9. tanulmány − 2007 November 24 - 30.
Hálatelt élet
A szombatiskolai tanító célkitűzései
Az ismeretek szintjén: tudatosítani a szombatiskola tanulóiban, hogy Isten dicsőítése életmód, amelyet szüntelenül ápolni kell.
Érzelmi szinten: megértetni a csoport tagjaival, hogy Isten minden valós szükségünk beteljesülésének forrása. Amikor ezt megértjük, igazi vágyat fogunk érezni arra, hogy dicsérjük Istent.
Gyakorlati szinten: engednünk kell, hogy az Istent dicsőítő életmód meghatározza életünk mindenegyes napját, és bátorságot öntsön szívünkbe.
A tanulmány vázlata
I. Istent dicsőítő életmód (Fil 4:4-7)
Szüksége van-e Istennek a dicsőítésünkre, vagy inkább nekünk van erre szükségünk? Miért várja el tőlünk Isten, hogy dicsőítsük Őt?
Amikor a keresztények a dicsőítés gyakorlatáról beszélnek, általában a gyülekezeti istentiszteleti szertartásokra utalnak. A dicsőítés bibliai értelmezése miként mutat túl e korlátok közé szorított értelmezésen?
Hogyan változtatja meg Isten magasztalása magatartásunkat, amelyet különböző nehéz helyzetekben tanúsítunk?
II. Mindenkor örüljetek! (Csel 16:16-34)
Miért kellene mindenkor örvendenünk? Minden, ami velünk történik, Isten akaratából van?
Ha életünkben nem minden esemény származik Isten akaratából, Isten magasztalása miként változtathat a nehéz helyzetek, lelket próbáló események megítélésén?
Akkor is magasztalnunk kell Istent, amikor kedvezően alakulnak életünkben az események. Ez néha nehéznek tűnik, éppen amiatt, hogy a jólétben megfeledkezünk Istenről. Mit kell tennünk annak érdekében, hogy ez ne következzék be?
III. A dicséret és a valóság (2Krón 2:1-30)
Miért jótékony hatású önmagunk számára, ha dicsérjük Istent?
Miképpen befolyásolja a körülöttünk élőket annak ténye, hogy magasztaljuk Istent?
Voltál-e már olyan helyzetben, amely közvetlenül annak köszönhetően változott jó irányban, hogy magasztaltad Istent?
Összefoglalás
Isten azért akarja, hogy dicsőítsük Őt, mivel ezáltal tudatosan ápoljuk Vele a kapcsolatunkat. Függetlenül attól, hogy mi történik az életedben, dicsérd az Istent, és kövesd figyelemmel, hogy milyen hatása van ennek saját magatartásodra és a környezetedére.
Motiváció
A modern ember szerint az élet nem más, mint megoldandó problémák sora, s a megoldást leginkább erő(szak) által látja megvalósulni. Példák:
Amikor úgy érzik, hogy igazságtalanságban részesültek, egyesek késedelem nélkül ügyvédhez fordulnak, hogy bepereljék az ellenük vétőket, ahelyett hogy közösen, szép szóval, a szeretet jegyében megoldást keressek a problémákra.
Ma már egyre gyakoribb jelenség, hogy a betegek a műtéti beavatkozás mellett döntenek, jóllehet egyszerűbb kezelési módszerrel is meggyógyulhatnának.
Amikor bizonyos országok közt politikai konfliktus robban ki, a nagyobb politikai befolyással és hadierővel bíró ország sokszor közvetlenül a katonai erőszak alkalmazásával fenyegetőzik, ahelyett hogy megpróbálná a diplomácia útján, békés módon megoldani a konfliktust.
