6. tanulmány − 2007 November 3 - 9.
Megfeszített küzdelem
A szombatiskolai tanító célkitűzései
Az ismeretek szintjén: hangsúlyozni annak fontosságát, hogy törekednünk kell Isten akaratát követni.
Érzelmi szinten: ösztönözni a csoport tagjait, hogy lemondjanak mindenről, ami akadály lehet Isten számunkra kidolgozott terve megvalósulásában.
Gyakorlati szinten: kérni Isten erejét és ígéreteinek teljesedését, megengedvén, hogy akarata szerint tökéletesekké formáljon bennünket.
A tanulmány vázlata
I. Választanunk kell (Jn 16:5-15)
Beleegyezésünk nélkül miért nem alakíthat minket Isten olyan emberekké, akik a jót cselekszik?
Mi a Szentlélek megigazíttatásunkban játszott szerepe?
Mikor alapozhatunk érzelmeinkre a döntések tekintetében? Melyek azok az ismertetőjegyek, amelyek alapján eldönthetjük, hogy érzelmeink és vágyaink összhangban vannak Isten akaratával?
II. Teljes kötelezettség vállalás (Mt 5:29)
Jóllehet a “szem kivájása” valószínűleg soha nem vezet megoldáshoz, voltál-e már olyan helyzetben, amikor önmagában ártatlan, sőt, hasznos dologról kellett lemondanod annak érdekében, hogy Isten hűséges követője lehess?
Miért engedi meg Isten, hogy látszólag leküzdhetetlen kísértésekkel szembesüljünk?
Sikerült-e életed során végleg megszabadulnod bizonyos bűnös vágyaktól, hajlamoktól? Hirtelen vagy fokozatosan következett be a változás?
III. Istennel tusakodva (1Móz 32)
Bűnös vágyainkkal és hajlamainkkal vívott küzdelmünk során gyakran tapasztaljuk, hogy minden összeesküszik ellenünk, ami bűnös bennünk. Mit tehetünk annak érdekében, hogy ne lankadjunk e harcban, függetlenül attól, hogy milyen nehéz ez a küzdelem?
Az Angyallal való találkozásával Jákob megküzdött Istennel, de ugyanakkor belekapaszkodott Istenbe. Miként nyilatkozhat meg életünkben Jákob tusakodása?
Összefoglalás
Az ember olyan bűnös vágyakkal és hajlamokkal rendelkezik, amelyek felett emberileg kevés az esélye a győzelemre. A keresztény ember viszont megengedi Istennek, hogy akarata szerint vezesse az életét, és segítséget nyújtson bűnös vágyai és hajlamai legyőzéséhez.
Motiváció
E heti tanulmányunk a következő négy kulcsszó köré épül fel: harc, akarat, kitartás és erő. E négy szó úgy tűnik, inkább az emberi megvalósítások paradigmájába sorolható, mintsem a bűnöst megigazító isteni kegyelem paradigmájába. Nagyon fontos érintenünk e kérdést a lecke bemutatásakor: a kitartó engedelmesség és az isteni akarattal összhangban élt élet nem jelenti azt, hogy az ember saját érdemek alapján szerzi meg üdvösségét.
E heti tanulmányunk a keresztény életében tanúsítandó fegyelemre összpontosítja a figyelmet. A mennyország polgársága felelősségekkel is jár!
Néhány kulcskérdés:
Mit rejt magában az “erővel teljes keresztény élet” fogalma?
Mit kell “fegyelmezett akarat” alatt értenünk?
Ha igaz az állítás, mely szerint részem kellene, hogy legyen az üdvösség örömében, miért kell küzdenem a megszerzéséért?
Elemezzétek a csoportban az aranyszöveget (Kol 1:29), majd válaszoljatok az alábbi kérdésekre:
Ki az, aki cselekszik ebben a bibliaversben?
Ki az, aki tusakodik?
Mivel küzd az ember?
