11.  A JÉZUS ÁLTAL ALAPÍTOTT EGYHÁZ

I. A Jézus által választott tanítványok

1. A társadalmi élet melyik rétegéből választotta Jézus a tanítványait?

• A tanítványok kiválasztásakor Jézus teljesen mellőzte a nép hivatalos tanítóit, a papokat és írástudókat.
• Tanítványai szinte majdnem mind egyszerű emberek voltak, magasabb képzettség nélkül, és erre a megkülönböztetésre több dolog is késztette Jézust.
• A nép tanítói olyan önigazult büszkeségben éltek, hogy egy szegény galileai tanítót nem tudtak volna elfogadni Mesterükként.
• Ezek az emberek annyira fanatizáltak voltak az atyák hamis és eltorzult írásmagyarázatai által, hogy ebből adódóan alkalmatlanok voltak arra, hogy Jézus munkatársai legyenek a küldetésében.
• Ezek az emberek nem érezték az Istentől való függésüket, hogy nekik naponta szükségük van a Szentlélek vezetésére és tanítására.
• Jézusnak olyan emberekre volt szüksége, akik még nyitottak, akik a galileai Mestertől is készek tanulni, különösen akkor, ha felismerték benne a Messiást.
• Jézusnak olyan emberekre volt szüksége, akik nem önmagukat és a saját bölcsességüket akarják fitogtatni, hanem készek a Mesterre irányítani a hallgatóik figyelmét.

2. A tanítványság milyen egységes feltételét állította Jézus minden kiválasztott tanítványa elé?

• Csak egyetlen feltételt állított, de ez az egy nagyon sokat foglalt magába: “Kövess engem!” Mt. 9,9.
• Ez akkor azt is jelentette, hogy készek voltak felszámolni az addigi életformájukat és egy teljesen újat kezdeni, hogy Jézus mellett ezután már másokért éljenek.
• Ez a feltétel azt is jelentette, hogy ezután az életük minden területén és annak minden cselekedetében a jézusi elvekhez alkalmazkodnak.
• Mivel Jézus nemcsak elméleti képzést adott a tanítványainak, hanem gyakorlati vonatkozásban is bemutatta előttük Isten országának elveit, ezért később ezeknek az elveknek a hirdetése és bemutatása jelentette a Jézus követés lényegét. II. Pét. 1,16. I. Ján. 1,1-3.
• A mai tanítványokkal szemben is ez Jézus igénye és kérése. Mk. 8,34-38.

3. Vajon azért választotta Jézus ezeket az embereket, mert ők teljesen mentesek voltak a koruk eltorzult Messiás váró eszméitől?

• Bizonyos mértékig Jézus tanítványainak gondolkodását is megrontotta a vezető papság által képviselt téves szemlélet, ami több alkalommal meg is nyilvánult a viselkedésükben, és ez esetenként komoly problémák okozójává lett.
• Versengtek egymás között, hogy Jézus királyságában ki jut magasabb pozícióhoz és hatalomhoz. Mt. 20,20-21.
• Próbálták sürgetni, sőt megszervezni is, hogy Jézus végre király lehessen.
• Valószínűleg ezért kellett Jézusnak kényszert alkalmazni, hogy elválassza tanítványait a belelkesedett tömegtől. Mt. 14,22.
• Még a mennybe menetel előtt is azt gondolták, hogy Jézus ekkor fogja megkezdeni a királyságát. Csel. 1,6/b.

4. Hogyan hatott a tanítványokra az eseményeknek az a fordulata, ami a Ge-csemáné kertben vette kezdetét?

• Mivel Jézus figyelmeztető tanításait és kijelentéseit közömbösen fogadták, ezért sokkoló hírtelenséggel tört rájuk mindaz, ami Jézussal történt.
• Félelem és aggodalom között zárkóztak be, nehogy Mesterük sorsára jussanak ők is.
• Szinte eszükbe sem jutott, hogy Jézus a harmadnapra történő feltámadásáról is beszélt előttük. Mt. 20,18-19.
• Mi több, még azt is elmondta, hogy feltámadása után Galileában fog velük találkozni. Mt. 26,32.

5. Mikor értették meg Jézus tanítványai az első advent igazi célját és jelentőségét?

• Feltámadása után még negyven napig tartózkodott Jézus itt a Földön, és ezalatt előkészítette tanítványait a rájuk váró feladatra.
• Újra felvázolta előttük a próféták írásait, amelyek Róla jövendöltek, így “megnyilatkoztatá az ő elméjüket, hogy értsék az írásokat”. Lk. 24,45.
• Vagyis tiszta összefüggéseibe állította előttük a próféták üzeneteit a beteljesedett valósággal.
• Teljesen tisztán azonban még akkor sem értették, amikor pedig már búcsúzott tőlük Jézus, majd csak később a Szentlélek vezette el őket ennek a megértésére. Csel. 1,6/b.

