TANÍTÓI MELLÉKLET

9. tanulmány  −  2006 május 20 - 26.

Tanulmány Bibliaversek Ajánlott olvasmány Tartalomjegyzék Összesítőlap Főoldal

A KERESZTÉNY VEZETŐJE

A tanulmány célja:

  1. Elemezni, mit jelent a tapasztalatokon alapuló hit.

  2. Rámutatni, mennyire fontos ellenőriznünk mindent, amit Istenről tanulunk, biztosítva magunkat, hogy összhangban van a Biblia tanításaival.

A tanulmány vázlata:

I. Kövessük a Szentlélek vezetését (Jn 16:13).

  1. A Szentlélek ihleti azokat a szavakat, amelyekre szükségünk van hitünk megvédésére.

  2. A Szentlélek segít Isten akaratával összhangban meghozni döntéseinket.

  3. A Szentlélek – az Ő ereje által – felfedezi számunkra Isten jellemét.

II. Próbáljuk meg a lelkeket (1Jn 4:1)

  1. Isten arra indít, hogy próbáljuk meg a lelkeket, és meg is tanít arra, hogyan tegyük ezt.

  2. A Béreabeli hívők meg voltak dicsérve amiatt, hogy ellenőrizték: megegyezik-e az apostolok üzenete e a Szentírással?

  3. A Szentlélek nem fog ellentmondani soha a Szentírásnak.

Összefoglalás

Ha élő hitünk van, a Szentlélek ereje által a bűn feletti győzelemért és a szolgálatért élünk. Mindazonáltal biztosak kell hogy legyünk abban, hogy akire támaszkodunk, az a Szentlélek és csakis a Szentlélek. Isten arra késztet, hogy ellenőrizzünk mindent, amit Róla vagy Rá vonatkozóan tanulunk. Ezt csakis a Biblia segítségével végezhetjük el. Ne legyünk olyanok, mint Akház király (Ésa 7:10-12)! Ne utasítsuk vissza az Úr meghívását. Isten a mi javunkra adja ezeket az utasításokat, mivel könnyű eltévelyedni, s az áltatás annyira kifinomult, hogy észre sem vesszük.

Magyarázat

Bevezető

A Szentlélek, aki avégett adatott számunkra, hogy hiteles és erőteljes lelki életet élhessünk a szolgálatra, Vezetőnk, tanítónk és Megszentelőnk, valamint bűn feletti diadalunk Forrása. Minél többet tanulmányozzuk Isten Szavát, az engedelmesség eltökélt szándékával, a Szentlélek annál gazdagabban és mélyebben fejtheti ki munkásságát a mi életünkben.

I. A Szentlélek mint vezető

Isten sosem gyakorol kényszert. Ha alázattal elfogadjuk az igazságot, a Szentlélek hibátlanul vezetni fog minden isteni igazság megismerésére. Kegyelemmel és együttérzéssel tanít, nem úgy, ahogy a katonákat képzik ki. A szüntelenül a mennyre összpontosító szenteknek nincsen szükségük arra, hogy kényszerrel rendre, sorakozóra utasítsák, mivel készséggel és örömmel teljesítik Isten akaratát, tudván, hogy mindaz, amit tanít és kér tőlük, javukat, boldogságukat szolgálja.

“Isten maga készített el mindent, hogy minden az Úr felé forduló lélek azonnal megkaphassa az Ő segítségét. A Szentlélek az Ő hatékonyságának szavatolója. A Szentlélek erejére van nekünk szükségünk. Többet tehet értünk egyetlen perc alatt, mint amit mi valaha is, minden erőfeszítésünket és tudásunkat egybevetve.

A Szentlélek csak azok számára elérhető, akik alázattal keresik Istent és követik kegyelmes vezetését. Isten ereje arra vár, hogy kérjék és elfogadják. E megígért áldás, ha hittel kérik, magával hozza az összes többi áldást” (Ellen G. White, My Life Today, 47).

