1.  A BIBLIA JELENTŐSÉGE ÉS CÉLJA

I. Miért jó az, ha ismerjük

1. Miért jó az, ha a huszonegyedik század embere is ismeri a Bibliát, függetlenül attól, hogy Istenben hívőnek tartja magát vagy sem?

• A Biblia az európai kultúra egyik forrása, mindmáig eleven táplálója.
• Nyelvünkben és gondolkodásmódunkban - tudva vagy tudatlanul - a Biblia fogalmai élnek.
• “A meztelen ember Ádám kosztümben jár. Ismerünk szemérmes Józsefet, csábító Potifárnékat, irgalmas samaritánusokat és álszent farizeusokat. A szenvedélyes vadászt Nimródnak nevezzük, a hitetlent Tamásnak. Egyesek bölcsek mint Salamon, szegények mint Lázár, szenvedők mint Jób. Mások úgy élnek, mint a paradicsomban, fajtalankodnak mint Sodoma és Gomora lakói..... Van, aki Ponciustól-Pilátusig szaladgál, vagy egyiptomi sötétségben tapogatózik, végül pedig bábeli zűrzavar támad körülötte.” (Békés István: Napjaink Szállóigéi)
• Irodalmi, zenei és képzőművészeti alkotások sokaságában is bibliai gondolatok, történetek és idézetek szólalnak meg, vagy öltenek alakot.
• Az emberiség történelmének a leghitelesebb dokumentumaként tarthatjuk számon.
• Nemcsak hitelesen írja le a már letűnt történelmet, hanem esetenként előre mutatva kijelenti a jövő történelmét is.

2. Az előzőeken kívül mi a Biblia eredeti célja és rendeltetése?

• Isten személyes üzenetét mondja el az emberi családnak, Isten szeretet szándékát találja meg benne a Tőle elszakadt ember.
• Népszerűségének is az a titka, hogy aki komolyan veszi, annak megváltoztatja az életét, más minőségűvé teszi azt.
• Ezért a Biblia üzenetével és gondolataival szemben lehet érvelni, még tagadni is lehet, de a belőle áradó, életeket átalakító erő olyan tény, amivel szemben nem létezik semmilyen érv sem.
• Istent arra késztette az irántunk érzett szeretete, hogy a Biblia által egy rendkívüli kinyilatkoztatást adjon önmagáról, és ezzel segítsen bennünket választ találni a bennünk felmerülő kérdéseinkre.
• A Bibliában olyan állítások találhatók, amik egyrészt kifejtik az igazságot Istenről, másrészt viszont egy személyes lényként mutatják be Őt.
• E kinyilatkoztatás mindkét területére szükségünk van, hiszen meg kell ismernünk Istent, és ez Jézusban vált leginkább láthatóvá számunkra, és meg kell ismerni az Isten igazságát is, amely szintén Jézusban jelent meg. Ján. 1,18. 14,9. – Ján. 14,6. Róm. 3,21-22.
• Ily módon a Szentírás segítségével Isten áthatol a mi szellemi és lelki korlátainkon, és rendkívüli módon mutatja be önmagát előttünk, nem hagyva kérdést afelől, hogy jelleme a szeretet, és hogy milyen komolyan akarja az üdvösségünket.

3. Mi az, amit a Biblia központi üzeneteként kell megértenünk és elfogadnunk?

• Ha az egész Biblia üzenetét figyeljük, akkor azt láthatjuk, hogy mondanivalójának középpontjában egy személy és egy esemény áll, bár a Biblia írói különböző módon beszélnek erről a személyről és erről az eseményről, de mindegyik erről beszél, a Megváltóról és a megváltásról.
• Jézus kétféle módon áll a Biblia üzenetének középpontjában:
• Mint a kinyilatkoztatást adó Isten. Jel. 1,1. 22,6. v.ö: 22,16.
• Az egész Biblia, mint örökkévaló evangélium, a Megváltó személyét állítja üzenetének középpontjába. Ján. 5,39. Luk. 24,27.
• Eseményszerűen pedig az Istentől elszakadt emberi család megváltásának részleteit jelenti ki rajta keresztül. I. Pét. 1,18-20.
• Amikor valaki a Bibliát igyekszik megismerni, akkor eközben egyre inkább a Jézus Krisztusról szóló bizonyságtételek bontakoznak ki előtte, és így a Biblia Istenével kerül személyes kapcsolatba és közösségbe.

