A tanulmány kulcsszövege: Lk 12:47-48

A szombatiskolai tanító feladata

1. Az ismeretek szintjén megértetni a csoport tagjaival, hogy az Isten és köztünk levő kapcsolatnak állandónak kell lennie.

2. Az érzelmek szintjén érzékeltetni, hogy az önmegelégedés erkölcsi és lelki hanyatláshoz vezet.

3. Gyakorlati szinten szemléltetni, hogy Isten áldásai alkalmak Isten tiszteletére és mások szolgálatára.

A tanulmány vázlata

I. Salamon életének szerény, alázatos kezdete (1Kir 3:4-15)

1. Isten ajánlatának célja (“kérj, amit akarsz, hogy adjak néked” – 1Kir 3:5) Salamon jellemének leleplezése, valamint hitének próbára tétele. Mi késztette Salamont arra, hogy minden más értékes dolgon kívül az “értelmes szív” mellett döntsön (9. vers)? Miért oly nehéz azt kérnünk Istentől, ami leginkább a javunkat szolgálja, és nem azt, amit szeretnénk?

2. Isten Salamon kérésére adott válasza bizonyítja, hogy az Úr szívesen ajándékoz meg minket “feljebb hogy nem mint kérjük vagy elgondoljuk” (Ef 3:20)? Neked milyen formában adott Isten többet, mint amennyit kértél?

II. Salamon dicsősége és Isten büntetése (1Kir 10:23 – 11:11.14.23.26)

1. Miként lép közbe a megalkuvás az Isten és köztünk levő kapcsolatba? Hogyan kerülhetjük ezt el?

2. Isten végül Salamon tudomására hozza, hogy megfosztja királyságától, de nem az ő élete ideje alatt: “Mindazáltal míg élsz, nem cselekszem ezt Dávidért” (1Kir 11:12). Milyen értelemben megtérésre szólító felhívás Isten e kijelentése? Magyarázd meg a válaszod.

Összefoglalás

Könnyű bírálnunk Salamon hibáit és a tényt, hogy elmulasztotta a számára felajánlott, módfelett kedvező alkalmakat. De mit teszünk mi talentumainkkal és mennyei ajándékainkkal, amelyeket ránk bízott Isten?

A tanulmányozás lépcsőfokai

1. A motiváció

A tanulás ezen első lépcsőfoka kapcsolatot teremt a tanuló addigi tapasztalata és a megtanulandó lecke között. Segíts csoportod tanulóinak felelniük a következő kérdésre: “Miért fontos számomra ez a tanulmány?”

2. A tanulmányozás

Ez a lépés bemutatja az információkat, amelyeket a tanulóknak meg kell tanulniuk, illetve amelyeket felhasználhatnak a lecke megértésére. Segíts csoportod tagjainak felelniük a kérdésre: “Mit kell tudnom Isten Igéjéből?”

3. A tanultak gyakorlatba ültetése

Ez a lépés segít elvezetned csoportod tagjait választ találniuk a következő kérdésre: “Hogyan ültethetem gyakorlatba a tanultakat?”

4. Személyes alkalmazás

A tanulás természetes folyamatának negyedik és utolsó lépcsőfoka révén bátoríthatod csoportod tagjait, hogy alkalmazzák életükben a tanultakat, válaszolván a következő kérdésre: “Isten segítségével mihez kezdhetek a tanultakkal?”

Tehát:

1. A motiváció

“Úgy élj, hogy életed második felében ne kelljen bánkódnod amiatt, ahogyan életed első felét élted.” A sors iróniája, hogy Salamont nem ifjúságának és oktalanságának kora döntötte lelki nyomorba.

Vessünk egy pillantást Salamon életének három meghatározó korszakára:

Élete első részét – mely átöleli gyermek- és ifjúkorát, valamint királyként való uralkodásának első éveit – a hűség és a magasrendű lelki tapasztalatok jellemezték.

Salamon életének úgymond közbülső időszakában következik be lelki-erkölcsi hanyatlása és megmagyarázhatatlan hitehagyása (ha figyelembe vesszük, hogy uralkodása kezdetén teljes lényével hitt és bízott Istenben).

Élete végén a bölcs Salamon újra Istenhez fordul, megtér, és összezúzott szívvel megvallja a bűn örömében elpazarolt élet értelmetlenségét.

Elmélkedésre: Salamon szavai: “Kívánatosabb a jó hírnév a nagy gazdagságnál” (Péld 22:1). Honnan merített bátorságot szembenéznie a nyilvános megszégyenüléssel és megírnia életének krónikáját, amelynek olvasásakor értetlenkedve jegyezzük meg: “Mekkora oktalanság!”

Salamon élete és szenvedése legmélyéről feltörő szavainak sikerült figyelmeztetniük minket: “Ti ne tegyetek így! Ne tegyetek így! Ne tegyetek így!”

Elmélkedjünk el azon, hogy mit ne tegyünk Salamonhoz hasonlóan.