II. A Mester nélkül maradt tanítványok

1. Milyen feladattal bízta meg Jézus a tanítványait arra az időre, amikor Ő már nem lesz közöttük és velük?

• – Egy három részből álló feladatot bízott tanítványaira eltávozása előtt:  Mt. 28,19-20.
• „Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket..."
• „megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében..."
• „Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam néktek..."

2. Milyen körülmények között készültek a tanítványok erre a feladatra?

• Jézus mennybe menetele után a tanítványok egy jeruzsálemi felházban gyűltek össze.
• Erről a felházi együttlétről szóló bibliai beszámoló nagyon pozitív képet ad a tanítványokban végbement változásokról:
• “Mindnyájan egy szívvel-lélekkel foglalatosak voltak az imádkozásban és a könyörgésben.” Csel. 1,14/a.
• “Mindnyájan egy akarattal együtt valának.” Csel. 2,1/b.

3. Milyen különleges módon juttatta kifejezésre Isten azt, hogy most már alkalmasnak tartja őket arra, hogy elkezdjék a rájuk bízott feladat végzését?

• Ezzel a bensőséges együttléttel előkészültek arra, hogy Isten a Szentlélek által egy különleges keresztségben részesülhesse őket.
• A Szentlélek tüzes nyelvek formájában jelent meg közöttük, és nyugodott meg minden jelenlevőn. Csel. 2,2-11.
• Jelképe volt ez annak az adománynak, amely képessé tette őket, hogy olyan nyelven is folyékonyan beszéljenek, amiket azelőtt nem is ismertek.
• A tűz pedig azt az izzó buzgóságot szemléltette, ahogyan az apostolok kimennek az evangélium hirdetésére az egész világon, másrészt pedig azt az erőt fejezte ki, amely a munkájukat kísérni fogja.
• Ez a keresztség a Szentlélek állandó jelenlétét és segítségét jelentette az újonnan szerveződött Egyház és az újonnan induló misszió számára.
• “A Lélek kiárasztása pünkösd napján a Menny üzenete volt arról, hogy a Megváltó ünnepélyes felkenetése megtörtént. Ígérete szerint elküldte a Szentlelket a mennyből, annak jeléül, hogy immár mint Pap és Király, övé minden hatalom mennyen és földön; és Ő népének Felkentje.” (A.T. 26,2.)

4. Jézus utasítása értelmében hol kellett elkezdeniük az evangélium hirdetését, és meddig volt érvényben ez a jézusi szabályozás?

• Jézus parancsa szerint egyelőre csak a zsidók között hirdethették a rájuk bízott evangéliumot. Mt. 10,5-6.
• Ennek addig kellett így maradnia, amíg a zsidóknak adott kegyelmi idő le nem jár.
• Ezt a parancsot a mennybe menetele alkalmával újra megerősítette, de most már az átváltás részleteivel kiegészítve. Csel. 1,8.

5. Milyen prófécia adott tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy ez a változás be fog következni?

• Dániel prófétán keresztül adott Isten kijelentést arra vonatkozóan, hogy a zsidók számára már csak egy meghatározott idő van, és ennek végén megszűnik az a kiváltságos helyzetük, amit mintegy 1500 éven keresztül élvezhettek.
• A Jeruzsálem újjáépítésére kiadott parancstól már csak “hetven hét szabatott a te népedre és szent városodra”. Dán. 9,24/a.
• Az Istentől adott kegyelmi időszak utolsó hét évében kellett a Messiással kapcsolatos eseményeknek megtörténni.
• Az utolsó hét év közepén kellett a Messiásnak megáldoztatni. Dán. 9,26-27.
• Ez azt is jelentette, hogy Jézus halálától számítva már csak három és fél év maradt a zsidók számára adott kegyelmi időből.
• A zsidóknak adott kegyelmi idő lejárta után állandóan várható eseményként lebegett Izráel felett egy másik isteni ítélet is, amely Jeruzsálem pusztulására vonatkozott.
• “A várost és a szenthelyet elpusztítja ‘egy’ következő fejedelem népe.” 9,26.
• Erre az eseményre Jézus is felhívta a tanítványok figyelmét az utolsó nagy prófétikus beszédében. Mt. 24,1-2. 15-18.
• Mert Istennél “elhatároztatott a pusztulás”, Jeruzsálemre vonatkozóan. Dán. 9,26.

