TANÍTÓI MELLÉKLET

A szombatiskolai tanító célkitűzései

1. Az ismeretek szintjén: megmagyarázni a csoport tagjainak, hogy bizonyos értelemben Isten szolgálata megköveteli énünk feláldozását, a szükségeinkről, vágyainkról való lemondást.

2. Érzelmi szinten: ösztönözni a tanulókat Jézus példáját követni abban is, ahogyan alávetette magát az Atya akaratának.

3. Gyakorlati szinten: legyünk készségesek meghallani és teljesíteni mindazt, amit Isten kér tőlünk. Életünket vessük alá teljesen az Ő akaratának.

A tanulmány vázlata

I. Énünk halála: életünk (Fil 2:5-9)

1. Miért használja a Biblia többször is metaforaként a halált a keresztény és bűnös, régi éne közti kapcsolatának szemléltetésére?

2. Milyen értelemben hasonlít az én halála az igazi, fizikai halálhoz?

3. Miért akarja Isten, hogy keresztülmenjünk ezen a látszólag rendkívül fájdalmas folyamaton?

II. A gabonamag (Jn 12:24)

1. Hogyan jellemzi Jézus lelki utunkat? Helyes-e összehasonlítanunk Jézus küldetését a mienkkel, akik az Ő követői vagyunk?

2. Mai világunkban a túlélés minden eszközzel és minden áron történő biztosítása tűnik az emberek elsőszámú céljának. Nagy megtiszteltetés, ha valakiről azt állítják, hogy túlélő. Mit mondana Jézus erről a túlméretezett védekező ösztönről?

3. Tudta-e Jézus, hogy hova fog vezetni teljes önfeláldozása? Biztos volt-e a sikerben?

III. Az engedelmesség (1Sám 3:10)

1. Hogyan hallhatjuk és ismerhetjük fel Isten hangját?

2. A nyugati – főként amerikai – társadalom az önbizalmat pozitív erénynek tartja, amire elengedhetetlen szüksége van bármely felelősségteljes felnőttnek. Ebből a távlatból szemlélve ellentétben áll-e az önbizalom az Isten iránti keresztény bizalommal?

3. Arra tanítanak bennünket, hogy ne bízzunk saját ítéletünkben. Abszolút értékű ajánlat ez? Vannak az életben olyan pillanatok is, amikor használnunk kell kritikai érzékünket?

Összefoglalás

Az üdvösség ingyen van, nem kell érte fizetni, feltétele viszont az, hogy befejezzük addigi életünket, és egy újat kezdjünk. Meg kell engednünk Istennek, hogy vezessen minket: csakis így válhatunk jobbakká, szabadulhatunk meg bűnös múltunktól, és kezdhetünk új életet.

Motiváció

Egy ifjú hajadon férfi mondotta: “Félek megkérnem Istent, hogy segítsen megfelelő lányt találnom feleségnek. Attól tartok, Isten olyan nőt választana számomra, aki nem fog tetszeni. Tudván, hogy mi az, amit Isten értékel, félek, hogy azt fogja kérni tőlem, hogy egész életemet egy ájtatos életű, de minden bizonnyal kevésbé vonzó feleséggel éljem le!”

Sokan félnek teljes mértékben alávetniük magukat Istennek. Nehéz – főleg a magabiztos, céljukat önerőből megvalósítani szándékozók számára – abban bízni, hogy az igazi biztonságot az Isten iránti teljes engedelmesség biztosítja. Jobbnak és biztonságosabbnak tűnik számukra, ha maguk választják meg útjukat, még akkor is, ha már többször is téveseknek bizonyultak döntéseik.

Jézus személye tökéletesen szemlélteti, miként kell akaratunkat a mindent tudó Atya akaratának alávetnünk. E heti tanulmányunkkal be szeretnénk vezetni a szombatiskola diákjait abba az örömbe és békességbe, amelyet akkor nyerhetünk el, ha letesszük életünket Urunk kezébe.

A tanulmány elmélyítése

I. Engedelmesség a szolgálat érdekében

Fil 2:5-9 versei bemutatják Krisztus szolgálatának útját, amelyet üdvösségünk érdekében tett meg. Krisztus szolgálatának útja a mennyben kezdődött, ezt követte az emberi természet elsajátítása, majd a korábbinál is magasabb mennyei státusz elnyerésével ért véget.

E szolgálat leglényegesebb teológiai eleme a testetöltés önkéntes jellege. Nemcsak a testetöltés és a szenvedés szerzett számára a mennyben elismert érdemeket, hanem főként az, hogy egyedül döntött úgy, hogy mindezeket elszenvedi. A megváltási terv keretében az erőltetett, kikényszerített, zúgolódó hanggal kísért engedelmesség teljességgel értelmetlen és hasznavehetetlen lett volna.

II. Az én halálára Isten akaratának megismerése előtt kerül sor?

Olvasd el Róm 12:1-2 verseit.

Homályos és téves értelmezésnek bizonyulna, ha Róm 12:1-2 verseit – amelyek testünket áldozatként mutatják be – csupán a helyes táplálkozás kereteire korlátoznánk. Ne úgy olvasd ezt az igeszakaszt, mint amely az egészségügyi reformot támogatja, hanem úgy mint egy keresztény hitvallást (ld. 5Móz 6:5). A keresztényeknek alá kell vetniük magukat Istennek, hűségeseknek kell lenniük iránta minden cselekedetükben, beszédükben és gondolatukban. Ez életük minden típusú tevékenységét magába foglalja: a munkát, játékot, imádatot és szolgálatot stb. Testünket mindössze táplálkozási vonatkozásban hozni áldozatként az Úr elé, Pál apostol üzenetének elferdítését jelenti.