Honnan jön az erő a tusakodáshoz?
A tanulmány elmélyítése
I. Eleve elrendelés?
Amikor a keresztény belső küzdelmeiről beszélünk, könnyebb elfogadnunk a filozófusok determinizmus-elméletét, vagy ahogyan a hit tudósai nevezik: a predesztinációt. A determinizmus vagy predesztináció elméletének hívei azt állítják, hogy minden előre el van döntve, következésképpen aminek meg kell történnie, az úgyis megtörténik. Innen származik az a teória, mely szerint ha egyszer megmentett minket Isten, örökre megmentett, következésképpen az üdvösség elnyerése pillanata után gyakorlatilag mindegy, hogyan élünk.
Igaz viszont, hogy akik ezeket a nézeteket vallják, azt is állítják, hogy az eleve kiválasztott személy mindig a jót cselekszi, jóllehet szabad akarattal rendelkezik. Élhet-e a keresztény világias életet, és ennek dacára is elnyerje a mennybe való bejutás jogát?
II. A szabad választási jog
A szabad választás joga személyes cselekvést, döntéseket és felelősségeket feltételez. A Szentírás egyértelműen ezt az utat ajánlja számunkra.
Elmélkedésre szánt gondolatok
Ha szabadon választhatunk, felelünk is döntéseinkért és azok következményeiért (ld. Gal 6:7).
Ha szabadon választhatunk, egyértelmű, hogy választhatjuk a jót is. E szabadság szépségét az adja meg, hogy Isten nem kér olyat tőlünk, ami meghaladja erőnket: “Mert e parancsolat, amelyet én e mai napon parancsolok néked, nem megfoghatatlan előtted, sem távol nincs tőled” (5Móz 30:11; lásd még a 11. és 12. verseket).
A tanítványság – az egyház életében való részvétel és a hitben való növekedés – a szabad választás lényeges eleme. A szabad választás vonzatában az olyan szavak jelentései, mint harc, akarat, kitartás és erő közös frontot alkotnak, és egyáltalán nem mondanak ellent Isten kegyelmének. Harc, akarat, kitartás és erő nélkül a keresztény képtelen megvalósítani az Üdvözítő által rábízott munkát (ld. Mt 28:18-20).
Az első protestánsok közül azok, akik hittek a predesztináció elméletében, nem sokat foglalkoztak a tanítványság vagy az evangelizálás kérdésével, mivel úgy hitték, Isten már eldöntötte, kik üdvözülnek és kik kárhoznak el, következésképp mi értelme saját körükön kívül másoknak is hirdetniük az Igét.
III. Egészséges ítélőképesség
A szabad választáshoz egészséges ítélőképesség is szükséges, ugyanis mindig lesznek olyanok, akik a téves utat választják. A fegyelmezett akarat és a teljes kötelezettség vállalás lényeges eleme a keresztény jellem fejlődésének. Salamon tanácsa – “örvendezz, ifjú, a te ifjúságodban, és vidámítson meg téged a te szíved a te ifjúságodnak idejében, és járj a te szívednek útjaiban, és szemeidnek látásaiban; de megtudd, hogy mindezekért az Isten téged ítéletre von!” (Préd 12:1) – ma is ugyanúgy érvényes, mint azokban az időkben.
A tanultak gyakorlatba ültetése
Kérd meg csoportod tagjait, hogy döntsék el, igazak-e vagy hamisak az alábbi állítások, majd beszéljétek meg mindeniket külön-külön. A helyes válaszok megtalálhatóak az e heti tanulmányban.
I vagy H - Választásaink korlátozhatják Isten közbelépésének feltételeit.
I vagy H - Képesek vagyunk Isten ereje nélkül is ellenőrzés alatt tartanunk akaratunkat, és cselekedhetjük a jót.
I vagy H - A küzdelem, a szenvedés és a munka része az életnek, még a keresztények életének is.
