TANÍTÓI MELLÉKLET

8. tanulmány     2007  Augusztus 18 - 24.

Tanulmány Bibliaversek Ajánlott olvasmány Tartalomjegyzék Összesítőlap Főoldal

Elkána és Anna: a betartott ígéret

A szombatiskolai tanító célkitűzései

  1. Az ismeretek szintjén: meggyőzni a csoport tagjait, hogy Isten meghallgatja az imákat és válaszol is rájuk.

  2. Érzelmi szinten: feltárni a tanulók előtt azt az örömöt, amit az Isten iránt vállalt kötelezettségek teljesítése nyújt.

  3. Gyakorlati szinten: felébreszteni bennük a szándékot és a vágyat gyermekeik újbóli odaszentelésére.

A tanulmány vázlata

I. Kérj és higgy! (1Sám 1:1-19)

  1. A Biblia az Anna nevét mindig a Peninna neve előtt említi, ami arra enged következtetni, hogy Anna volt Elkána első felesége. Második feleségre valószínűleg azért volt szüksége, mert Anna meddő volt. Napjainkban a zsidó-keresztény kultúrkörben tiltott a poligámia (többnejűség), tehát nem képezheti családon belüli konfliktus forrását. Melyek a modern családot veszélyeztető tényezők? Mit tehetünk, hogy megvédjük családunkat ezektől a veszélyektől?

  2. Elkána fölteszi a kérdést: “Anna, miért sírsz, és miért nem eszel? Mi felett bánkódsz szívedben? Avagy nem többet érek-e én néked tíz fiúnál?” (1Sám 1:8). Kérdése második része kissé furcsán hangzik, főként hogy második feleséget is vett magának, amivel egyértelművé tette, hogy csupán az Anna szeretete nem elégíti őt ki. Vajon mi nem éreztetjük néha házastársunkkal, hogy nem megfelelő vagy nem elégséges számunkra? Hogyan építhető a szeretet? Mi az, ami megszilárdítja, és mi az, ami rombolja a házasságot?

  3. Elkána szerette Annát (1Sám 1:5), mégsem értette meg belső gyötrődését. Később Anna kiönti szíve keserűségét egy néma ima által, amelyet a pap félreért, és részegséggel vádolja. Hogyan kerülhetjük el az olyan kényes helyzeteket, amikor észrevételeinkkel megbánthatjuk házastársunkat?

II. Ígérj, majd fogadd el! (1Sám 1:19-23; Zsid 4:16).

  1. Anna nem szánakozik önmaga felett. A szentélyben talál menedéket, ahol Éli ezekkel a szavakkal áldja meg: “Eredj el békességgel, és Izraelnek Istene adja meg a te kérésedet, amelyet kértél Tőle” (1Sám 1:17). Anna imája felébreszti bennünk a reményt, hogy az Úr válaszol hozzá intézett kéréseinkre, még a szótlanul, gondolatban elmondott imákra is, amelyeket rajta kívül senki más nem hallhat.

  2. “Anna boldogan elismerte, hogy Istennek felajánlott ajándéka tulajdonképpen Isten neki adott ajándéka” (Adventista Bibliakommentár, 2/457). Te milyen ajándékot kaptál Istentől, amelyet aztán visszaadtál Neki? Hogyan ajánlottad fel Istennek a Tőle kapott ajándékot?

III. Az ígéret teljesítése (1Sám 1:24 – 2:21; Ésa 64:6)

  1. A tény, hogy Sámuel már ilyen fiatal korban papi ruhát viselhetett, erőteljes bizonyítéka nemes neveltetésének. Mit tanulhatnak a szülők Elkánától és Annától a gyermeknevelés terén?

  2. Anna minden évben ruhát varrt a fiának, és felvitte azt a szentélybe. Jézus is nekünk adja jelleme csodálatos ruháját. Melyek azok a szennyes ruhák, amelyeket le kell vetnünk magunkról? Miért van szükségünk erre az “öltözet-változtatásra”?

