35. A holdkóros ifjú meggyógyításának körülményei

Mt. 17,10-21.  Mk. 9,11-29.   Lk. 9,37-42.

I. Az eljövendő Illés	II. A beteg ifjú meggyógyítása
III. A tanítványok tanácstalansága

I. Az eljövendő Illés   (Mt. 17,10-13. Mk. 9,11-16.)

1. Mi késztette a tanítványokat arra, hogy Jézustól az Illés eljövetelére vonatkozó jövendölések felől érdeklődjenek?

• Malakiás próféta által adott jövendölésre gondoltak, miszerint: “én elküldöm néktek Illyést, a prófétát, mielőtt eljön az Úrnak nagy és félelmetes napja”. Mal. 4,5.

• Egyrészt a farizeusok határozottan képviselték, hogy az igazi Messiás előtt “előbb Illésnek kell eljönnie”. Mt. 17,10.

• Mivel pedig szerintük még nem jött el Illés, ezért Jézus nem lehet az igazi Messiás.

• Másrészt viszont a három tanítvány tanúja volt annak, hogy Illés valóban eljött és ők együtt voltak vele a hegyen.

• Ezért mintegy megerősítést vártak Jézustól arra vonatkozóan, hogy Malakiás arról az eseményről jövendölt, ami fent a hegyen történt.

2. Milyen magyarázatot adott Jézus az Illés eljövetelére vonatkozó prófécia beteljesedéséről?

• Jézus először még maga is megerősítette a farizeusok által hangoztatott érvet: “Illés bizony eljő előbb, és mindent helyreállít”. Mt. 17,11.

• Első kijelentése után azonban teljesen új megvilágításba helyezte előttük a malakiási jövendölés

• “De mondom néktek, hogy Illés immár eljött, és nem ismerék meg őt, hanem azt mívelék vele, a mit akarának... Ekkor megértették a tanítványok, hogy Keresztelő Jánosról szóla nékik.” Mt. 17,12-13.

3. Mi képezte a farizeusok és a hegy lábánál maradt tanítványok közötti vita tárgyát, és miért vitatkoztak erről?

• Valószínűleg most is Jézusról akartak terhelő adatokat gyűjteni, és ezért provokáltak Jézus távollétében vitát a tanítványaival.

• A farizeusok minden lehetőséget kihasználtak arra, hogy Jézus hitelét gyengítsék és megtörjék a nép előtt.

• Erre nagyon jó alkalomnak kínálkozott az a körülmény, hogy a tanítványok kudarcot vallottak a beteg ifjú meggyógyításával.

• A farizeusok azonnal csalónak minősítették Jézust is és a tanítványait is.

• Valószínűleg ebben a vitában is bevetették azt az érvüket, hogy az igazi Messiás előtt előbb Illésnek kell eljönni, márpedig az még nem jött el.

• Ezt a körülményt kommentálta Jézus úgy, hogy “Illés immár eljött, és nem ismerék meg őt, hanem azt mívelék vele, a mit akarának”. Mt. 17,12.

4. Keresztelő Jánost és szolgálatát miért jelképezi Illés által a bibliai jövendölés?

• Amikor Keresztelő János születését jelezte az Isten angyala, akkor egy magyarázó kiegészítést is adott a malakiási jövendöléshez.

• “És az Izráel fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz, az ő Istenükhöz. És ez Ő előtte fog járni az Illés lelkével és erejével...” Lk. 1,16-17.

• Ha Izráel elfogadta volna Jánost és üzenetét, akkor teljesen betölthette volna az Illési küldetést.

• A választott nép azonban nem ismerte fel Benne a megjövendölt mennyei követet, ehelyett “azt cselekedték vele, amit akartak”. Mk. 9,13.

5. Van-e ennek az Illés eljöveteléről szóló jövendölésnek a végidővel kapcsolatos vonatkozása?

• Igen, mert ez a malakiási jövendölés egy kettős teljesedésű prófécia, ezért mindkét adventtel kapcsolatban azonos módon kell a Messiás eljövetelét előkészíteni.

• Illés eljövetelével kapcsolatban a következőket kell szem előtt tartani:

• Az Isten üdvözítő kegyelmének megtérésre felszólító evangéliumát kell hirdetni minden ember felé.