II. Miért más, mint a többi könyvek

1. Mit jelent az a meghatározás vagy név, hogy “Biblia”?

• Ez a görög eredetű szó “biblion” azt jelenti, hogy “könyvek”, ezért már a neve is arra utal, hogy egy iratgyüjteményről van szó.
• Ez a 66 egymástól különálló írásmű két főrészből áll, az Ótestamentom, amely 39 írásműből áll, az Újtestamentumban pedig 27 írásból, és ezek együtt alkotják azt a csodálatos könyvet, amit Bibliának nevezünk.
• Az ótestamentomi részt főként héber nyelven írták, illetve egy nagyon keveset arámul, az újszövetségi részt pedig görög nyelven.

2. Mit tudhatunk a Biblia megírásának körülményeiről, és azokról az emberekről, akiket a Biblia íróiként tartunk számon?

• A Biblia első könyvét mintegy három és fél ezer évvel ezelőtt írták, időszámítás előtti tizennegyedik században, utolsó könyvét pedig az időszámítás utáni első század végén.
• A Biblia megírása tehát mintegy 1500 évig tartott.
• Írói között a társadalmi élet legkülönbözőbb rétegeihez tartozó embereket találunk.
• Isten így biztosította, hogy egyetlen társadalmi osztály se sajátíthassa ki magának a Bibliát, és ugyanakkor mindenki a sajátjának tekinthesse.

3. Mit állítanak a Biblia írói következetesen a munkájukról?

• A Biblia írói következetesen az “Úr könyvének” tekintették azt, amit nekik személyesen kellett megírniuk. Ésa. 34,16.
• Mások pedig még azt is lejegyezték, hogy a könyvükben található üzeneteket Istentől kapták és az Ő parancsára kellett leírniuk. Jer. 36,1- 2. Jel. 1,1-2. 19.
• Az előzőek alapján a Bibliáról, mint isten Igéjéről elmondhatjuk azt, hogy kettős természetű.
• Mivel a benne lévő üzenetek szerzője Isten, ezért teljesen isteninek kell tekintenünk.
• Mivel az Isten üzenetét embereknek kellett megfogalmazni, emberi nyelvre átültetni, ezért teljesen emberinek is kell azt tekinteni.

4. Hogyan gondoskodott Isten arról, hogy az általa kiválasztott emberek torzulás mentesen adják tovább a Tőle adott kinyilatkoztatásokat?

• Mindenek előtt szent életű embereket választott ki erre a feladatra. II. Pét. 1,21.
• Olyan embereket bízott meg, aki tisztelték Őt és üzenetét, akik nem akartak semmi emberit belekeverni az Istentől kapott kinyilatkoztatásba.
• A kinyilatkoztatás sértetlensége érdekében Szentlelke által “ihlette” ezeket az embereket, vagyis felfokozta emberi képességeiket, hogy tökéletesen teljesíthessék feladataikat.
• A Szentlélek ihletésének három fokozatát, azaz lépcsőjét ismerjük.
• Amikor a próféta kapja Istentől a kinyilatkoztatást
• Amikor a prófétának tovább kell adnia az általa már megértett üzenetet.
• Amikor mi vesszük kezünkbe tanulmányozás céljából Isten üzenetét.

5. Hogyan alakult ki az, hogy ezek a különböző korban és különböző emberek által írott könyvek végül egyetlen nagy könyvé lettek?

• Az Isten “szája parancsolta, és az Ő Lelke gyüjté össze őket”, egyetlen könyvbe. Ésa. 34,16.
• A Biblia könyveinek kanonizálása azáltal történt, hogy a mindenkori Isten-népe felismerte egy-egy könyvnek azt a különleges jelentőségét, ami által a benne megfogalmazott üzenet állandó aktualitással rendelkezik, ezért hozzá csatolták ahhoz a gyűjteményéhez, amely folyamatosan bővült a jelenlegi összetételére.
• A görög eredetű “kánon”szó jelentése “mérővessző”.
• A Bibliára alkalmazva ez azt jelenti, hogy az isteni kánon az egyetlen mértéke minden olyan írásnak, amely azzal az igénnyel íródott, hogy az Istentől küldött üzenet.

6. Mi kapcsolja össze ezeket a különböző korban és különböző emberek által írott könyveket egyetlen nagy könyvvé?

• A könyvek témája, vagyis a tartalom, még ha azt különböző módon mondják is el.
• A szerzők egyhangúan állítják, hogy nem a saját ismereteiket és gondolataikat közlik.
• A különböző könyvekben adott tanítások között csodálatos összhang található.