I vagy H - Az elme a test “kormányosa” – általa uraljuk egész lényünket. Amint nem gyakorlunk magunk felett ellenőrzést, életünk hajója letér a helyes útiránytól.
I vagy H - Radikális lépésekre van szükség Isten részéről, mivel nagyon eltávolodtunk eredeti tervétől.
I vagy H - Isten túl sokat vár el tőlünk. Semmi esélyünk megfelelnünk elvárásainak, még akkor sem, ha teljes erőnket bevetjük.
I vagy H - Csakis a helyes elvek tiszteletben tartása terén tanúsított határozott kitartás révén vívhatjuk ki a győzelmet.
I vagy H - Mindazok, akik arra készülnek, hogy hasznosakká váljanak az életben, a legszigorúbb szellemi és erkölcsi fegyelem alatt képezniük kell magukat.
I vagy H - A fenti kijelentések közül egyik sem bír jelentőséggel számomra!
I vagy H - Túl nehéz ez a feladat, nem veszek részt benne!
Személyes alkalmazás
Elérkeztük e negyedévi tanulmány feléhez. A tanulmányfüzér a próbák tüzével foglalkozik, amellyel keresztény életutunk során meg kell küzdenünk. Senki sem immúnis a próbákra, és senki sem szabadul meg anélkül, hogy “megperzselődne”. Ez a megfelelő alkalom értékelnünk eddigi életünket, és előre tekintenünk az elkövetkezendő próbákra.
Elmélkedésre szánt kérdések
(Próbáljátok bővebben megindokolni válaszaitokat)
Képes vagy-e őszintén elmondani, hogy megbékéltél annak gondolatával, hogy próbákon mentél keresztül, és próbákban lesz részed a jövőben is?
Képes vagy-e elfogadni, hogy Isten megengedi életedben a próbákat, mivel tudja, hogy szükséged van erre, jóllehet ennek okát nem árulja el neked?
Zavar-e az, hogy a keresztény életvitel a tévedések helyrehozatala és a lelki fejlődés érdekében önfegyelmet igényel?
Írj saját magadnak egy levelet, amelyben tanácsokat adsz magadnak, mivel csüggedt és csalódott vagy.
|
Esettanulmány az 6. leckéhez |
|
Előbb a férj esett ágynak, majd a felesége. Gyermekeik külföldön tartózkodtak, és egyhamar nem állt szándékukban hazajönni. Egyik szomszédnőjük gondoskodott róluk, de ő is érezte, hogy nem fogja sokáig bírni. A megbénult idős férfi felesége képes lett volna felkelni az ágyból, ha lefogyott volna, illetve lemondott volna az állati zsírban gazdag étrendről. Ekkor jött az adventista szomszédasszony megmentő ötlete. Egészséges, vegetáriánus étrendet írt fel a túlsúlyos asszonynak, és azt ajánlotta, mondjon le teljesen a vacsoráról, amely általában ugyanolyan kiadós volt, mint az ebéd. Kész kálvária volt a 140 kilós asszony számára áttérni az új étrendre. Minden szerdán böjtölt, az étrendi program szerint. Másfél hónap után sikerült felkelnie az ágyból, és tennie néhány lépést. Őt hónap után negyven kilót fogyott! Az egészséges tápláléknak köszönhetően bénult férje is lábra állt, és járóka segítségével újra járni tudott. Az adventista szomszédasszony nap mint nap imádkozott értük, és bíztatta őket, legyenek kitartóak az új életmód gyakorlásában. Kegyetlen küzdelmet vívtak régi, egészségtelen szokásaikkal, a szomszédasszonyuknak mennyei türelemre volt szüksége ahhoz, hogy meggyőzze őket, nehogy visszatérjenek régi étrendjükhöz. Az idős házaspár arra a következtetésre jutott, hogy Isten mentette meg az életüket a szomszédasszonyuk által hozott világosság által.
|