• Személyes példaadással kell utat mutatni, és az isteni elveket képviselni.

• Tiszta és világos határvonalat kell meghúzni az Isten igazsága és az emberi tévelygések között.

• Ha szükség van rá, akkor rettenthetetlen bátorsággal kell megfeddni a bűnt, még a legmagasabb szinteken is.

• Ezzel a lelkülettel végezte szolgálatát Illés és Keresztelő János, és ilyen módon kell végezniük munkájukat azoknak is, akiket a második advent előkészítésében

II. A beteg ifjú meggyógyítása   (Mt. 17,14-18. Mk. 9,17-27. Lk. 9,37-43.)

1. Milyen betegség volt az a holdkórosság, amitől ez a beteg ifjú már gyermekségétől fogva szenvedett?

• A holdkórosság csupán a népies elnevezése a démoni megszállottság egyik formájának.

• Az evangélisták feljegyzéseiből a következőket tudhatjuk erről a betegségről:

• “Mester, ide hoztam hozzád az én fiamat, a kiben néma lélek van. És a hol csak előfogja, szaggatja őt; ő pedig tajtékot túr, a fogát csikorgatja, és elfonnyad.” Mk. 9,17-18.

• “...mert holdkóros és kegyetlenül szenved; mivelhogy gyakorta esik a tűzbe, és gyakorta a vízbe” Mt. 17,15.

• “...mihelyt ő meglátta azt, a lélek azonnal szaggatá azt; és leesvén a földre, tajtékot túrván fetreng vala” Mk. 9,20.

• “És megdorgálá őt Jézus, és kiméne belőle az ördög; és meggyógyula a gyermek azon órától fogva” Mt. 17,18.

2. Milyen feltételt szabott Jézus az ifjú meggyógyítása elé, és hogyan reagált erre az édesapa?

• Mivel az apa bizonytalanná lett a tanítványok kudarca után, ezért már Jézushoz is ilyen kételkedő módon könyörög: “de ha valamit tehetsz, légy segítségül nékünk, könyörülvén rajtunk”. Mk. 9,22.

• Jézus viszont azonnal visszahárítja a megoldás lehetőségét az apához: “Ha hiheted azt, minden lehetséges a hívőnek”.

• Ugyanis a hit köt össze a mennyel, ez ad erőt, hogy győzni tudjunk a sötétség hatalmai felett. (lásd: I. Ján. 5,4-5.)

• Krisztus szeretné tudatosítani az apában, hogy fia meggyógyítása csupán az ő hitétől függ, mert Jézusból nem hiányzik sem a készség, sem a meggyógyításhoz szükséges hatalom.

3. Hogyan mondhatja valaki azt, hogy “Hiszek Uram!”, amikor a következő pillanatban már a hitetlenségéről tesz bizonyságot?

• Az édesapa válaszát értékelhetjük úgy is, hogy a lelkében dúló kétségbeesés és józan tárgyilagosság kettős belső küzdelmét mondta ki.

• Egyrészt azt akarta mondani, “Hiszek Uram!” Benned, hiszek abban, hogy képes vagy a gyógyításra, csak gyógyítsd meg az én fiamat is.

• Másrészt viszont azt akarta kérni, hogy Jézus erősítse meg abban, hogy a még meglévő kis hite ne inogjon meg.

• Ezek után fordult Jézus a beteg gyermekhez és távozásra kényszerítette a benne lévő gonosz lelket.

• Miközben az apa és fia együtt dicsőítik Isten nevét, addig az emberek “álmélkodá-nak mindnyájan az Istennek nagyságos erején”. Lk. 9,43.

4. Volt-e jelentősége a beteg ifjú meggyógyításának azzal kapcsolatban, amiről a farizeusok vitatkoztak Jézus tanítványaival?

• A farizeusok Jézus messiási mivoltát akarták megkérdőjelezni, Jézus pedig éppen ezt akarta megerősíteni a jelenlévő emberek előtt ezzel a tettével.

III. A tanítványok tanácstalansága   (Mt. 17,19-21. Mk. 9,28-29.)

1. Amikor a tömeg szétoszlott, milyen kéréssel mentek oda Jézushoz a hegy lábánál maradt tanítványai?

• A tanítványok számára rendkívüli kudarcot és megszégyenülést jelentett az, hogy nem tudták meggyógyítani ezt a beteg ifjút.