Összefoglalás

Az Úr meghallgatja hittel mondott imáinkat, és segít teljesítenünk ígéreteinket. A gyermekek az Ő ajándékai számunkra.

Motiváció

Elkána és Anna hallgatag, Istennek odaszentelt életet élt. A többség józan életű, szélsőségektől ódzkodó házaspárnak ítélné, amely semmiben sem tűnik ki igazán. Odaszentelődésüknek köszönhetően azonban Isten megadta számukra azt az előjogot, hogy a világ egyik legnemesebb szívű emberének legyenek a szülei, aki segített Izraelnek visszaszereznie kollektív azonosságtudatát. Életükből egy nagyon fontos dolog tűnik ki: ha hűségesek vagyunk Istenhez, nem becsülünk le olyan talentumokat és lehetőségeket, amelyek látszólag jelentéktelenek, és azt sem értékeljük alá, hogy mit tehet általunk Isten Országa előbbre vitele érdekében.

Elmélkedésre szánt kérdés

Gondolj egy a családodon kívüli személyre, aki pozitív értelemben meghatározta az életed. Milyen, a sorsodat kedvezően befolyásoló tulajdonságokkal és erényekkel rendelkezett az illető személy?

A tanulmány elmélyítése

I. Elkána

Elkána a Kéhát fiai közül való lévita volt. A kéhátiták bírákként és vezetőkként szolgáltak Izraelben. Ők vitték a frigyládát, őrizték a szent kincseket, és énekeltek a szentélyben (4Móz 3:27-32; 1Sám 1:1; 1Krón 6:22-27.34; 2Krón 20:19-22). Elkána idejében a kéhátiták hírneve viszonylag sokat romlott, főként Éli főpap két fia – Hofni és Fineás – illetlen magatartásának köszönhetően (Isten “Béliál fiainak” nevezi őket; a Cornilescu-fordítás szerint “rossz emberek” – 1Sám 2:12). Elkána azonban hűséges maradt Istenhez e hitehagyás közepette is. Minden évben elment Silóba imádkozni és az Úrnak áldozni.

A lelki sötétség ama korában nem volt szokatlan dolog a kétnejűség. Elkána jóságos volt a családjával, de képtelen volt enyhíteni Anna, kegyes életű felesége lelki fájdalmán, amelyet meddősége okozott.

II. A házasság

Elkánának szem előtt kellett volna tartania a tényt, hogy Ábrahám szenvedést és gyötrődést okozott családjának és saját magának azáltal, hogy Sára meddősége miatt feleségül vette Hágárt, Sára szolgálólányát (ld. 1Móz 16). Ezzel eltért Isten házasságra vonatkozó tervétől (ld. 1Móz 2:18-24¸Mal 2:14-15). Isten Igéje nem azért számol be számunkra leghűségesebb követőinek tévedéseiről, bukásairól, hogy rossz fényben tűntesse fel őket, vagy hogy ezáltal felmentse őket bűneik alól, hanem hogy figyelmeztessen minden eljövendő nemzedéket: semmi szín alatt nincs jogosultsága a bűn elkövetésének (ld. 1Kor 10:11-14). Az élet bizonyos területein tanúsított hűség nem fedezi az Isten útmutatásaitól való eltérés tényét az élet más területein. A kétnejűség beszennyezte Elkána életét, és árnyékot vetett családja tagjainak életére, főként az Annáéra, aki Peninnától eltérően odaszentelt, kegyes életű asszony volt. Pennina termékeny nő volt ugyan, a szíve azonban meddő volt. Anna esetében éppen fordított volt a helyzet.