2. A tanulmányozás

A lecke magyarázata

I. Kitöltetlen csekk

Képzeld el, hogy a Salamon helyében vagy, és egy “kitöltetlen csekket” kapsz. Nem kell mást tenned, mint ráírnod az általad kívánt összeget. Kérd meg csoportod egyik tagját, olvassa fel a következő két bibliaszöveget: 1Kir 3:5 versét (amely Salamonhoz volt intézve), valamint Mt 7:7 versét (amely a hegyi beszédet figyelemmel kísérőkhöz szólt). E második szöveg minket is érint. “Nem személyválogató az az Isten, akit szolgálunk. Aki Salamonnak bölcs ítélőképességet adott, ma is kész ugyanazt az áldást adni gyermekeinek” (Ellen G. White, Próféták és királyok, Advent, 1995, 20).

Valóban? Igen, viszont feltételekhez kötve (amelyeket Salamonnak végül is nem sikerült teljesítenie). A fentieken kívül van még négy meghívás az ilyenszerű kérések megfogalmazására, amelyeket érdemes megvizsgálnunk. Írd fel papír cetlikre az alábbi bibliaszövegeket, és oszd ki a csoportban, majd kérd, hogy olvassák fel azokat:

• Mt 21:22: hittel kérjetek

• 1Jn 5:14: Isten akaratával összhangban kérjetek

• Jn 14:14: a Jézus nevében kérjetek

• Jn 15:7: kérvén, maradjatok Őbenne

• Az alábbi szövegek megmagyarázzák, miért nem kapunk választ kéréseinkre:

• Jak 4:3: az ajándékok téves felhasználása

• 1Pt 3:7: feszültségek a családban

• Mk 11:24-26: a megbocsátó lelkület hiánya

• Ésa 1:13-17: nem őszinte imádat

Elmélkedésre: Túl elvont szabályok betartását követeli meg Isten, vagy nagyobb felelősséggel rendelkező személyeket keres?

Kérd meg csoportod tagjait, olvassák el Ellen G. White Krisztus példázatai című könyve Kérjünk, hogy adhassunk című fejezetét.

II. Mi lett a hírnévből?

Salamon – aki szerint “kívánatosabb a jó hírnév a nagy gazdagságnál” (Péld 22:1) – elvesztette dicsőségét, amelyet szerzett magának. Rögtön, miután méltányolja a hírnevet, kijelenti, hogy egy emberélet számára fontosabb a halálának napja, mint a születéséé (Préd 7:1).

Elmélkedésre: A mennyben Salamon “új nevet” fog kapni (Jel 2:17). Ám itt, halála napjáig nem volt választása; nem volt egyetlen kiút sem számára: régi nevének – a szégyen nevének – terhe alatt volt kénytelen élnie. Vágyta-e Salamon a halált mint egyetlen megoldást kétségbeesett helyzetére?

Beszélgessetek a csoportban Salamon erkölcsi bukásának okairól.

Ellen G. White Próféták és királyok című könyvéből megtudhatjuk, hogy Salamon:

• bukása annyira fokozatos volt, hogy szinte észrevehetetlen volt az elhajlás;

• bukása közvetlen kapcsolatban volt azon becsvágyával, hogy túltegyen az összes többi nemzeten;

• bukásának kezdete a pogányokkal való szövetségkötések, illetve a pogány nőkkel való házasságkötések körül keresendő;

• bukását nagymértékben bálványimádó feleségei befolyásolták.

Salamon végül annyira elzüllött, hogy még gyermekáldozásokban is részes volt; a hízelgésnek engedve pedig elfogadta, hogy a jeruzsálemi Templomot “Salamon Templomának” nevezzék “Isten Temploma” helyett.

III. A bűnvallás

Nagyon keveset tudunk Salamon bűnvallásáról, azt viszont igen, hogy őszinte volt és nyilvános. Salamon bűneinek jellege “általános” volt, amely bűnökről “tudnia kellett az egész gyülekezetnek vagy hívők közösségének” (Ellen G. White, Bizonyságtételek, V/639, román nyelvű kiadás).

Megjegyzés: lásd, mely bűnvallomásoknak nem kell nyilvánosaknak lenniük – Bizonyságtételek, V/645.

“(Salamon) bűnbánattal indult el, hogy visszajusson a tisztaság és szentség azon magaslatára, amelytől oly messzire eltávozott” (Próféták és királyok, 50).

Salamonnak a helyes útra történő visszatérése is minden bizonnyal fokozatos volt, mivel az út folyamán megpróbálta meggyilkolni Jeroboámot, miután megtudta, hogy ő az Isten által választott utód (ld. 1Kir 11:11.40).

Elmélkedésre: Hogyan egyeztethető össze Salamon utolsó órai megtérése – amikor is úgy tűnt, végleg megrontotta a bűn – az alábbi idézettel:

“Senki se áltassa magát azzal, hogy dédelgetett bűnöket könnyen és hamar el lehet hagyni. Minden melengetett bűnünk gyengíti jellemünket, és megerősíti rossz szokásainkat. Ennek fizikai, szellemi és erkölcsi romlás a következménye. Megbánhatod a rosszat, amit elkövettél, és ráléphetsz a helyes útra, de a bűn megszokása és torzító hatása következtében nehezen tudsz majd különbséget tenni a jó és a rossz között” (Krisztus példázatai, Advent, 1999, 189).