Minden bizonnyal vannak helyzetek, amikor ezek a reakciók jogosaknak tűnhetnek, a Szentírás azonban mégis azt javasolja, hogy a keresztények rendelkezésére álló helyes válaszok széles skálájából kell a legmegfelelőbbet kiválasztani. Azoknak az embereknek, akik ahhoz vannak szokva, hogy a problémákat erővel és hatalommal oldják meg, furcsának tűnhet a gondoknak Isten dicsőítésével és imádsággal történő megoldása. És mégis, Isten magasztalása olyan erőteljes és optimista válasz, amelynek változást gerjesztő erejét sokszor alábecsülik.
Elmélkedésre szánt kérdés
Milyen lenne világunk, ha mindenki úgy reagálna az élet nehézségeire, hogy dicséretet mond és hálát ad Istennek?
A tanulmány elmélyítése
I. A hálaadás és dicséret kerete (Fil 4:4-7)
A hálaadás, dicséret és imádság mint probléma megoldó stratégia nem tűnik túl értékesnek mindazok szemében, akik hajlamosak az élet nehézségeit saját erejük révén megoldani.
A hálaadó lelkület, Isten dicsőítése és imádata az alapja a jellegzetesen keresztény magatartás- és életmódnak. Isten erejének köszönhetően a keresztények képesekké válnak a határozott és összetéveszthetetlen keresztény szelídség gyakorlására (5. vers). A görög epieikes szó magába foglalja a nagylelkűség, előzékenység és alázat fogalmát. 2Kor 10:1 versében Pál apostol a szelídséget a keresztény személyiség lényeges tulajdonságaként mutatja be.
Elmélkedésre szánt gondolat
Mondj példát olyan esetre, amikor a szelídség hatékonyabb stratégiának bizonyult egyéb eszközöknél.
II. Az ima falakat dönt le
Hittanilag nehéz megmagyarázni, hogyan engedhette meg Isten egész törzsek kiirtását (ld. Józs 5:13). A kérdés megbeszélésekor próbáld a Zsid 11:30 versében megfogalmazott magyarázatra terelni a figyelmet: Isten népe hitére, imáira és dicsőítésére való válaszképpen döntötte le Jerikó falait.
III. Hálával és dicsérettel teljes élet
A 145. zsoltár a zsidók számára “Dávid tehillah-ja” néven – Dávid hálaénekeként – ismert. Habár több zsoltár is tartalmazza a dicsérő ének elemeit, a “tehillah” művészi kidolgozottsága révén kitűnik közülük (ld. “A tanultak gyakorlatba ültetése” rovatot).
IV. Egy meggyőző tanú (ld. Csel 16:24-25)
Ami a 25. versben meglep, nem is annyira az, hogy a bebörtönzött apostolok imádkoztak és énekeltek, hanem az, hogy mindezt úgy tették, mintha a legtermészetesebb dolgot végeznék. A tény, hogy a Cselekedetek írója csupán érintőlegesen tér ki erre a különlegességre, azt sugallja, hogy e magatartásmód nagyon is természetes volt az apostolok számára. A félreeső helyen elmondott, személyes imához szokott modern embert az apostolok magatartása arra figyelmezteti, hogy nyilvánosan is dicsérheti és imádhatja Istent, még akkor is, amikor hitbéli meggyőződéseit nem osztó személyek közt tartózkodik.
Elmélkedésre szánt kérdések
Mit hallanak tőled az emberek, amikor nehéz pillanatokon mégy keresztül? Panaszkodsz-e, vagy Istent dicsőíted?
V. Hódító fegyver
Ismételd át Jósafát harcának legfontosabb momentumait (ld. 2Krón 20:1-30). Ez a történet – Jerikó falai leomlásának történetéhez hasonlóan – rámutat arra, hogy Isten magasztalása és az imádság nem feltételez passzivitást, hisz mindkét esetben Isten elvárta a segítségét kérők együttműködését.