Elmélkedésre szánt kérdések

Mi az eredménye az Isten Igéje iránti hűséges engedelmességnek? (Ld. 5Móz 28:1-4; Péld 28:20; Mt 24:45-47; Jel 2:10) Melyek a következményei Isten parancsolatai figyelmen kívül hagyásának? (Ld. 5Móz 28:15-37; Mt 25:24-30)

III. Anna ígérete

Mi gátolta meg Annát, hogy szíve fájdalma ellenére ellenséges, sőt, bosszúálló érzéseket tápláljon Peninna iránt, aki gúnyt űzött belőle meddősége miatt, továbbá saját gyermekeivel büszkélkedett? Anna az ima asszonya volt. Élete során megtanulta, hogy terhét az Úr lábaihoz kell letennie, előtte kell kitárnia lelke fájdalmait, vele kell megosztania szíve vágyait, hiszen Ő az egyetlen, aki segíthet rajta. Anna azért imádkozott, mert élt benne a remény, és bizodalma nem volt hiábavaló. (Ld. Zsolt 37:1-7; Róm 5:5; Róm 8:24)

Anna nemcsak önmaga számára kért fiúgyermeket az Úrtól; azt akarta, hogy útóda kegyes életű ember legyen, aki áldásként szolgál Isten ügyében. Lemondott minden önző követeléséről, ami születendő gyermekét illeti (ld. 1Sám 1:11). Ily módon teljesítette annak minden feltételét, hogy igazi istenfélő izraelita anya legyen.

Elmélkedésre szánt kérdések

Milyen módon kell még a legsúlyosabb csalódásokhoz is viszonyulnunk annak érdekében, hogy botránkozás helyett növekedjék hitünk, fejlődjön jellemünk? (Zsolt 119:67-71; Róm 5:1-5; 2Kor 4:17-18; 2Kor 12:8-10; Zsid 12:11; 1Pt 4:12-19)

Ha megengedjük a keserűségnek, hogy uralma alá kerítse életünket, elűzzük magunktól a lelki békét és örömöt. Mi az, amivel még számolnunk kell? (Ld. Mt 18:21-25; Zsid 12:12-16) Hogyan befolyásolja ez a házaséletünket?

IV. Anna, az izraelita anya

Az irgalmas Isten válaszolt Anna imájára, amelyben fiúgyermeket kért Tőle. Mennyire nehéz lehetett számára Éli főpapra bíznia Sámuelt! Anna tudta, hogy Éli távolról sem volt egy minta apa, és azzal is tisztában volt, hogy Sámuelnek hiányozni fog a szülői otthon szeretete. Anna azonban hűséges maradt fogadalmához, amelynek betartásában a férje is segítette. Az Úrnak szentelte Sámuelt, és ígéretét nem vonta vissza, jóllehet anyai szeretete feljogosíthatta volna erre. Anna Élinek is elmondta, hogy gyermekét négy évvel korábban az Úrnak szentelte, amivel megnyerte Éli rokonszenvét.

A Szentlélek ihletésére – egy olyan korban, amelyben “igen ritkán volt az Úrnak kijelentése” (1Sám 2:1–11; 3:1) – Anna egy dicséneket énekelt, amely által hangot adott azon profetikus meggyőződésének, hogy a jövőben diadalt fog aratni Isten ügye. Szinte lehetetlen volt Anna számára előrelátnia, mennyire fontos szerepet fog játszani Sámuel Izrael lelki örökségének megőrzésében és a hitehagyás gyakorlatainak beszűntetésében (ld. 1Sám 7). Éli azonban értékelte Sámuelt, és támogatta őt papi elhívatottságának teljesítésében (1Sám 2:18.26; 3:1–18).

Elmélkedésre szánt kérdés

Mennyire erőteljes befolyása van a családnak a gyermek nevelésében! Anna és Elkána mindössze három évig örülhetett Sámuel jelenlétének, mégis a nevelés, amelyben részesítették, egész életére meghatározta sorsát. Mit árul el ez a tény számunkra a családi kör lelki és érzelmi befolyásának fontosságáról, amely befolyásnak már a gyermek kiskorától, mi több, megszületése előtt érvényesülnie kell? (Ld. 5Móz 6:4-9; Lk 1:13-17; Ef 6:4; 2Tim 3:15)

Említs legalább hat olyan tényezőt, amely elengedhetetlen a szeretet érzése által vezetett, szilárd alapokkal rendelkező, boldog és lelkileg beteljesült család biztosításához.