Ami Salamont illeti, nem tehetünk mást, mint az énekszövegíró Fanny Crosby-val együtt örvendenünk, aki ezt írta: “A legalattomosabb gyilkos is, / Ha igazán hisz Krisztusban, / Elnyeri már akkor nyomban / Megváltója bocsánatát” (The Seventh-day Adventist Hymnal, 341).

3. A tanultak gyakorlatba ültetése

Elmélkedésre szánt kérdések

• Lehetséges-e, hogy lépésről lépésre magam is alkalmazkodtam ehhez a bűnös világhoz? Ha igen, milyen értelemben? Alább engedtem volna a kereszténység mércéjét? Ha így lenne, a mérce kezdeti és jelenlegi szintje között hol van a kegyelem helye? Vagy már nincs is szükségem kegyelemre, mivel olyan alacsonyan van a mérték, hogy egymagam is átléphetek rajta?

• Ismerek-e valakit, aki új név után vágyik, mint például a Barát név után?

Alkalmazás

Nem tudjuk, milyen volt Salamon bűnvallása. Ami viszont minket illet, ahelyett, hogy Dávidhoz hasonlóan egyszerűen beismernénk, hogy vétkeztünk, gyakran az alábbi “logikus” érveket alkalmazzuk:

• Manipuláló megnyilatkozás: “Én voltam annyira keresztény, hogy bűnvallást tegyek, most neked kell eléggé kereszténynek lenned, hogy megbocsáss!”

• Klisészerű megnyilatkozás: “Felejtsd el, amit tettem, és menj tovább!”

• Fenyegető megnyilatkozás: “Olvasd el ezeket az ihletett szavakat, hogy megtudd, mi lesz azokkal, akik nem bocsátanak meg!”

• Elítélő megnyilatkozás: “Nos, jól van, tévedtem, de te provokáltál!”

• Megkerülő megnyilatkozás: “Hogy miért kérek bocsánatot? Mindenért, amivel megsérthettelek valaha.”

A valóságban ez utóbbi kijelentés nem mond semmit. Olyan ez, mint amikor a férj a következőket mondja rokonainak, anélkül, hogy magatartása bármely negatív megnyilatkozását is beismerné: “Nem tudom, mi a problémája. Annyiszor mondtam már neki, hogy sajnálom! Hányszor kell még ugyanezt elmondanom?!” Meg kell értenünk, hogy “az igazi bűnvallás mindig nevén nevezi a bűnt” (Bizonyságtételek, V/639).

Személyes bizonyságtétel

Isten üzenete, mely felébresztette Salamon lelkiismeretét, egy próféta révén érkezett.

“Már hosszú ideje nyugtalanította a gondolat, hogy végleg elvész, mert képtelen megszabadulni oktalanságától. De most a kapott üzenetben felcsillant előtte a remény sugara. Isten nem vetette el teljesen, kész volt megszabadítani a sírnál is kegyetlenebb rabságából, melyből önmaga nem tudott szabadulni” (Próféták és királyok, 50).

A remény egy sugara! Salamon lemondott a küzdelemről, szíve mélyén azonban vágyott arra, hogy valaki elvigye számára a remény üzenetét.

Mi nem vagyunk ugyan próféták, de Isten minket is felhasználhat arra, hogy reménysugarat továbbítsunk mások felé. Ismerünk-e valakit, aki égő szívvel vágyik hallani, hogy még nincsen teljesen elveszve?

4. Személyes alkalmazás

Próbáld magad elé képzelni Salamon sírkövét:

“Új írott nevet adok neked”

A születés és a halál között, az élet maga nem egyéb, mint a partot verdeső hullám zaja. Legtöbbünk számára – akikről nincsen bibliai feljegyzés – csak Isten tudja, milyen életet jelképez ez a hullám által keltett zaj.

A pszichoterapeuták, amikor házastársakat békítenek, tanácsolnak, az irányt vesztett férj vagy feleség figyelmét a leggyakrabban az élet egy-egy célja felé irányítják, feltévén nekik a kérdést: “Mit szeretnél megvalósítani nyugdíjba vonulásodig? Mire szeretnéd, hogy emlékezzenek veled kapcsolatban az emberek? Foglald össze néhány szóban a válaszodat. Csupán annyi szót használhatsz, amennyi egy sírkőre felfér.”

Elmélkedésre: Amikor majd eltemetnek, mit szeretnél, hogy életed hullámainak zaja jelképezzen? Kérd meg csoportod tagjait, elmélkedjenek otthon, csendben, egyedül ezen a kérdésen, majd próbálják meg elképzelni, mi lesz a sírkövükre vésve:

Kérd meg csoportod egyik tagját, mondjon egy befejező imát.