6. Milyen események tették teljesen egyértelművé a tanítványok számára, hogy a zsidók kegyelmi idejére vonatkozó prófécia valóban beteljesedett?

• Az első ilyen esemény István diakónus megkövezése volt. Csel. 7,54-60.
• A zsidók ezzel a tettükkel határozottan kifejezték Isten és emberek előtt, hogy a Jézusról szóló evangélium nekik nem kell.
• A következő esemény Pál apostol megtérése és elhívatása volt. Csel. 9,1-6.
• Ez azért jelentős az adott kérdéssel kapcsolatban, mert Pált kimondottan a pogányok közötti misszió munkára, a pogányok apostolaként hívta el Isten. Csel. 9,15.
• Végül pedig Péter apostol látomása és élménye tette teljesen egyértelművé Isten szándékát tanítványai előtt. Csel. 10,9-20.
• Ekkor értették meg, hogy most már a zsidókért és pogányokért egyformán kell munkálkodni annak érdekében, hogy megtérésre vezethessék őket. Csel. 11,1-18. Gal. 3,26-29.

7. Mennyi idő alatt tudták eljuttatni az evangélium ismeretét az akkor ismert egész világra?

• Szinte egy emberöltő alatt az egész civilizált világra eljutott az evangélium üzenete.
• Az evangéliumnak ezt a diadalmas haladást egy fehér lovas által szemlélteti a prófécia.
• Erről a korai keresztény Egyházat jelképező fehér lovasról azt olvashatjuk, hogy “kijött győzve, hogy győzzön”. Jel. 6,2/b.

III. A Biblia szerinti Egyház

1. Miért volt szükség arra, hogy a zsidó nép helyett egy másik nép, egy másik közösség legyen elhíva Isten választott népeként?

• A keresztény Egyház megszervezésére azért volt szükség, mivel a zsidó nép alkalmatlanná vált arra, hogy Isten üdvözítő kegyelmét hirdesse, és élete által képviselje.
• Ez a körülmény tette szükségessé, hogy Isten vissza vegye a zsidó népnek adott megbízatást, és egy másik népet válasszon magának az evangélium hirdetésére.
• Ez az újonnan választott nép már nem egyetlen nemzeten belül keresendő, hanem egy nemzetközi közösség, aminek bizonyos feltételek mellett mindenki tagja lehet.

2. Változott-e Isten megbízatása akkor, amikor egy új népet választott ki és hívott el, illetve bízott meg az evangélium hirdetésével?

• Ahogy a zsidó nép elhívásánál az volt Isten szándéka, hogy “lesztek ti nékem papok birodalma és szent nép”, akként az újszövetségi Egyházzal szemben is ez az Isten szándéka és elvárása. II. Móz. 19,6. - I. Pét. 2,9.
• Ahogy Izráellel kapcsolatban úgy rendelkezett Isten, hogy “a népeknek is világosságul adtalak, hogy üdvöm a föld végéig terjedjen”, akként bízta meg és küldte el Jézus a mindenkori tanítványait is az egész világra az evangélium üzenetével. Ésa. 49,6. - Mt. 28,19-20.

3. Hogyan lehet meghatározni a Biblia szerinti Egyház lényegét, milyen emberek közössége tekinthető Jézus Krisztus Egyházának?

• “A gyülekezet azoknak a közössége, *akiknek Jézus Krisztus a szívükben él, *akik Őt mint Üdvözítőjüket fogadták el, *akik Őt és egymást szeretik, és *szavának úgy, amint azt megértették engedelmeskednek.”(Dr. Gottfried Oosterwal: Misszió egy megváltozott világban 32. old)
• Az Egyház, mint Krisztus tulajdona azoknak az embereknek a közössége, akiknek a neve az “élet könyvébe” be van írva. I. Tim. 3,15. Zsid. 12,23. I. Pét. 4,17/a. Jel. 13,8/b. 21,27/b.
• Az Egyház azonban nemcsak az üdvösségre jutó emberek közössége, hiszen az élet könyvéből Jézus még kitörli azok nevét, akik nem maradnak mindvégig állhatatosak és hűek Istenhez. Jel. 3,5/a. Mt. 24,13.
• Ilyen szempontból mindig megkülönböztetve kell kezelni a “küzdő Egyházat”, illetve a “diadalmas és győztes Egyházat”.
• A “küzdő Egyházban” még vannak “balga szüzek”, “konkolyok” és “gonosz szolgák is”. Mt. 25,1-13. 13,24-42. 24,45-51.
• Csak a második adventre tisztul meg az Egyház. Eféz. 5,25-27.
• “Bármily gyöngének és gyarlónak látszik is a gyülekezet, bizonyos értelemben Isten mégis legnagyobb figyelmében részesíti; kegyelmének a színhelye, ahol készségesen nyilvánítja ki emberi szíveket átalakító hatalmát.” (A.T. 8-9. old)

