I. János szolgálatának rövid áttekintése	II. Heródes születésnapjának eseményei
II. Heródes születésnapjának eseményei

I. János szolgálatának rövid áttekintése

1. Mikor kezdte meg Jézus útkészítésének szolgálatát Keresztelő János?

• “Tibérius császár uralkodásának tizenötödik esztendejében pedig, mikor Júdeában Ponczius Pilátus volt a helytartó, és Galileának negyedes fejedelme Heródes, Iturea és Trakhónitis tartományának pedig negyedes fejedelme az ő testvére Filep, Abiléné negyedes fejedelme meg Lisániás.” Lk. 3,1.

• “Augustus császár Kr.u. 14. augusztus 19-én halt meg. Utódának tizenötödik éve így Kr.u. 28 augusztus 19-től a 29. év augusztus 19-ig tartott. Az uralkodási éveket így számolták a régi történetírók és kronológusok. Keleten azonban a Szeleukida uralkodók óta a szír időszámítás volt érvényben, amit Palesztina is átvett. Lukácsnál, aki szír születésű, joggal feltételezhetjük ennek használatát. E számítási mód szerint pedig az új uralkodó első uralkodási éve a polgári évvel befejeződött. Ráadásul a szíriai időszámításban az újév napja október elsején volt. Ezek szerint tehát Tibérius első esztendeje igen rövid volt, alig másfél hónap. Kr.u. 14 augusztus 19-től szeptember 30-ig. A Lukács által említett tizenötödik uralkodási év eszerint Kr.u. 27. október 1-től a 28. év szeptember 30-ig tartott. Mivel Jézus hamarosan azután, hogy János elkezdte bűnbánati prédikációit, fellépett, ennek időpontja a 27-28. év fordulója körül volt.” (Gerhard Kroll: Jézus nyomában 199. old)

2. Tudhatunk-e valamit arról, hogy Keresztelő János meddig tevékenykedett Jézussal párhuzamosan?

• A Bibliakutatók általában egy évben határozzák meg azt az időt, amit Keresztelő János nyilvános tevékenységének lehet tekinteni.

• Feltételezhetően Kr.u. 27 nyarán kezdhette meg a tevékenységét, és Kr.u. 28-ban akkor fejezte be.

• Heródes ekkor tért vissza Római útjáról, és elveszi Heródiást, ami miatt János feddésben részesíti, aminek viszont a bebörtönzése lett a vége.

• Bebörtönzésének ideje eseményszerűen Jézusnak a második galileai útjának második felére tehető.

3. Mi váltotta ki azt a körülményt, hogy Heródes börtönbe vetette Jánost?

• “Heródes elfogatta Jánost, és megkötöztetvén, tömlöcbe vetette vala Heródiá-sért, az ő testvérének, Fülöpnek feleségéért. Mert ezt mondja vala néki János: Nem szabad néked ővele élned. De mikor meg akarta öletni, félt a sokaságtól, mert mint egy prófétát úgy tartják vala őt.” Mt. 14,3-5.

• Heródiás gyűlöletét súlyosbította még az a körülmény is, hogy Heródes továbbra is “igaz és szent embernek ismervén őt, és oltalmazá őt; és ráhallgatván, sok dologban követi, és örömest hallgatja vala őt”. Mk. 6,20.

4. Hol és milyen körülmények között kellett Keresztelő Jánosnak raboskodni?

• Pérea legdélebbi részén, Machérusz várába záratta Heródes Keresztelő Jánost.

• Ez a börtön egy sziklába épített vár pincéjének sötét odúja volt

• Jánossal szemben egyfajta félelem és tisztelet keveredett Heródesben, ezért lehetővé tette számára, hogy a tanítványai rendszeresen meglátogassák a börtönében.

• Így tudhatott mindent Jézus tevékenységéről, és Jézus is így üzenhetett neki a tanítványain keresztül.

II. Heródes születésnapjának eseményei

1. Hol tartotta Heródes a születésnapi ünnepségét, és miért ott?

• Első felesége Arab Nabatea ország királyának Aretásznak a lánya volt, akit elűzött magától, amikor a sógornője Heródiás hozzáköltözött.

• Ezért számítani lehetett arra, hogy ezért a tettéért egy katonai megtorlás indul el a volt apósa részéről.

• Ezért a kellemest a hasznossal összekötve döntött úgy, hogy a születésnapi ünnepségeket Machérusz várában rendezik meg.

• Ez a vár az Arábiával szemben felállított rendkívül megerősített őrhely volt, délről a legfontosabb védelmi pont Heródes uralkodásának a területén.

