden hatalom mennyen és földön; és Ő népének Felkentje.” (A.T. 26,2.)
Isten Szentlelkének ereje igen sokoldalúan akar megnyilatkozni az életünkben.
Segít az Isten Igéjének megértésében.
Annak felismeréséhez vezet el, hogy bűnösök vagyunk.
A bűnbánat és a megtérés kibontakozását is Ő munkálja bennünk.
Az Isten országának életünk általi bemutatásához csak Általa vagyunk képesek.
Isten Szentlelkét különböző mértékben és különböző szinten vehetjük, a Szentlélek ugyanis nemcsak a lelki-ajándékok által nyilatkozik meg a mindenkori tanítványok életében.
Az apostolok kézrátétel által közvetítették a Szentlélek kiáradását Istentől mások részére.
Péter és János az újonnan megkereszteltek számára Samáriában. Csel. 8,15-17.
Pál apostol pedig Efézusban a Keresztelő János tanítványainak adott hasonló módon Szentlelket. Csel. 19,2-6.
Ezek az alkalmak azonban csupán rendkívüli esetek voltak, vagyis általában nem ezen a módon adja Isten a Szentlelkét az embereknek.
Az egész Bibliában, de különösen az apostolok írásaiban arról olvashatunk, hogy Jézus közvetlenül adja Szentlelkét az emberek számára, – de bizonyos feltételek mellett.
“Térjetek meg és keresztelkedjetek meg... a bűnöknek bocsánatára, és veszitek a Szentlélek ajándékát.” Csel. 2,38.
“Minthogy pedig fiak vagytok, kibocsátotta Isten az ő Fiának Lelkét a ti szívetekbe.” Gal. 4,6.
Azért a szívetekbe, mert a Szentlélek vétele a szív megváltozását akarja eredményezni.
Ez azt is jelenti, hogy aki még nem tapasztalt változást a szívében – a kívánságok, a vágyak és a hajlamai szintjén – az még nem vett Szentlelket.
A Szentlélek vétele ugyanis a Lélek gyümölcsét termi mindenkinek az életében, nemcsak a cselekedeteiben, hanem a szívében is.
Ez a gyümölcstermés azonban egy hosszú folyamat végső eredményeként válik láthatóvá, ahogy a szőlőfürt szemei nem egyformán érnek be, a Lélek gyümölcsének szemei sem egyforma mértékben alakulnak ki az életünkben.
Mindig az életünk átadásának arányában részesülünk a Szentlélek nagyobb mértékű erejében.
“Hatalmasan megerősödjetek az ő Lelke által a belső emberben.” “...feddhetetlenül őriztessék meg a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére.” Eféz. 3,16. I. Thess. 5,23.
Pál apostol kimondja, hogy a Szentlélekkel való közösségünk a Krisztushoz és Krisztus testéhez való tartozásunk feltétele.
“Akiben pedig nincs a Krisztus Lelke, az nem az övé.” Róm. 8,9/b.
“Mert hiszen egy Lélek által mi mindnyájan egy testté kereszteltettünk meg.” I. Kor. 12,13.
A Szentlélek keresztség az Isten fiúságot adja részünkre, és az állandó isteni vezetést biztosítja.
“Valakik pedig befogadák Őt, hatalmat ada azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek.” Jn. 1,12.
“Mert akiket Isten Lelke vezet, azok Istennek fiai.” Róm. 8,14.
Isten Igéje arra szólít fel, hogy mindent próbáljunk meg, és csak ami jó, azt tartsuk meg, ezért komoly igei vizsgálat nélkül nem szabad sem elfogadni, sem elvetni semmit sem.
Ha igaz valami és jó, akkor el kell fogadnunk, ha viszont nem állja ki az Ige próbáját, akkor őrizkednünk kell még a csírájától is.
Isten Igéje nagyon sok helyen int óvatosságra bennünket.
“Mindent megpróbáljatok, ami jó azt megtartsátok. Mindentől ami gonosznak látszik, őrizkedjetek.” I. Thess. 5,21-22.
“Szeretteim, ne higgyetek minden léleknek, hanem próbáljátok meg a lelkeket, hogy Istentől vannak-é, mert sok hamis próféta jött ki e világba.” I. Ján. 4,1.
“Józanok legyetek, mert a ti ellenségetek az ördög, mint ordító oroszlán szerte jár, keresvén, kit elnyeljen. Akinek álljatok ellent, erősek lévén a hitben.” I. Pét. 5,8-9.
Az ősellenségünk az által akar megsemmisíteni és elnyelni bennünket, hogy megtéveszt és becsap bennünket, vagy megrendíti a hitünket.
Isten arra int, hogy józanok legyünk és vizsgáljunk meg minden új eszmét és tanítást, és ha észre vesszük a tévedést, akkor álljunk ellent a befolyásának.
Hitünk és lelki életünk egyetlen hitelesítője, és tévedhetetlen mértéke a Biblia, Isten kijelentett szava.
Még az olyan személyes élményeinket is, mint a “Lélek keresztség”, a Szentírásban adott isteni kijelentések által kell megvizsgálni és hitelesíteni.
Akik ezt elmulasztják, azok egykor azok között fogják találni magukat, akiknek Jézus bezárt ajtaja előtt kell zörgetniük, mert nem engedték be őket. Mt. 7,22-23.
Ezért tartom szükségesnek, hogy azokat a megnyilatkozásokat, amiket lelki-ajándékok címén tartanak számon, illetve a nyelveken szólás kérdését is vizsgáljuk meg az Isten Igéje alapján.
Ne én akarjam használni a Szentlelket, hanem engedjem meg, hogy Ő használjon engem.
Tehát nem köthetem ki Istennek, mire adja nekem a Szentlélek ajándékát.
A mai karizmatikus keresztények tragédiája az, hogy gátat vetnek Istennek, nem tudatosan, de bizonyos korlátok közé szorítják vissza a Szentlélek munkáját.
Szükséges megvizsgálni a mi szándékainkat is, milyen célból kérjük a Szentlelket?
Pál azt mondja, mi azért vettünk Szentlelket, hogy segítségével “megismerjük azokat, amiket Isten ajándékozott nekünk”. I. Kor. 2,12/b.
Mindenek előtt az egyszülött Fiát ajándékozta nekünk Isten. Jn. 3,16. Róm. 8,32.
Isten ajándéka az is, hogy Jézus által most isten fiai lehetünk. I. Ján. 3,1.
“Isten kegyelmi ajándéka pedig az örök élet, a mi Urunk Krisztus Jézusban”. Róm. 6,23.
Az a mennyei otthon is egy csodálatos ajándék, amit Isten készít az Őt szeretőknek.
“De kinek-kinek tulajdon kegyelmi ajándéka van Istentől.” I. Kor. 7,7.
Ezeket a személyes ajándékainkat közvetlenül a Szentlélektől kapjuk.
Nagyon fontos szempont az is, hogy ezek ajándékok.
Az a tény, hogy ajándék, Isten szándékáról és az irányunkban megnyilatkozó szeretetéről tesz bizonyságot.