4. Milyen példázattal szemléltette Jézus az általa alapított Egyház helyzetét és rendeltetését?

• A jó pásztorról szóló példázatban mutatja be Jézus azt, hogy milyen megosztott helyzetbe került Isten népe, mint az Ő nyája, a béressé lett pásztorok önző felügyelete alatt. Ján. 10,11-13.
• A béressé lett pásztorok más aklokat is építettek maguknak, ahol igyekeznek maguk köré gyűjteni ha lehet még az Isten tulajdonát képező juhokat is. Ján. 10,16. Csel. 20,28-30.
• A jó pásztor azonban, aki egyben a tulajdonos is, ismeri az övéit még akkor is, ha azok jelenleg nem az Ő aklában tartózkodnak, hanem “más akolban” vannak. Ján. 10,14.
• Jézus ígéretet tesz arra vonatkozóan, hogy el fog jönni az idő, amikor előhozza az övéit a különböző más aklokból, és mivel “ismerik az Ő hangját”, ezért “hallgatnak majd az én szómra, és lészen egy nyáj és egy pásztor”. Ján. 10,4. 16.
• A Főpásztor tulajdonát képező juhokat senki sem ragadhatja ki az Ő kezéből. Ján. 10,26-28.

5. Hogyan nevezzük a Jézus nyáját befogadó “akolt”, és azokat a “juh”-okat, akik jelenleg még “más akolban” vannak?

• Isten Egyháza alapvetően két részből tevődik össze, a “látható Egyház” részből és a “láthatatlan Egyház” részből.
• A “látható Egyház” azoknak az embereknek a közössége, aki egy mindenki által látható és megismerhető szervezett közösségbe tömörülve hirdetik az örökkévaló evangéliumnak azt a jelenvaló igazságát, amit Isten különösen ahhoz a történelmi korhoz küldött. Mt. 24,14. Jel. 14,6-13.
• A “láthatatlan Egyház” pedig azokat az embereket foglalja magába, akik a különböző egyházakban szétszórtan, általunk ismeretlenül és láthatatlanul élnek őszinte, istenfélő életet. Ján. 10,16.

6. Milyen különleges példa által szemlélteti Pál apostol az Egyházat és annak működési elveit?

• Pál apostol szerint Krisztus Egyháza olyan kell legyen, mint egy emberi test, ahol a fej irányítása alatt tökéletes összhangban tevékenykednek a különböző tagok. I. Kor. 12,12-13. 25-27. Eféz. 4,15-16.
• Ennek a testnek a feje Krisztus, mi pedig a test tagjai vagyunk, ki-ki a maga helyén.
• Ezt a “Fej” által irányított egységes tevékenységet szervezetnek nevezzük, az Egyházért van, annak létét és fejlődését szolgáló eszköz. Eféz. 4,11-12.
• Ily módon a Krisztus helyében történő végrehajtó cselekvés hatalma az Egyházra lett átruházva Jézus által, mint az Ő “testére”. Mt. 18,17-18.
• Az a tény, hogy a tagok egymásért élnek, azt is jelenti, hogy a gyülekezet közösségének műhelyében egymás által csiszol és formál bennünket, alakítja jellemünket.
• A “test” szimbólum azt is jelenti, hogy Isten Egyháza egy szociális közösség is kell legyen, ahol nemcsak egymásért élnek a különböző tagok, hanem együtt is éreznek egymással. I. Kor 12,26.
• A “test” összetartó ereje egy menedékhely is Sátán és a bűn hatalma elől.