II. Az emberi természet és a Szentlélek

Néhány pogány filozófiával ellentétben a Szentírás nem tanítja azt, hogy testünk önmagában rossz lenne. Isten hústestbe teremtett minket (1Móz 2:7; 2Kor 4:11; Gal 2:20), amely test érez, szervei vannak és olyan képességekkel rendelkezik, amelyek felhasználhatóak az Ő dicsőítésére (ld. Fil 1:20-24). Testünket a Szentlélek templomainak nevezi, amely megszenteli életünket (ld. 1Kor 6:19-20; 2Kor 6:16-7:1). A Szentírásban a “hús” szó (a görög eredetiben és egyéb fordításokban; Károli “test”-nek fordítja) metaforaként is alkalmazott az elbukott emberi természet jelölésére. Ebben az értelemben azt olvassuk a Bibliában, hogy a test harcol a Lélekkel (ld. Gal 5:17 és Róm 7:23; 8:5-12). Más szavakkal, földi természetünk minden erejével szembeszáll Istennel. Másfelől, a Szentlélek a mi érdekünkben küzd elesett természetünk ellen, hogy Istennek alávesse, és egész lényünket összhangba hozza akaratával. Ez nem azt jelenti, hogy testünknek szenvednie, meghalnia kell ahhoz, hogy megszenteltté váljék: nekünk bűnös hajlamaink iránt kell meghalnunk. Nem szabad táplálnunk, bátorítanunk földi természetünket, hanem keresztre kell azt feszítenünk Krisztus által, hogy aztán egyre inkább Érte és Általa éljünk (ld. Róm 6:6-19; Gal 2:20). Ha Lélekben járunk, nem elégítjük ki testi, földi természetünk kívánságait (Gal 5:16).

III. A Szentlélek és az Ige

Isten Lelke és a Szentírás között teljes a harmónia. A Szentlélek soha nem nyilatkoztat ki a Szentírástól eltérő dolgokat, mivel “az egész Írás Istentől ihletett” (2Tim 3:16), és próbaköve minden lelki megnyilatkozásnak, tapasztalatnak, doktrínának. A Szentlélek soha nem fogja tagadni vagy félretenni a Bibliát, mivel a Lélek és az Ige tökéletes összhangban van egymással. Isten Szava igazság, ahogy a Szentlélek is igazság (ld. Jn 17:17; 1Jn 5:6): az élet erejét kölcsönzi “minden igének, mely Isten szájából származik” (Mt 4:4). A Szentlélek és a Szentírás erejével felöltözve megerősödünk a hit szent harcának megküzdésére, napról napra megerősödve, győzelemről győzelemre és kegyelemből kegyelemre haladva (ld. Jn 1:16; Ef 10-17). Isten lelke, aki elvezet minket minden igazságra, megőriz a fanatizmustól, bigottságtól, hamis hitelvektől, lelki langymelegségtől és vallásos zsarnokoskodástól (ld. Csel 20:28-30; Ef 4:8-16).

IV. A Szentlélek munkássága

“Mennyei lények várnak arra, hogy emberi eszközökkel együttműködve megmutathassák a világnak, mivé válhatnak emberek, és Istennel egységben mit valósíthatnak meg pusztulásba rohanó lelkek megmentéséért. Isten korlátlanul fel tudja használni azt az embert, aki énjét megtagadva szabad teret enged szívében a Szentlélek munkájának, és teljesen Istennek szentelt életet él. Azok, akik testüket, lelküket és egész lényüket Isten szolgálatára szentelik, állandóan új fizikai, szellemi és lelki erőt kapnak. A menny kimeríthetetlen tárháza áll rendelkezésükre. Krisztus nekik adja saját lelkének éltető leheletét, saját életét. A Szentlélek mennyei erővel ruházza fel őket, hogy értelmükben és szívükben munkálkodjék. A nekünk adott kegyelem által olyan győzelmeket érhetünk el, amelyek saját téves nézeteink, jellemhibáink, kishitűségünk miatt lehetetleneknek tűnnek” (Ellen G. White, A nagy Orvos lábnyomán, Advent, Budapest, 2001, 103).

V. A Szentlélek vezetésének egy példája

Simeon elfogadta a Szentlélek közvetlen vezetését és arra vonatkozó kinyilatkoztatását, hogy a názáreti kisded a megígért Messiás (ld. Lk 2:25-35). Simeon hit által járt: látása túlvetett a látható dolgokon, hogy megkülönböztesse a láthatatlan dolgok csodálatos titkait. Hasonlóképpen tehetünk mi is, hitünk mértéke szerint, ha Lélekben és nem emberi természetünk útjain járunk (ld. 2Kor 3:17-18; 4:18).

Személyes bizonyságtétel

Szélhámosság, hamisság, csalódás. Szavak, melyeknek erős negatív töltetük van. Beléjük van kódolva a gyanú és a kételkedés érzete: vajon mi az igazság valójában, és mi csapda csupán, mely megtévesztésre hivatott, az igazán fontos dolgokról való figyelemelterelésre. E szavak azonban túlságosan erőtlenek ahhoz, hogy leírhassák, leleplezhessék a legnagyobb csaló – Sátán – módszereit, aki mindenféle leleményes eszközöket bevet, csakhogy Istentől távolra vezesse az embereket. Sátán a szélhámosság legnagyobb mestere, aki képes – s akinek sikerül is – ködfalat emelnie Isten egyszerű igazságai elé, hogy ily módon elsötétítve, deformálva jelenjenek meg az emberek előtt. Nos, hogyan akadályozható meg Sátán az ő üzelmeiben?