7. Még mindig megbízható és hiteles kinyilatkoztatásnak tekinthetjük ezt a több ezer éves könyvet, vajon nem sérült meg a benne lévő üzenet, miközben kézzel másolták és sokszorosították az évezredek alatt?

• Isten még ma is személyesen szól hozzánk rajta keresztül
• Feltárja és megismerteti velünk legrejtettebb gondolatainkat és bűneinket is.
• Válaszol a senkinek ki nem mondott töprengéseinkre, aggodalmainkra.
• Eloszlatja félelmünket, bátorít, vígasztal, útmutatást és tanácsot ad.
• A történelem során sokan és sokszor próbálták megsemmisíteni a Bibliát, de mindig sikertelenül, mert Istennek gondja volt és van ma is rá.
• “Megszárad a fű, és a virág elhull; De az Úr beszéde megmarad örökké I. Pét. 24-25

8. Lehet-e válogatni a Biblia könyvei között oly módon, hogy az egyik már elavult és érvénytelen, míg a másik még nem?

• Pál apostol azt mondja ki, hogy “A teljes írás Istentől ihletett”. II. Tim. 3,16.
• Jézus pedig az Istentől származó Írás örökérvényét és változhatatlanságát erősítette meg minden esetben. Mát. 5,17-18.
• Az Írásban adott kijelentéseket úgy kell elfogadni, ahogy kaptuk, nem szabad emberi önkényességgel magyarázni vagy átértelmezni: “Az írás fel nem bontható”. Ján. 10,35.
• A Biblia első és utolsó könyvének írója viszont arra figyelmeztet, hogy ezekhez az isteni iratokhoz nem szabad sem hozzá tenni, sem elvenni. V. Móz. 4,2. Jel. 22,18-19.

III. Isten célja a Bibliával

1. Milyen céllal íratta le Isten a Bibliában adott üzeneteket, miért nem maradhatott úgy mint régen, hogy apáról-fiúra szájhagyomány útján terjedt el az Isten ismerete és akaratának megismerése?

• A bűn következtében meggyengült és befolyásolt emberi elme egy idő után már nem lett volna képes torzulás mentesen továbbadni a megváltás üzenetét.
• Isten előre látta, hogy a bűn növekedésével a hamis tanítók és hamis próféták is megszaporodnak, akik Sátántól késztetve szándékosan akarják megtéveszteni az embereket.
• Ezért szükségessé vált egy megbízható tiszta forrás, amiből tévedhetetlenül meg lehet ismerni Istent és az Ő akaratát.
• Mivel a bűn elválasztotta Istentől az embert, ezért a személyes érintkezés hiányát is hivatott pótolni Isten és ember között a Biblia.
• Isten ezen keresztül mondja el tanácsait, és ismerteti meg velünk a megváltás tervét.

2. Mivel a Biblia Istennek hozzánk intézett üzenetét tartalmazza, ezért milyen legyen a hozzá való viszonyunk?

• Fogadjuk el a Bibliát, mint az igazság egyetlen Istentől adott tanúját és mértékét.
• Mindig a tiszta, hamisítatlan, minden emberi okoskodástól mentes Ige legyen előttünk.
• Mindig legyünk tudatában annak, hogy a Biblián keresztül az Isten jelenlétébe kerültünk, és onnan az Ő szavát halljuk.
• Tanulmányozás közben gyakoroljunk mindig ehhez méltó magatartást.
• A Szentlélek segítségét kérő ima nélkül sohase vegyük elő tanulmányozásra a Bibliát.
• Egyedül a Szentlélek segítsége által tudjuk torzulás mentesen megérteni az Istentől adott kijelentéseket.
• Ne veszítsük el türelmünket, ha eleinte nem értünk mindent, vagy nem azonnal értünk meg mindent.
• Az Ige igazi értékei mélyen a felszín alatt van, és csak szorgalmas kutatás által tárható fel és érthető meg. Péld. 2,3-5.
• Ha meg van bennünk az készség, hogy a megértett isteni elveket cselekedni is akarjuk, akkor kinyílik előttünk az Ige ajtaja. Ján. 7,17.