• Azért jött ide, hogy minden eshetőségre készen álljon katonailag is, ha kell.

2. Mikorra tehető ennek a tragikusan végződő ünnepségnek az időpontja?

• A Bibliakutatók általában egy és másfél év között határozzák meg azt az időt, ami Keresztelő János nyilvános tevékenysége és a kivégzése között telt el.

• “Heródiás Kr.u. 28 táján szökött el férjétől a leányával, Szaloméval együtt Galileába. Kr.u. 30-ban viszont Szalomé már férjhez ment Fülöphöz, az itúreai negyedes fejedelemhez. Keresztelő János halálának e két dátum között (28-30) kellett történnie, hiszen akkor Szalomé még leány, még ott él az anyja, Heródiás mellett.” (Gerhard Kroll: Jézus nyomában 314. old)

• Eseményszerűen akkor történhetett, amikor Jézus a hegyi beszédét tartotta, majd pedig apostolként elkülönítette a tizenkét kiválasztott tanítványát, és elküldte őket önálló missziós körútra.

• “Míg a tanítványok misszióútjukat járták, Jézus újabb városokat és falvakat látogatott meg, és hirdette országának evangéliumát. Körülbelül ekkor hallotta Keresztelő János halálhírét.” (JÉ 299,3)

3. Hogyan és miért alakultak úgy az események, hogy végül Keresztelő Jánost lefejezték?

• Mivel Keresztelő János még a börtönéből is befolyással volt Heródesre, ezért Heródiás elhatározta, hogy valamilyen módon Jánossal végezni fog.

• Erre maga Heródes biztosított neki egy kedvező lehetőséget azzal a részegen kimondott könnyelmű ígéretével, amit Heródiás lányának Szaloménak adott.

• Aki anyjától befolyásolva keresztelő János fejét kérte tőle ajándékba.

• Heródes tudta, hogy ennek súlyos következménye lesz, de kimondott szavát nem merte visszavonni a vendégei előtt, féltette a tekintélyét és félt a gúnyolódásuktól.

4. A János halálát előidéző emberek minden következmények nélkül élhettek tovább, vagy nekik is szembe kellett nézniük Isten büntető ítéletével?

• Heródiáson szószerint beteljesedett az, hogy “amit vet az ember, azt aratja”, leánya ugyanarra a sorsra jutott, mint amit ő szánt Keresztelő Jánosnak.

• Szalomé haláláról Heródes a következőket írja Pontius Pilátusnak:

• “Amikor egy befagyott folyón játszott, hirtelen beszakadt, és a teste nyakig elmerült a vízben. Az anyja a hajánál fogva próbálta kihúzni, hogy a víz el ne sodorja, de a leány feje elvált a törzsétől, úgy hogy csak a fej maradt az anyja kezében. A feleségem ölébe vette a levágott fejet, és úgy siratta. Egész házunk odavan a fájdalomtól.” (Gerhard Kroll: Jézus nyomában 315. old)

5. Hogyan hatott Heródesre annak híre, amikor Jézus tevékenységéről értesült?

• “Meghallá pedig Heródes a negyedes fejedelem, mindazokat, a mik ő általa történtek: és zavarban volt, mivelhogy némelyek azt mondák, hogy János támadt fel a halálból;... És monda Heródes: Jánosnak én vettem fejét: kicsoda hát ez, a ki felől én ilyen dolgokat hallok? És igyekezik vala őt látni.” Lk. 9,7. 9.

• Nem tudott szabadulni attól a gondolattól, hogy ez a Jézus nem más, mint a feltámadott Keresztelő János, akit ő kivégeztetett.

III. A János halálát követő események

1. Hogyan hatott Jézusra annak híre, amikor értesült Keresztelő János haláláról?

• Amikor Jézus értesült János halálának körülményeiről, nagyon megrendült.

• “Ez az esemény élénken elérajzolta a véget, amely felé halad. Mind súlyosabb árnyak nehezedtek útjára.” (JÉ 299,3)

• “És mikor ezt meghallotta Jézus, elméne onnét hajón egy puszta helyre egyedül.” Mt. 14,13.

2. Miért vonult félre Jézus, magányt keresve, amikor értesült a Jánossal történt eseményekről?

• “Nyilvánvalóvá vált, hogy Krisztus nem sokáig folytathatja nyilvános munkáját Galileában. Szenvedésének órái egyre közeledtek, s Ő egy időre távol kívánt maradni a sokaság zajától.” (JÉ 299,4)

• Az egyedüllét csendjében újra át akart gondolni mindent, és imában az Atyával való közösségben akart erővel feltöltekezni a reá váró feladat elvégzéséhez.