Lényeges nap mint nap közösségben lennünk mennyei Atyánkkal. Az ima és a rendszeres bibliatanulmányozás megszilárdítja Krisztussal való kapcsolatunkat, és nem engedi meg Sátánnak, hogy meggyengítse, megrontsa ezt a viszonyt.

Az imának megtervezettnek és megfontoltnak kell lennie. Szívünkben táplálnunk kell a vágyat beszélgetni Istennel, de hagynunk kell, hogy Ő is szóljon hozzánk. Ha alkalmat biztosítunk neki erre, Ő meg is fogja tenni. Továbbá meg is kell hallgatnunk Őt. Az Atya már ismeri szívünk legrejtettebb titkait. Azzal, hogy maga elé hív és bármely pillanatban megjelenhetünk előtte gyötrelmeinkkel, voltaképpen azt akarja, hogy alkalmat is adjunk válaszolnia kéréseinkre, amit csakis akkor tehet meg eredményesen, ha a köztünk levő közlés nem egyirányú.

Lelki egészsége érdekében a kereszténynek naponkénti bibliatanulmányozásra van szüksége. Ebben az eszközben erő rejlik, amely által biztos területre juthatunk és a mennyeiekről gondolkodhatunk, Sátán elénk tárt, ideig-óráig tartó csalóka látványosságait pedig ellökjük magunktól. Nem csak hogy személyesen is lelki előnyeink származnak a Biblia tanulmányozásából és az imából, de erőt nyerünk másoknak is bizonyságot tenni az általunk nyert áldásokról.

Még ha a kezdetén nehéznek is tűnnék Bibliát tanulmányozó csoportot alkotnotok lakónegyedetekben, hallgassátok meg figyelmesen a Szentlélek halk suttogását; szelíden vezetni fog, amikor Isten Igéjét a körülöttetek élőkkel megosztjátok. Amit mindenáron kerülnünk kell: ne keményítsük meg szívünket, és vigyázzunk, nehogy fokozatosan immúnisakká váljunk a Lélek szeretetteljes indíttatásaira. Meg kell hallanunk a hangját, és szüntelenül engedelmeskednünk kell neki!

Alkalmazás

Amikor méretre darabolják a fűrészárút, bizonyos mérőpontok vagy etalonok után igazodnak a munkások, hogy minden egyes darabnak ugyanaz legyen a mérete. Te mit készítettél etalon vagy mérőpontok segítségével? Miben hasonlítanak ezek a Szentlélek szolgálatához? Olvasd el Jn 16:12-14 verseit. Mi módon segít a Szentlélek Isten számunkra lefektetett tervéhez igazítanunk életünket?

Elmélkedésre

Gál testvért mindig is az ismeretszerzés vágya és a jó szándék jellemezte. Egy erdélyi gyülekezet tagja lévén felhívást intéz a testvériséghez, amelyben reformra szólít fel a Biblia- és az evangélium üzenete ismeretének területén. Csakhogy ezen értékes kezdeményezése mögött olyan álláspont lappang, amelyet senki kedvéért nem hajlandó alku tárgyává tenni: a Biblia mellett egyetlen egy írás sem érdemel figyelmet, még a Prófétaság Lelke írásai sem, vagy azok a könyvek, amelyeken rajta van egyházunk szimbóluma. Elítél minden vallásos folyóiratot, még az Adventszemlét és az Idők Jeleit is. Az egyházunk által kiadott egészségügyi folyóiratok ellen pedig azt a véleményt hangoztatja, hogy az egészség-megőrző megoldások helyett (legyen szó akár a legnaturistább gyógymódokról) célravezetőbb az ima. Határozott és ellentmondást nem tűrő gondolkodásmódja sokakat a maga oldalára állított. A Biblián kívül minden más könyv elleni tiltakozása jeleként látványos bemutatót is tartott, hogy meggyőzze az embereket: felesége tiltakozása ellenére kihordta az udvarára az összes vallásos könyvét, és elégette sokak szeme láttára, főként azok tekintete előtt, akik helytelenítették eljárását.

Gyakorlati kérdések:

  1. Hogyan minősíthető a “reformátor” testvérnek a tanulmányozás és lelki vezetés forrása kizárólagosságára vonatkozó álláspontja?

  2. Melyek azok az érvek, amelyek által úgy érzed, meggyőzheted a jó szándék által vezetett testvért arról, hogy más ihletett források igénybevételére is szükség van a hiteles kereszténység fejlődése érdekében?

  3. Szerinted miért üthetik fel a fejüket efféle magatartásmódok? Melyek azok az okok, amelyek e vitatható kezdeményezések alapjául szolgálnak?