3. Mi a jelentősége a Bibliának a lelki életünk és a növekedésünk szempontjából?

• Lelki életünk mindennapi táplálékát jelenti a Biblia, lelkünk étele és itala kell legyen, ezért naponként kell kézbe vennünk Istennek ezt az üzenetét.
• “Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Istennek szájából származik” Mát. 4,4.
• “A beszédek, amelyeket én szólok néktek, lélek és élet” Ján. 6,63.
• A Bibliából megismerhető Jézus, a testté lett Ige is ilyen élő kenyér lehet számunkra.
• “Én vagyok amaz élő kenyér, amely a mennyből szállott alá. Ha valaki eszik e kenyérből, él örökké”Ján. 6,51.
• A lelki táplálkozásunkban is ki kell alakítani ugyanazt a rendszerességet, mint ahogy az a fizikai életünk táplálkozási szokásaiban van.
• Minimum naponta egyszer éljünk az Istentől adott lelki étellel, ha erősek és egészségesek akarunk maradni lelkileg.
• Ne úgy álljunk hozzá, mint valami szükséges rosszhoz, mint egy keresztény kötelességhez, amit muszáj megtenni, ezért essünk gyorsan túl rajta.
• Ebben az esetben nagyon keveset fogunk megemészteni belőle, és nagyon kevés fog beépülni belőle a lelki életünkbe.

4. Mit tegyünk akkor, ha egyáltalán nem kívánunk a Bibliával foglalkozni?

• Ha ez az érzés csak egy átmeneti megnyilatkozás, csak részleges tartózkodást jelent, akkor legfeljebb csak valamilyen hiánybetegség fog kialakulni az így érző ember lelki életében.
• Mert táplálkozik ugyan, de nem eleget, és nem megfelelő minőségű lelki ételt.
• Az ilyen élet következményeként az egészséges lelki élethez szükséges alapvető tápanyagok és vitaminok kifogynak a lelkéből, és ettől lelkileg beteggé válik.
• Ha viszont egyáltalán nem akar Isten Igéjével táplálkozni, ez már egy súlyosabb lelki betegség következményeként és tüneteként jelentkezik.
• Mivel a törvényszerűségek hasonlítanak a fizikai életben megfigyelt táplálkozási problémákhoz, azért az ilyen esetekben is ugyanazt kell mondanunk a betegnek, mint amit egy fizikai beteg étvágytalansága esetén szoktunk tanácsolni.
• A pillanatnyi érzéseid ellenére mégis élj vele, és meglátod, hogy egy idő után már élvezni fogod, sőt kívánod azt.
• Ha később valamilyen okból mégis kihagysz alkalmakat, akkor feltámad az éhség érzeted utána, és rádöbbensz, hogy már nem tudsz nélküle élni.

5. Miért nevezi Jézus boldogoknak azokat, “akik éhezik és szomjúhozzák” a Bibliában adott isteni lelki eledelt?

• Ezzel a kijelentésével Jézus az önelégült kegyesek lelki jóllakottságát kárhoztatja.
• Arra figyelmeztet, hogy az elveszettségünk és az Istentől való eltávolodásunk mindig azzal kezdődik, hogy már nem érzünk vágyat az Istentől jövő igazság után.
• Sátán bukása is azzal kezdődött, hogy “nem maradt meg az igazságban”. Jn. 8,44.
• Arra figyelmeztet, hogy nemcsak testi, hanem lelki életünknek is az az egészséges lüktetése, hogy megéhezünk és megszomjazunk, majd pedig megelégíttetünk.
• Egyedül csak ez lehet az egészséges élet szüntelen megújulásának útja és módja.
• Csak így vagyunk képesek az életünket biztosító táplálékokat befogadni.
• Ez a meghatározás a Jézus Krisztussal való élő közösség utáni vágyakozást is jelenti.
• “Az érdemtelenség érzése az igazság éhezésére és szomjazására készteti a szívet.” (J.É. 248,1.)
• “És találtassam Őbenne, mint akinek nincsen saját igazságom a törvényből, hanem van igazságom a Krisztusban való hit által, Istentől való igazságom a hit alapján.”Fil. 3,9.

IV. Ajánlás

1. Isten mindannyiunkat hív egy ilyen mélyreható igetanulmányozásra.

• Ha kitartunk az elfogulatlan, őszinte keresésben, akkor többször lesz Istennel szerzett komoly lelki élményünk.
• Meggyőződhetünk arról, hogy Isten egészen személyesen, egyénenként is tud hozzánk szólni a Bibliában megfogalmazott kijelentések és üzenetek által.
• Ha szorgalmasan tanulmányozzuk a Bibliát, akkor előttünk is fel fog tárulni a valódi értékében az az Ige, amit éppen tanulmányozunk.
• “Míg nappal virrad, és hajnalcsillag kél fel szívetekben.” II. Pét. 1,19. Jel. 22,16/b.