7. Milyen hasonlattal szemlélteti a Biblia Krisztus és az Egyház közötti viszonyt és kapcsolatot?

• Krisztus és az Egyház közötti kapcsolatot a jegyesek és a házastársak kapcsolatához hasonlítja a Biblia.
• Ebben a jelképes ábrázolásban Krisztus a vőlegény és a férj, az Egyház pedig a menyasszony és a feleség. II. Kor. 11,2. Ésa. 54,5. Eféz. 5,25-32.
• Éppen ezért, amikor az Egyház elfordul Krisztustól és inkább a világ barátságát keresi, akkor a Biblia hasonlata szerint lelkileg paráznává válik. Jak. 4,4. Ezék. 16,14-16.
• A bibliai próféciák Isten ítéletét ígérik minden lelkileg paráznává lett egyházközösség számára. Jel. 18,2-3.
• A második advent beteljesedése előtt azonban Isten kihívja az övéit ezekből a lelkileg paráznává lett egyházakból. Jel. 18,4-5.

8. Hogyan gondoskodik Isten az Egyház fennmaradásáról, lelki fejlődéséről és növekedéséről?

• Az Egyházban Isten rendel el és képesít embereket a Krisztus testét képező szervezetben lévő különböző feladatok és szolgálatok elvégzésére. Eféz. 4,11.
• A “test” szükségletét Isten Lelke méri föl, és Ő osztja ki azokat a lelki ajándékokat, amikre a fennmaradás és a növekedés érdekében szükség van. I. Kor. 12,4-11.
• Ezeket a lelki ajándékokat viszont csak arra lehet használni, amiért adatott; csak szolgálatra adta Isten. Eféz. 4, 12.
• A Szentlélek ajándékainak az idők végéig jelen kell lenni az Egyházban, egészen addig, amíg Istentől rendel feladatát el nem végezte. Eféz. 4,13-14.
• Ezt a feladatukat egészen Jézus dicsőséges visszajöveteléig kell végezniük az Egyházban. I. Kor. 1,7.

IV. A végidő Egyháza

1. Milyen különleges jelzőt használ a Biblia az Istenhez hűséges emberek megjelölésére?

• Bár a történelem folyamán Istennek mindig volt választott népe, a Biblia mégis arra figyelmeztet, hogy népe közül csak a “maradék”-nak ígér Isten megtartatást. Róm. 9,27.
• Ez azt jelenti, hogy minden korszakban különválasztottan kell látni Isten népét.
• Egyrészt adva van a lelkileg nagyon vegyes összetételű választott nép, ahol még “konkoly” is van, “balga szüz”-ek is vannak, és még gonosz szolgák is vannak.
• Másrészt viszont ott van ebben a vegyes csoportban a hűségesek “maradék”-a, akik minden körülmények között megmaradnak az Isten melletti hűségükben, ott a hűtlenek között. Ezék. 9,3-4.

2. Milyen értelemben használhatjuk még a Biblia szerint a “maradék” jelzőt?

• A hittől való nagy szakadások idején az Isten mellett megmaradtakat is maradéknak nevezzük. II. Thess. 2,3-12.
• Ilyen értelemben a 19. Század nagy lelki hanyatlása idején is támasztott Isten egy maradékot.
• Akik nem azonosultak koruk világias és képmutatóvá lett kereszténységével.
• Akik érzékenyen reagáltak a Szentlélek vezetésére, amikor az újabb igazságok megismerésére akarta elvezetni őket. Ján. 16,13.
• Ezekből a hűségesekből szerveződött meg a múlt század közepén az Adventista Egyház.

3. Milyen információt ad Isten arra vonatkozóan, hogy a kereső ember felismerhesse Jézus Igazi Egyházát, amikor annyiféle egyház és vallási irányzat létezik és kínálja magát?

• János apostolon keresztül két különleges ismertetőjelet ad Jézus annak érdekében, hogy így segítsen mindenkinek felismerni az isten Egyházának végidőben élő maradékát. Jel. 12,17.
• Ők megőrzik Isten parancsolatait.
• Amikor az egész világ figyelmen kívül hagyja az Isten által adott erkölcsi normákat.
• Amikor még a keresztény világ sem veszi figyelembe az erkölcsi törvényt úgy, ahogy Isten adta azt a Hóreben.
• Amikor az egész kereszténység azt akarja elhitetni az emberekkel, hogy Jézus a kereszthalálakor eltörölte az örök erkölcsi törvényt, a Tízparancsolatot.
• Akiknél ott van a Jézus Krisztus bizonyságtétele.
• Akiknél a Jézus Krisztus bizonyságtétele, vagyis a teljes Biblia az egyedüli zsinórmérték.
• Akiknél megtalálható a prófétaság ajándéka, és a prófétai üzenetek ismerete és hirdetése, hiszen “a Jézus Krisztus bizonyságtétele” nem más mint “a prófétaság lelke”. Jel. 19,10.