A tanultak gyakorlatba ültetése

Elmélkedésre szánt kérdések

Milyen lelki-erkölcsi értékekről tett bizonyságot Anna és Elkána, ellentétben az izraeliták többségével? Gondolj arra, milyen volt az akkori Izrael lelkiállapota (Bír 21:25; 1Sám 2:17.22-24.29; 3:1.11-14; 4:21-22).

A lelki sötétség azon korában alapvetően két embercsoport létezett: az erkölcstelenek és a csüggedtek. Mellettük élt még egy jóval kisebb létszámú csoport is: az odaszentelt életűek. Hogy sikerült ez utóbbiaknak az általános hitehagyás feltételei ellenére is megmaradniuk Isten mellett? (Ld. 1Sám 12:20-25; Zsolt 118; Zsolt 125; Róm 8:31-39; 12:1-2; Tit 2:11-14)

Alkalmazandó kérdés

Az elmélkedésre szánt kérdések alapján mit tehetünk lelki ítélőképességünk éberségének fokozása érdekében? (Ld. 1Kor 14:20; Ef 1:18-20; 5:17; 1Jn 5:19-20)

Személyes bizonyságtétel

“A kereszténység erejének legbeszédesebb bizonyítéka, mely bemutatható a világnak: a rendezett körülmények között élő fegyelmezett család. Eredményesebben hirdeti bárminél az igazságot, mivel élő bizonyítéka annak, hogy hatalma van a szív felett” (Ellen G. White, Boldog otthon, 32).

Elmélkedésre szánt kérdés

Hogyan kamatoztathatják életükben ezt a tanácsot a még nem házas emberek? (Ld. Zsolt 133; Ef 4:1-18. Ne feledkezzünk meg arról, hogy Pál apostol nem volt házas, mégis mélyen megértette és átélte a keresztény közösséghez való tartozás lényegét.)

Személyes alkalmazás

Olvasd el újra figyelmesen Anna és Elkána történetét. Sorold fel életük öt meghatározó jellegzetességét, amely képessé tette őket koruk lelki sötétsége és a tömegeket érintő általános csüggedés előtt szilárd erődként megállniuk. Az öt tulajdonság mellé említsd meg cselekedeteiket is, amelyek ezen vonásaikat igazolják.

Mi az, ami segít tisztán megőrizned a jellemed, és a kor világias lelkületétől is megóv?

Esettanulmány az 8. leckéhez

Mónikának nem lehettek gyermekei. Minél több orvosnak kérte ki a véleményét, annál boldogtalanabb lett. Mégis megtörtént a csoda, és világra hozott egy szép és egészséges gyermeket. Attól a naptól kezdve teljes életét kisfiának szentelte. Otthagyta a munkahelyét, hogy teljes energiáját a gyermekre összpontosíthassa. A férje hirtelen letűnt érdeklődése horizontjáról, s a kettőjük közti kapcsolat fokozatosan elhidegült. Már alig kommunikáltak egymással.

Férje soha nem vetette a szemére, hogy túlzott figyelemben részesíti a gyermeket, míg őt elhanyagolja. Miközben a kicsi jólétét és egészségét tartotta szem előtt, elveszítette azt, akinek meg sem engedte, hogy apai és férji szerepét gyakorolja. Két év múlva a férje elvált tőle. Mónikát összetörte férje döntése, búskomorságát pedig átvetítette gyermekére is, aki félénkké és visszahúzódottá vált.

  • Milyen hibát követ el a férj? Jóllehet úgy tűnik, hogy ő az áldozat ebben a történetben, melyek azok a szempontok, amelyekre a két fél nem figyelt oda kellőképpen?

  • Honnan eredhet a feleség téves magatartása a gyermek nevelését és a férjével való kapcsolatát illetően?

  • Ha ismerősei lettetek volna ennek a házaspárnak, hogyan segítettetek volna nekik, hogy helyrejöjjön a házasságuk?