• Különösen annak hátterén vált ez súlyos esetté, mivel nem sokkal ezelőtt még egész Galileát végig járva azzal a boldog tapasztalattal jöttek vissza, “sok ördögöt űztek ki, és sok beteget megkentek olajjal és meggyógyítottak”. Mk. 6,13.

• Miután pedig azt látják, hogy Jézus minden gond nélkül meggyógyította az ifjút, az emberek eltávozása után első kérdésük Jézushoz az: “Mi miért nem tudtuk azt kiűzni?”. Mt. 17,19.

2. Milyen magyarázatot adott Jézus a tanítványainak tanácstalan kérdésére?

• Jézus két pontban összegezte a problémájukat, ami az eredménytelenséget okozta.

• “A ti hitetlenségetek miatt. Mert bizony mondom néktek: Ha akkora hitetek volna, mint a mustármag, azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen amoda, és elmenne; és semmi sem volna lehetetlen néktek.”

• “Ez a faj semmivel sem űzhető ki, csupán könyörgéssel és böjtöléssel.”

3. Hogyan kell értelmezni Jézusnak a tanítványok hitetlenségére vonatkozó kijelentését, miben mutatkozott meg a hitetlenségük?

• A kudarcot vallott tanítványok hitetlensége nagyon súlyos háttérből táplálkozott.

• A Jézust felkísérő három tanítvány kiválasztása felkeltette a többi irigységét.

• Ahelyett, hogy imádkozással, és az Ige felett való elmélkedéssel erősítették volna hitüket, inkább csüggedésükkel és személyes sérelmeikkel foglalkoztak.

• Vereségüket pedig az okozta, hogy a lelki sötétségüknek ebben az állapotában vállalták a küzdelmet Sátánnal.

• Ahhoz, hogy sikerrel vegyenek fel egy ilyen harcot, más lelkülettel kellett volna munkához látniuk.

• Hitüket meg kellett volna erősíteni imával, böjttel és szívbeli megalázkodással.

4. Mit akart Jézus mondani azzal tanítványainak: “Ha akkora hitetek volna, mint a mustármag... semmi sem volna lehetetlen néktek”?

• Jézus ezzel nem azt akarta mondani, hogy a hit csupán mennyiség kérdése, hanem inkább azt, hogy a hit egy új életformába való átlépést jelent.

• A mustármag bármilyen kicsi is, de él, és ha a földbe elvetik, akkor magába szív minden elemet, amelyet a táplálására adott, és így nagyon gyors fejlődésnek indul.

• “Ha ehhez hasonló hited van, akkor megragadod Isten Igéjét, és minden Tőle rendelt segédeszközt. A hit szavára leomlanak azok az akadályok, melyeket Sátán halmoz utunk elé, legyenek bár látszólag olyan áthághatatlanok, mint az örök hegyek, a hit parancsára eltűnnek.” (JÉ 364,2.)

• A mustármaghoz hasonló hit bármilyen kicsinek látszik is, de hihetetlenül nagy feszítő ereje van ebben a világban. I. Ján. 5,4-5.

5. Jézusnak a könyörgésre és böjtre utaló szavai azt jelentik, hogy egy ilyen beteg meggyógyítása előtt könyörögni és böjtölni kellett volna, és ők ezt elmulasztották?

• Nem közvetlenül előtte, hanem ilyen módon kell felkészülni, ha ilyen rendkívüli cselekményben akarunk Jézus munkatársai lenni.

• Jézus nem feltétlenül a táplálkozással kapcsolatos böjtre gondol, hanem az egész lényünket megtagadó böjtre, ahol a nagy “ÉN”-nünk eltűnik az Isten szolgálatában. (lásd: Ésa. 58,3-11.)

6. Milyen tanulságot találhatunk magunk számára ebben a történetben?

• Megtanulhatjuk, hogy “igen hasznos az igaznak buzgóságos könyörgése”. Jk. 5,16.

• Sok minden nem istenen múlik, hanem rajtunk, tudunk-e hinni Istenben.

• Aki Jézust követi, annak meg kell tanulnia, hogy hol van szükség minden erejének latbavetésére, és hol kell teljesen félreállnia, hogy egyedül Isten cselekedhessen.