A tanultak gyakorlatba ültetése
Isten dicsőítése a lelkiélet egyik legfontosabb eleme. Isten magasztalásának fontosságát sokkal jobban meg lehet érteni gyakorlat által, mint elméleti-teológiai elemzések útján. Végezd el csoportoddal az alábbi két feladatot:
Kérd meg csoportod tagjait, hogy a bibliai részt egymás közt felosztva olvassák fel a 145. zsoltárt. A felszínes olvasás helyett arra törekedjetek, hogy a zsoltáros szavainak felolvasásával valóban Istent dicsőítsétek. Ha úgy gondolod, elénekelhettek egy dicséreti éneket is; esetleg olyat, amelynek szövegét éppen ez a zsoltár ihlette.
Kérd megy csoportod tagjait, hogy írjanak ők maguk egy Istent dicsérő zsoltárt, amelyet olvassanak fel a szombatiskolai órán. Javaslatokat is adhatsz nekik:
Uram, Te vagy ... (sorold fel Isten tulajdonságait)
Istenem, e világban mindenütt látható kezed munkája ... (említsd meg Isten csodálatos munkájának látható jeleit)
Dicsérlek Téged, mert ... (sorold fel, mit tett Isten az életedben)
Tudom, hogy számíthatok Rád a jövőben, és tudom, hogy ... (említsd meg, hogy konkrétan milyen téren számítasz Isten közbelépésére saját életedben, vagy a világ jövőjét illetően)
Vedd figyelembe, hogy Dávid személyes szempontokat követve, az akkori nyelvezetet és specifikus kifejezéseket használva írt a kor eseményeiről. Kérd meg csoportod tagjait, hogy kerüljék a közhelyeket és sztereotip kifejezéseket; helyettük használjanak személyes és modern szavakat, kifejezéseket.
Személyes alkalmazás
Az egyik legjelentősebb, a keresztény imádatról írt mű Szent Ágoston “Vallomások” (Confessiones) című alkotása, melyet hippói püspöksége alatt írt 397 és 398 között. A műben Szent Ágoston önmaga életútjáról tanúskodik. Vallomásait – amelyeknek köszönhetően az ősegyház egyik legjelentősebb teológusaként tartják számon – a 145. zsoltár idézésével kezdi:
“Uram, te nagy és minden dicséretre igen méltó vagy; erős hatalmadnak, bölcs mivoltodnak sem vége, sem határa. S íme, teremtett világod aprósága: ember akar dicsérni téged. Nyakán a halál igája, lelkében bűne tüskéje s az a bizonyosság, hogy a kevélyeknek ellent állsz, s mégis ez a porszem kezed alkotása között: az ember dicsérni akar téged. A te indításod az bennünk, hogy gyönyörűség dicsérnünk téged, mert magadnak teremtettél minket, s nyugtalan a szívünk, míg csak el nem pihen benned” (Szent Ágoston vallomásai, fordította Vass József, 1. könyv, 1. fejezet, 1-3 strófák).
Szent Ágoston szavai értelmében a halandó, bűnös és büszke ember számára Isten magasztalása és dicsérete képezi az első lépést lelki fejlődése útján.
Elmélkedésre szánt gondolat
A 22. zsoltár 27. versében olvassuk: “Dicsérik az Urat, akik Őt keresik.” Ha úgy érzed, hogy Istennel való kapcsolatodból hiányzik valami, nagyon valószínű, hogy ez a hiányzó elem nem más, mint rendszeres és őszinte dicséreted.
|
Esettanulmány az 9. leckéhez |
|
A rák hamarosan megtámadta a tüdejét is. A sovány, halálsápadt férfi, aki egykor 190 centi magas és 90 kilós volt, mosolyogva mondta látogatóinak, hogy elérkezett földi utazása végéhez. Nem adventista szomszédait végképp meglepte az, hogy nem félt a haláltól, sőt, dicsérte Istent az önvizsgálat és megtérés alkalmáért, hisz így nyugodtan térhetett “nyugovóra” Jézus visszajöttéig. Elhaló hangon énekelni kezdte a “Haza vágyom” című éneket”.
|