III. Készség az engedelmességre

Elmélkedésre szánt kérdések

• 1Sám 3:1 verse szerint Sámuel idejében Isten ritkán nyilatkoztatta ki magát az embereknek közvetlenül, szóban, vagy látomásban. Ma is hasonló a helyzet?

• Hogyan különböztethetjük meg Isten hiteles hangját saját vágyaink, illúzióink visszhangjától?

• Milyen tanácsot adnánk azoknak, akik hallani szeretnék Isten hangját, de úgy érzik, semmit sem hallanak?

IV. Az önbizalom és a merészség

Olvasd el 1Sám 13:1-23 verseit.

Az olvasóknak rokonszenvesnek tűnhet Saul személye. Végső soron Saulnak veszélyes helyzetben kellett döntenie, míg a morcos Sámuel úgy viselkedik, mint aki mindent ellenőrizni akar. Sámuel azonban tudta, mi lesz a történet vége (1Sám 31:4.6). Sámuel reakciójában Isten érzéseinek kisugárzását érjük tetten. Saul újból túllép befolyása határán, és újfent saját büszkesége és merészsége áldozatává válik.

Elmélkedésre szánt kérdés

• A vezető tisztséget betöltő személyek önbizalmat és kezdeményező készséget kell, hogy tanúsítsanak, ha azt akarják, hogy az emberek kövessék őket. Miként őrizhetik meg az egyensúlyt e személyiség-vonások és az Isten tekintélye iránti engedelmesség között?

V. A Helyettesítő (Zak 4:6)

“Zorobábel nem saját királyi hatalma és befolyása által teljesítette küldetését (a templom újjáépítését). Isten Lelkének rendelkezésére kellett, hogy bocsássa magát. Nehéz megértenünk, és még nehezebb hinnünk, hogy Isten Lelke képes valóban helyettesíteni az emberi erőt, és győzelmet aratni. A jelenkor emberének ösztöne az ellenkező irányba tart. Jóllehet valljuk, hogy a világ Isten Lelke által lett teremtve, mégis könnyebb azt hinnünk, hogy ez a Lélek inkább egy befolyást gyakorló erő, mint az Istenség egyik Személye, aki rendelkezik a Seregek Urának szívet formáló erejével” (The New Interpreter’s Bible, VII/722).

A tanultak gyakorlatba ültetése

A Biblia kutatói szerint Fil 2:5-11 verseinek poétikus szerkezete azt sugallja, hogy egy Pál által költött liturgikus szövegről van szó, vagy pedig idézett keresztény szerző szövegéről, amely már ismert volt a Filippibeliek számára a levél keltezésének időpontjában. A kereszténység kezdetén gyakran olvasták fel istentiszteleteken ezt a szövegrészt.

Olvasd el az említett szövegrészt a csoportban is. Hangsúlyozd, hogy olyan istentiszteleten vesztek részt, amelyen a kétezer évvel ezelőtti keresztények is részt vettek. Képzeljétek el, hogyan hangozhatott ez az igerész az efézusi imaházban, a Filippibeli gyülekezetben, a keresztség szertartására alkalmas tavak vagy folyóvizek partján, a római katakombákban, vagy valamelyik európai gótikus székesegyházban.

Miután felolvastad a szöveget, kérd meg csoportod tagjait, hogy elmélkedjenek az alábbi kérdések felett:

• Krisztus magatartása után alakítom a viselkedésem? Ő alávetette akaratát az Atyának. Kész vagyok-e én is megtenni ezt?

• Mások szolgálója vagyok-e?

• Engedelmeskednék-e Istennek, ha azt kérné tőlem, hogy mondjak le az életemről?

• Várom-e a mennyet, vagy arra törekszem, hogy még ebben az életben dicsőséget szerezzek magamnak?

Személyes alkalmazás

Mivel megszokták a gondolatot, hogy legalábbis bizonyos fokig ellenőrzésük alatt tartják saját életüket, alakítják sorsukat, egyeseknek nehéz teljesen alávetniük magukat Istennek. A csoport tagjai közül többen is joggal feltehetik a kérdést, hogy miként kell alávetniük magukat – illetve hogyan válhatnak képessé arra, hogy alávessék magukat – a menny akaratának.

Erős a vágy, hogy egyedül igazgassuk életünket. Főként azok számára rendkívül nehéz saját akaratuk más személy akaratának történő alávetése, akik az élet gyakorlati területein hozzá vannak szokva ahhoz, hogy mindent ellenőrzésük alatt tartsanak. Lehet, hogy alá akarom vetni magam Isten akaratának, de ha döntenem kell majd, valószínű, hogy még mindig kérdéses lesz számomra, hogy milyen döntést vár el tőlem Isten.

Két válasz segíthet az alávetettség/engedelmesség fogalmának tisztázásában:

• Segíts csoportod tagjainak megérteniük, hogy az alárendeltség magatartásbeli megnyilatkozás, nem pedig “utak térképe”. Akik alávetik magukat Isten akaratának, megtörténhet, hogy nincsenek tudatában annak, hogy másokhoz képest több információval rendelkeznek, viszont Isten akaratának ellenszegülő embertársaikkal ellentétben minden bizonnyal jobb döntéseket fognak hozni.

• Habár nem ismerhetjük Isten mindenegyes tervét, vannak olyan területei az életnek, amelyekre vonatkozóan a Szentírás világosan kinyilatkoztatta Isten akaratát. Ha minden, az Ige által megvilágított területen teljes mértékben Isten akaratára bízzuk magunkat, ez segíteni fog megnyitnunk szívünket Isten vezetésének az élet olyan területein is, amelyre vonatkozóan a bibliai kinyilatkoztatás nem kínál pontos eligazítást.