3. Hányféle vonatkozásban volt Keresztelő János útkészítője és előfutára Jézusnak?

• Mindenek előtt Jézus Messiási szolgálatának útját kellet előkészítenie, és mint egy tekintélyes próféta mutassa be a népnek Isten küldöttét, a megígért Messiást.

• Keresztelő János halála az Ő halálának az előhírnöke volt, Jánosnak ebben is az előfutár szerepét kellett betölteni.

4. János halála után hogyan alakult a további kapcsolat János tanítványai és Jézus között?

• “Most, amikor tanítójuk meghalt, s nagy bánatukban vigasztalásra vágytak, útmutatásra jövendő munkájukhoz, eljöttek Jézushoz, és célkitűzéseiket egyesítették az Övével. Nekik is szükségük volt egy kis nyugalomra, kapcsolatra a Megváltóval.” (JÉ 300,f)

5. Mire tanít bennünket Jézusnak az a szokása, hogy rendszeresen visszavonult a tanítványaival egy magányos, csendes helyre pihenni?

• “Krisztusnak és tanítványainak pihenője nem önző élvezetet szolgált. Nem kedvtelésnek szentelték a nyugalomban töltött időt.” (JÉ 300,2)

• “Megbeszélték az Isten művével kapcsolatos problémákat, s annak lehetőségét, miképp tehetik még hatékonyabbá a munkát.” (JÉ 300,2)

• “Kijavította hibáikat, világossá tette számukra az emberek megközelítésének helyes módját. Tökéletesebben feltárta előttük az isteni igazság értékes kincseit.” (JÉ 300,2)

• “Amikor azt mondta, hogy az aratnivaló sok, de a munkás kevés, nem a szüntelen munkálkodás szükségességét kötötte tanítványai lelkére, hanem így szólt: ‘Kérjétek azért az aratásnak Urát, hogy küldjön munkásokat az ő aratásába’ (Mt 9:38).” (JÉ 300,2)

• “Nem bölcs dolog állandóan megfeszített munkában, izgalmak közt élni, még az emberek lelki szükségleteinek szolgálatában sem, mert így elhanyagoljuk a személyes áhítatot, túlterheljük szellemi, lelki, testi erőnket.” (JÉ 300-301)

• “Miközben komolyan dolgoznunk kell az elveszettek megmentéséért, időt kell szakítanunk az elmélkedésre, imádkozásra, Isten igéjének tanulmányozására is. Csak a sok imával megvalósított és Krisztus érdemeivel megszentelt munka bizonyul végül elégségesnek, jónak.” (JÉ 301,1)

• “Mikor minden más hang elcsitul, s nyugodtan várakozunk Előtte, a lélek csendje még érthetőbbé teszi Isten hangját. Ő int: "Csendesedjetek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten!" (Zsolt 46:11) Egyedül itt találunk igazi nyugalmat. Ez a gyakorlati felkészülés mindenkinek, aki Istenért munkálkodik. A rohanó tömeg közepette, az élet feszültségében, az intenzív munkában a világosság és béke légköre lengi körül az így felfrissült lelket. Az élet jó illatot lehel, isteni erő nyilatkozik meg, mely eléri az emberi szíveket.” (JÉ 302,3)

6. Milyen tanulságokat találunk a János halálával kapcsolatban történő eseményekben?

• Heródiás és Szalomé esete bizonyítja, hogy a gyermekeken mindig meglátszik a szülők befolyása, különösen, ha rossz példát adtak nekik.

• Heródes esete pedig arra mutat rá, hogy a tetteinket mindig időben kell meggondolnunk, és a várható következményeivel együtt vállalni.

• Az utólagos megbánás és kijózanodás már semmit sem tud változtatni a következményeken.

• A legtöbb elhibázott cselekedetünket már nem tudjuk kijavítani és jóvátenni.

• Az ember életében bekövetkező dolgok között a halál nem feltétlenül a legnagyobb rossz.

• Ha Isten adja a halált, akkor lehet a legnagyobb jótétemény is.

• “Mert nékem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség.” Fil. 1,21.

• “Boldogok a halottak, akik az Úrban halnak meg mostantól fogva... mert megnyugosznak az ő fáradságuktól, és az ő cselekedeteik követik őket.” Jel. 14,13.

• Elfáradás, kimerülés esetén nem teljesen az egyedüllét, hanem a mennyei Atyával való együttlét képes segíteni.